Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Blogom, Képtáram,
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 112 
Megszűnt a személyiség, itt csak arc nélküli az ember
  2015-11-30 23:11:49, hétfő
 
  Miskolc városa születésem óta aláz a Rákóczi tere helyett, ezeket 1983-ban berendezte két utcába, a sátoraljaújhelyi Révész és a miskolci Bertalan utcákba, mint apokalipszisét az elme médiájának, melyet már ismétlésben hajtottak végre az embereken - beleértve a szappan tisztító sorozatok országainak nőit is -. Tisztulnak egyetlen nagy közös áldozással, meggyalázásával az embereknek, méhük kihalatásával. 1985-ben váltam el, addig sem éltem házas életet, mert nem voltam szerelmes, nem volt kibe, a média által adott mulatós alkoholista férjembe nem lehetett, egy év alatt tönkre tett engem. Mindez történt azért, mert a legtehetségesebb voltam a városban és az elmének nincsen arca, amit személyiségnek neveznek. Egy hatalmas támadás indult meg ellenem a Rákóczi téri Főnix árnyéknépe tisztulása miatt, bárány szerep 1983-ban kezdődött. Megindultak a kisváros fiúi, megtámadtak a város tudtával, miközben a média összezúzott fekete mágikus hatalommal és rontásokkal. Azóta van bennem, deformál mindenki hasonmására. Ezt szerintem gyilkosságnak nevezik elméletben.

Minden Erikát és Ildikót mint karmikus kurvákat, ahogyan nekem mondták gyerekkoromban még, az én áldozásommal tettek híressé az egész világon. A börtön helyetti csonkítást és gyalázatot kezdte el Hunnia elmeosztály, szintén a Révészre vannak, voltak berendezve, filmek alapján találták ki az apokalipszisüket. Egyszerűen közölték, hogy ez, meg az kurva, s már kezdték is a sorsát a szerepével együtt, különösen a szőkéknek, mint a józsefvárosi mosónőnek. Mára mind megöregedtek folyamatosan támadva engem helyettük.

Én egész életemben egyedül éltem, szerelmem plátói volt csak, mert mindenki meghalt, aki szeretett születésem óta. Kurváznak engem azok, akik nyomorba döntöttek a féktelen elmeosztállyal, a menhelyiekkel, amik itt vannak rajtam, körben a melleim alatt, így deformálnak. Oláh Ibolya és népe csodálatos életet él Katiként. Ez az apokaliptikus média, ahogyan Bárdos András is bemutatta, megkérdezve, mi a média? Magyarok elleni apokalipszis már ismétlésben születésem óta Benkő Dániel kezdetével a pinázóknak. Fertelmeseket tisztítottak meg, ezeket tették mindenhova nevesnek és híresnek.
1991-ben egy hétig voltam szerelmes egy költőbe, míg meg nem jelentetett Csillaghullás versével, s nem kezdődött a Keletesek által újabb fekete angyalos apokalipszis. Úgy nyomult rám elmondása szerint, mint Kaffkára Ady annak idején. A rövid idő alatt voltam Dudás helyett költő asszony, Múzsa is. Különös múzsa, akit kézzel meg lehet érinteni. Ezután megjelentettek a Főnix fekete mágusi rajzaival, köztük csontvázjelesekkel, bagollyal, s mindazzal a fekete mágusi csapásokkal, melyek születésem óta körbevettek minket azzal, hogy egyszer majd meg fogom érteni. Ezeket zúzta be az elmeosztály majdnem húsz éve, ismételve az összes írást, amit megfogalmaztak.

Ha leírok valamit a szerelemről, már a pornósok is ezáltal nemesednek. S ez már majdnem 58 éve tart. Müller Péter ide lett berendezve romániai apokaliptikus csapásnak, ő lett a Sziget és Operafesztivál vezetője. Ő volt az, aki három sebbel éjszaka tönkre tette a lábamat, aki megcsonkította a fogaimat, aki elvette a hangomat végleg misztikus csapással. Müllernek hatalmas tábora jelenti a cigányságot és a Mónika Show népét.

