|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 21:14:16, kedd
|
| |
| |
2016. március. 11. 14:45 2016. március 11. 15:45
Magyarország sürgősségi osztályon
szerző:
Dedák István
Az Unió történetében ilyen mértékű támogatást közép-kelet-európai ország még nem kapott, ám hat év alatt ennek ellenére is csak rendkívül szerény növekedést tudtunk felmutatni.
A közelmúltban napvilágot látott elképzelések szerint a kormányzat a 2014-2020 között rendelkezésre álló EU-s forrásokat 2018 végéig, 2019 elejéig teljes egészében el szeretné költeni, annak ellenére, hogy ezek a pénzek az n+3-as szabály következtében 2023-ig lehívhatók. Az uniós pénzek tervezett pályája egy ,,realista", viszonylag egyenletes lehíváshoz képest várhatóan a következőképpen fog kinézni.
© portfoli.hu
A nagy sietség okát keresve a hivatalos magyarázaton - mely szerint a kormány el akarja kerülni az előző uniós ciklus kellemetlen tapasztalatait, amikor csak nagyon lassan pörgött fel a kifizetés - gyorsan túl is léphetünk, hiszen ez meglehetősen gyenge érv a még nyolc évig elérhető pénzek három év alatti elköltésére. Ehelyett viszont érdemes az EU-támogatások makrogazdasági hatásaira fókuszálni, s erre tekintettel a magyar gazdaság elmúlt 6 évének teljesítményét is mérlegre tenni.
Elöljáróban rögtön érdemes megjegyezni, hogy korántsem mindegy, hogy az EU-s pénzek milyen konjunkturális helyzetben árasztják el a gazdaságot. Ha az EU-transzferek egyébként is prosperáló gazdaságban zúdulnak az országra, akkor a megjelenő nagyobb kereslet döntően inflációs nyomásra vezet, a jegybankot kamatemelésre késztetheti, s még az is előfordulhat, hogy a jelentős részben improduktív célokat szolgáló EU-s pénzek a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásait nem javítják, hanem rontják.
A mostani recessziós időkben azonban - amikor a vállalatok többségének a piaci kereslet elégtelensége okoz gondot - a helyzet gyökeresen másképp fest. Az EU-s támogatások következtében jelentkező kereslet nem nagyobb inflációra, hanem nagyobb GDP-re és nagyobb foglalkoztatásra vezet. A gazdaság rövid távú növekedése szempontjából még annak sincs jelentősége, hogy az elköltött pénzek jó része improduktív célokat szolgál, s ezáltal nem járul hozzá a gazdaság hosszú távú növekedési potenciáljának emeléséhez. A rövid távú teljesítmény szempontjából csak a megjelenő piaci kereslet számít, valamint annak tovagyűrűző hatása, amit multiplikátor hatás néven tárgyal a közgazdasági szakirodalom.
Ami most számunkra az elmúlt és az előttünk álló évek tekintetében igazán lényeges az az, hogy az EU-transzferek hatása a jelenlegi helyzetben elképesztően nagy: egyszázalékos EU-transzfer hozzávetőlegesen két százalékkal nagyobb gazdasági teljesítmény elérését teszi lehetővé. (A szerző minderről részletesen írt itt.) Továbbá az is fontos, hogy a gazdaság növekedési ütemének szempontjából nem pusztán az EU-támogatások abszolút nagysága, hanem azok változása számít. Vagyis a növekedés generálásához a lehívott EU-s forrásoknak gyorsulniuk kell, évről évre nagyobbnak kell lenniük.
S pontosan ez történt nálunk az elmúlt években: a nettó EU támogatásokat a 2010. évi 3 százalékról (a GNI százalékában) 6 százalék özelébe sikerült tornászni 2015-re, ami nem mellesleg historikus jelentőséggel is bír, ugyanis az Európai Unió történetében ilyen mértékű támogatást közép-kelet-európai ország még sohasem kapott. Ám az elmúlt hat évet összességében tekintve mindennek ellenére is csak rendkívül szerény (átlagosan évi 1,5 százalék) növekedést tudtunk felmutatni, vagyis nekünk sikerült olyan ,,gazdasági modellt" alkotni, amelyben még szerény mértékű növekedés eléréséhez is történelmi léptékű EU-s pénzekre volt szükség. Ráadásul, ha ebből a gyengécske növekedésből a felpörgött EU-s transzferek makrogazdasági hatásait kiszűrjük, kiderül, hogy az elmúlt hat év növekedése zéró közelébe lassul (évi 0,3-0,4 százalékra), azaz a hatalmas EU-s pénzek nélkül megrekedtünk volna a 2009-es mélypont körüli szinten.
Ettől az évtől kezdődően azonban az események markáns fordulatot vesznek. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus végleg lezárult, a 2014-2020-as új ciklus pedig a csúcsra járatott pénzlehíváshoz képest éves átlagban lényegesen kisebb EU-s forrás lehívását tenné lehetővé. S itt érkeztünk el a dolgok velejéhez: mivel az EU transzferek gazdasági teljesítményt befolyásoló hatása hatalmas, ezért már pusztán néhány százalékpontos visszaesés a támogatásokban a növekedési ütemet zéró közelébe - esetleg negatív tartományba - terelné. Ezzel viszont bárki számára rögtön kézzelfoghatóvá válna az, amit egyelőre csak a szakértők hajtogatnak: az ún. ,,magyar gazdasági modell" külföldi adófizetők pénzén nyugszik, amelyet az uniós transzferek köntösében juttatnak el számunkra.
