|
2016-01-12 12:49:18, kedd
|
| |
| |
A télről éppen olyan élénk gyerekkori emlékeim jutnak most az eszembe, mint a költőnek: hógolyózás, csúszkálás az utca jegén, úton az ,,oskola" felé, korcsolyázás a patak befagyott jegén, a korai lámpagyújtás és a meleg szoba, a vastag dunna otthonos ölelése.
Emlékezés a régiekre
A felnőtteknek is jellegzetes, telet idéző foglalatosságaik voltak: többet tartózkodtak a pincében, a boroshordók között, az istállókban, javították a szerszámokat, a szekeret, köszörülték az ekevasat és a fejszét, igazgatták a szalma-és a szénakészletet, egyengették a trágyakazlat. Fontos - rendszerint közmunka - volt a kőhordás az utak javításához és a jéghordás. Mindkettőnél fordulónként egy ,,nyelet" pálinka volt a fizetség.
Este, a pislákoló petróleum-lámpa (később villany) fényénél kukoricát morzsoltak, a csupasz csutkával vörösre fűtötték a vaskályhát,, tollat fosztottak, babot, lencsét , vetőmagot válogattak. Közben mókáztak, tréfákat meséltek, a lányokat ugratták, citeraszó mellett énekeltek. Egyik-másik gazdának volt már hangszórós rádiója, azt nagy figyelemmel hallgatták, mert minden újdonságnak számított, ami a nagyvilágban történt!
Összefoglalom az ismereteimet
Számomra most is csendesebbek ezek a januári hetek: a kert pihen, a földet megtrágyáztuk, felástuk, a fagyérzékeny növények egy közeli üvegház biztonságában telelnek, a rózsabokrok, a szőlőtőkék, a fügebokor betakarva várja a kikeletet. Én is igyekszem hasznosítani az időt, és hozzá fogtam egy régi vágyam megvalósításához: csokorba foglalom az ismereteimet azokról a növényekről, amelyek körülöttünk, a környezetünkben élnek, de valami különleges, szokatlan tulajdonsággal rendelkeznek, vagy irodalmi, művészeti, történelmi, tudományos kapcsolataik vannak. Csak példaképpen: összefoglaltam azt, hogy miket írt az ókori Hippokrates és Plinius a fagyöngyről, m ilyen betegségek ellen javallották a leveleinek a főzetét és miért terjedt el az utóbbi fél évszázadban olyan nagymértékben, hogy már védekezni is kell ellene? Talán egy könyvet is sikerül kerekíteni e témából. Örülnék, kedves Húgom, ha megírnád, hogy elolvasnád-e?
Mi történik most a kertben?
Január, a kétarcú (előre és hátra tekintő) istenség hónapja már megörvendeztethet bennünket néhány napfényes órával, amelyeket a kertben lehet - hasznos munkával - eltölteni. Néhány növény már éledezni kezd: virágzik a valódi jázmin, a varázsmogyoró, bimbózik a sárga viola, a mogyoró és a sombokor, szinte világít a fekete hunyor hófehér virága. (Azért fekete a neve, mert fekete a bogyója!)
A gyümölcsfák mély nyugalomban pihennek és majd csak márciusban indul meg a nedvkeringésük, akkor kezdenek duzzadni a rügyeik és a legserényebb,a mandula virágai talán ki is nyílnak. A fiatal fák alakító és az idősebb fák fenntartó metszését csak ekkor kell elkezdeni.
Most célszerű viszont elvégezni egy másik munkát, amelyet az utóbbi években sajnálatosan elhanyagoltunk! A fatörzsek és a vázágak tisztogatására, kaparására gondolok, amelynek során az elhalt szövetekből álló kéregpikkelyektől szabadítjuk meg a fát, a száraz és beteg ágakat vágjuk le, a sebeket kezeljük, a korhadt odvakat tömjük be és közben rengeteg kórokozó spóráit, tojásait, lárváit, bábjait is elpusztítjuk. A munkát nyeles fakaparóval kell elkezdeni és drótkefével kell befejezni. Örömmel jelentem, hogy az ügyes kertészek fúró-vagy csiszológépre szerelt eszközzel sok fáradságos kézi munkát takarítanak meg és igen eredményes munkát végeznek.
Kérem, ne feledkezzetek meg arról, hogy a fatörzs alatt a talajt takarjátok le fóliával, mert így könnyebb a fertőző anyagokat tartalmazó hulladékot összegyűjteni,majd pedig elégetni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
Offline
