|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 22:32:32, hétfő
|
| |
| |
Gyurcsány a Corvinuson vitázik - Orbánt rejtegetik az emberek elől
2016. április 16. 10:51 - Első Kézből
Gyurcsány Ferenc elment a Corvinus Egyetemre, hogy a jövő közgazdászainak tartson előadást. A 400 férőhelyes terembe több mint kétezren próbáltak regisztrálni.
A tudósítások alapján Gyurcsány oldott légkörben beszélt, válaszolt a hallgatók kérdéseire és a vitát is vállalta velük.
Eközben Orbánt rejtegetik a népe elől, TEK-esei páncélautóban furikázzák, és idomított közönség előtt engedik csak igét hirdetni. Vitát persze nem vállal és csakis a talpnyalóinak ad interjút.
Orbán lírában erős: már régóta kísérletet sem tesz rá, hogy a közönsége ÉRTELMÉRE hasson, kizárólag az ÉRZELMEIKEN zongorázik - vérfagyasztó gátlástalansággal.
Gyurcsány ezzel szemben inkább a racionalitásra: a mérlegelő, kritikus gondolkodásra próbálta rábírni hallgatóságát.
gyurcsany-orban2.png
Előadásában Gyurcsány arról beszélt: nem akarja azzal növelni a népszerűségét, hogy többet ígér a versenytársainál. Pedig ellenzékből megtehetné, hogy rájuk licitál, hiszen a papír mindent elbír. De ő azt mondja: marad a realitásoknál és egy szerényebb, de fenntartható növekedésben gondolkodik.
Pedig a fedezet nélküli ígérgetéseknek nagy piaca van. Nem is nagyon találni pártot, amelyik ellenzékből ne ezzel próbálná magához édesgetni a választókat. Orbán 2006-ban - még ellenzékből - az üdvösségig bezárólag mindent megígért a rá szavazóknak (14. havi nyugdíj, könyörgöm!)
De a mai ellenzéki palettán is sokan kábítják a hiszékenyeket azonnali Kánaánnal. Az egyik párt ,,csak" 50 százalékos azonnali béremelést ígér a közalkalmazottaknak, a másik rögtön munkamentes alapfizetést mindenkinek, mintha olajnagyhatalom lennénk.
Persze, az emberek jobban szeretik azt hallani, hogy azonnal kapnak 5 tábla csokit puszira, mint azt, hogy minden évben pár kockával többet, ha jól dolgoznak. Kevés politikus tud ellenállni a könnyelmű ígérgetések csábításának.
Gyurcsány az előadás többi részében is a racionalitásra próbált bazírozni. Elmondta, miért lenne jó ötlet, ha a munkáltatók a NAV-on keresztül fizetnék a munkabért az alkalmazottaknak (minden átlátható lenne, nem kellene évente adóbevallást készítenünk, és a NAV koppintana az orrára annak a cégnek, amelyik nem utalja időben a fizetést).
Beszélt még arról, hogy a kötelező hittan helyett inkább informatikát és idegen nyelvet kellene tanítani, valamint hogy az egyetemek első évfolyamára szinte mindenkit be kellene engedni, hogy ledolgozza a hátrányát, és majd az első éves eredménye döntene arról: fizetős vagy ingyenes képzésben folytathatja-e tovább.
Az agyonreklámozott CSOK-kal kapcsolatban elmondta: óva int mindenkit, hogy a szerelem hevében megígérjen 3 gyereket az OTP-nek. A házasságok fele válással végződik, és akkor vissza kell fizetni az egészet. Könnyen a CSOK lehet az új devizahiteles csapda.
Figyelemre méltó volt még, hogy Gyurcsány mennyire önkritikus hangot ütött meg. Elismerte: türelmetlenül akart modernizálni, pedig felülről nem lehet polgárosítani, csak segíteni a folyamatokat. Mert a pozitív társadalmi változásokhoz évtizedek kellenek.
Egy töprengő, elemző politikust láttunk, aki híján van annak a felsőbbrendű gőgnek, ami a mai hatalom prominenseit (Orbán, Rogán, Balog, Lázár) jellemzi.
Az már a választók szellemi nagykorúságán fog múlni, hogy a hűvösebb racionalitás, vagy a Fidesz húgymeleg populizmusa lesz-e a nyerő 2018-ban.
http://nyugatifeny.blog.hu/2016/04/16/gyurcsany_a_corvinuson_vitazik_orbant_rejte getik_az_emberek_elol |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 21:42:29, hétfő
|
| |
| |
Miért van az, hogy az összes ilyen "fideszes és holdudvara" hírnél reflexszerűen csak ennyi jut eszembe:
"A jó édes kurva anyátokat!"?
Nem kellenek ilyen körmondatok. Elég ennyi: "Mert ellopjuk", vagy "hagyjuk ellopni, elcsalni", vagy "semmi közötök hozzá, mi vagyunk hatalmon", vagy, "aki nincs a kormány közelében, s nem lopja magát gennyesre most, az annyit is ér", stb... minek itt cifrázni. Fogalmazzon olyan egyszerűen, mint a propaganda dumájukban, abból kiderülne, hogy ugyanannak a körnek szánják, így mellédumálás, képmutatás, álságos humbug.
Amikor a játékgépek adóját felemelték 500 ezer/gép/hónap, akkor már úgy volt hogy 1 éven belül minden gépet bekel kötni online a NAV-hoz.
Néhány cég ki is fejlesztette és hatóságilag engedélyeztette is, de jött a gépek betiltása.
Vajna Bandi bácsi megbízható üzemeltető, ő még soha nem csalt adót.
***************************
Tállai András elárulta, a kaszinókba miért nem kell online pénztárgép
Herczeg Márk
gazdaság
ma 13:36
Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó írásbeli kérdést tett fel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy a kaszinókra mikor terjesztik ki az online pénztárgép használatát. A miniszter nevében Tállai András NAV-vezér válaszolt.
A válaszában azt írja, a
,,szerencsejáték szolgáltatás áfa-mentessége, az asztali élőjáték és a pénznyerő automaták eltérő játékjogszerzési és kifizetési módszere miatt a játékkaszinók forgalmának napi szintű nyomonkövetéséhez nem az online pénztárgép a legmegfelelőbb eszköz".
Tállai szerint a ,,játékkaszinó pénztárának forgalmi adatainál teljesebb képet adnak a játékkaszinók jelenleg is alkalmazott részletes, játékszervezési eseményeket tartalmazó bizonylatai és a játékkaszinókban üzemeltetett videorendszernek a bizonylatokat alátámasztó képi és hanganyagai".