Magyarország az EU-s források egyik legnagyobb haszonélvezőjeként történelmi lehetőséget kapott arra, hogy a 2008-ban kitörő válságból - amelyet az ,,évszázad válságának" is neveznek - megerősödve, stabil felzárkózási pályára lépve kerülhessen ki. Ehelyett viszont azt látjuk, hogy a növekedést a válság kitörését követő nyolcadik évben is az EU-s források determinálják, a magánszektor beruházásai messze a válság előtti szint alatt vannak, a GDP pedig - horribile dictu - mindössze 2,5 százalékkal nagyobb 2015-ben, mint 2008-ban volt. Az ,,elveszett évtized" immár nem rémálom, hanem maga a realitás előttünk.
Az elfuserált, voluntarista gazdaságpolitikáért azonban a piac, a piacgazdaság mindenképpen revánsot vesz, a számla benyújtását nem lehet elkerülni. Választási lehetőség csak a számla rendezési módjában és időzítésében maradt.
Az egyik lehetőség, hogy az EU-s támogatások lefutása bár némileg orrnehéz, ám egy viszonylag egyenletes pályát követ, mint azt a fenti ábrán láthatjuk. Egy ilyen pálya azonban - az elmúlt 2-3 évhez képest jóval kisebb EU-s pénzek következtében - a növekedési ütemet rövid időn belül és jelentősen visszavetné, ,,a magyar reformok működnek" illúziót pedig ezzel egyidejűleg darabjaira tépné. S ami még fontosabb: Magyarország polgárai számára még 2018 előtt feketén-fehéren megmutatná, hova is vezet az elmúlt évek gazdaságpolitikája valójában.
A másik lehetőség - ami egyúttal a kinyilvánított kormányzati szándék is - az elbaltázott gazdaságpolitika következményeit teljes egészében áttolni a 2018 utáni időkre, vagyis a 2023-ig lehívható összes uniós transzfert a következő három évben felhasználni, s ezzel a támogatásokat a korábban elért historikus magasság közelében tartani. Ezzel a növekedési ütem számottevő csökkenését átmenetileg sikerül ugyan elkerülni, ám cserébe az uniós források 2019-ben meredeken zéró közelébe fognak zuhanni, s egyik pillanatról a másikra olyan mértékű sokkhatás éri majd a gazdaságot - annak minden társadalmi és szociális következményével együtt -, amelyre legutóbb a rendszerváltás idején, 1990-ben volt példa.
Vitán felül áll, hogy a közgazdasági racionalitás szempontjából az első - illetve, ahhoz közeli - pálya megvalósítása lenne kívánatos, mi több, ,,növeli, ki elfödi a bajt", mint azt Illyéstől is tudjuk. Ám az ilyen jellegű megfontolások a legkevésbé sem számítanak ma Magyarországon.
A szerző közgazdász, főiskolai tanár
http://hvg.hu/velemeny/20160311_Unios_forrasok__Magyarorszag_surgossegi_osztalyon _EUtamogatasok_novekedes_Dedak_Istvan?s=hk |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 21:05:00, kedd
|
| |
| |
- esetleg lekapcsolhatják az egész interneteket és akkor le van a gond, mindenki kap egy kártyát amivel a kijelölt Nemzeti Internetpontoknál csatlakozhat a (belföldi!) hálózatra és megnézheti az email -jeit. Amíg tart a kártyán a keret. Mert az is lesz. Majd jön a Nemzeti Arckönyv, TurulMail, VictorCore (torrentezni is lehet majd nyilván, a vezér beszédei lesznek fent és néhány klasszikus, mint pl a Tanú).
--------------------------------------------------------------------------------- ----------
Pintér benyújtotta terrorcsomagját
MTI|2016. ápr 19. 18:27
Benyújtotta az Országgyűlésnek a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját Pintér Sándor belügyminiszter kedden délután.
A BM intézkedési csomagja - amelyről az elmúlt hetekben több ötpárti és szakértői egyeztetést is tartottak - egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. Egy másik fontos pontjában a javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. Míg a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítása nyomán lehetővé tennék, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, korlátozásokat. Ezen "korlátozások" viszont - mint kiemelték - "nem terjednek ki a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre".
A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára. Mint kiemelték: "a TIBEK eredményes feladatellátásának nélkülözhetetlen feltétele a teljes informáltság, az állami szervek adatállományaihoz, valamint a központi államigazgatási nyilvántartásokhoz történő hozzáférés normatív szabályozása". Az új szervezet feladatkörét, az együttműködő szervekkel való kapcsolatát, valamint az adatkezelés rendjét, különös tekintettel az adattovábbításra törvényben kell meghatározni - tették hozzá.
Azt viszont már a javaslat is rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például a TIBEK nem lesz jogosult titkos információgyűjtő tevékenység végzésére, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra.
