|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 21:59:27, szerda
|
| |
| |
Hamarosan belőlünk lesz menekült!
2015.10.20.
Ha nem vetünk véget azonnal egész Európában a muzulmán csürhe beözönlésének és befogadásának, és nem küldjük vissza a már beözönlötteket, akkor még a mi életünkben eljő az az idő, amikor mi válunk földönfutó menekültté. És szerencsénk lesz, ha a családunkat ki tudjuk menekíteni... Hagyjuk, hogy így legyen vagy harcolunk?
Viperával ütötte szét keresztény hitre áttért menekülttársát egy afgán menekült. A rendőrök elfogták, de társai kiszabadították. A viperás támadó így el tudott menekülni.
,,A hamburgi rendőrség közleménye szerint egy szálláson egyelőre ismeretlen okból 40-50 ember esett egymásnak, egyebek között ágyak szerkezetéből kitört aluminiumrudakkal. A rendőrök kilenc rohamkocsival szálltak ki a helyszínre. Egy 18 éves menedékkérőt súlyos fejsérüléssel kórházba szállítottak.
A hamburgi rendőrség egy másik közleménye szerint egy másik befogadóállomáson egy afgán menedékkérő teleszkópos bottal - úgynevezett viperával - súlyosan megsebesítette egyik iráni lakótársát.
Az afgán férfit lefogták, de egy 15-20 tagú csoport kiszabadította. A férfi végül elmenekült a szállásról. Személyazonossága ismert, a rendőrség keresi.
Hírportálok beszámolói szerint a rendőrség egyik szóvivője kiegészítette a közleményt, elmondta: az iráni férfi nemrég elmesélte afgán lakótársának, hogy áttért a muzulmánról a keresztény vallásra, mire az afgán azt mondta, hogy ezért ezentúl bármikor büntetlenül megölheti."
Szép jövő vár Európára, ha már az első hullámban érkező beözönlők így randalírozhatnak.
Egyelőre még csak egymást ütik-verik, de ne legyenek illúzióink, hamarosan mi is sorra kerülünk. Jól mutatja ezt, hogy miként állnak hozzánk, keresztényekhez, annak az afgánnak az esete, aki a keresztény hitű menekülttársával közölte, hogy bármikor büntetlenül megölheti, mert keresztény. És nem csak mondta, hanem meg is tette...
Sajnos mindebből az következik, hogy ha nem vetünk véget azonnal egész Európában a muzulmán csürhe beözönlésének és befogadásának, és nem küldjük vissza a már beözönlötteket, akkor még a mi életünkben eljő az az idő, amikor mi válunk földönfutó menekültté. És szerencsénk lesz, ha a családunkat ki tudjuk menekíteni...
Hagyjuk, hogy így legyen vagy harcolunk?
http://demagog.blogstar.hu/2015/10/20/hamarosan-belolunk-lesz-menekult-/21797/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 21:03:52, szerda
|
| |
| |
Német katonai repülők viszik haza a migránsokat!
2015-10-21 12:15
Döbbenetes fordulatok követik egymást a német migránspolitikában. Egy tartományi miniszterelnök elkotyogta, hogy rövidesen a Bundeswehr katonai repülőgépein toloncolják haza a migránsokat
A kitoloncolások hatékonyabb végrehajtásához tárgyalásokat kezdenek a származási országokkal, és az elutasított menedékkérők hazaszállításához polgári repülőgépek mellett a német hadsereg Transall típusú szállító repülőgépeit is igénybe vehetik.
Bodo Ramelow türingiai miniszterelnök egy szerdai interjúban elmondta azt is, hogy a menedékkérők nagy száma miatt az idén télen nem lesz kitoloncolási moratórium. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal a következő hetekben ezres nagyságrendben hoz elutasító határozatot csak a Türingiában lévő menedékkérők ügyeiben, és ezeket a határozatok végre is hajtják majd.
http://nemzeti.net/nemet-ka%C2%ADto%C2%ADnai-re%C2%ADpu%C2%ADlok-vi%C2%ADszik-haz a-a-mig%C2%ADran%C2%ADso%C2%ADkat-3514136.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 19:42:58, szerda
|
| |
| |
Ötből semmi: ahol volt Fidesz-jelölt, ott is csak harmadik lett
Farkas György
újságíró, hírfőnök. 2015. 10. 19. 07:56
Öt településen volt vasárnap időközi önkormányzati választás. Taroltak a függetlenek.