A Mónika Show népe folyamatosan megaláz, mint Szelep két éve maga helyett, mint ma az egyik Dávid nevű ürge, azt kérdezve tőlem, szeretem-e a f@szt. Ez, meg a vasfüggönyösök híresztelése ihlette ezt a csúnya írást.

Az ember arca a személyiség, amit Borsod összezúzott teljesen, itt nemi szervként könyvelik el maguk alá rendelve az embereket. A város megtisztult, kimenekült innen, könyveiket rajtunk hajtották végre. Minden skizoprent megmentettek húsz éve. Válaszolok a primitív belőlem lett csapásoknak, bár nem érdemlik meg: nem szeretem a szexet, soha nem ismertem, én szerelmes asszonynak születtem, amit felfogni és megérteni soha nem tudnak, mert ez csak embereké, amiért szintén megalázták őket irigységből.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Márai Sándor: Lehúzni a gyűrűt
  2015-11-30 19:06:42, hétfő
 
 

Lehúzni a gyűrűt, az órát, mellékes mozdulattal, szórakozottan eldobni mindent, amit az életben gyűjtöttünk, őriztünk és cipelünk, hallani még a világ hangjait, de már félig csukott szemekkel, mint aki nagyon hosszú vándorlás után az idegen fogadóban pihenni tér, hallani a világot, de csak úgy, mint a vándor az idegen város zörejét, a városét, melyhez nincs igazi köze többé, melynek öröme és kétségbeesése, paráznasága és erénye, jogrendszere és tilalmai nem érintik őt, a pihenni térőt, az átutazót, az idegent, lehúzni a gyűrűt, az órát, lassan elejteni mindent, amiről azt hittük, hogy nem tudunk élni nélküle, elfelejteni a becsvágyat, a gőgöt, a kéj szomjúságát, a munka feszültségét, elfelejteni kedveseink arcát, ahogy az elalvó elfelejti a nappal ábráit, hallani még a világot, de már nem figyelni oda, emlékezni még, de már mosolyogni, mert nem fáj, lehúzni a gyűrűt, az órát, a ruhákat, a címeket, a feladatokat, eldobni a testet is, ezt a kopott és gyanús szövetet, eloltani minden fényt, egyedül lenni, már nem is dideregni, elaludni, aludni.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Só és bors
  2015-11-30 19:05:33, hétfő
 
 

Ez az évtized, negyven és ötven között, melyet a franciák így neveznek: ,,só és bors között". A hajzatra értik ezt, melynek borsos feketesége kezd elvegyülni a fehér szálak sószín bölcsességével. Az emberre értik ezt, ki ebben a korban kezd szelídebb lenni: nem olyan csípős és türelmetlen többé, megóvni szeretne, megmenteni. Az életre értik ezt, mely halványabb, ízetlenebb lesz.
Csakugyan halványabb, ízetlenebb az élet, negyven és ötven, só és bors között? ... Néha úgy tetszik, soha nem volt ilyen igazi és valóságos. Negyven és ötven között nem a messzi távlatoknak él az ember, s nem is a pillanatnak, mohón, mint az ifjúság és a vénség: ez az idő, mikor a valóságos jelennek élünk, a napnak és az éjszakának, pontosan ennek a napnak, az ébredéstől az elalvásig, figyelmesen és hálásan, szakszerűen és türelmesen, csaknem boldogan. Mert nincs más boldogság, csak a valóság megismerése, elviselése és megértése.
Alig szürkül még a világ... csak annyira, mint október elején, délután, ködös napokon. Valahol zenélnek, a hegyek között süt a nap, valahol gondolkoznak és megértenek, valahol még dolgunk van a világban... ó, áldás! Állj meg némán, összefont karokkal, mosolyogj, negyven és ötven, só és bors között.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Kohut Katalin: Ajándék (Vilma-Béla párbeszéd)
  2015-11-30 18:01:33, hétfő
 