Ezzel együtt kiemelték, hogy az új szervezet feladatainak maradéktalan ellátásához szükséges, hogy az együttműködő szervek a hatáskörükben jelentkező kiemelt biztonsági kockázati jelenségekről, eseményekről is folyamatosan tájékoztassák. A TIBEK-et képessé kell tenni az együttműködő szervek nyomozási és felderítő tevékenységének széleskörű támogatására, amely magába foglalja a titkos információgyűjtések és a büntetőeljárások kezdeti stádiumtól történő taktikai támogatását, valamint eljárást kezdeményező indító jelzések, elemzések adását, illetve készítését - áll az előterjesztésben.
A javaslatban kitértek arra is, hogy a "technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek, valamint ezen szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és megfizethető áron vehetők igénybe, így reális veszélyt jelent, hogy az általános kommunikációs szokások megváltoznak, és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett ezen szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök". Ennek nyomán az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával megteremtenék annak a lehetőségét, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amelyek a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Továbbá a módosítás a szolgáltató részére kötelező jelleggel írná elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését.
A BM javaslata nyomán megteremtenék annak lehetőségét is, hogy a rendőrség a határterületen a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése érdekében, valamint az állam működése szempontjából kiemelten fontos, illetve a kormány által létesítménybiztosítási intézkedésre kijelölt, továbbá a rendőrségi létesítmények rendjének és jogszerű működésének, valamint a benntartózkodók biztonságának fenntartása miatt speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen. Ezzel együtt elhagyja a javaslat azt a korlátozást, amely szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet felhasználni.
A parlament honlapján kedden délután közzétett 59 oldalas dokumentum általános indoklásában kiemelték: "az elmúlt hónapok és napok rávilágítanak arra, hogy a kormány helyesen értékelte biztonsági stratégiájában, hogy a jövő kiemelt biztonsági kockázatainak sorában a terrorizmus és a szervezett bűnözés, valamint a szélsőséges szerveződések jelentik a demokratikus állami intézményrendszer, a nemzet- és közbiztonság ellen irányuló fenyegetések súlypontjait". A globális biztonsági kihívások között egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi terrorizmus. "A szabadság, a biztonság és a rend térségének megteremtése elképzelhetetlen az állam hatékony védelmi funkciójának kiépítése és működtetése nélkül" - szögezték le a BM terrorellenes javaslatában.
http://nepszava.hu/cikk/1091730-pinter-benyujtotta-terrorcsomagjat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 20:56:09, kedd
|
| |
| |
Kedves Szülők, Drága Nagyszülők!
Ha most nem álltok ki a gyermekeiteket nevelő, oktató pedagógusok mellett, jobbos-balosságot mellőzve, néhány év múlva késő lesz helyre hozni ennek a korosztálynak a szellemi, mentális sérüléseit.
**********
Veri az éket a sztrájkolók közé a minisztérium
ma, 14:41
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt javasolja, hogy az állami köznevelési intézményekben a nevelési-oktatási munkát segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók számára az idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás járjon - közölte Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után.
Sipos Imre az MTI kérdésére azt mondta: ezek a dolgozók július 15-i és december 15-i dátummal számíthatnak majd a pluszjuttatásra.
A helyettes államtitkár hozzátette: azt is javasolják, hogy ez a kör 2017. január 1-jével 10 százalékos béremelést kapjon. Ebből 7 százalék általános emelés lenne mindenki számára, a fennmaradó 3 százalékról pedig az intézményvezetők döntenének.
A tárca javaslata legalább 15 ezer embert érint - közölte. Az előterjesztést a köznevelési kerekasztal résztvevői támogatták - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy azt kérik, ezt az emelést biztosítsák a többi, más fenntartású köznevelési intézményben.
Sipos Imre a kerekasztal üléséről szólva elmondta: elemezték a Pedagógusok Szakszervezetének 25 pontját. A gyermekekkel és tanulókkal foglalkozó felvetéseket két munkacsoport is tárgyalja, és minden szakmai szervezet javaslatát várják - közölte. A fenntartással összefüggésben megerősítették a fenntartói munkacsoport álláspontját, azaz hogy a fenntartás és működtetés területén egyértelmű lehatárolás szükséges. Kitért arra, hogy támogatják, a pótlékok differenciálásánál az intézményvezetőknek nagyobb mozgástere legyen.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára jelezte: a jövő évi költségvetésben várhatóan csaknem 100 milliárdos többlettel számolhat a köznevelés.
A köznevelési kerekasztalon ennek a 23 százalékos bővülésnek az ideális felosztásáról is meg kívánják kérdezni az intézményvezetőket, fenntartókat és a diákok képviselőit - jelezte.
A mostani, hatodik ülés témái közül kiemelte még a délutáni iskolai benntartózkodás adminisztrációs terheinek mérséklését. Általános elvként megfogalmazódott, hogy ha a diák nem szeretne bentmaradni, és a szülők ezt kérik, akkor az igazgatónak csak azt kell írásban rögzíteni, ha ezt elutasítja.
