|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2015-11-15 12:43:34, vasárnap
|
| |
| |
Link
A Moulin Rouge, a Vörös Malom, Párizs bohém világának jelképe. Link
Link
Párizsi séták: A Montmartre és a Moulin Rouge
Montmartre Párizs legmagasabb dombján fekszik.
Az ősi legenda szerint a rómaiak ezen a dombon fejezték le Szent Dénest, aki azonban nem halt meg, hanem csodás módon talpra állt, kezébe vette a fejét, és egy angyal elvezette a vértanúság dombjáról, a Montmartre-ról a két mérfölddel távolabbi helyre, a mai Saint Denise bazilikáig.
Innen ered a domb neve: Mons Martyrium. A XV. században a montmartre-i lakosok pénzhiány miatt kénytelenek voltak eladni földjeiket, amelyeket szőlőtermesztő földművesek vásároltak meg.
Azt meg tudjuk, hogy a szőlőből bor készül, és a borospincék környékén egyre-másra létesültek a zenés, táncos helyek.
A fejlődés olyan mértékű volt, hogy a párizsi kereskedők követelték a szőlőültetvények és a pincék számának csökkentését.
A Montmartre mára teljesen egybeolvadt a fővárossal, a girbegurba utcácskákban még ma is fellelhetőek a régi kisvendéglők. A kanyargó, meredek lépcsőkkel összekötött kis utcákat ismerhetjük az ,,Amélia csodálatos élete" című filmből is.
Montmartre tetején egy hófehér bazilika, a Sacre-Coeur (magyarul Szent Szív) áll, melyhez hosszú lépcsősor vezet fel, ahonnan páratlan kilátás nyílik Párizsra. A templom szokatlan neve egy fogadalom következménye. 1870-ben megfogadták a Szent Szívnek, hogy ha a város felszabadul a porosz ostrom alól, tiszteletére egy templomot építenek.
Egykor a Montmartre volt a bohémvilág központja, igazi fénykorát a boldog békeidőkben (Belle-Époque) élte. Kezdetektől a művészek, festők és népszerű mulatók negyede volt.
Az egyedi, kissé dekadens hangulat, a kabarék, lokálok és bordélyok világának diszkrét bája vonzotta a művészvilág képviselőit. (impresszionisták, kubisták, futuristák, szürrealisták)
A környéken élt és alkotott például Dalí, Monet, Picasso és van Gogh, és a mulatók királynőjének, a Moulin Rouge-nak a festője, Toulouse Lautrec.
Montmartre egyedi atmoszférája ma is megmaradt. A párizsiak maguk között Dombnak (Tertre) nevezik. Az igazi kisvárosi hangulat és a lüktető világváros különleges szimbiózisa.
Montmartre ma is a virágzó turizmusból él, hiszen évente több millióan látogatnak el ide.
Place Pigalle :
A Place Pigalle a Montmartre bejárata, valójában innen kezdődik a szórakoztató, vigalmi negyed, és tart végig a Boulevard de Clichy-n, melyen a világhíres mulató a Moulin Rouge található.
Esténként azért állítólag még előfordulnak élemedettebb korú kurtizánok, némelyik talán még látta Napóleont.
A cikk forrása: Link - itt további képeket is találtok!
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-15 12:38:28, vasárnap
|
| |
| |
Egy asszony, akinek megölték a gyerekét
Kritika az Egyasszony című darabról a Jurányiban
Tizenöt másodperc csendről kell szólnia ennek a kritikának elsősorban, nem a darabról. A darab végén a monodráma főszereplője, Tenki Réka hátramegy a takarásba, hirtelen sötét lesz, majd néma csend. A közönség mozdulatlanul ül, nincs taps. Taps és taps között óriási különbségek vannak, a taps hiánya a legszebb színházi pillanat volt az utóbbi évben, amit átéltem. Péterfy-Novák Éva első regényéből, az Egyasszonyból készült egy csodálatos, traumatikus előadás Paczolay Béla rendezésében. A tapsot az egyik stábtag indította be a főpróbán, ha nem teszi, én még most is ott ülnék némán.