Ambrózfalván, Makláron, Gyöngyösfaluban, Szalaszenden polgármestert, Újkenézen a településvezető mellett képviselőket is választottak.
Ambrózfalván (Csongrád megye) meghalt a tavaly októberben megválasztott független vezető, Perleczki Béláné. Négy jelölt indult, a voksolásra 407 választót vártak, végül a független Csirik László korábbi alpolgármestert választották meg. Ő a 213 érvényes voksból 151-et kapott. Farkasné Havrán Ildikó Piroskát (Jobbik) 48-an, Bartos Jánost (független) 12-en, Budai Lászlót (Munkáspárt) ketten támogatták.
Makláron (Heves megye) szintén haláleset miatt volt időközi polgármester-választás. Havasi László (Együtt Maklárért Egyesület) július 22-én hunyt el. Három jelölt küzdött, végül Hanuszik Csaba Gábor (Együtt Maklárért Egyesület), eddigi alpolgármester nyert 697 vokssal. Hips Frigyes Zsolt (független) 129, Gell János (független) 29 szavazatot kapott. A 2017 választásra jogosul közül 861-en mentek el voksolni. Hat szavazat volt érvénytelen.
Gyöngyösfaluban (Vas megye) korábban indoklás nélkül lemondott az előző független polgármester, Nádor István Dezső. A tisztségért három független jelölt indult. Végül Kiss Tibor lett a befutó. A 918 választásra jogosult közül 436-an mentek el voksolni. Kiss Tiborra 370-en szavaztak, ő a jövőben társadalmi megbízatásban, tiszteletdíjért látja el a polgármesteri feladatokat.
Szalaszenden (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) is lemondott a független polgármester. Tóth István helyére öten pályáztak, de végül újra az előző polgármestert választották meg. A 794 választóból 442-en voksoltak. Tóth István 198 voksot kapott, így legyőzte négy riválisát: Schubert Lászlót (független), Kalecsár Józsefet (független), Szanyi Dezsőnét (Magyar Munkáspárt) és Verpecz Istvánt (független).
Újkenézen (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) polgármestert és hattagú képviselő-testületet is választani, mivel a tavaly októberben megválasztott grémium az ellentétek miatt feloszlatta magát. A polgármester-választáson négyen indultak. Ismét Dicső Zoltán (független) nyert 264 szavazattal. Sütő János (független) 197, Putnoki Zsolt (Fidesz-KDNP) 148, Tóth Péter (Magyar Munkáspárt) 2 voksot kapott. A 819 választásra jogosult közül 617 szavazott, de öt voks érvénytelen volt, egy szavazólapot pedig vélhetően hazavitt valaki. A korábban feloszlatott képviselő-testületbe hat tagot is választottak, 29 induló közül.
http://24.hu/kozelet/2015/10/19/otbol-semmi-ahol-volt-fidesz-jelolt-ott-is-csak-h armadik-lett/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 19:23:22, szerda
|
| |
| |
2015. 10. 21. 18:01
A németek rájöttek: a fősodratú média hazudik a menekültválsággal kapcsolatban
Németországban a lakosság többsége mélyülő aggodalommal figyeli a szűnni nem akaró menekültáradatot, és úgy látja, a politikának elképzelése sincs arról, hogy miként lehetne kezelni a helyzetet. A többség szerint elengedhetetlen a befogadható menekültek maximális számának kijelölése, és majdnem minden második ember szerint a német sajtó egyoldalúan tudósít a menekültválságról - mutatta ki egy szerdán ismertetett felmérés.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lapnak készített vizsgálatában az Allensbach közvélemény-kutató intézet kimutatta, hogy a német lakosság jelentős része az utóbbi hetekben csak a családi, baráti körben folytatott beszélgetéseken merte őszintén kifejteni a menekültválságról alkotott véleményét. A felnőtt lakosság 43 százaléka most is úgy gondolja, hogy Németországban az emberek nem mondhatják el szabadon a véleményüket a menekülthelyzetről.
A kutatók szerint ez a jelenség részben annak tulajdonítható, hogy sokan félnek a szélsőjobboldaliság és az idegenellenesség bélyegétől. Azzal is összefügg, hogy sokan úgy érzik, nem jelennek meg kellőképpen a menekültválságból fakadó kockázatok a politikai diskurzusban és a sajtóban.