Fontos napirendi pont volt, ami a Pedagógusok Szakszervezetével folyó tárgyalások részét is képezte, hogy az új tankönyvek elbírálásánál minimálisra csökkentsék a hibák lehetőségét. Fontos, hogy minél több pedagógust vonjanak be a tankönyvek elkészítésébe, és azok minél jobb minőségűek legyenek - közölte.
Kitért arra is, hogy bár most is meghívták, az ülésen nem vett részt sem a Pedagógusok Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, sem a civil közoktatási platform képviselője. Bíznak benne, hogy előbb-utóbb ezek a szervezetek is bekapcsolódnak a köznevelési kerekasztal munkájába - mondta Rétvári Bence.
Kérdésre a szerdai országos pedagógussztrájkról azt mondta: a kerekasztalon ez nem került szóba. A sztrájktörvény alapján annak, aki nem dolgozik e napon, nem jár fizetés, az erre a napra járó bért pedig a sztrájkalapból igényelhetik azok, akik a munkabeszüntetés mellett döntenek - közölte az államtitkár.
A pedagógus munkacsoport képviseletében Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia alelnöke az egységes tanárképzés bevezetése mellett foglalt állást. Fontosnak tartják, hogy a pedagógiai-pszichológiai tárgyakat erőteljes súllyal kezeljék. A rektor a speciális doktori képzés mellett érvelt a pedagógusképzésben, és szólt arról is, hogy a pályaalkalmassági vizsga során az egyszeri megméretés nem elegendő, fokozatos pályaorientációt kell végezni. Hozzátette: a pedagógus-továbbképzés fontos része a szakmának, speciálisan a felsőoktatáshoz kellene kötni.
Kerekes Miklós, Ajak polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége képviseletében elmondta: egyetértenek azzal, hogy a fenntartás "a legjobb kezekben" az államnál van, itt a pedagógusok életpályamodellje biztosított. Az üzemeltetést illetően már változnak a vélemények, más az aspektus a megyei jogú városok és a vidéki kistelepülési önkormányzatok részéről. Szavai szerint a helyi problémákat helyben lehet a legjobban megoldani.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint "komoly előrelépés" történt a fenntartás és a pedagógusok foglalkoztatása területén. Hozzátette, a költségvetésben és a döntéshozatal iskolákhoz való közelítésében egyaránt előreléptek. Fontosnak tartaná ugyanakkor, hogy pedagógusok munkaterhei csökkenjenek, és azt szeretnék, ha a 22 óra alapján számolnák ki az iskolai státuszokat. A 32 órás kötött munkaidő a mostani formájában életszerűtlen, ebben is közeledtek az álláspontok - tette hozzá.
Az elnök üdvözölte, hogy a pótlékoknál "tól-ig határon" belül lehetőség lesz differenciálni. Vitás és rendezendő kérdésnek tartotta ugyanakkor a nyugdíjas álláshelyek betöltését.
http://propeller.hu/itthon/3210550-veri-eket-sztrajkolok-koze-miniszterium |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 19:46:39, kedd
|
| |
| |
A cigány, a zsidó, meg a székely legény összetalálkoznak...
Posted on 2016-04-19 by Admin
Váratlan találkozás - ezzel a címmel osztott meg egy videót Facebook-oldalán a miniszterelnök.
https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/10154039371436093/
Ebből kiderül, hogy Orbán Viktor és munkatársai - köztük Deutsch Tamás EP-képviselő - egy étteremben vacsoráztak, ahol éppen egy erdélyi magyar fiatalember szolgálta ki őket. A magyar pincér elmondta, hogy három hetet tölt a német városban és ez az első napja, majd egy közös fotót is kért a kormányfőtől, aki Deutsch-csal teljesítette is a fiatal óhaját.-írja a Népszava
Ugyanerről az esetről a Magyar Nemzet így tudósít:
Orbán Viktor és kísérete éppen egy stuttgarti étteremben vacsorázott, amikor egy kovásznai fiatalember meglepte az asztaltársaságot. A közös fényképezésről videofelvétel is készült, amit a miniszterelnök a Facebookon osztott meg.
A kormányfő és társasága éppen a stuttgarti tévétorony éttermében vacsorázott, amikor egy fiatalember lépett az asztalukhoz, és közös fotót kért a miniszterelnökkel és Deutsch Tamással.
A videóból kiderül, hogy a férfi egy kovásznai magyar, aki a Bosch mérnöke, és háromhetes stuttgarti útjának első napját tölti a városban. Orbán Viktor válasza: ,,Erős kezdés."
De viszont ha megnézzük az alábbi emlékezetesw havas videot, mintha valami hasonlóság lenne a pincér, a mérnök, és a kamionsofőr között. Azon túlmenően, hogy a történet szerint mindhárom székely!
Lehet, hogy amennyiben alapos a gyanúnk a srácot illetően, adhatnánk inkább a következő címet a stuttgarti videonak: “A cigány, a zsidó, és a székely találkoznak Stuttgartban."
Tudják kedves Bal-Rad olvasók! Mint a cigányos, vagy a zsidós, vagy a székelyes viccekben. A folytatást meg ki-ki maga gondolja ki. Hátha a székely legény rafinériája jönne ki a végén csattanóként.