A játékkaszinók bizonylatolási, elszámolási rendszere, adatszolgáltatása az állami adóhatóság felé jelenleg főszabály szerint papír alapú és nem napi gyakoriságú.
Tállai azt állítja, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium ,,jelenleg a játékkaszinók játékszervezéssel és játékadózással összefüggő bizonylatolási, elszámolási rendszerének áttekintésén és ez alapján a játékkaszinók és az állami adóhatóság közötti napi elektronikus adatkapcsolatra épülő, modernizált felügyeleti módszer kialakításán dolgozik". De ennek a részleteiről nem tudni semmit.
Miközben már a kozmetikusoknál, taxisoknál és fodrászoknál is kell a NAV-hoz bekötött pénzárgép, addig a 15 milliárdos játékgépbiznisznek, mint amije Andy Vajnának van (ha van is online pénztárgépe) nem kell a játékgépeit rádugnia egy szerverre.
http://444.hu/2016/04/18/tallai-andras-elarulta-a-kaszinokba-miert-nem-kell-onlin e-penztargep |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 21:27:54, hétfő
|
| |
| |
“Orbán az EU-t ostorozza, míg a veje az ő pénzükből gazdagodik"
2016. 04. 18. 17:13
Az Orbán vejének üzleteit feltáró cikkeiért jelölték Európai sajtódíjra Vorák Anitát, aki már több mint egy éve dolgozik a Direkt36 független, adományalapú oknyomozó műhelyében. Azt vizsgálta, hogyan kaphatott megbízásokat sokszor versenytárs nélkül a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt. A munka körülményeiről, akadályairól és arról is beszélgettünk, mik lehetnek itthon a tényfeltáró újságírás kockázatai. Interjú.
Negyvenhét országból válogatott a zsűri. Mi alapján jelöltek? Kaptál indoklást?
Ez egy viszonylag friss díj, amit pár éve alapítottak. Pályázni lehetett rá, az én cikkeimet András (Pethő András, Anita Direkt36-os kollégája - a szerk.) küldte be. A zsűri közel ötszáz pályázóból választotta ki a jelölteket, az oknyomozó kategóriában pedig nyolc cikket vagy sorozatot jelöltek. A zsűri elnöke a közleményében említette, hogy szerettek volna a kisebb országoknak is esélyt adni, hogy ne csak a nagy nemzetközi sztorik versengjenek egymással. Ezt magunkra vettük, hiszen a legtöbb jelölt nagy nyugat-európai szerkesztőségekből jön, komoly erőforrások állnak mögöttünk. Nekem már az is ,,díj", hogy olyan fajsúlyos sztorik közé válogatták be az enyémet, mint a FIFA-botrány vagy az orosz főügyész családjának vagyonosodása.
Mit gondolsz, a magyar kormány nemzetközi híre is hozzájárulhatott ehhez?
Elképzelhető. Azt talán mindenki tudja Nyugat-Európában is, hogy Orbán Viktor az EU-t ostorozza, így érdekes lehetett egy olyan cikksorozat, amiből kiderül, hogy a hozzá közel álló üzletemberek épp az uniós pénzekből gazdagodnak. Ráadásul az uniós országoknak érdekes és fontos lehet látni, hogyan költik el ezeket a pénzeket nálunk.
Fotó: Berecz Valter
A cikksorozatod az Elios Innovatív Zrt.-vel foglalkozik, amelyben Tiborcz István, Orbán veje is társtulajdonos volt. 2010-től az Elios országszerte nyerte a közvilágítás felújításával kapcsolatos tendereket, sok városban egyedüli pályázóként - ennek az okait tártátok fel. Ti derítettétek ki, hogy sok helyen az Eliosra szabták a kiírt pályázatokat: úgy voltak megszövegezve a feltételek, hogy más azoknak nem tudott eleget tenni. Hogy sikerült ezt jogilag keresztülnyomni?
Nagyon egyszerűen. Az Elios először Hódmezővásárhelyen, új, kezdő cégként nyert el egy pályázatot. Itt cserélték le először LED-lámpákra a közvilágítást. Ez nagy beruházás volt, az egész várost korszerűsítették. A későbbi pályázatok kiírásakor már volt egy nagy referenciájuk, amit fel tudtak mutatni. Az önkormányzatok pedig sok esetben olyan referenciákat kértek, amivel csak az Elios rendelkezett a hódmezővásárhelyi munka révén. Ez nagyon versenykorlátozó volt, sok helyen kizárta a többi céget.
Mint utóbb kiderült, a pályázatokat sok helyen a Hamar Endréhez, Tiborcz korábbi üzlettársához köthető Sistrade Kft. írta ki. Ez hogyan volt lehetséges?
A Sistrade járta az önkormányzatokat, sokfelé bepróbálkoztak. Ezek nem nagy összegű megbízások, ezért nem volt nyílt közbeszerzési kiírás arra, ki írja ki a pályázatokat.
Ki ellenőrzi a közbeszerzési kiírásokat? Ott nem szúrtak szemet ezek a feltételek?
A Miniszterelnökség ellenőrzi. Ők a nagy értékű közbeszerzéseket előzetesen vizsgálták. Kíváncsi voltam, hogy nem tűnt fel nekik, hogy ezek a kiírások versenykorlátozóak voltak. Ez a sok papír itt előttünk, ezekről az ellenőrzésekről szól. Nem akarták odaadni, azt mondták, ezek munkadokumentumok. Úgy kellett kiperelnem őket, bírósági döntés kellett hozzá, hogy odaadják, és így is csak kinyomtatott formában kaptam meg, ami nehezíti a feldolgozást.
Próbálták még hasonlókkal megnehezíteni a munkádat a hivatalok?
Amikor az önkormányzatokról kértem a LED-es lámpacserék pályázati anyagait - ezek minden városban nagyjából egyformák -, különböző válaszokat kaptam az érintett városoktól: volt, ahonnan elutasítottak azzal, hogy ez nem nyilvános, és olyan is, ahonnan mindent megkaptam. Ott is mehettem volna bíróságra azok ellen a városok ellen, akik nem adtak ki semmit. Hétköznapi jelenség ebben a szakmában, hogy az ember nem kap meg nyilvános adatokat.
Fotó: Berecz Valter
Azt olvastam, igazi ,,lámpaszakértővé" képezted magad, hogy megértsd, hogyan újította fel az Elios a közvilágítást. A régi lámpákat LED-lámpákra cserélték az érintett városokban. Mennyire volt indokolt a drágább technológia használata? Egyáltalán, valóban fontos volt ez a fajta beruházás?
