|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2015-11-05 15:21:57, csütörtök
|
| |
| |
Bemutatták az Életreítéltek című filmet a Kisfogház történetéről
Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás kevéssé ismert, ám annál fontosabb helyszínét, a Kisfogházat mutatja be az Életreítéltek című dokumentumfilm, amelynek premierjét szerdán tartotta a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
November 4-e 2013 óta nemzeti gyásznap - emlékeztetett Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke, aki szerint annál méltóbban nem lehet emlékezni október hőseire, mint egy ilyen film vetítésével. Az alkotás az egykori áldozatok visszaemlékezésein keresztül mutatja be a Kisfogházat, ahol az 1956-os forradalom elítéltjei közül sokan raboskodtak. A Kisfogház a Budapesti Fegyház és Börtön (a Gyűjtőfogház) része volt, 68 magánzárkát és 156 közös zárkát foglalt magába. Az 1956-os forradalom leverését követően a népbíróságok 1963-ig mintegy 26 ezer embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre vagy halálra, és a halálos ítéleteket legtöbbször a Kisfogház udvari részében hajtották végre.
A NÖRI elnöke kiemelte, hogy az egykori börtön története méltatlanul elfedett, ezért is indítványozta korábban az intézet, hogy a helyszín a Rákoskeresztúri Újköztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája alkotta nemzeti emlékhely részévé váljon. A négy erős történetet bemutató, 53 perces filmben a szereplők egymást váltva jelennek meg saját otthonukban, majd az elbeszéléseikből kibontakozó, kronologikusan előrehaladó történet fokozatosan vezeti el a nézőt a múltból a jelenbe. “Véleményem szerint a film legmegrendítőbb része az, amikor a két egykori elítélt, Fónay Jenő és Regéczy-Nagy László személyesen is ellátogatnak szenvedéseik színhelyére, a Kisfogházba" - fogalmazott Radnainé Fogarasi Katalin.
Az egykori halálraítélt Fónay Jenő, a Széna téri felkelők egyik vezetője, a Magyar politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) alapítója, aki létrehozta a Kisfogház Emlékhelyet, Regéczy-Nagy László pedig Göncz Árpád egykori pertársa, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke. Mellettük szerepel a filmben Wittner Mária, az 1956 utáni megtorlás egyik legismertebb áldozata, aki 13 évet ült börtönben, valamint a kevéssé ismert egykori sorkatona, a komlói Puchert János is, akinek már csak egy hete volt hátra a leszerelésig, amikor kitört a forradalom, parancsot teljesítve harcokba keveredett, majd csak 1970-ben szabadult.
Szakértőként feltűnik a film elején Susa Éva igazságügyi szakértő, a gyászparcellák exhumálásainak egyik fő alakja, Rainer M. János történész, a Kisfogházban kivégzett és eltemetett Nagy Imre életrajzírója, valamint Radnainé Fogarasi Katalin is.
A NÖRI a filmre meghívásos pályázatot írt ki, amelynek győzteseként Szakonyi Noémi Veronika és Vincze Máté Artur készíthették el az alkotást. A NÖRI elnöke kiemelte: a tehetséges fiatalok nemrég végeztek dokumentumfilm-rendező szakon Almási Tamás osztályában, Szakonyi Noémi nemzetközi díjat nyert filmtervét a Magyar Nemzeti Filmalap is támogatja, Vincze Máté Artur diplomafilmjét pedig beválogatták a múlt hónap végén az Urániában megrendezett nemzetközi dokumentumfilm-fesztiválra. A film operatőre Vincze Máté Artur és Vízkelety Márton, a zeneszerző Mátyássy Szabolcs.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc az igazságért való lázadás örök szimbóluma - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerdán az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A fideszes képviselő a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az Életreítéltek című dokumentumfilmjének díszbemutatóján a huszonegyedik század egyik legnagyobb világtörténeti eseményének nevezte az 1956-os szabadságharcot és forradalmat, amelynek szerinte éppolyan része a szabadságharc vérbefojtása, mint az azt követő koncepciós perek és kettétört életutak. Gulyás Gergely szerint az Életreítéltek című dokumentumfilm olyan hősöket mutat be, akik egyszerre tettek tanúbizonyságot a nemzet és a szabadság iránti hűségükről, valamint halált megvető hősiességről. "A kommunisták ezt soha nem értették meg, ezért is váltott ki belőlük félelmet"- fogalmazott a politikus, hozzátéve, "a földi világ sokszor nem igazságos, ezért a hazához való hűség a hazát tartja meg és nem azt, aki hű hozzá".
Az Országgyűlés alelnöke aláhúzta, a nemzetnek örökké emlékeznie kell azokra, akik 1956-ban a hazáért haltak, illetve akiket bebörtönöztek, megnyomorítottak. Bennük testesül meg ugyanis mindaz, ami határokra tekintet nélkül nemzetté formálja a világon szétszóródott magyarság egészét - mondta Gulyás Gergely.
pestisracok.hu
2015.10.05.