  Kohut Katalin: Ajándék

- Béééla! Mit gondolsz, mennyi pénzt adjunk a nővérem két gyerekének?
- Pénzt? Pénzen akarod megvásárolni a szeretetüket?
- Tavaly sem örültek a kézzel kötött pulóvereknek, pedig több, mint egy fél évig készítettem őket. Csak huzigálták a szájukat és alig akartak odajönni hozzánk.Most sem akarsz nekik pénzt adni ezek szerint, Béla?
- Nem, inkább megveszem a nagyobbiknak a mobil applet drágán, a kicsinek meg a tablettet, hogy a szülőknek ennyivel is kevesebb legyen a gondjuk!
- De miért kellene ilyen drága ajándékot vennünk? Egyszerűbb, ha letudjuk öt-ötezer forinttal...
- A pénznek szaga van, azok nem mi vagyunk. A pénz az áruk csereeszköze, az árukat nem cserélem le vele.
- Jó, akkor vegyünk árukat belőle! Mit szólsz a kicsinek egy szép kabáthoz?
- Jó lesz, a legdivatosabbat vesszük meg neki. Alkalmi ruhára nincs szüksége, amit Te szeretsz, drága Vilma, mert ezek a lányok már csak ritkán öltöznek szép ruhába. Bezzeg a mi időnkben, amikor megláttalak először, éppen fekete estélyi ruhát viseltél...
- Ez is dívik még, de csak a tiniknek, már ők ismét megveszik maguknak, csak győzzék majd a szülők pénzzel!
- A nagyobbiknak pedig kozmetikumot veszünk, púdert és hasonlót, ez is benne van pár ezer forintban.
- Jó, megbeszéltük Bélám! Mit gondolsz, Klárika örülni fog a keresztszemes párnámnak?
- Ha örül, ha nem, ezt kapja. De varrhatnál neki olyat, ami illik a sötétítő függöny színéhez!
- Igazad van, Bélám, holnap meg is veszem az anyagot és a cipzárt hozzá! Ennek biztosan fog örülni, a díszpárna mindig jól jön.
- Én tudod, minek örülnék?
- Minek, drága Bélám?
- Ha kettesben lennénk karácsony viliáján és...
- Ez az ünnepi kívánságod, de hát miért?
- Azt a régi Vilmát akarom, aki elvarázsolt engem. Ezért én most át is adom az ajándékomat, amiben majd vacsorázunk gyertyafénynél, megszorítva egymás kezét...
- Óh, ez csodálatos, drágám! Fekete csipkés kombiné és alsónemű! Köszönöm, drága Bélám! Én is megleptelek ám valamivel...
- Ez nagyon elegáns együttes, éppen az alkalomhoz illik, drága Vilma! Egyre gondoltunk! Mennyire boldogok vagyunk, azt hiszem, igazából fel sem fogjuk. Mások az orvoshoz tartogatják az elegáns alsóneműiket, mert csak odajárnak a betegségeik miatt.
- Ez nagyon szomorú Bélám, de így van. Mi nem megyünk szentestén sehová, majd másnap jöhetnek a gyerekek, előtte főzöm meg a töltött káposztát is. A szeretet ünnepe nálunk valósággá válik, mint ahogyan most is az van, meg az év minden napján. Már mi megtehetjük azt, hogy senkinek sem engedjük elrontani. Azt a luxust is megengedhetjük, hogy megválogassuk, kivel állunk szóba és a primitívebbekkel nem állunk szóba. Más világ, nem lehet megengedni, hogy kizökkentsenek minket a nyugalmunkból.
- Így igaz, drága Vilma! Tamásnak mit adunk ajándékba?
- Ha igaz, hogy a karácsony a család és a szeretet ünnepe, amikor mindenki áhítatosan szomjazik a szépségre és a jóra, akkor a legértékesebb ajándék még mindig a szeretet, amit a szívünkkel adunk át. Fess neki egy szép kaspót görög mintával, annak biztosan örülni fog.
- Rendben, holnap elindulok cserépkaspó után a városban. Az igazi ünnep viszont nem lehet szívből szóló dal nélkül. Ketten megalkotunk egy csodálatos dalt, mely a közös karácsonyi dalunk lesz majd.
- Jó, holnap előveszem a gitáromat, már régen porosodik a sarokban. Karácsonynak aranyestjét ragyogtatja a szeretet óriássá nőtt zöld fája, meghitt arcunk néz fel rája...
- Nagyon szép, drága Vilma. Mivel folytatod majd, kíváncsi vagyok. Jézus-várással, vagy kedvenceddel, Írisszel?
- Majd meglátom, drága Béla! Mindkettőt szeretem, de a Jézus legendát már a gyerekek kinőtték, már nagyok. Éppen ideje, hogy megismerjék az igazságot!
- Ahogy gondolod, drágám! Nekünk is hosszú út vezetett el idáig, de nem kell mindenkinek labirintusokat bejárnia...
- Nem kell a saját kárán tanulnia, ezért vannak az idősebbek. Ha a fiatalok mindig meghallgatnák őket, nagyon sok veszélytől megóvnák saját magukat. Régen bölcs volt a bölcs öreg, felnéztek rájuk. De mi nem vagyunk Jedik, ebben sem vagyunk divatosak az gyerekek szemében. De az sem biztos, hogy ha most egy vén bölcs megjelenne nekik, megfogadnák a tanácsaikat. A számítógép és mobil világát éljük, minden olyan egyszerűnek látszik, csak nekünk, idősebbeknek bonyolult a rendszer.
- Tényleg, akarsz egy új laptopot?
- Nem kell ehhez karácsonynak lennie, ami szükséges, azt bármikor megveheti az ember magának, amikor megengedheti anyagilag. Legyen minden úgy, ahogyan előre terveztük és megbeszéltük. A szeretet kösse össze ilyenkor a kezeket, mint egy láthatatlan selyemfonál!
- Nincs semmi, ami csodálatosabb lenne az ember szívénél!