Azt minden szakértő elismerte, hogy ez egy jó dolog, lehet vele spórolni, a LED a jövő. A lámpacserék indokolhatóak, és majdnem az összes pályázó város EU-s forrásból tudta fedezni a felújítást. Éppen ezért érdekelt az is, hogy reális árat szabtak-e a lámpáknak. Ezek nem boltban kapható lámpatípusok, így nem volt egyszerű megállapítani, hogy valószínűleg túlárazták őket. Azóta több városban panaszkodnak a lakók, például Zalaegerszegen, hogy nem megfelelőek a lámpák, de azt alaposabb vizsgálat nélkül nem lehet megmondani, hogy ez a tervezés, a lámpák vagy az Elios hibája-e.
Indultak már EU-s vizsgálatok ez ügyben. Mit lehet tudni ezekről?
Nem látok bele, hogy az EU-s szervek milyen mechanizmus alapján dolgoznak. Az OLAF, az EU csalásellenes hivatalának vezetője tárgyalt már Polt Péter főügyésszel, de erről a tárgyalásról semmit nem tudunk. Az OLAF rendkívül bizalmasan kezeli ezeket az ügyeket. Ráadásul csak bejelentések alapján vizsgálódik. Az Európai Bizottság is vizsgálatot indított végül, de ők nem vizsgálnak minden egyes beruházást, inkább szúrópróbaszerűen ellenőriznek.
Mi a helyzet a rendőrséggel? Ott Schiffer András, az LMP társelnöke tett feljelentést az átlátszó.hu cikke alapján.
Sajnos erről sem sokat tudni. Annyit csak, hogy miután az Együtt-PM is tett feljelentést az én egyik cikkem alapján, a két nyomozást egyesítették. Részleteket nem árulnak el.
Érdekes, hogy Brazíliában hasonló az állami olajvállalat, a Petrobras ügyében kirobbant botrány alapja (túlárazott megbízások a kormányközeli cégeknek). Ott az emberek az utcára vonulnak, igaz, a bizonyíték is több. Mit gondolsz, itthon miért nem váltanak ki ilyen indulatokat a leleplezett mutyik?
A tiltakozásnak más-más kultúrája van minden országban. Nem tudom, kiről kéne valaminek kiderülnie (akár az offshore-botrány kapcsán is), hogy az emberek ezért utcára vonuljanak. Nálunk eleve nehezebben mozdulnak az emberek. Az internetadós tüntetéseknél látszott, hogy a saját életüket közvetlenül érintő, jól megfogható ügyek megmozgatják őket. Könnyen érthető dolgok viszik utcára őket, és ez azért nem az.
Fotó: Berecz Valter
Elégedett vagy a munkád visszhangjával Magyarországon?
Igen. Úgy gondolom, elég jó visszhangot kap a munkánk ahhoz képest, hogy sokszor nem egyszerűek és könnyen emészthetőek a cikkek. Másrészt olyan helyeken is megjelenünk, ahol sok embert érhetünk el - a sztorijainkat feldolgozta az RTL Klub híradója is, például a Lázár János utazásairól szólókat is, az offshore-os iratokról nem is beszélve.
Kaptál fenyegetést az Eliossal kapcsolatos munkád során? Akár jogit, akár más jellegűt?
Nem, soha. A jogi fenyegetés valós veszély, egy ilyen kis szerkesztőségben főleg, hiszen nincs mögöttünk komoly anyagi bázis, adományokból működünk. Nagy kártérítési pert nem bírnánk el, de éppen ezért már a cikkek előtt igyekszünk jogászokkal egyeztetni, kizárni ennek a lehetőségét.
Ezelőtt nagyobb szerkesztőségekben dolgoztál. Mennyiben más egy kisebb, független iroda részének lenni, anyagilag és szakmailag?
Teljesen más, főleg a munkaszervezés. Korábban elsősorban a napi hírekkel kellett foglalkozni, emellett, ha volt még kapacitás, akkor tudtunk nagyobb lélegzetű dolgokba belevágni. Most nem kell másra figyelni, és ez nagy szabadságot ad. Végre van időnk utánajárni mindennek, egy-két témára tudunk koncentrálni, így hatékonyabbak is vagyunk. Fontosak a támogatások, ezekből tartjuk fenn az irodát, fizetjük az utazásainkat és a fizetésünket is ebből kapjuk. Most is fut egy támogatói kampányunk, és az olvasóink mellett intézményi támogatóink is vannak.
Nem jelentett hátrányt számotokra, hogy az átlátszó.hu már rajta volt a Tiborcz-ügyön, amikor ti elkezdtetek foglalkozni vele?
Mielőtt elindultunk, 2014 novemberében leültünk beszélgetni arról, hogy ezt a témát szánjuk az első anyagnak. Az Eliosszal már korábban is foglalkoztak, de még nem volt olyan köztudott történet, mint most. Aztán mielőtt még elindultunk volna, Orbán Ráhel decemberben kiírta a Facebookra, hogy ,,férjemmel a saját lábunkon állunk". Innentől pedig, ahogy az elvárható ilyen esetben, az egész magyar sajtó rámozdult az ügyre. Mi ekkor még el sem indultunk, tehát tudtuk, hogy mindenki versenyelőnyben van hozzánk képest. Így eltettük a témát, de mivel később láttuk, hogy sok kérdés megválaszolatlanul maradt, visszatértünk rá. A témák gyakran közösek másokkal - inkább az a titok, hogy megtaláljuk a pontokat, amikről tudunk újat mondani.
(Az interjút készítette: Rónyai Júlia)
http://24.hu/belfold/2016/04/18/orban-az-eu-t-ostorozza-mig-a-veje-az-o-penzukbol -gazdagodik/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 21:01:13, hétfő
|
| |
| |
Ne cseszegessük egymást!" - mondja a rektor, de telefonálni sem tudnak a Budai Campus oktatói
Unyatyinszki György • 2016. április 18.
Hosszú huzavona és tiltakozások után az idei tanévet már a Szent István Egyetem berkein belül kezdte meg a Corvinus egykori budai központja. A beolvasztás azonban távolról sem gördülékeny, az oktatók katasztrófát emlegetnek, hiszen egymást sem tudják felhívni hónapok óta. Tőzsér János rektor viszont több problémáért a tiltakozókat teszi felelőssé.
Egyetemi tanárokkal szórakoznak!
- hangzik el félhangosan egy folyosói zaklatott beszélgetés során a Budai Campus épületénél, ahol csütörtökön a Szent István Egyetem szervezett alkalmazottai számára tájékoztató fórumot. A Corvinus egykori budai képzőhelyét, ahol az agrártudományi és tájépítészi képzés zajlott a kormány egy "racionalizálás" keretében a Szent István Egyetem alá szervezett át.