Link
Fotó: Kallos Bea
Tenki Réka a szülés utáni első darabjában egy olyan nő történetét viszi színre, aki anyaként és feleségként is borzasztó dolgokat kénytelen átélni, csoda, hogy nem roppan bele. Mindezt olyan elszántsággal és hitelességgel, hogy nem a rendkívülit látom a személyes történetben, hanem az általánost, hogy ez sokakkal megeshet így. Az író Péterfy-Novák Éva saját traumáit feldolgozandó terápiás céllal kezdett írni, később elindította anonim módon az Egyasszony blogot, majd azonos címmel könyvet írt, így a saját története több olvasó történetévé vált. Mintha csak egy titkos társaságról beszélnénk, olyan nőkről, akikkel feldolgozhatatlan események esnek meg, de nincs kinek elmondaniuk, így elmondják egymásnak.
Link
Egy asszony, akinek megölték a gyerekét: Link
Az Egyasszony című darabbal tér vissza szülés után a színpadra Tenki Réka. Durvább témát nem is választhatott volna: Link
A színpadon a főszereplő Éva egy szűk fekete-fehér térben ül, körben a kórházi várótermekből ismert sorba állított műanyag székek, a padló fekete-fehér kockás, a háttérben egy orvosi paraván adja a takarást, a főszereplő vissza-visszatér felhúzni a zenélő gyerekjátékot, ami minden felhúzás után egyre fájdalmasabban és szomorúbban zenél, a hideg kiráz tőle. Minimalista, mégis történeteket és élethelyzeteket teremtő díszletet tervezett Kálmán Eszter (nemrég a Nosferatuban is látványorgiával és szöveg nélkül mesélt). Éva élete évekre ebbe a szűkös, nyomasztó, fullasztó térbe szorul, próbálja, de nem tudja elhagyni ezt a világot, vissza-visszatér a hideg neonfénybe. Mindig jelen időben mondja, mi történik vele, ami annyira felfoghatatlan, hogy a főszereplő még az elbeszélt éntől is kis távolságot tart, nincs se vádaskodás, se személyeskedés.
Péterfy-Novák Éva: Az önvád oka nem a férjem volt, hanem én magam
Hiszen az önvád már ott elkezdődött, hogy miért mentem be a kórházba, mikor lehet, hogy még nem is kellett volna. Önvád kettő - miért nem jöttem haza, amikor azt mondták, hogy nincs bent az orvosom, és hogy ugyanannyira vagyok nyitva, mint amennyire már egy hete is voltam. Hogy akkor, 23 évesen miért nem volt annyi eszem, hogy elmeneküljek onnan. Önvád három - miért hagytam, hogy beadják a gyorsítót. Önvád négy - miért hagytam a második gyorsítót. A következő önvád a kisfiam születése körül jelentkezett - talán megijedtem a csapdahelyzettől, és nem akartam eléggé, hogy megszülessen. A mai eszemmel már tudom, hogy ezek buta gondolatok, de a szorongás, az szorongás.
A TELJES INTERJÚ A SZERZŐVEL A KÖNYVESBLOGON>>Link
Péterfy-Novák Éva: A mi társadalmunkban nincs kultúrája a gyásznak: Link
Éva fiatal nő, gyereket vár. Pontosabban nagyon vár, ahogy általában az anyák. A teste és az élete már nemcsak az övé, hanem a megszülető Zsuzsié is, aki viszont mentálisan és testileg is súlyos sérült. Az egyik orvos elég korán elmagyarázza, hogy Zsuzsinak rövid élet adódik majd, kezdjen vele a nő, amit tud. Sok embert ismerek, de csak néhányan voltak közülük, akikről pontosan tudtam, mennyi idejük van még. Az emberi gondolkodás szerintem nem alkalmas arra, hogy felfogja a szeretteink életének a végét, ráadásul az nem is élet, hanem szorongás és elnyomás keveréke, illetve a reményé, hogy minél gyorsabban, minél emberhez méltóbban fejeződjön be.