2015. november 30.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Márai Sándor A szabályok
  2015-11-29 21:30:05, vasárnap
 
 

Ha olyan világot akarsz teremteni és tartósan megőrizni, ahol az emberek nem ragaszkodnak kétségbeesetten illú-zióikhoz, melyek hazugok és károsak, ne rombold le illú-zióikat, melyek nélkül sem élni, sem harcolni, sem rendet tartani, sem együttélni nem tudnak. Minden nagy irodalomnak ez a tragédiája: meg akarja szabadítani az embereket hazugságaiktól, s közben lerombolja a szabályokat, melyek az emberi együttélést elviselhetővé teszik.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Új könyv
  2015-11-29 21:28:37, vasárnap
 
 

A kiadó új könyveket küld, bírálati példányokat, szíves ismertetés céljából.
A könyvek napokon át érintetlenül hevernek asztalomon. Néha, rossz lelkiismerettel, pislogok feléjük. Aztán erős elhatározással, felnyitom az egyiket. Egy sort olvasok találomra, a közepén. A sor így hangzik: ,,Burkus, ne!...- pattintott Andris a kutya felé."
Behajtom a könyvet, bólogatva megyek dolgomra. Útközben ezt gondolom: ,,Nem igaz, hogy a hírverés, a bírálatok, a tartalmi kivonatok adnak hírt egy könyv igazi tartalmáról. Maga a könyv is elárulja magát, mielőtt még felnyitottuk volna lapjait, rejtélyes módon, csaknem érthetetlenül. Nem hiszem, hogy elmentem, hanyagon, remekművek mellett. Könyvek, melyeket fellapozni sem érzünk vágyat, nem bűnhődnek ártatlanul. Egyetlen sor elég, hogy mindent megtudj egy könyvről, ahogy egyetlen hazug szó, nagylelkűség nélkül való cselekedet elég arra, hogy tökéletesen eláruljon egy embert."
Az élő könyv sugárzik, mint minden, ami él. A mesterséges és csinált könyv csak van. Ennyi a különbség? Azt hiszem, ennyi.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Hűtlenül
  2015-11-28 22:13:12, szombat
 