Ha meg is osztanák velünk, örömmel vennénk!
https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/10154039371436093/
http://www.balrad.com/2016/04/19/a-cigany-a-zsido-meg-a-szekely-legeny-osszetalal koznak/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 19:43:52, kedd
|
| |
| |
A hír helyes címe: Tolvajok dolgoznak a parlamentben
Gyurcsány?
Maffiától lopni nem a hosszű élet titka az álmos könyv szerint... Ezeknek annyi.
370 fős őrség, ahova nemrégiben pumpáltak milliárdokat.... Ha tucatjával vitték ki a gépeket, hány bombát vihetnének be, ha akarnák....
.Elképzelem Tállai laptopját. Azon pár kolbászrecept és a Mezőkövesd néhány góljának felvételén kívül mi mást találni vajon?
Ellopták a fideszes képviselők új laptopjait
Magyari Péter
bűnügy
ma 10:52
Hiába várta hét fideszes képviselő ezen a tavaszon, hogy végre megkaphassa az új laptopját.
Mire átvették volna a szerkezeteket, addigra azokat ellopták a raktárból. Az Átlátszóhoz került nyomozati iratok szerint a gépek hűlt helyét látva további vizsgálatok indultak, és akkor kiderült,
hogy további 74 PC és 5 monitor is hiányzik a parlamentből és a képviselői irodaházból.
Hiába védi a 370 fős Országgyűlési Őrség e fontos közintézményeket, valakik tucatjával viszik ki az épületekből a számítástechnikai eszközöket.
Az egyik fideszesektől ellopott laptopot megtaláltak egy hirdetési oldalon, és a hirdető azt állította, hogy a képviselői irodaház egyik raktárosától szerezte a gépet. A nő tagadja a bűnösségét. Az is kiderült, hogy a lopott laptopot meghirdető személy testvére a parlament lakatosműhelyében dolgozott. (Átlátszó)
http://444.hu/2016/04/19/elloptak-a-fideszes-kepviselok-uj-laptopjait |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 18:00:00, kedd
|
| |
| |
Zuhan az építőipar - ez történik uniós pénzek nélkül
Februárban 19,2 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A termelés mindkét építményfőcsoportban visszaesett: az épületek építése 8,6, az egyéb építményeké 35,4 százalékkal zuhant - közölte a KSH.
Napi.hu, 2016. április 14. csütörtök, 09:04
A termelés csökkenését, az előző hónaphoz hasonlóan, részben az uniós forrásból végzett munkák 2015. végi befejeződése, részben a magas bázis okozta. Az építőipari termelés volumene az első két hónapban 19,6 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.
Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján 1,1 százalék volt a növekedés.
Év/év alapon a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő, valamint a közműépítéssel foglalkozó vállalkozások termelése zsugorodott.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 12,1, az egyéb építményeké 50,2 százalék százalékkal esett vissza. Az építőipari termelés több mint 40 százalékát adó speciális szaképítés ágazat termelési volumene 7,8 százalékkal csökkent.
A megkötött új szerződések volumene 8,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,9, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 1,2 százalékkal.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene továbbra is elmaradt az egy évvel korábbitól, február végén 40,4 százalékkal. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 41,2 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 61,7 százalékkal kisebb volt. Az épületeken belül ipari és raktárépületek építésére kötöttek nagyobb szerződéseket.
http://www.napi.hu/ingatlan/zuhan_az_epitoipar_ez_tortenik_unios_penzek_nelkul.61 3199.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 17:39:02, kedd
|
| |
| |
-Bíró Úr, nem sok az az öt év?
-Milyen öt év? Kötél! És rám nézzen, ha magához beszélek!
*********************
2016.ápr.19.
Írta: nickgrabowszki
9 ok, amiért pofátlanság, hogy duplájára emelik Matolcsy fizetését
Mást mond a törvénymódosítás indoklása, s egészen mást Matolcsy György arról, hogy miért kellett 110 százalékkal, havi 5 millió forintra, a magyar átlagfizetés 17-szeresére emelni a jegybankelnök fizetését.
Két különböző ok, és mind a kettő hamis. Mi viszont összegyűjtöttünk kilenc okot arra, hogy miért nem szabadott volna megduplázni Matolcsy bérét.
1. Mert a fizetésemelés indoklása hamis.
A törvényjavaslat indoklása szerint
A szabályozás a díjazás mértékét közelíti a piaci vezetői bérezés megfeleltethető az állami tulajdonú pénzügyi szektor társágai vezető állású munkavállalóinak részére meghatározott javadalmazási keretnek.
Azaz azért kell emelni Matolcsy bérét, nehogy elmenjen a privát banki szférába. De ez gyakorlatilag lehetetlen lenne.
2. Mert Matolcsynak nincs bankszakmai múltja.
A karrierje az MSZMP-től, a tervgazdaság intézeteitől és a Pénzügyminisztériumtól az MDF-kormányon és a saját intézetén át vezetett Orbán tanácsadói testületéig, majd kormányáig, végül a jegybankelnökségig.
Matolcsy soha nem dolgozott a pénzügyi szférában, mindig a politika kitartottja volt.
3. Mert politikai kinevezettként lett a jegybankelnök is.
Formálisan ugyan választás volt, de gyakorlatilag nem: Simor mandátumának lejáratkor Orbán csak kijelölte erre a posztra a miniszterét, más jelöltekkel nem kellett megméretnie magát.