Link
Az eleinte bohókás és naiv Évát alakító Tenki Réka egy fehér műanyag széken ül a megoldhatatlan, ám az állítás keménysége miatt tiszta élethelyzetben. Éva látható természetességgel kezeli a helyzetet, szervezi a családi életet, miközben a férje nem annyira kíván a családi fotókon szerepelni, a zöldséges rákérdez, hogy miért sír ilyen bénán a gyerek. Hogyan lehet elfogadni, normalizálni azt, hogy a gyereked élettörténetének az elejét és végét is pontosan látod? Engem az előadás óta nem ereszt a gondolat, hogy egy újszülött gyereknek a teljes sorsát elmondják egy asztal fölött. Zsuzsi hét évet élt.
Az Egyasszony nem a gyerek elvesztéséről szól, hanem egy nőről, aki az együttérzéstől és megértéstől mentes férfivilágban próbálja megtalálni a túlélés útjait, mert végtelenül egyedül maradt. Az orvosok olyan férfiak, akik a seggébe csípnek, lekezelik, teniszezni mennek, nem veszik komolyan, mert az orvosok egyébként istenek: se párbeszéd, se kérdés, se figyelem, csak rutinok és a megkérdőjelezhetetlen tudás. A rendszer régóta stabilan működik, nem változik semmi. Amikor Tenki Réka az elbeszélés adott pontjain orvosként beszél, tisztán látszik, hogyan működik ez az aláfölérendeltségi rendszer több száz éve. Tenki nem is színésznőként, hanem anyaként, belülről, a szöveget és a történetet pontosan átélve mondja monológját.
Mégsem egy kórházi drámáról van szó, mert az csak a felszín, ami bizonyos szempontból elfedi az otthon összeomlását. A férj pofozkodik, üt, ver, rúg, sőt egy idő után már arra is figyel, hogy ott rúgja a feleségét, ahol másnap nem látszik, például a combján. A férfi házi isten, a négy fal között mindenki azt csinál, amit akar, halljuk sokat a politikai rigmust. Az Egyasszony megmutatja, hogy sajnos tényleg mindenki azt csinál otthon, amit akar, csak a nő ebben a helyzetben alárendelt szereplő, akinek nincs lehetősége kibeszélnie sem a problémáit, sem az erőszakot. Úgyse hisznek neki, úgyse értik meg. A belenyugvás is egyfajta útja a túlélésnek, a test és a lélek feletti uralmat nevezhetjük itt házasságnak.
Viszont jön egy másik baba Éva életébe. Amikor Tenki Réka a színpadon belekezd a történetbe, a nézők fellélegeznek, a székükön mocorognak, hátradőlnek, megnyugszanak, hogy az élet nem szar, a színházba is a katarzisért megyünk. Az más kérdés, hogy utána kiderül, az orvos javaslatára nem szabad megszülnie a gyereket. Évát az abortusza után anyukának hívják: ebbe a nyelvi helyzetbe bele lehet őrülni.
A darabot a főpróbán láttam, nem is illene írni róla, de nem hagy nyugodni, hogy Tenki Réka mennyi erővel vezetett minket egyre mélyebbre ebbe az öntörvényű, rideg, patriarchális világba. Talán nem túlzás azt állítani, és reméljük, évek múltán beigazolódik majd, hogy Tenki színészi pályáján ez az alakítás fordulópont lesz, más szerepeket fog kapni, más elvárásokkal kell szembenéznie, mert annyira új arcát mutatta meg.