A sajtó a német lakosság 47 százaléka szerint egyoldalúan tudósít a válságról, és csupán minden harmadik felnőtt németországi lakos érzi kiegyensúlyozottnak a menekülthelyzetről szóló sajtóbeszámolókat. Ez azért is figyelemre méltó, mert a többség a sajtó működését általában véve megfelelőnek tartja.
A problémát sem értik
Fontos tényező az is, hogy az uralkodó lakossági véleményáramlat szerint a bajor konzervatív CSU-t leszámítva a parlamenti (Bundestag-) pártok vitái csak részletkérdésekről szólnak, és nem érintik az alapvető ügyeket, a kapacitások korlátozottságának és a menekültválság révén kibontakozó folyamatok politikai irányíthatóságának kérdését. Az emberek úgy érzik, hogy a politikai osztály adós azzal a sürgősen lefolytatandó vitával, hogy mennyi menekültet képes befogadni Németország, és milyen következmények adódnak a kapacitások korlátozottságából.
A többség már aggódik a menekültáradat miatt
A lakosság az utóbbi hónapokban azzal szembesült, hogy a politika szintjén csaknem teljes az egyetértés a válság kezelését illetően. Ezt jelzi például, hogy a kormány menekültügyi reformcsomagját még a tartományokat képviselő Bundesratban is nagy többséggel fogadták el, holott a kormánypártok ott nincsenek többségben.
A pártokon átívelő konszenzussal szemben a lakosságban szintén pártpolitikai oldalakat átívelő aggodalom tapasztalható. Augusztusban a lakosság 40 százaléka aggódott erősen a menekültválság miatt, szeptemberben ez az arány 44 százalékra, októberben 54 százalékra emelkedett.
A valamelyest és az erősen aggódók arányát együttvéve még világosabb a kép: ez augusztustól októberig 85 százalékról 92 százalékra emelkedett. Az egyáltalán nem aggódók aránya 11 százalékról 7 százalékra csökkent.
Pártszimpátia szerinti bontásban - a Bundestag pártjait tekintve - nincs lényeges eltérés az aggódók arányában, egyedül az ellenzéki Zöldek lógnak ki a sorból, de az ő bázisukban is tízből négy embert aggodalommal tölt el a menekültválság.
Kockázatot jelenthetnek a migránsok
A lakosság túlnyomó része szerint a menekülthullám rövid távon inkább kockázatot jelent, és csupán 6 százalék véli úgy, hogy a menedékkérők beáramlása több új esélyt, lehetőséget kínál az országnak, mint amekkora kockázatot rejt. A lakosság 46 százaléka hosszabb távon is inkább kockázatosnak tartja a folyamatot, és 18 százalék vél úgy, hogy több a lehetőség, mint a kockázat.
Félnek, hogy megváltozik Németország
A legtöbben a társadalmi következmények miatt aggódnak. A többség azzal számol, hogy a válság révén jelentősen emelkedik a muzulmánok száma, és a felnőtt lakosság kétharmada szerint a menekülthullám miatt erősen megváltozik Németország.
A kétharmadot közelíti - 62 százalékot tesz ki - mindazok aránya, akik attól tartanak, hogy a menekültek között terroristák szivároghatnak be az országba.
Nem bírnak több menekültet befogadni
A reprezentatív felmérésben megkérdezettek többsége szerint Németország elérkezett befogadókapacitása határához, és 57 százalék szerint teljes egészében elvesztett az ellenőrzés a menekülthullám felett, így már senki nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik az országba.
Nem bíznak a pártokban
Szintén 57 százalék szerint a pártok teljesen tanácstalanok a helyzet kezelését illetően. Minden második németországi lakos úgy érzi, hogy a politika elveszítette a kapcsolatot a valósággal, és csaknem 50 százalék szerint a politika túl kevéssé veszi figyelembe a lakosság érdekeit. Ugyanakkor a lakosság nagy többsége szerint vannak lehetőségek a folyamatok irányítására, bár azt is tudják, hogy a legtöbb lehetséges intézkedés csak hosszabb távon fejt ki hatást.
Nem adnának nekik készpénzt
A megkérdezettek 71 százaléka szerint a válságot kiváltó okok egy része németországi eredetű, így a hullámot a menekülteket Németországba vonzó tényezők is erősítik. Ezzel összefüggésben a lakosság 60 százaléka megfelelőnek tartaná, ha a menedékkérők csak természetbeni juttatásokat kapnának, és megszüntetnék a készpénzjuttatást.