Az Országgyűlésnek nem volt választása: ha nem szavaznak Matolcsyra igennel, akkor elnök nélkül marad az MNB, aminek beláthatatlan kockázatai lettek volna a forintra nézve. A kormánypárti szavazógép azonban működött.
4. Mert nincs, aki minősítse a munkáját.
A jegybankokra vonatkozó szabályozás szerint az MNB független, elnöke felülbírálhatatlan,leválthatatlan. Ezért a munkáját senki nem ítélheti meg úgy, hogy annak bár,ilyen relevanciája legyen. Úgy pedig könnyű jól dolgozni, ha az ember maga döntheti el, hogy jól dolgozott-e.
Ezért a függetlenségért és (elvben) példátlan szakmai szabadságért esetleg elvárható volna némi önkorlátozás, pláne
ha ő is tiltakozott elődje, Simor túlzottnak vélt fizetése ellen,
ha a fizetése eleve nem volt kevés,
ha már eleve politikai kliensként került az intézménybe.
5. Mert a magyar állam nem sikeres.
Matolcsy maga is érezhette, hogy óriási kamu a piaci szektor bérnyomására hivatkozni, de ettől még nem kevésbé kamu a magyar állam sikerességével indokolni a bődületes fizetésemelést.
A magyar állam sikerességéről elég volna csak az oktatásban és az egészségügyben dolgozókat megkérdezni.
6. Mert a magyar állam sikerességéhez semmi köze.
Ha még a magyar állam amúgy sikeres volna is. A jegybanktörvény szerint
3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
Ez annyira azért nem sikerült neki.
Az euróért most 317 forintot kell fizetni, Matolcsy jegybankelnökké választáskor 300-nál kevesebbet kellett.
A dollárhoz képest még nagyobb a visszaesés: 2013-ban 219, 2016-ban 280 forintba kerül.
És ehhez nem kellett jelentős gazdasági válság, elég volt az MBN kamatpolitikája is.
7. Mert saját feladatát nem tudta ellátni.
A törvény további feladatokat rendel Matolcsy alá. Például:
4. § (9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét
a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,
b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,
c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése
céljából.
Elég csak a Quaestor-ügyre gondolni, vagy a 2015 februári-márciusi további brókerbotrányokra, hogy megítélhessük, mennyire sikerült ez neki.
8. Mert az állam sikertelenségéhez Matolcsy maga is hozzájárul.
Itt nem is elsősorban a minisztersége alatt követett unortodox gazdaságpolitikára gondolunk, vagy arra, hogy az IMF-EU olcsóbb kamatai helyett a magyar állam a piacról vett fel jóval drágább hiteleket. Még csak nem is a jegybankelnökként követett kamatpolitikájára, hanem arra, hogy az MNB nem fizeti be a nyereségét a központi költségvetésbe.
Miközben, ha veszteséges volna, a büdzsének kellene állni a különbözetet, illetve a nyereségessége nem a saját jó gazdálkodásának következménye, hanem egyszerűen abból adódik, hogy tervszerűen és tudatosan gyengíti a forintot (amivel egyébként direktben sérti a jegybanktörvényt, és nem tesz eleget elsődleges feladatának).
Az MNB Matolcsy által létrehozott alapítványai 260 milliárd forintot kezelnek; magyar állam sikeresebb lehetne talán, ha ezt a pénzt az egészségügyi költségvetésbe forgatnák, és nem festményeket és kastély vennének rajta, vagy nem uszodát és luxusborozót építenének.
9. Mert maga rendelte meg a fizetésemelést.
Ha ennek a 260 milliárdnak a sorsát nem próbálta volna eltitkolni, és ha elsőkörben nem ugyanabban a törvényjavaslatban nyújtotta volna be az igényét a fizetésemelésre, akkor talán el tudta volna hitetni, hogy neki az emeléshez semmi köze, mások ítélték meg a számára.
Az azonban a Matolcsy terveit ellenző fideszesektől hamar kiszivárgott, hogy a törvényjavaslatot ők maguk készítették, Bánki Erikkel csak aláíratták. Ezt teljesen még Matolcsy se tudta letagadni, csak szerinte ők nem rendelték, hanem
alaposan előkészítették a törvényt.
Mivel még rendesen meg se tudták indokolni, mert nem is kellett nekik, mert nem kellett attól tartaniuk, hogy visszautasítják őket, nem kizárólag előkészítették, hanem a Fidesz-KDNP kormánytöbbségétől bizony megrendelték ezt a törvényt, és benne a fizetésemelést. És ők engedelmesen meg is szavazták.
http://egyenlito.blog.hu/2016/04/19/9_ok_amiert_pofatlansag_hogy_duplajara_emelik _matolcsy_fizeteset |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 17:26:27, kedd
|
| |
| |
Baloldali földbáró kapta a legtöbb állami támogatást
2016. április 19. 12:41
Hunhír.info
Nyilvánosságra hozta a 2015-ös agrártámogatásokat a K-Monitor, amiből kiderül, hogy tavaly Leisztinger Tamás kapta földbirtokai után a legtöbb támogatást, 4,8 milliárd forintot. Az egy évvel korábbi listavezető, Csányi Sándor és Simicska Lajos a 2. és 3. helyre szorult.