Tenki Rékát én soha nem láttam ennyire erősnek és gyengének egyszerre, nem vitt még nézőként olyan útra, mint az Egyasszonyban. Fiatal nőként éri az első trauma, majd többször megtörik és visszaerősödik, de mégis példaként jár elől. Voltak pontok a darabban, amikor elfelejtettem, hogy színházban vagyok. Jó színházat jó mondatokból lehet létrehozni, és Péterfy-Novák Éva olyan mondatokat írt, amit Tasnádi István írt színdarabbá, amelyek ebben a lecsupaszított térben és élethelyzetben karaktereket, kapcsolatokat és tereket teremtenek. Paczolay Béla legjobb rendezői döntése az volt, hogy hagyta működni Tenkit és a mondatokat, nem akarta szétrendezni, túlgondolni, vagy agyonnyomni a saját értelmezésével.
Arról a tizenöt másodpercről kell írni, amikor a történet végén néma csendben ülnek a nézők, a szívben és a fejben pörög tovább a történet. Az Egyasszony könyv vagy színpadi mű nem azért erős művészeti alkotások, mert tudjuk, hogy megtörtént esetből építkeznek, hiszen minden irodalmi mű fikcióvá válik, hanem mert a szerző és Tenki Réka is valóságossá teszi nekünk.
A cikk forrása: Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-15 12:15:02, vasárnap
|
| |
| |
Link
180-220 Celsius-fok körül erős pattogás hallható. Ekkor szakadnak szét a kávébab szövetelemei. Kékes füst száll fel, és ekkor érezhető legerősebben a jellegzetes kávéillat. A pörkölés végpontjának eltalálása a legkényesebb mozzanat, ami nem mindig és nem mindenkinek sikerül.
Világszerte folynak a kutatások olyan műszakilag és gazdaságilag kielégítő pörkölési eljárások kidolgozására, amelyek kevésbé károsítják a kávé aromaanyagait. Ilyen megoldásnak ígérkezik a nagyfrekvenciás, változó irányú elektromos térben történő pörkölés. Itt a meleg magában az anyagban keletkezik, és a pörkölés belülről kifelé folyik, éppen ellenkezőleg, mint a közvetlen pörköléskor. Egy másik módszer lehet az infravörös, a szemnek láthatatlan hősugárzással folyó pörkölés. Akár hiszik, akár nem: a kávépörkölés - tudomány, méghozzá kémia, élelmiszerkémia a javából. A vegyészek több szakaszt különböztetnek meg ebben a folyamatban, amely - bátran mondhatjuk, - ma is titokzatos. Az első 100 °C-ig tart. Ez a szárítás, melynek során a nyers kávéból eltávozik a nedvesség. De már ez az első szakasz is három részre bontható, ötven fokig a víz egy része párolog el. Utána 60-70 fokon a kávéban levő fehérjék mennek át egy alvadásnak nevezett folyamaton. Csak ezután emelkedik tovább a nyers kávé hőmérséklete. Száz fokig újra a nedvesség távozik el, az egész víztartalom. Ez magával viszi a nyers kávé jellegzetes szagát adó anyagokat, amelyek szemben a pörköli kávééval, kellemetlenek.
Az igazi pörkölés 150 fokon kezdődik, és körülbelül 220 fokig tart. Ezalatt elsősorban a cukrok alakulnak át, karamellizálódnak. Az egész pörkölés legjobban a cukrokat "sújtja". Nemcsak arányuk csökken, hanem abszolút mennyiségük is. Ezzel elérkeztünk a kávépörkölés legfontosabb szakaszához: a pörköléshez, ami kívül-belül egyszerre melegíti a kávét.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-15 12:08:54, vasárnap
|
| |
| |
Hátborzongató képeket készített a lengyel fotós, Arkadiusz Podniesinski, aki a fukushimai katasztrófa óta lezárt területeken megörökítette, ahogy a természet visszafoglalja a területet. Nem mindennapi látvány ez, hiszen látni, hogy az embereknek milyen hirtelenséggel kellett, hogy elhagyják lakóhelyeiket.