 

Tanácsos, átkozottul tanácsos olyan erővel távolodni el bevégzett művedtől, amilyen erővel közeledtél feléje munka közben, mikor még készült a mű és elszívta életed erőit. Akkor hűséges voltál e titokzatos zsarnokhoz, életed és véred adtad neki. De aztán megalkottad, amit akartál, s most távolodj el az alkotástól, nagy erővel, menj odébb, nézz másfelé, élj és alkoss hűtlenül. Nem igaz, hogy múltad kötelez. Nem igaz, hogy műveddel szerződést kötöttél. Nem igaz, hogy egyfajta modor, látásmód, kifejezési lehetőség, hangütés most már téged is köteleznek, az írót, aki egy napon megalkottad és vegyítetted mindezt. Semmi és senki nem kötelez. Amit megírtál, nem te vagy többé, fordulj el műveidtől, nézz messzebb. Ez a hűtlenség éppen úgy dolgod, mint a hűség és az áldozat.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Válság
  2015-11-28 22:11:53, szombat
 
 

Figyelj nagyon a napokra mikor tested és lelked egyetlen harsány lázadás munkád ellen, mikor kitalálsz betegségeket, szívedre vagy gyomrodra panaszkodol, el kell dobnod napokra a cigarettát, halálfélelmeid vannak, nem bírod a világot és hadat üzensz minden megegyezésnek, s úgy érzed, már nem is tudsz írni többé, nincs közöd többé munkádhoz, mindent elmondtál, nem érzed azt a csodálatos szárnyalást és biztonságot, üres a kincstár, kedvetlenül válogatsz a fakó, színüket és ragyogásukat vesztett szavak között: figyelj e napokra. Ilyenkor egész lényeddel és sorsoddal védekezel munkás igazi erőfeszítése ellen, a teljes feladat ellen, menekülni szeretnél. Ilyen napokon készülsz fel a könyvre, vagy csak az oldalra, vagy csak a sorokra, melyek életed és műved egyik értelmét alkotják majd. Az ember érzi sorsát és a sors veszélyeit, nemcsak életében, hanem művében is. S egy napon megoldja valami ezt a kínos ellenállást. Egy napon megint dolgozol, a tiltakozásnak vége, s akkor oly természetes és egyszerű az egész. Ezek az áldott napok, a kegyelem napjai. És a nikotinmérgezés napjai is. De ez nem számít sokat. A sorok számítanak, ilyen napok után.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Kohut Katalin: Ünnepi vacsora
  2015-11-28 14:07:08, szombat
 
  Kohut Katalin: Ünnepi vacsora

Harcsapörkölt, túrós csusza,
ez az ünnepi vacsora.
A piacra elindulok,
árusoknál mustrálgatok.

A vasgyárin nem ismerik,
élő hal eddig nem volt itt.
Megyek tovább nagy piacra,
alkudozom ott a halra.

Van ám tiszai és élő,
szálka van benne - félő,
megnyúzni ott nem akarják,
kérésemet utasítják.

A hentesnél van fagyasztott,
,,Afrikai, vagy magyar koszt?"
,,Harcsafilé és jó sovány,
szálka nélkül a halleány."

Mégis lesz majd harcsa pörkölt,
jöhet a hó, téli ősköd,
meleg vacok dukál nekem,
eszem, iszom, tarts hát velem!

2015. november 28.
 
 
0 komment , kategória:  Kohut Katalin  
Magyarul beszélsz?
  2015-11-28 08:58:02, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Magyar nyelv  
     1/12 oldal   Bejegyzések száma: 112 
2015.10 2015. November 2015.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 112 db bejegyzés
e év: 656 db bejegyzés
Összes: 7330 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 256
  • e Hét: 3100
  • e Hónap: 3100
  • e Év: 191212
Szótár
 




Blogok, Szótár,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.