Hazazavarnák a gazdasági bevándorlókat
A német lakosság túlnyomó többsége szerint a háborús övezetekből származó menekültek ellátására kell összpontosítani,
a többi menedékkérő jelentős részét pedig gyorsan és következetesen vissza kell szállítani hazájába.
Ugyancsak többségi vélemény, hogy a menekülthullám tartós csillapítása a menekültek hazájában dúló konfliktusok rendezésétől és az válságrégiók stabilizálásától függ. Ugyanakkor a háborúk, polgárháborúk és egyéb válságok rendezésére irányuló törekvések nem elégségesek ahhoz, hogy Németország úrrá legyen a határain belül kialakult helyzeten. Ehhez a német lakosság 56 százaléka szerint az is szükséges, hogy meghatározzák a befogadható menekültek maximális számát.
http://alfahir.hu/a_nemetek_rajottek_a_fosodratu_media_hazudik_a_menekultvalsagga l_kapcsolatban |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 18:33:28, szerda
|
| |
| |
Na hát akkor nézzük a Fidesz 3 fő ígéretét 2010-ből.
Azért olyan régről mert ugye 14-ben semmit nem voltak hajlandóak mondani.
- 2 hét alatt rendet teszünk
:DDDDDDD
- 1 millió új munkahely
:DDDDDDD
- elszámoltatás
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Ebben szerintem minden benne van.
Ha 60 évet kérnének akkor se jönne össze, legfeljebb lejárna néhány titkosszolgálati okirat és néhány dolog napvilágot látna.
Szerintem a fidesz egymaga lejáratja magát, nem kell hozzá ellenzék.
**************
http://www.origo.hu/itthon/20151021-orban-viktor-a-menekultugybol-akar-elni.html
Orbán Viktor a menekültügyből akar élni
Origo2015.10.21. 09:30110
Elmaradt az őszre várt politikai fordulat, a kormányfő a menekültügy segítségével akar túlélni - véli a Policy Agenda. Friss elemzésük szerint a kormányzatnak hamarosan választ kell adnia az egészségügy és az oktatás legégetőbb kérdéseire, amihez nem lesz elég a frissen felállított Miniszterelnöki Kabinetiroda.
2014 végétől kezdve egyre nehezebb politikai helyzetbe került a Fidesz. A migrációs válság betetőzése előtt úgy nézett ki, hogy új politikai korszakot kell kezdeniük, amely révén megmutathatják, mit szeretnének megvalósítani a kormányzati ciklus végére. Ebből eddig semmi sem valósult meg. A Policy Agenda elemzése szerint a kormányfő láthatólag kidobott minden erre vonatkozó tervet az ablakon, és politikailag csak a menekültügyből akar élni.
Csökkenő népszerűség
Ez év tavaszán általánossá vált a belső elégedetlenség, hogy nem látszik, mit akar a kormány elérni 2018-ig. A csökkenő támogatottság, az elvesztett időközi választások pedig megmutatták, hogy nagyon illékony a kormány népszerűsége, és ha ráragad az a bélyeg, hogy nincsenek elképzelései az ország gondjainak orvoslására, akkor könnyen veszíthet szavazókat.
Orbán Viktornak jókor jött a migrációs válság
Forrás: MTI/Máthé Zoltán
Jött a menekültválság
Az új politikai program meghirdetésének apropóját az adta volna, hogy az OECD az egészségügyet és az oktatási rendszert vizsgáló tanulmánya több ponton is kritizálta a magyar helyzetet. Noha az OECD-anyagok még 2012-es adatokra támaszkodtak, a jelentés indokot adhatott volna egy kormányzati újratervezéshez. Ez elmaradt, mivel a menekültválság miatt a kormányfőnek már nem volt fontos egy új politikai kezdeményezés, ezért az egész ügyet augusztus végére tolták át - írja elemzésében a Policy Agenda.
