|
2015-12-03 19:33:08, csütörtök
|
| |
| |
Anyám
Van egy angyal itt a Földön, kitől szebb az élet.
Ez az angyal vigyáz rám, és bátorít, ha félek.
Őrangyalom, aki nevet, ha boldogságom látja,
S könnye hullik mindig, ha bú szívemet bántja.
Az én örök angyalom a drága édesanyám,
Ő az, kiért szívem még máig is ver talán.
Bölcsőmet két karja szeretőn ringatta,
Szívét, tiszta lelkét az életemnek adta.
Ha betegség kínzott, aggódással ápolt,
Ha vétkeztem is néha, ő sohasem vádolt.
Szeretete mindig meleg otthont adott,
Akkor is, ha cserébe túl sokat nem kapott.
Elteltek már felettem a gyermekkori évek
Édesanyám, Téged már felnőtt fejjel nézlek.
Nem változtál semmit, az angyalom maradtál.
Nekem minden boldogságot, s örömöt megadtál.
Mindazt, amit kaptam, most meg kéne köszönni,
De oly sok hálát, pár szóval nem tudok közölni,
Mert kevés a nagyvilág, és nem elég az élet,
Hogy méltón megköszönjem ezt a Földi létet.
A napsugár aranya, s az összes virág kevés,
Hogy ugyanannyit érjen, mint a gondviselés,
Az örökös törődés, és mindaz, amit adtál,
Hogy tőled lett az élet mézzel teli kaptár.
Hogy kifejezzem hálám, tán nincsen annyi kincs,
Mert Földünknek tán annyi drágaköve sincs.
Egy mosollyal, egy könnyel, minden szeretettel
Hálát adok neked remegő szívemmel.
Én imába foglalva könyörgöm az Égnek,
Kérem, hogy a jóságodért áldjon meg Téged,
Ne érjen semmi baj, még sokáig élj velem,
Még sokáig foghassa kezedet két kezem,
De tudjuk jól az élet rövid, nincsen örök létezés.
Eljön majd az idő, mikor nem lesz már több ébredés.
Nem szabad, hogy késő legyen, így kimondom a szavakat.
Kérlek, hogy most figyelj rám, hallgasd meg a szavamat.
Köszönöm, hogy velem voltál, köszönöm, hogy vagy nekem,
Szeretettel neveltél fel, óvtad, védted életem.
Hiányzol, ha nem vagy velem, minden percben kereslek,
Édesanyám tudnod kell, hogy nagyon, nagyon szeretlek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