Az agrártámogatások monitoringját rendszeresen elvégző K-Monitor szerit Leisztinger Tamás agrárérdekeltségei kapták tavaly a legnagyobb agrártámogatást, 4,8 milliárd forintot, míg az egy évvel korábbi listavezetők, Csányi Sándor és Simicska Lajos 4,4 illetve 4 milliárd forint támogatással a második-harmadik helyre szorultak -írta a Blikk.
A Leisztinger-birtokok támogatásának látványos növekedését az elemzés szerint főleg a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. által elnyert támogatások okozták és hogy a tíz legtámogatottabb agrárcég közül a legtöbb Leisztingeré. Bár a legtámogatottabb, a félmilliárd forinttal dotált Bóly Zrt. éppen Csányié.
A Csányi és Simicska cégeinek jutó agrártámogatás az előző évben egyaránt 5,9-5,9 milliárd forint volt, s ez zuhant 4,4 illetve 4 milliárd forintra. Mindezt főként a területalapú támogatások csökkenése okozhatta (65 ezer Ft/hektárról 45 ezer Ft/hektárra). Csányiék földalapú támogatása emiatt például felére esett, és ugyanez lehet a helyzet a Simicska-Nyerges céghálónál, az ő helyzetük azonban 2016-ban várhatóan tovább romlik majd, a földárveréseken elvesztett, korábban bérelt földbirtokaik miatt.
Leisztinger pozíciója is gyengülni fog 2016-ban - írja az elemzés -, hiszen az árveréseken Garancsi István köre szerezte meg a baloldalhoz közel álló üzletember agrárüzletének negyedét kitevő volt állami bérleményeket. E birtoktrészek 883 millió forint állami támogatást vonzottak, amelyet tehát 2016-tól már Garancsiék kapnak.
A kimutatás szerint a tíz legjelentősebb nagygazda vitte el a 771 milliárdnyi állami agrártámogatás 76 százalékát. Ebben olyan nevek találhatók, mint például a Bódi család, Dorogi Árpád és Helmut Gsuk érdekeltségei, Mádl István birtokai, a Harsányi család és a Hód-Mezőgazda ZRt. érdekeltségei.
Mészáros Lőrinc és céghálója még csak tizedik a listán, félmilliárdos támogatással, de növekedése látványos, 65 %-os volt egy év alatt. Pedig ezekben az adatokban még nincs is benne az állami földprivatizáció hatása.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=93280 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 17:24:14, kedd
|
| |
| |
AZT A FASISZTA MINDENIT!! :)
********************
A magyar lakosságot alig foglalkoztatják a zsidósággal kapcsolatos kérdések
2016. április 19. 12:26
Nőtt az "antiszemita előítéletesség" Magyarországon az elmúlt évben - hangzott el a Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére készült Medián felmérésről szóló sajtótájékoztatón. Rosszul beszélünk a holokausztról- mondta Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő alapítvány kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja. A nyilvánosság előtt eltávolítóan beszélnek a témáról, és ebben szerepe van a politikai véleményformálók mellett a zsidó közösségnek is.
Az eredményeket Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója ismertette. Ezek alapján a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 százalékát mérsékelten antiszemitának, mindkét adat kétszázalékos emelkedés a tavalyihoz képest.
A Jobbik támogatóinál 59 százalék, a Fidesz-híveknél 41 százalék, az MSZP szimpatizánsainál 24, az LMP-seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ennek a két csoportnak az aránya - mondta.
Hann Endre szerint a Jobbik közéletbe robbanása után a közbeszédben a zsidók iránti ellenszenv hangoztatása valamivel legitimebbé, legalábbis gyakoribbá, elfogadhatóbbá vált, akármit gondolunk is erről. Mint mondta, a középkorúak előítéletessége valamivel meghaladja az átlagot, de más kiugrások nincsenek. A felmérésből kiderült, hogy a magyar lakosságot alig foglalkoztatják a zsidósággal kapcsolatos kérdések.
A bemutatott adatok szerint a zsidókat érzelmi alapon elutasítók - azaz őket ellenszenvesnek látók - aránya egy év alatt 23-ról 26 százalékra emelkedett, a kognitív, vagyis vélt vagy valós ismereteken alapuló antiszemitizmust erősen vallóké 41-ről 42 százalékra, a nézetet erősen képviselőké 13-ról 14 százalékra nőtt az egy évvel korábbi vizsgálat óta - írja az MTI.
Például a válaszadók 78 százaléka nem szeretné, ha migráns költözne a szomszédságába, míg bőrfejűt 74, arabot 71, romát 68, ,,négert" 61, meleget 57, románt 49, kínait 48 százalék nem látott volna szívesen a lakóhelyén. A zsidók esetében 31 százalék volt ez az arány - mondta Hann Endre.