Új témák kerülhetnek elő
Abban egyetértenek az elemzők, hogy csak a menekültüggyel nem lehet kihúzni 2018-ig. Hatásai kampánytémát fognak szolgáltatni, de a választók érdeklődését csak rövid ideig lehet ezzel lekötni. A Policy Agenda várakozásai szerint az elkövetkező hónapokban újra tisztán belpolitikai témák kerülnek majd előtérbe, amelyek már kormányzati válaszokat igényelnek majd. Az egészségügyi és az oktatási rendszer mellett új elemként jelenhet meg a munkaerőpiac és hiányszakmák kérdése is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 18:21:30, szerda
|
| |
| |
Az éves terv felett a hiány
2015. 10. 21. 14:14
Mik ezek?
Mintegy 500 milliárd forinttal nőttek az adó- és járulékbevételek az idei év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest, az államháztartás központi alrendszere pedig összességében 954,6 milliárd forint hiánnyal zárt az első kilenc hónapban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium a részletes adatokat.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A tárca adatai szerint a 2015. szeptemberi deficit 39,7 milliárd forintot tett ki, az egy évvel korábbi 14,2 milliárd forintos többlettel szemben. A most közölt részletes számok megegyeznek a hónap elején publikált előzetes adatokkal.
2014. szeptember végén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 844,6 milliárd forintot tett ki. A két év azonos időszaka közötti különbség elsősorban az uniós források beérkezésének eltérő alakulásából fakad - emelte ki az NGM.
Szerző: MTI
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/az-eves-terv-felett-a-hiany-459640?utm_so urce=hirlevel&utm_medium=hirlevel&utm_campaign=gazdasagi
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 17:53:08, szerda
|
| |
| |
40 százalékra zuhant a magyarok aránya a Kárpát-medencében
Az előző népszámlálás óta Erdélyben kétszázezerrel csökkent a magukat magyarnak vallók száma, a Kárpát-medencében összesen 10,4 millióan vallották magukat magyarnak a KSH adatai szerint.
A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete.
2011-ben Magyarországon és a legtöbb "szomszédos országban" népszámlálást tartottak. Legkorábban, 2011 áprilisában Horvátországban volt népszámlálás, "Szlovákiában" májusban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában pedig októberben. Ukrajnában és Szlovéniában nem tartottak népszámlálást - közölték.
Magyarországon 9 937 628 embert írtak össze 2011-ben, és közülük 8 314 029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek kizárólagosan vagy más nemzetiség mellett. Ez 83,7 százalékos arányt jelent. Tíz évvel ezelőtt még 9 416 045-en, az akkori népesség 92,3 százaléka állította magáról ugyanezt.
Romániában a lakosság lélekszáma valamivel meghaladja a 19 milliót, és ebből mintegy hat és fél millió a tágan vett Erdély lakossága - írták. Az erdélyi területeken a lakosság szűk háromnegyede (74,38 százaléka) vallotta magát románnak, és majdnem egyötöde (18,91 százaléka) magyarnak. A magyar nemzetiségűek száma Erdélyben 1 millió 225 ezer volt, míg Románia egyéb részein 13 ezer.
Az előző romániai népszámlálás óta eltelt időben a magukat magyar nemzetiségűeknek vallók száma mintegy kétszázezerrel csökkent. Ez a csökkenés kivétel nélkül minden erdélyi megyében megfigyelhető. A terület 16 megyéjéből ötben - Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Szeben és Temes megyékben - a csökkenés mértéke elérte vagy meghaladta a 25 százalékot. Ezeken a szórványterületeken "a magyar közösség teljes felszámolódása reális közelségbe került" - fogalmaztak.
"Szlovákiában" a lakosság lélekszáma 5 millió 397 ezer, ebből magyar nemzetiségűnek vallották magukat 459 ezren (8,5 százalék), szlováknak pedig 4 millió 353 ezren (80,7 százalék). Az ország nyolc kerületéből kettő - Nagyszombat és Nyitra - esetében 20-25 százalék a magyar nemzetiségűek aránya, míg három másik kerületben (Kassa, Besztercebánya, Pozsony) szórványban, de nem elhanyagolható számban élnek magyarok. Az előző, 2001-es népszámlálás óta az ország lakossága kissé, 0,3 százalékkal nőtt, de mind a magyarok, mind a szlovákok száma és aránya visszaesett.
A szerbiai népszámlálás eredményei szerint az ún. Vajdaság lakosságszáma már jócskán kétmillió alá süllyedt, és itt 251 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - közölték. Szerbia Vajdaságon kívüli területein alig néhány ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, így e csoport aránya 13 százalék a Vajdaságon belül és 3,5 százalék egész Szerbiában. Nincs olyan körzet, ahol a magyar nemzetiségűek abszolút többséget alkotnak, de kettőben - Észak-Bácskában és Észak-Bánátban - 41 és 47 százalékos arányukkal relatív többségben vannak.