Korábban a két egyetem versenyzett a hallgatókért, a két műhely szakmailag is igyekezte egymást felülmúlni - egészséges versenyben. Azonban a kormány úgy ítélte meg, hogy egy képzőhelyen a költséghatékonyság jobban érvényesülhet, így a Corvinusnak le kellett mondania hosszú vita után a budai műhelyről, több ezer hallgatóról és oktatóiról, épületekről és mintagazdaságokról - az egyetem oktatói és hallgatói egységesen tiltakoztak először a tervek, majd a döntés ellen.
Tiltakozás 2015-ben a Corvinusról való leválasztása ellen.
Tiltakozás 2015-ben a Corvinusról való leválasztása ellen.
Fotó:Facebook / Nem adjuk a Budai Campust!
A tájékoztatón az egyetem teljes vezérkara, valamint a Budai Campus szakmai vezetői is képviselték magukat. Tőzsér János rektor a Tények és tervek 2016 című előadásában az összeolvadás egyes indokait, jelenlegi állapotát és a kijelölt célokat mutatta be. Biztos forrásból úgy értesültünk, hogy a K-épület díszterme csaknem teljesen megtelt az érdeklődő oktatókkal, akikkel a rektor igyekezett kötetlenül, "lazán" kommunikálni - mint később kiderült, inkább kevesebb sikerrel.
Tőzsér ugyanis a pozitív jövőkép felvázolása mellett folyamatos kiszólásokat és megjegyzéseket tett a budaiakra, akik ellenezték az összeolvadást. Mint hangsúlyozta, azért kell mindenképp konszenzusra jutni, mert több mint kétezer munkavállaló állása a tét - ezzel megadva az előadás alaphangulatát. A SZIE egykori hallgatói létszáma 35 ezer volt, mely az összeolvadás idejére 14 ezerre apadt, a Budai Campusszal kiegészülve is "csak" 18 ezer hallgatójuk van, a rektor az elsőévesek jelentősen megcsappant számában látja a problémát.
Nézzen mindenki magába!
- utalt teljesen egyértelműen a rektor a budai tiltakozókra, miszerint a tiltakozás rossz reklámja miatt maradtak el a jelentkezések. A tavaly tiltakozó hallgatók viszont attól tartottak, hogy a Corvinus név elvesztése jelent komoly veszteséget. A tavalyi tiltakozók a megfelelő tervezés hiányát és a stabilitás elvesztését is kifogásolták.
Dr. Tőzsér János rektor
Dr. Tőzsér János rektor
Fotó:SZIE
Tőzsér további utalásokat tett, hogy "ne egymást cseszegessék" az új kollégák. Probléma márpedig akad bőven, hiszen a budaiak a saját doktori iskoláikat és képzéseiket, sokan a pozícióikat féltik - egyes területeken a SZIE, másokon az egykori Corvinus teljesített jobban. Az egységesítési folyamat a rektor szerint a fizetéseket is érinti, így egyesek vélhetően kevesebbet fognak keresni - ez persze nem zárja ki, hogy mások többet.
Tőzsér egyértelművé tette, hogy a jelenlegi struktúra nem fog működni, ezért együttműködésre szólította fel az oktatókat, akik közül többen a szemüket forgatták a kényszer miatt. A cél az oktatói elvándorlás megállítása, ugyanis akik úgy látták, hogy nem biztos a pozíciójuk a SZIE-n, azok más állás után néztek.
A pozícióharcok azonban csak a jéghegy csúcsa. Az oktatók elvándorlása mellett a hallgatói létszám csökkenése miatt is jelentős forrásoktól esik el az egyetem. A feladat alapú finanszírozás is megváltozott, miszerint az oktatói munka 80 százalékát teheti ki az oktatási tevékenység, a fennmaradó 20 százaléknak kutatási tevékenységnek kell lennie. Utóbbit azonban nehéz megoldaniuk, ugyanis az oktatóknak - súlyosbítva a távozókkal - rengeteg órát kell tartaniuk, ezért az egyik cél a tantárgyak felülvizsgálata és egyes kurzusok kivezetése, ami újabb problémákat szül.
2015-ös fórum az egyetemi polgároknak.
2015-ös fórum az egyetemi polgároknak.
Fotó:Facebook / Horváth Péter
Az egyetem kancellárja is felszólalt, Figler Kálmán szerint fontos az is, hogy a médiában minden egyetemi szereplő azt mondja, hogy a jelenlegi helyzet egy fejlődési lehetőség az egyetem előtt - ezzel javítva az egyetem megítélését. Kérdéses, hogy a problémák közepette ez megvalósítható-e
Azonban ez a fejlődés jelenleg nagyon távolian hat. A Corvinus és a SZIE levelezési és adminisztrációs rendszere is különbözött, az átállás a tanév második félévében sem valósult meg, folyamatosan változnak az űrlapok.
Az tudjuk, hogy az épületek vacakok...
- kezdte egy oktató, majd sorolta, hogy mi minden nem működik az egyetemen hónapok óta. A legnagyobb problémák egyike, hogy a Budai Campus oktatói nem tudják használni az egyetemi telefonokat, ami lehetetlen helyzetbe hozza őket.
A pályázatok és a közbeszerzések is lassan haladnak, ami már az oktatói munkára is hatással van - emelte ki egy felszólaló oktató. Választ azonban már nem remélhetett a rektortól, aki nagy zúgolódás közepette elhagyta a termet "egyéb teendői miatt" - így a rektorhelyettesekre maradt a válaszadás. Jellemzően mindenkitől türelmet kértek.
Cikkeink a témában
Tüntetéshullámot váltott ki a Corvinus feldarabolásának terve
Itt a döntés: szétszedték a Corvinust, vége a Nyugat-magyarországi Egyetemnek
"Lehet, hogy a Duna elválaszt minket, de a miniszter nem fog!" - tüntettek a diákok
Corvinus: nekiment a budai karok dékánjainak az államtitkárság
Utcára mehetnek a corvinusosok, ha elveszik az egyetemtől a budai karokat
"A képmutatás Európa-bajnoksága zajlik": Szijjártó Péter a menekültekről beszélt a tanévnyitón
Itt a feketeleves: szétszedik az egyetemeket, összevonják a karokat
A türelem azonban apad: az egyik oktató már-már ironizálva jegyezte meg: bár többször elhangzott, hogy bátran keressék az oktatók a vezetőséget a kérdéseikkel, ennek ellenére tudomása szerint több mint száz e-mailre egyszerűen nem reagált a vezetőség.