Link
Már több mint négy és fél év telt el azóta, hogy Japánt 2011. március 11-én egy irtózatos földrengés utáni cunami tarolta le, amelynek - többek között - a Fukushima Daiicsi atomerőműben is súlyos nukleáris üzemzavart és balesetet okozott. A szökőár mindent elpusztított Japán északnyugati partvidékén, több mint 18 ezer ember halt meg vagy tűnt el a természeti csapásban. Sajnálatos módon az atomerőműben is nagyon gyorsan vált kezelhetetlenné a helyzet, három reaktorban teljes zónaolvadás történt, miközben nagy mennyiségben jutott ki radioaktív anyag a külvilágba, valamint az óceánba ömlő több tonna szennyezett víz.
Fukushima környékéről 160 ezer embert kellett kiköltöztetni, és 120 ezer japán még azóta sem térhetett vissza az otthonába. A hatóságok rendkívül határozottan és gyorsan telepítették ki a civileket, jellemző, hogy az üresen hagyott gépjárművek az autópályán maradtak, a tantermeken még mindig olvashatóak a táblán a 4 évvel ezelőtti leckék, de még a szupermarketekben is megtalálhatóak az árucikkek.
Az idő múlását azonban mégis az szemlélteti a legjobban, ahogy a természet szép lassan visszaveszi azt a földterületet, amely az emberi tevékenység során emberi életre alkalmatlanná vált.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A cikk forrása - az alábbi linken további képeket is találhat minden kedves érdeklődő: Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-15 11:57:11, vasárnap
|
| |
| |
Link
1859-ben, a Bach-korszak idején a magyar hazafiak úgy tüntettek az osztrák elnyomás ellen, hogy bojkottálták a sörfogyasztást, mondván: a német italt nem isszuk! A maga idejében népszerű költő, Losonczy László lantján fel is zendült a dacos dal:
A ser roppant hasat ereszt
S van-e ennél nagyobb kereszt?
Magyarnak bor
Való, nem ser.
Oly csúf, oly unalmas
Férfinál a nagy has!
Bort iszik a magyar ember!
Epém gyűlik s kedvem kihal
A ser múló habjaival.
Magyarnak bor
Való, nem ser.
A bor víg kedvre készt,
Élesíti az észt...
Bort iszik a magyar ember!
Ez a száz esztendős vélemény gyökerezett meg a köztudatban.
A sör német ital, német találmány!
Bort iszik a magyar ember, mert
Mért szörpölne Árpád
Unokája árpát?
- kérdi az előbb említett Losonczy.
Valójában a sör nem német találmány. Az emberiség legrégibb italai közé tartozik. Már 6000 esztendővel ezelőtt is ismerték Babilonban. A Tigris és az Eufrátesz folyó környékének ősnépei árpából, élesztővel kevert malátából erjesztették, főzték a sört. A kész italt agyagkádakban tárolták, és felszolgálás előtt leszűrték. A legtöbb házban otthon készült a sör, de voltak sörgyárosok is. Hammurabi törvénykönyve halálbüntetést szab ki a sörhamisítókra és uzsorásokra. A királyok sört ajándékoztak az ünnepekre a papságnak. A munkások naponta egy korsó sört kaptak, a hivatalnokok négy-öt korsót is. A babiloni sörivás elterjedt a hettitáknál (kisázsiai, magas kultúrájú nép) és az egyiptomiaknál. Tőlük vették át a kaukázusiak, és ők adták tovább a népvándorlással nyugatra sodort más törzseknek a sörfőzés tudományát.
Már a honfoglaló Árpád fiai sem vetették meg az árpát! A bor és az erjesztett kancatej, a kumisz mellett bőven éltek sörrel is. A régészek véleménye szerint a magyar asszonyok nagy fakádakban főzték a sört. A vízzel telt edénybe áttüzesedett köveket dobáltak: így forralták fel a komlóval ízesített folyadékot.
A cikk forrása: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Eszem-iszom |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2015. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
295 db bejegyzés |
| e év: |
5604 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1233
- e Hét: 3081
- e Hónap: 14095
- e Év: 120239
|
|
|
Offline