Az Ukrajna nemzetiségi összetételére vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálásból származnak, ekkor Kárpátalja megye 1 millió 255 ezer lakosából mintegy 152 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek - emlékeztetett a KSH. Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1 249 000-en élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint.
Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14 048-an (2001-ben 16 595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék.
Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Az Őrvidék esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel "a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám" egyik célországa Ausztria, és az Őrvidék esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben.
Szlovéniában nem tartottak hagyományos népszámlálást, a KSH becslésében a magyar nemzetiségűek létszámát 4000-re tették.
Összességében megállapították, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámlálások eredményeihez viszonyítva a Kárpát-medence lakosságszáma csökkent, és a csökkenés nagysága meghaladta az 1 millió 100 ezret. A régióban kivétel nélkül csökkent a magyaron kívüli jelentősebb államalkotó nemzetek tagjaiként összeírtak létszáma is.
Fontos tendencia az is, hogy az ezredfordulót követő évtizedben a magukat magyar nemzetiségűként megjelölők csökkenésének üteme felgyorsult, a korábbi bő egymilliós csökkenést mintegy egymillió négyszázezres követte, aminek oka szerintük jelentős részben a nemzetiségükről nem nyilatkozók számának növekedése.
(MTI nyomán)
http://harcunk.info/index.php/bulvar/135-40-szazalekra-zuhant-a-magyarok-aranya-a -karpat-medenceben |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 08:28:26, szerda
|
| |
| |
A volt államminiszter és Központi Bizottság-tag egy 1956-os halálraítélt mellett mesélte el, hogyan ágyazott meg a demokráciának.
És volt MSZMP tagok papolnak nemzetieskedésről, kereszténységről. Mindezt kormánytagként. Kövér elvtárs, Pintér elvtárs, Orbán elvtárs, a besúgó Tasnádi államtitkár elvtárs és a többi.
********************
Breaking: Pozsgay Imre gyakorlatilag egyedül intézte el a kommunizmust
Herczeg Márk
történelem
október 20., kedd 19:52
Kedd délután a Közép-európai Club Pannonia (KEP) közhasznú egyesület fórumot és az 1956-os szabadságharc 59. évfordulójára ünnepi megemlékezést tartott, ahol az az abszurd helyzet állt elő, hogy a KEP szenátora, Pozsgay Imre, a Központi és a Politikai Bizottság egykori tagja Puchert János 56-os halálraítélt mellett ülve mondhatott ünnepi beszédet kb. 20 klubtárs előtt.
Fotók: Botos Tamás / 444
Czeglédi József, a KEP elnöke Pozsgay professzort mint az 56-os forradalom megismertetése és a rendszerváltás emblematikus figuráját konferálta fel, aki 1989. január 28-án, délután - ,,mintha csak tegnap történt volna" - a 168 órában elsőként jelentette ki a hatalom tagjai közül, hogy 1956-ban Magyarországon ,,népfelkelés" volt.
Az elnök felvezető szövegéből kiderült, hogy Esterházy Antal herceg azért nem tudott eljönni a Hotel Thomas éttermébe, mert az előző nap hajtottak végre rajta epeműtétet, és hogy a 12 még ma is élő egykori recski fogolyból csak négy tudott elmenni a legutóbbi megemlékezésre. Ezután néma csönddel tisztelegtek a közelmúltban meghalt Göncz Árpád köztársasági elnök, illetve az ankarai kettős robbantás és a ,,migráció-népvándorlás" áldozatai előtt, majd a nemrég Petőfi-emléklappal és Szent István-díjjal kitüntetett Pozsgay Imre vehette át a szót.
Vörösök között egy hazafi
Pozsgay szerint az 1956-os forradalomnak nagyobb következménye volt, mint az 1848-asnak, mert ennek hála a Szovjetunió úgy megrogyott, hogy azt már sosem tudta kiheverni, és a kommunizmus a világ nagy részén megbukott.
