|
2016-01-14 11:15:56, csütörtök
|
| |
| |
VÁROM
Elképzeltem az életem nélküled,
De nem sikerült, sehogy sem,
Mintha meg vonnám a levegőt,
A tavasztól, a derűs időt.
Elképzeltem, azt, mintha nem tudnám,
Te adod a holnaphoz a folytatást,
Általad dobban még itt e szív,
S hull a hó téltől tavaszig.
De még a gondolat is oly gyarló, hisz
forog még eme Földbolygó,
Nincs, aki mondana neki álljt,
Várom a lelkemnek tavaszát.
Ereimbe, a vérem pezsdül még,
Ezt teszi mindig az életért,
Még mindig meg van a lélegzet,
Örülök mindig a tavasznak.
De nélküled tudom, ez mit sem ér,
Hisz érzem az öröktől szerelmét,
Mintha a létem is zsongana,
Mintha a tavasz is jönne ma.
Hisz eggyé váltam a létezéssel,
Az éjjel és a nappali fénnyel,
Az élettel, ami jő a tél után,
Hisz érzem a létem mire vár.
Tamás Sári
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
Offline