A fórumot az elégedetlen hangulatot jellemző szórványos taps zárta. Úgy tudjuk, hogy egyesek "felületesnek" nevezték a rektori előadást, valaki azt mondta, hogy csak "lózungokat hallott", emellett valamit harmadjára mondott el ugyanúgy a vezetőség, mint a korábbi alkalmakkor. Valaki azt emelte ki, hogy bár a helyzet komoly, a rektor próbál "laza lenni".
http://m.eduline.hu/felsooktatas/2016/4/18/Ne_cseszegessuk_egymast__mondja_a_rekt or_de_JO4X8P
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 20:31:00, hétfő
|
| |
| |
A kórházakat be kell vezetni a tőzsdére. Persze előtte átláthatóvá és stabillá kell tenni a gazdálkodásukat. Kötelező lenne minden politikusnak a hivatali ideje alatt részvényessé válnia. A havi apanázsa 50%-át kórház részvényben kellene kapnia...
********************
Egyre nő a feszültség - Rossz hír jött a magyar kórházakról
Újra rohamtempóban nő a kórházak adóssága, március végén a Magyar Államkincstár 47,8 milliárd forintos tartozásállományt tartott nyilván. A növekedés az előző hónaphoz képest 4,6 milliárd forint volt, amelyből 3,8 milliárd forint ismét a 60 napon túl lejárt állományt gyarapította.
Szepesi Anita, 2016. április 18. hétfő, 07:22
A legnagyobb adósok listájának élén bérelt helye van a Honvédkórháznak 2,9 milliárd forinttal, ez 142 milliós havi növekedés eredménye. Szorosan a nyomában, 2,3 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórházat találjuk, ahol 219 millió forinttal sikerült duzzasztani februárról márciusra a kifizetetlen számlák értékét. Csaknem kétmilliárd forintnyi adósságot görget maga előtt a Békés megyei Pándy Kálmán kórház, itt a növekedés 184 millió forint volt az előző hónaphoz képest.
Egymilliárd forint fölötti adósságot halmozott fel egyenként további 10 nagy megyei kórház is, s csaknem eléri az egymilliárdot a budapesti Szent János kórház tartozása is, itt az utolsó havi adósságnövekedés 277 millió forint volt.
A növekedés dinamikája alátámasztja az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkárának korábbi megállapítását. Rásky László az OSZ tagvállalatainak beszámolói alapján a fizetési fegyelem romlásáról beszélt lapunknak, s április végére 50 milliárdos tartozásállományt prognosztizált. A főtitkár korábban elmondta, ez az összeg már komoly feszültséget jelent a cégek likviditásában, s sokkal hamarabb vezet kritikus szituációhoz, mint az a 7-8 hónap, amit az egészségügyi államtitkár egy februári konferencián jósolt.
Éleződik a helyzet
Különösen a magyar kis- és középvállakozói (kkv) beszállítók kerülnek nehéz helyzetbe újra a kórházak nemfizetése miatt. Az Orgware kft. vezetőségének például 45 milliós, egészségügyi intézmények felé fennálló kintlévőséget kell menedzselnie. A kifizetetlen számlák, jelentős része 180, illetve 240 napnál régebben lejárt, néhány kórház több mint egy éve nem fizeti ki a tartozását - tudtuk meg Králik György ügyvezetőtől. (A tavaly nyári adósságkonszolidációnál a 2015. március végéig lejárt számlákat vették figyelembe, márciustól viszont újra halmozódni kezdett a kórházi tartozásállomány).
Az Orgware kft. magyar szoftverfejlesztő vállalkozás, 1989 óta van a piacon, azóta szállít az egészségügynek is. Háromszázmillió forintos éves árbevétele a befektetett emberi munka költsége, egy ilyen vállalkozás pedig nem engedheti meg magának, hogy ne fizesse időben az alkalmazottakat. Ennek fényében a 45 milliós kintlévőség egyre nagyobb gondot okoz a menedzsmentnek. Szerencsére az árbevételnek csak 70 százaléka származik a közszférából, ennek háromnegyede az egészségügyi intézményekből, így az egyéb területeken realizált nyereség, és a 27 év alatt felhalmozódott tartalék még biztosítja a túlélés fedezetét, a 30 fős gárda fizetését, azok járulékait, a szakmai továbbképzést és a vállalkozás cash flowját - mondja Králik. Ha azonban hitel felvételére kényszerülnek a kintlévőség finanszírozására, annak költségeit mindenképpen érvényesíteni kellene az árakban is - jegyzi meg.
Az ügyvezető szerint a számlák kiegyenlítése az utóbbi 8-10 évben vált egyre problémásabbá, az államosítással pedig tovább romlott a helyzet. Azóta a gazdasági igazgatókkal még nehezebb érdemben tárgyalni, hiszen azonnal "fölfelé" mutogatnak, mondván, a fenntartó nem biztosít elég fedezetet a költségekre.
Lassan egy éve megint nem fizetnek
Van olyan megyei kórház, ahonnét a tavaly júliusban lejárt számlák ellenértéke nem folyt még be - erősítette meg lapunknak Knall Gyula, a kórházaknak 26 éve szállító Medtech Kft. ügyvezetője. Szerinte lassan elérünk oda, ahol a 2015-ös adósságrendezés előtt álltunk, amikor cégének 350 milliós éves árbevételéből 100 millió forintot meghaladó, lejárt követelése volt a kórházak felé.
A csak kórházi termékeket szállító Medtech a nemfizetés menedzselésére 3 megoldás között választhat: vagy az általa képviselt külföldi multi nyújt fizetési haladékot, Széchenyi hitelt vesz fel, vagy faktoráltatja a kintlévőségeit. Utóbbi két megoldás 5, illetve 10 százalékot visz el az árrésből - hangsúlyozza az ügyvezető, aki érthetetlennek találja, hogy olyan tőkeerős multinacionális hátterű beszállítókkal kell versenyeznie az "állam által támogatott" magyar vállalkozásként, akik eleve kisebb kamattal jutnak forráshoz, s akiknek a hosszabb távú finanszírozás is kisebb problémát jelent.
Nem kell izgulni! Egyszer úgyis fizetnek
Név nélkül nyilatkozó, orvosi műszer-kereskedelemben érdekelt források megerősítették, elterjedtek a 2-300 napos késedelmek. Azt is elmondták, milyen elutasítással találkoznak, amikor csak felvetik a szerződésbe foglalt késedelmi kamat, illetve a számlánkénti 40 eurós behajtási költségátalány megtérítésének kérdését. A tavalyi adósságrendezés előtt eleve aláíratták a beszállítókkal, hogy lemondnak erről a jogszabály által biztosított díjról.