Megj.: Fájó szívvel,de nem tehettem eleget a meghívásnak. Dolgoznom kellett. De azért itthon mi is megnéztünk két filmet a kollégistákkal. Az egyik A gyilkosokat néven nevezni című, a másik a Titkolt örökség című alkotás volt. Hamarosan egy 1957-es filmhez fogok hozzájutni. Ezt is megnézzük majd.
A Kisfogházban különben mi is jártunk s egy prezentációt is készítettünk róla. A linken keresztül elérhető:
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-05 06:37:56, csütörtök
|
| |
| |
Tarnóczy Szabolcs: A pesti sráchoz ötven év után...
Virgonc fiúcska: Te, ki a koktélt
nem villogó diszkókban ittad,
hanem a feléd dübörgő, dühös
páncél-sárkányok alá gurítottad,
(hagyjuk el most Dávidot, s Góliátot,
hisz nem ők váltották meg e világot,
hanem az ellenségszeretet mártír-fejedelme).-
És mégis: Szent az erőtlenek hősies küzdelme,
kik szeretteiket védték, kilátástalan harci szerelemben
a föld legnagyobb, s leggaládabb ármádiájával szemben;
kik a szabad hazáért áldozták életük,
mert nekik még csillogott a szemük, és lángolt a szívük!
Ötven éve kiömlő véretek öntözte meg
a szent esély vágyódó virágait,
ős mártírok eleddig meddő fohászait;
hogy eljöhessen egyszer az óra,
melyben igent mondhatunk
hitre, szabad hazára, jóra,
felnézhetünk a fényes égre,
s mondhatjuk végre: Megérte!
Most sok szenvedés gyümölcse ér be,
s a magyar malaszttal teljes mennybe ér be,
melynek árát és kárát nemzetünk ezerszer megszenvedte:
Muhi, Mohács,Majtény, megcsonkolásunk,
marxizmus és moszkovizmus óta,
félévezred rabszolgaságát! -
De most végre ütött az óra;
Az Úr meghallgatta nyomorunk fohászát,
s a kisgyermekek ötven éve,
Pesten kiontott megváltó vére
olyan sikollyal kiáltott fel az égbe,
hogy meghallotta, s válaszolt végre Isten!
Vétkeiteket megbocsátom, - ím legyen:
Megadom néktek, amire úgy vágytatok,
amiért kínjaitok közt szüntelen imádkoztatok.
Lám, tiétek a Szabadság Élet - Fája, -
mától nektek nyílik minden virága! -
harsant a mennyi szózat, zengve. -
De mi ez? A puszta süket csendje
fogadja csupán? Nem hallja senki?
Hát már csak saját, belső zaját
hallja itt mindenki?
Eljött a nagy nap, s mi visszahívjuk gyilkosainkat?!
Önként megszavazzuk eddigi rabságunkat?!
Megtagadjuk testvéreinket, akár Józsefet,
csak mert határokat húztak közénk ellenséges kezek?!
Úgy Messiást, és üdvöt népünk még nem érdemel!
Ó, te kis srác, apró pártfogónk a mennyben!
Járj közben értünk, hogy tántorgó, s
tévelygő népünk végleg el ne vesszen!
Kérd Istent, - akár Lót könyörgött egykor -
kérd véredért, mely a pesti utcára folyt:
Irgalmazzon nekünk, amíg még néhány,
bús magyar marad e kárhozott - áldott hazába!
Megj.: Ezt a verset az 1956-os dokumentum - és sajtóanyag gyűjteményem 2006-os mappájában találtam. Vajon lesz-e vers a pesti sráchoz hatvan év után?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-11-05 05:44:11, csütörtök
|
| |
| |
2006-ban Mosonmagyaróváron, a Hansági Múzeum- Cselley - ház szervezte Múzeumi esték sorozatban még 1956 is a tematika része volt. Persze nem csoda, hisz, akkor " világraszóló tervek" születtek, egy ötvenhatos múzeum létrehozására. A museum.hu-ról letöltött és kinyomtatott ajánló ezt írja:
Múzeumi esték - Az 1956-os emlékhely terveinek bemutatása
"November 23-án este fél 6-kor folytatódik a Múzeumi esték programsorozat a Cselley - ház dísztermében.
Szentkuti Károly múzeumigazgató, helytörténész és Lenzsér Péter építész az 1956-os emlékhely terveit fogják bemutatni az előadásaikhoz kapcsolódó projektoros vetítéssel.
2005-ben a Kisalföld megyei napilap sajtókampányt indított annak érdekében, hogy hozzanak létre egy 1956-os emlékhelyet Mosonmagyaróváron, a volt határőrlaktanya épületében.
A város képviselőtestülete hamarosan döntést hozott a program megvalósítására.
2006 nyarára elkészült a múzeumi szakmai koncepció és az építészeti tervvázlat, amely elnyerte a múzeumi és a helyi szakemberek támogatását.
Az épületben a tervek szerint emlékkiállítás,dokumentációs központ, könyvtárszoba, helytörténeti raktár, foglalkoztató terem ( fogadótér, előadóterem, klubhelyiség), időszaki kiállító tér és galéria kapna helyet. "
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2015. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
42 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
2731 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 93
- e Hét: 1544
- e Hónap: 6425
- e Év: 28478
|
|
|
Offline
