|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2016-03-04 20:14:36, péntek
|
|
|
Turista az, akinek gyönyörűség a kilátás, akinek barátja a csend, és akinek élmény a vihar. Megáll a réteken, megbámulja a virágok pompáját, nyitott szívvel hallgatja a madarak vidám beszédét, csendes bámulattal áll meg a hatalmas fenyők alatt és áhítattal néz a magasba szökő sziklabércre. Nem esik kétségbe, ha megered a zápor, nem ijed meg a keményre fagyott úttól, nem riasztja vissza a sár és nem rémíti meg az éjszaka. A természet csak szép tud lenni!
Zubor István
|
|
|
0 komment
, kategória: Szép tájak |
|
|
|
|
|
2016-03-04 19:59:16, péntek
|
|
|
Ennyit tehettél
Ha majd egyszer,
fürdőszobádban,
a kis tükörből aki
voltál, a gyermek
visszanéz, s te
nyitott szemmel
tudsz szemébe nézni, -
ha bőrödön zsibongni
nem kezdenek a
apró pórusok;
ha az a tekintet
nem azt látja. hogy
lelkedből könny csorog;
bár hajad megőszült,
bőröd megfakult,
hangod pianóra fordult,
s szúr a szusszanás, -
fáradt lábad bütykeit
a távolba futó kis patak
fodrozó vize mossa, -
nézz bátran a ,,gyermek"
kandi szemébe,
paskold meg - gondolatban -
önnön válladat, ennyit tehettél:
emberként élted életed. Sógor Béla
|
|
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
2016-03-04 14:54:31, péntek
|
|
|
Éva Hirth Szűz Mária kötényében
Mikor még csak egy gondolat voltál,
mikor szívem alatt vidáman mocorogtál,
már akkor is te voltál minden vágyam,
életed szívembe, örökre magamba zártam.
Nagy hassal, büszkén, féltőn óvtalak,
most is bármerre nézek, téged látlak,
tudom,hogy ez már mindig így marad,
míg élek, soha senki nem bánthat!
Látom a kék eget csodás szemeidben,
lágy muzsikaszó a kacajod nékem,
nézem arany hajadat,látom a napsugarat,
kezed mint a szellő,oly lágyan simogat.
Most visszakapom tőled a szeretetet,
a bajban sem engeded el a kezemet,
kitartóan ápolsz, és csacsogsz nekem,
nem érdekel más, csak átöleld a lelkem.
Ó, de jó is volt csókolni kis homlokod,
mindem lépésed örökre legyen áldott,
kérem, a jó Istent mindig segítsen neked,
Szűz Mária kötényében éld... csodás életed...
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
2016-03-04 14:46:57, péntek
|
|
|
Renáta Csapó Elvesztésed érzése
Rád néz és nem mosolyodik már el többet,
s szíve nem ver már oly hevesen.
Nem szorít magához,
nem ölel át biztonságot nyújtó karjaival.
Szemei sem csillognak,
nem fürkészik íriszeid mélységét.
A huncut pillangók is erejüket vesztve
fuldokolnak a gyomrában.
Most rád néz és próbálja átérezni,
mi játszódott le benned, amikor ő elment.
Fájdalmat lát és kínokat,
reménytelenséget és gyengeséget.
Egy átszúrt szív, egy szakadt lélek,
belül sebek, lyukak, rések.
De te hirtelen lehajtod a fejed,
mert a többi érzést felvállalni nem mered,
mint a szeretet, hiány vagy a puszta vágy.
De ezt a mozdulatot ő nem menekülésnek látja,
belső hangjai teljesen mást kiabálnak.
Lemondtál, bántottad, leléptél, elhagytad,
s érzi hogy igazuk lehet, eme ismeretlen hangoknak.
Rájön hogy igazából mennyit is vesztett,
így inkább könnyes szemmel, némán fordul el.
Úgy érzed már nem vagy fontos neki,
nem érdekli miken mentél miatta keresztül.
Szép csendesen összerogysz a földre,
és némán bámulod remegő lábait.
Nem látsz már semmit, arcodat könny áztatja
és elhagy eddigi éltetőd, a keserű remény
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 20
|
|
|
|
2016. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
788 db bejegyzés |
e év: |
6874 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1667
- e Hét: 6965
- e Hónap: 32844
- e Év: 222479
|
|
|