Ugyanakkor a szállítási szerződések beszállítókra vonatkozó részének betartása nem lehet kérdéses, több száz milliós készletet kell fenntartaniuk a 24-48 órás szállítási határidők tartásához. Ilyen fizetési fegyelem mellett ez csak úgy lehetséges, ha az egyéb területekről származó árbevétellel vagy hitellel finanszírozzák a szállításokat, a cég működését. Ugyanakkor a hitelkamatot sem tudják érvényesíteni az árakban.
Általános vélekedés, hogy az elmúlt 5-8 évben folyamatos a fizetési morál romlása, az utóbbi időben pedig már kommunikálni sem lehet az intézményvezetőkkel, elérhetetlenné váltak, kerülik a megbeszélést. Előfordul, hogy a kórházi menedzsment bagatellizálja a nemfizetés jelentőségét, mondván minek izgulnak a beszállítók, egyszer úgyis kifizetik az adósságot. Máskor arra hivatkoznak, hogy az uniós forrásból végrehajtott beruházások, felújítások üzemeltetésére nincs meg a fedezet, plusz finanszírozás híján a meglévő keretet kell felhasználni, így viszont nem marad pénz a beszállítók számláira.
Lennének ötletek
A kritikus helyzet elkerülése érdekében az Orvostechnikai Szövetség több javaslatot is megfogalmazott a döntéshozóknak. Ilyen például, hogy a költségvetés az egészségbiztosítási alap időarányos maradványából, valamint más forrásokból időszakosan - negyedévente vagy félévente -, év közben is nyújtson forrást az intézmények adósságának részkonszolidációjára.
Azt is szorgalmazzák, hogy a részleges adósságrendezések során olyan központi elvek érvényesüljenek, amelyek nem az intézmények által felhalmozott adósságokat, hanem a beszállítók követeléseinek jellemzőit illetve szerkezetét veszik alapul. Az adósságrendezésnél a fizetési határidőtől eltelt idő hossza, így az átlagos fizetési határidő csökkentése legyen a mérvadó a számlák kiegyenlítésénél, vagy határozzanak meg egy limitösszeget, s addig minden beszállító kapja meg követeléseit, az a felettieket pedig a rendelkezésre álló maradékból, a követeléseik arányában kapják meg a beszállítók.
Mielőbbi megoldást sürgetnek, mivel az OSZ szerint ma már az egészségügy finanszírozásában a beszállítók olyan szinten vesznek részt, ami a betegellátást veszélyeztetheti.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyre_no_a_feszultseg_rossz_hir_jott_a_magyar_ korhazakrol.613255.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 20:20:02, hétfő
|
| |
| |
2016. 04. 18. 12:28
Újabb bűncselekmény gyanúja merült fel a fideszes feketekassza-ügyben
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) választási csalás gyanúja miatt indított eljárást a miskolci feketekassza-ügyben, a vizsgálat során azonban újabb bűncselekmény gyanúja merült fel - erről tájékoztatta a nyomozó hatóság az ügyben vizsgálatot kezdeményező Jobbikot. A rendőrség a nyomozás során olyan tényállásokat tárt fel, ami miatt indokoltnak látták, hogy ne csak választási csalás, de hivatali visszaélés gyanúja miatt is vizsgálatot indítsanak. Ez utóbbit az NNI Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya folytatja le - írja Jakab Péter, a Jobbik miskolci frakcióvezetője hétfői sajtóközleményében.
A politikus emlékeztetett: Lakatos Miklós építési vállalkozó azt állította, hogy a Fidesz miskolci választási győzelmében táskából elszámolás nélkül osztott milliók is szerepet játszottak, illetve Kriza kampányának támogatásáért neki ígérték a diósgyőri stadion bontását. Azt is kiderítették, hogy a vállalkozó telefonszámláit több mint egy évig a Miskolc Holding fizette úgy, hogy Lakatos és az önkormányzat között semmilyen jogviszony nem volt. Ennek ellenére a városvezetés úgy nyilatkozott: lezártnak tekintik az ügyet. A rendőrség viszont nemhogy nem tekinti lezártnak, de hivatali visszaélés gyanúja miatt is vizsgálatot indítanak.
Jakab Páter szerint beszédes, hogy egy magát nemzetinek, konzervatívnak és kereszténynek nevező városvezetés ilyen botrányba keveredik, ugyanakkor bízunk benne, hogy a rendőrség alapos munkát végez, és kideríti, kik is vezetik Miskolcot.
http://alfahir.hu/ujabb_buncselekmeny_gyanuja_merult_fel_a_fideszes_feketekassza_ ugyben |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 20:17:31, hétfő
|
| |
| |
2016. 04. 18. 15:30
Elismerték, hogy offshore cégek, mégis tömik beléjük az állami pénzeket
Miután az offshore-botrányokra reagálva 44 ezer céget vizsgáltak meg, majd ezek közül mintegy 260-at konkrétan megneveztek mint offshore-vállalkozást, joggal hihette mindenki, hogy az érintettek elvesztették addigi állami megbízásaikat. Azonban hiába lengeti ezt a listát még maga Orbán Viktor is, valójában a mai napig százmilliók jutnak hozzájuk.
Az állami pénzek offshore-cégeknek való átadása kapcsán Szilágyi György jobbikos parlamenti képviselő tartott hétfőn sajtótájékoztatót, melyen elhangzott: a Szaktudás Kiadó Ház Zrt. például annak ellenére, hogy szerepel a 260-as listán, hiszen 2009 óta a mai napig egy ismeretlen összetételű luxemburgi cég alatt áll, valójában egyenesen "dúskál a megrendelésekben".
Százmilliós megbízások
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) például több ízben is hirdetmény nélküli, tehát célzott megbízást adott az offshore-hátterű cégnek. A jobbikos képviselő szerint ez nem lehetett véletlen.
Szilágyi elmondta azt is, hogy a cég 136 millió forintos megbízást kapott a Türr István Képző és Kutató Intézettől, de százmilliós értékben szerződött velük a fideszes vezetésű Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is.
Jelezte, hogy a megbízások a Debreceni Egyetemet, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot és az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-t is érintik.
Hogyan lehet az, hogy miközben a Fidesz folyamatosan az offshore-lovagok és cégek elleni küzdelemről beszél, és a miniszterelnök úr is ezt hangoztatja, a hétköznapokban mégis ezekkel az offshore-cégekkel működnek együtt? - tette fel a kérdést Szilágyi György, aki szerint az MSZP prominensei és a Fidesz hűbéresei együtt állnak ezek mögött.
