|
2015-12-07 13:31:03, hétfő
|
| |
| |
A munkatársad Nem ellenséged. Nem barátod. Ember, mint te. Hasonló
igényekkel és vágyakkal. Értsék meg. Dolgozzanak együtt vele. Kudarcain
ne nevessenek. Segítsék. Sikerén irigység nélkül örüljenek. Vegyék észre,
ha új nyakkendőt köt. Dicsérjék haját, ha fodrásztól jött. Ha könnyek nélkül
sír, úgy kérdezzék, hogy ne kelljen válaszolnia, ha nem akar. Ha boldog,
örömét osszák meg. Tiszteljék véleményét.
A munkabérre neki is szüksége van. A jutalmat várja. A prémiumot miért ne
érdemelné meg? Éhes a szóra. A megszólás fáj neki. Becsületére, jó
hírnevére szüksége van. Mindent ő sem tudhat. Ha titkolja, még inkább
segítségre szorul. Vannak jó és rossz napjai. Mint neked.
Munkatársad nem ellenséged, nem barátod. Ember. Hibákkal, erényekkel
kevert lény. Mint te. A kő, amelyet rádobsz, visszahullhat rád. Ha dicséred,
az elismerést válthat ki feléd. Amit neki segítesz, rajtad is segít. Ilyen az élet.
Ott a munkahelyen.
Rajtad múlik, hogy munkatársad bosszúság vagy öröm lesz számodra. Amit
magadnak akarsz, tedd a másiknak. S tetteid megtermik az öröm mindennapi
gyümölcseit.
Mácz István: Örülj velem! (részlet)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 4. |
|
|
|
|
|
Offline
