|
2015-10-05 16:53:45, hétfő
|
| |
| |
A magányosság érzete észvesztően romokba dönt ,
megmérgezi lelkedet , ezernyi gond .
Kiúttalannak látod az életet , úgy érzed számodra a
boldogságnak örökre vége lett .
Úgy véled ostoroz az Élet , mindenki elhagyott , nem
is keresed a vigaszt , biztonságot nyújtó holnapot .
Szürkének látod az egész Világot , a legkisebb szót
is bántónak találod , amint a tenger hullámai nyaldossák
a part menti köveket , a képen áztatják könnyeid
sápadt két szemedet .
Keresd és találd meg lelkednek nyugalmát , higgyél az
Istenben , ki minden bűnödet megbocsássa .
Erőt nyújt lelkednek az Úr szava , minden szépségre
rátalálsz , visszatér vergődő szívednek nyugalma .
Hallod a trillázó madárkák énekét , látod a tarka kis
pillangók festői szépségű törékeny testét .
Kanyargó medrekben kristálytiszta patakok vízét ,
amelyen a Napsugár , mint drágakő csillogó
gyöngyszemként árad szét .
Visszatér mosolyod , érezni fogod az Élet szépségét ,
elfelejted a magányt , amely a lelkedet ízekre tépte szét .
**********
********** Bédné Marika : 2011 . 07 . 18 . 08 : 05 *********
**********  **********
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
baráti 
tisztelettel 