Vagyonnyilatkozati trükközés
A képviselő bejelentette, hogy hétfőn törvénymódosítást nyújtanak be egy új vagyonnyilatkozati eljárási rend megalkotása érdekében, ami szerint a parlamenti honlapon nyilvánossá kellene tenni, ha egy képviselő utólag módosít a vagyonnyilatkozatán.
"Emlékezhetünk a maguktól növő házakra és lakásokra, melyeknek folyamatosan nő a területe és ezzel együtt az értéke is, tehát ez a vagyonnyilatkozati rendszer nem jó."
A törvénymódosító javaslat másik eleme az lenne, hogy az a képviselő, aki utólag módosít a nyilatkozatán, automatikusan kerüljön vagyonnyilatkozati eljárás alá, s ott adjon számot a módosítás pontos okairól. A vizsgálatok során kitérnének azokra a nyilatkozatokra is, amiket a képviselővel egy háztartásban lévők adnak le, de jelenleg -a jobbikos példa ellenére- a mai napig titkosan kezelendők. Ilyen titkos nyilatkozat Kerényi János fideszes képviselő feleségéé is, aki több offshore-céghez is köthető.
http://alfahir.hu/elismertek_hogy_offshore_cegek_megis_tomik_belejuk_az_allami_pe nzeket |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 20:07:46, hétfő
|
| |
| |
Súlyos problémák a szakközépiskolások szakmai érettségi vizsgájával kapcsolatban
A tanári tiltakozási hullám dokumentumai az oktatási rendszer számos hiányosságára mutatnak rá. Mi most szeretnénk felhívni a figyelmet egy olyan problémára, amely eddig nem kapott nyilvánosságot. A következő tanévben érettségiző szakközépiskolások nehéz helyzetbe kerültek az irányító szervek törvénysértő mulasztásai és irreális követelményei miatt.
A részletek:
A Magyar Közlöny 2016. január 22-i számában megjelent egy kormányrendelet az érettségi vizsgaszabályzatának módosításáról.
Gondoltuk, talán több mint 3 éves hiányt sikerült pótolnia a kormánynak, és végre itt vannak az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei és vizsgaleírásai, melyek alapján 2017-ben tesznek először vizsgát azok a diákok, akik 2013 szeptemberében kezdték el középiskolai tanulmányaikat az új ágazati szakképzésben. Mert eddig nem teljesült az az alapvető pedagógiai követelmény, hogy beiskolázáskor ismertek legyenek a kimeneti követelmények.
A szakképzési törvény 22.§ (3) bekezdése ugyanis kimondja: "A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezéskor tájékoztatni kell." Az iskolák igazgatói és szaktanárai rendkívül kínos helyzetben voltak évekig, ha arra a szülői kérdésre kellett válaszolni, milyen követelményeket kell teljesítenie a diáknak, és milyen végzettséget is kap a gyerek a 12. évfolyam végén.
Most kicsit megnyugodhat tanár, diák, szülő, hogy ha nem is 4, de 1,5 tanév rendelkezésre áll a célirányos felkészülésre.
Nézzük a részleteket:
1. A bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, és valamilyen FEOR számú munkakör betöltésére képesít. A szakképzés partnerintézményei - a jövendő munkáltatók -véleménye szerint a befejezetlen, hiányos képzettséggel a 12. évfolyam után elhelyezkedni nem lehet, tovább kell tanulni.
2. A jogszabály olvasása során az első döbbenet akkor érte a tanulót és a tanárt, amikor a vizsgaszinteket meghatározó táblázatból kiderült, hogy csak emelt szinten lehet az ágazati szakmai tárgyakból érettségi vizsgát tenni. Már korábban felröppent ez a hír, de senki nemakarta komolyan venni, annyira képtelenségnek tűnt.
Alapvetően sérül a kétszintű érettségi vizsga szellemisége, ha nem lehet vizsgaszintet választani. Minden egyes érettségi vizsga esetén a tanuló szabadon választhatja meg a képességeinek, továbbtanulási szándékainak megfelelően a vizsga szintjét. Az emeltszintű vizsga a kezdetektől, már 10 éve egyértelműen a felsőoktatásban történő továbbtanulást szolgálja.
Óriási aránytalanság, hogy a szakközépiskolákban tanulók 4 éves szakmai képzés után szerzett emelt szintű érettségivel kezdhetik meg az egy éves OKJ-s képzést a 13. évfolyamon, míg azok a pl. gimnáziumi érettségi vizsgát tett diákok, akik így szakmaielőképzettséggel nem rendelkeznek, akármilyen középszintű érettségivel belépnek az OKJ-s képzésbe, és egy plusz tanévvel már ledolgozzák a kétféle képzés különbségét. Ezek után ki az a 14-15 éves diák, aki ilyen nehezített körülmények között szakközépiskolába jelentkezik? (Arról már ne is beszéljünk, hogy egy rossz továbbtanulási döntés korrigálása a szakközépiskolában csak évvesztéssel, egy másik iskola/szakma újrakezdésével lehetséges.)
Közismert, hogy a szakközépiskolákba jelentkező diákok általában gyengébb képességekkel rendelkeznek, mint a gimnáziumi tanulók. Ám amíg egyetlen gimnazistának sincs előírva egyetlen tantárgyból sem az emelt szintű vizsga, addig másfél év múlva - szinte előkészítetlenül - valamennyi szakközépiskolás tanulónak ez kötelező lesz. Előre látható, hogy ezek közül a diákok közül sokan elvéreznek egy emelt szintű vizsgán, hiszen a képességeik alapján a középszintű vizsga teljesítése a reális cél. Ki fogja a felelősséget vállalni egy esetleges sikertelen vizsga miatt?
3. 2017. január 1-től megszűnnek a szakmai előkészítő vizsgatárgyak, helyettük ágazati szakmai vizsgatárgyak lesznek, melyek részletes vizsgakövetelménye a ma napig nem készült el.
Ez komoly hátrányt jelent a - sajnos tényleg kisebbségben lévő, jó képességű -felsőoktatásba készülő szakközépiskolai diákoknak. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. törvény) 40.§ (3) bekezdése szerint a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel kormányrendeletben kell meghatározni az egyes alapszakok esetében a felvételhez szükséges követelményeket. Ez alapján 2017-ben a felvételi pontok számításába a szakmai előkészítő tárgyak érettségi eredményei számíthatók be, ugyanakkor ebben az évben ilyen tárgyakból már senki sem érettségizhet. Persze választhatnak helyette a tanulók a megadott közismereti tárgyak közül, melyeket esetleg alacsony óraszámban tanultak.