De amíg 1849 után a monarchia kénytelen volt teljesíteni a lázadók követeléseit, addig 1956-ban először gyalázatos megtorlás jött, majd a kiegyezés és az 1963-as hamis amnesztia, végül pedig Kádár János belátta, hogy az életszínvonal megemelésével csitíthatja el a népet, amiért aztán a Nyugat is dicsérte, mint a legjobb szocialista vezetőt - mondta Pozsgay.
A volt államminiszter azt állítja, hogy ő maga is látta levéltárban annak a nyomát, hogy 1956 októberében Eisenhower figyelmeztette is Hruscsovot, hogy vessen véget a területén folyó háborgásnak. Ami forradalmi felfedezés lehet, tekintve, hogy a történészek általában csak az amerikai be nem avatkozásról szoktak szólni, és nem arról, hogy az amerikaiak uszították ránk a szovjeteket.
Ember a fellegvárban
,,Sohasem hallgattam el, nagyon messziről érkeztem" az 1989-es rádióinterjúig - mondta a 81 éves Pozsgay, és ez nyilvánvalóan így is van, hiszen 1956-ban lépett be az MSZMP-be, egy évre rá tisztázta, hogy 56 ellenforradalom volt, majd a párt és az állam legtetejéig jutott. (Majd az MSZP egyik alapítója és a köztársaságielnök-jelöltje volt, aztán egy saját párton és az MDF-en keresztül 2005 után végül eljutott odáig, hogy Orbán felkérésére besegítsen az Alaptörvény preambulumába. Mostanában általában kormányközeli rendezvényeken mond egyre nagyobbakat a saját belső ellenzéki szerepéről és az elévülhetetlen érdemeiről.)
Az 1956-os forradalom után az ,,1989-90-es tárgyalásos forradalomra" terelte a szót, és ekkor kiderült, hogy egész egyszerűen neki köszönhetjük a köztársaságot. Mint mondta, ki kellett puhatolni, hogy meddig lehet elmenni Moszkvával szemben, hiszen a periférián először még csak Kazahsztánban, aztán Gorbacsovék nagyhatalmi reflexből 1988-ban még Vilniusban is a tömegbe lövettek.
Az első akcióhős
Pozsgay, az eddig - látszólag - alvó oroszlán, az elbeszélése alapján itt lépett akcióba, és manőverek sorozatával semmisítette meg a szocializmust.
Először is 1988. október 26-án Győrben bejelentette, hogy a vasfüggönyt le kell bontani. (Igaz, hogy csak azt nyilatkozta, hogy ,,az elektromos jelzőberendezés erkölcsileg, technikailag és politikailag elöregedett", és hogy Horváth István belügyminiszter már 3 hónappal megelőzte, de ez most nem fontos.)
Ám még ekkor sem ébredt igazán öntudatára, csak amikor Kádár János meggyengült hatalmú utódja, Grósz Károly ijedtében azzal fenyegette a népet, hogy ha ők buknak, akkor fehérterror és polgárháború jöhet. Pozsgay ekkor jött rá, hogy meg kell rendíteni az uralmon lévő pártot, és itt merült fel '56 kérdése: ez volt a pillér, amit, ha kiütnek, a párt megsemmisül.
Pozsgay 1989. január 28-án belülről szúrta szíven a rendszert, és a rádióban kijelentette, hogy 1956-ban népfelkelés volt. Ettől az MSZMP tagjai tízezrével tagadták meg a tagdíjfizetést, megerősödött az ellenzék, és létrejöhetett az a tárgyalási alap, ami a rendszerváltáshoz vezetett - sorolta. Épp csak azt nem mondta a jelen lévő 1956-os szabadságharcosoknak, hogy:
,,Az, hogy most ficánkolhatsz, azt részben nekem köszönheted."
http://444.hu/2015/10/20/breaking-pozsgay-imre-gyakorlatilag-egyedul-intezte-el-a -kommunizmust |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 08:10:45, szerda
|
| |
| |
168 Óra Online írása
2015. október 21.
626 milliót tapsoltak el a senkit sem érdeklő KDNP-s ötletre
Bár korábbi becslések szerint akár 20-25 ezer adós számára nyújtott volna segítő kezet a családi csődvédelem, mindeddig rendkívül csekély érdeklődés mutatkozott iránta. Harrach Péter azt mondta, kevesebb mint százan választották a lehetőséget, az ötlet kidolgozása eddig 626 millió forintba került - írja a Magyar Nemzet.