A "legszomorúbb és legfelrázóbb" eredmények a holokauszt tagadásával és relativizálásával kapcsolatosak - mondta Bodnár Dániel, a kutatást megrendelő alapítvány kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja. 2003 óta nő az így gondolkodók aránya, még ha az elmúlt másfél évben jelentősen csökkent is a nyilvánosságra került esetek száma.
mti
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=93278 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-19 17:17:48, kedd
|
| |
| |
Sajátjukból adják a visszajárót a kalauzok
Máté GergelyDélmagyarország
2016.04.19. 07:42
Csongrád megye - Biztonsági okokból nem kapnak váltópénzt a kalauzok a vonatokon - több jegyvizsgáló szerint. Emiatt a pénztárral nem rendelkező vasútállomásokon felszálló utasok könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhetnek jegyvásárláskor.
Nemrég Szegedre utaztam a 40 kilométerre lévő Székkutasról, ahol nincs jegypénztár, mert egyszerűen nem éri meg üzemeltetni. Nem volt nálam semmi más, csak egy 10 ezres, viszont a jegy egyetemistaként diákigazolvánnyal 420 forintba került Rókusig. A kalauz, akitől a jegyet vásároltam, elkezdte sorolni a választási lehetőségeimet.
A kalauz szerint kereshetek valakit a vonaton, aki felváltja a címletet; jegyzőkönyvet, úgynevezett utasleadási lapot írhat, és 3 munkanapon belül valamelyik állomáson kell befizetnem az utazás díját, vagy pedig bevonja a pénzem, és a visszajárót majd postán kiküldik.
A vonaton kell jegyet vásárolni
A pénztár nélküli állomáson való felszállás után már a vonaton kell jegyet vásárolni pótdíjmentesen. A kalauzok viszont nem kapnak váltópénzt. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a MÁV-ot. ,,A jegyvizsgálók biztonsági okból nem tarthatnak maguknál nagyobb összegű váltópénzt, és erre a tapasztalataink alapján nincs is szükség, mert nem gyakori, hogy nagyobb címletű pénzzel szeretnének menetjegyet vásárolni a vonaton. Az újabb elektromos jegykiadási rendszereknél a jegyvizsgálók 3 ezer forint váltópénzt tarthatnak maguknál" - válaszolta kérdéseinkre a MÁV Kommunikációs Igazgatósága.
Erre egy kalauz szó szerint azt mondta, hogy elég tájékozatlan, aki ezt válaszolta, hiszen ők semmit sem kapnak váltópénznek, mindenki a saját pénzéből ad vissza, ezt az információt egy másik jegyvizsgáló is alátámasztotta. Mindketten nevük elhallgatását kérték.
Ha mégsem érkezne meg postán a pénz
Nem szívesen adtam volna oda a vonaton az összes pénzem. Valószínűleg mások sem így döntöttek volna, mert a MÁV szerint ,,ilyen az utóbbi időben nem fordult elő". De ha valaki mégis ezt a lehetőséget választaná, akkor ,,a jegyvizsgálónak minden esetben bizonylatként egy nyomtatványt kell kiállítania a visszajáró pénz összegéről. Ha záros határidőn belül mégsem érkezne meg postán az összeg, az utas az ügyfélszolgálatoknál bejelentést tehet, és kivizsgálják a késlekedés okát".
Indulásra készen. Algyőn sincs pénztár, az utasok a vonaton válthatják meg jegyeiket. Fotó: Karnok Csaba
Indulásra készen. Algyőn sincs pénztár, az utasok a vonaton válthatják meg jegyeiket. Fotó: Karnok Csaba
Végül a 3 munkanapon belüli befizetés mellett döntöttem, amely szintén nem történt zökkenőmentesen. Másnap az Indóház téri pályaudvaron a kasszánál fizettem volna be a 420 forintos útiköltséget, ahol először közölték velem, hogy 8 ezer forint pótdíjat számítanak fel. Természetesen nem fizettem be, a pénztár és a földszinten lévő ügyfélszolgálat között ingázva két körbe telt, hogy ne kelljen 8 ezret fizetnem. Talán még ez sem lett volna elég, ha nem telefonálnak az ügyfélszolgálatról a kasszához, hogy pénztárral nem rendelkező állomáson való felszállás után még akkor sem kell pótdíjat fizetni 3 munkanapig, ha alapvetően nem is akar fizetni az utas. 45 percig tartott a procedúra, pont, mint az utam Székkutastól a rókusi állomásig.
Előkészítik a pontos összeget
Ezen a vonalon már nem számítanak mindennaposnak az utasok közötti pénzváltások, hiszen szinte mindenki találkozott ezzel a problémával, aki Székkutason vagy Algyőn száll fel a Békéscsabáról Szegedre vagy visszafelé tartó vonatra. Egy másik székkutasi utas, Kis Alexandra elárulta, hogy többször előfordult már, hogy neki vagy a kalauznak kellett megkérnie valakit, hogy pénzt váltson, de most már mindig alaposan előkészíti a pontos összeget a vonatozáshoz.
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/sajatjukbol_adjak_a_visszajarot_a_kalauzok/2 471343/?utm_source=napi%2Bhirlevel&utm_medium=e-mail&utm_campaign=napi%2B megyei%2Bhirlevel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2016. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
339 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2789
- e Hét: 8521
- e Hónap: 19632
- e Év: 173128
|
|
|
Offline