4. A kormányrendelet 2. számú mellékletében olvashatók az általános és a tartalmi követelmények.
Ez utóbbi vizsgatárgyanként maximum egy oldal terjedelmű. Témakörök címén felsorolták a négy év alatt tanult szakmai tantárgyakat, követelményként pedig néhány mondattal egészítették ki a témakört. (Egy kirívó példa: Témakör: anatómia - élettan, Követelmény: az emberi test felépítése és működése). Ezzel nem jutottunk előbbre! Ez sem a felkészítő tanárnak, sem a diáknak nem ad semmilyen információt arról, hogy a több éves tantárgy mely elemei kerülnek be az érettségi követelményei közé.
A kormány feladata lenne (lett volna!) módosítani a 40/2002.OM rendeletet, amely tartalmazza a vizsgatárgy részletes követelményeit, a vizsga leírását, értékelési szempontjait. Miután teljesen új vizsgatárgyról van szó, ki kellett volna adni az írásbeli feladatokhoz minta feladatlapokat, a szóbeli vizsgához minta tételeket.
5. Mindezt természetesen meg kellett volna tenni az érintett szaktanárokkal, iskolákkal egyeztetve már a 2013/14-es tanévet megelőzően, hogy minden szakképző intézmény biztonsággal teljesíteni tudja alapvető vállalt feladatát: a tanulókat sikeresen felkészíti az érettségi vizsgára és piacképes szakképzettséget ad számukra. Ebben a jogszabálysértéssel kialakult helyzetben a felelősség egyértelműen a köznevelést és a szakképzést irányító szerveket terheli (kormány, minisztériumok), a mulasztás negatív következményeit viszont az iskolák és a tanulók szenvedik el.
2016. február 11.
http://tanitanek.com/Hir/Details/6fd98e79-3adc-4bf8-af44-fcbb18299a29
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 20:01:13, hétfő
|
| |
| |
hidfo.ru 2016.04.18. 12:01
Tavaly ősz óta húsz százalékkal romlott az Európai Unió megítélése
Svédország nők elleni agresszió arab migráns hidfo.ru
Egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból kiderült, hogy Svédország lakosságának alig 40%-a támogatja az Európai Uniós tagság fenntartását: a nagy változás tavaly ősz óta történt - a migrációs válság az EU támogatottságát is megtépázta.
Az SVT hírügynökség által rendelt közvélemény-kutatás eredményeiből az derült ki, hogy néhány hónap leforgása alatt húsz százalékkal csökkent az Európai Unió támogatottságának aránya: míg tavaly ősszel a svédek 59%-a pártolta az uniós tagságot, addig ma már csak 39%-uk van ezen a véleményen. A megkérdezésből kiderült továbbá, hogy a lakosság 21%-a a migrációs válság hatására kifejezetten negatívan viszonyul az uniós tagság kérdéséhez.
A jelentés szerint az Európai Unió megítélésének romlásáért kifejezetten a migrációs válság tehető felelőssé. Svédországban eddig is komoly problémákat okozott a bevándorlás, de a tavalyi nagy migrációs hullám során a közel-keleti és afrikai migránsok százezres tömegei özönlöttek Svédországba, ami további alátámasztást adott az embereknek annak kapcsán, hogy rossz lépés volt az uniós csatlakozás.
Kapcsolódó: Svédországban is elhallgatták a tömeges nemi erőszakot
http://www.hidfo.ru/2016/01/svedorszagban-is-elhallgattak-a-tomeges-nemi-eroszako t/
Január közepén jutott nyilvánosságra, hogy a sajtó elhallgatott egy Svédországban történt tömeges nemi erőszak esetet, és annak ellenére, hogy az esetről szemtanúként jelen lévő rendőrök akartak beszámolni, a fővonalú sajtóorgánumok nem voltak hajlandóak foglalkozni a történtekkel. Augusztus 15-én Stockholmban több nyilvános nemi erőszak történt a “We Are Sthlm" elnevezésű rendezvényen, ahol - a rendőrök beszámolói szerint - afgán “menedékkérők" csoportosan vadásztak a férfi kísérő nélküli nőkre. A svédországi sajtóban teljes hírzárlat volt a történtek kapcsán.
Később kiderült, hogy az Európai Unió más országaiban, főként Németországban is brutális médiacezúra működik, és a sajtó nem számolhat be a migránsok által elkövetett bűncselekményekről. Németországban 2015. folyamán 186 ezer bűncselekményt követtek el migránsok.
http://www.hidfo.ru/2016/04/tavaly-osz-ota-husz-szazalekkal-romlott-az-europai-un io-megitelese/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-18 19:56:13, hétfő
|
| |
| |
168 Óra Online írása
2016. április 18.
Mert megérdemli - így magyarázta az ötmilliós fizetését Matolcsy
A magyar állam vezetői sikeres gazdaságtörténelmi tetteket hajtottak vége 2010 óta, ezért őket meg kell fizetni. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ezzel indokolta, miért nem érvényes már a kétmilliós bérplafon,és miért tartja helyesnek, hogy a parlament megduplázta, és ötmillióra emelte a fizetését - írja az Index.
Az MSZP-s Bárándy Gergely a parlamentben az azonnali kérdések órájában a következő kérdést tette fel: Ön rendelt magának ötmilliós fizetést? Egyetért ezzel, hogy önnek ötmilliós fizetés jár? A fizetését nem tartja pofátlannak?
Matolcsynak a parlamenti szabályok alapján ezen a héten személyesen kellett válaszolnia, és elég részletesen kifejtette, miért tartja helyesnek ezt az összeget. Először is visszautasította, hogy rendelte volna a törvényt: ,,ez nem kocsma, nem étterem, nem internetes csomagküldő szolgálat, a jegybank elnöke nem rendel törvényt". Majd kifejtette, hogy mivel 2010 óta a magyar állam vezetői sikeres gazdaságtörténelmi tetteket hajtottak vége, a magyar állam vezetőit meg kell fizetni.
Matolcsy szerint az állami vállalatok vezetői vagy a Magyar Nemzeti Bank esetében is a saját területükön fizetett bérekhez kell hasonlítani a fizetéseket. És a magyar bankrendszerhez képest a középső fizetési kategóriában van az MNB-elnök fizetése.
http://www.168ora.hu/itthon/mert-megerdemli-igy-magyarazata-fizetesemeleset-matol csy-144802.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2016. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
339 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 155
- e Hét: 3257
- e Hónap: 14368
- e Év: 167864
|
|
|
Offline