A kormány számára egyre kínosabb a helyzet, a jelentkezők pontos számát titkolja az igazságügyi tárca - írja a Magyar Nemzet.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdésére adott írásbeli válaszában közölte, mindeddig 626 millió forintba került a családi csődvédelem rendszerének kidolgozása. A tárcához tartozó Igazságügyi Hivatal 253 millió forintot költött, ami magába foglalja a központi igazságügyi szolgálat kialakítását, a személyi, járulék- és működési költségeket, továbbá a csődgondnokok képzését, az előadók díját, valamint az oktatási anyagok sokszorosítását és a közhiteles adósságrendezési nyilvántartás létrehozását. A tájékoztatás szerint 200 millió forintot költhetett el a Belügyminisztérium is. Ebbe beletartozik többek közt a szükséges infokommunikációs szolgáltatások díja és az elektronikus nyomtatványkitöltő program ára is. A Miniszterelnökség 173 millió forintot fordított a fővárosi és megyei kormányhivataloknál kialakítandó család csődvédelmi szolgálatokra, illetve személyi, járulék- és működési költségekre.
Az igazságügyi tárca törvénymódosító javaslata szerint egyébként meghosszabbítanák a családi csődvédelem jelentkezési határidejét, vélhetően a program iránti gyér érdeklődés miatt. A magáncsődeljárás kezdeményezésének lehetőségét jövő márciusig tolnák ki - írja a lap.
http://www.168ora.hu/itthon/626-milliot-tapsoltak-el-kdnp-s-otletre-139945.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-10-21 08:01:10, szerda
|
| |
| |
Minden negyedik német azt fontolgatja, hogy elhagyja a migránshullám miatt idegenné váló hazáját
Udo Ulfkotte német újságíró új könyve A menekültipar - Miként profitálnak politikusok, újságírók és szociális szervezetek a menekülthullámból címmel jelent meg.
Korábbi írása, A megvásárolt újságírók hamar bestsellerré vált és esélyes, hogy menekülthullám visszásságairól szóló új könyve szintén az eladási listák élén végez.
A könyvből kiderül, milyen hasznot hajt egyes nagyvállalatok malmára a “menekültipar", például azok a gyógyszer cégek, akik a migránsoknak eladott gyógyszerekkel növelték kereskedelmi forgalmukat, vagy hogy hány német szociáldemokrata politikus dolgozik mellékállásban menekülteket elszállásoló szervezetekben.
Természetesen számos párt jut törvénytelen módon pluszpénzekhez a “migránsbiznisz" keretein belül, de az újságíróknak is jár egy kis mellékes a menekültek történetéből szőtt érzékenyítő történetekért, amelyek között szép számmal akadnak kitalált sztorik is.
A könyvben szó esik arról a 300 ezer németről - közöttük 32 ezer gyerekről - is, akik hajléktalanként élnek a célországban, miközben Merkel hatalmas erőkkel politizál azért, hogy országa minél több menekültnek szolgáljon új otthonul. Mindeközben a német polgárokra havonta 3500 eurónyi plusz teher hárul minden egyes menekült után. Ez éves szinten 42 milliárd terhet ró az országra.
Ulfkotte leírja, hogy amíg Németország lett az “új haza", addig jelentős kiáramlás indult el az országból: jelenleg minden negyedik német fontolgatja, hogy elhagyja az országot. Ez a szám éves szinten 165-170 ezer, többségük fiatal pályakezdő, friss diplomás. Az ő utánpótlásuk lesz majd a beáramló afgán és afrikai írástudatlan tömeg.
A könyvből az is kiderül, hogy sok menekültet szállodákban helyeznek el, amely ellen a tulajdonosok sem emelhetnek szót. De nem ritka, hogy kastélyokba, vagy magánnyaralókba vagy éppen idős otthonokba helyeznek el migránsokat. Az pedig, aki menedékben részesül és eltöltött 15 hónapot az országban jogosulttá válik arra is, hogy családját maga után hívja. Végül egy statisztika: Berlinben a zsebtolvajlások száma 55 százalékkal megemelkedett.
(Magyar Hírlap nyomán)
http://harcunk.info/index.php/hirek/1414-minden-negyedik-nemet-azt-fontolgatja-ho gy-elhagyja-a-migranshullam-miatt-idegenne-valo-hazajat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2015. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
514 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 320
- e Hét: 6072
- e Hónap: 9817
- e Év: 163313
|
|
|
Offline
