Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Gesztenyefa pagoda
  2016-04-25 23:42:13, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Versek, képek tavasztól-télig  
Áprilisi fagy csikorog
  2016-04-25 23:14:17, hétfő
 
  Áprilisi fagy csikorog

Áprilisi fagy csikorog,
Kerge fátum gyomra korog.

Félcédulás próféta lát
Alattomos próféciát.

Nyegle dzsihád-felleg nevet
Lusta Európa felett.

Áprilisi fagy csikorog,
A derűs Jövő - nyomorog.

Sátán a láncait rázza,
Felszökik a Jelen láza.

Józan ész mocsárba téved,
Régi démon újra éled.

Áprilisi fagy csikorog,
A hétköznap nem fanyalog.

Tavasz üdve,
Nyár melege;
Lesz még - tudjunk élni vele.

Áprilisi fagy csikorog;
Most kell helytállnunk -
Magyarok...

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Polkorrekt éjszaka
  2016-04-25 23:12:56, hétfő
 
  Polkorrekt éjszaka

Ez már a legutolsó stádium..
Éjszaka van,
Avagy dehogy!
Bakacsin napszak,
Cseppet sem sötét,
Jó liberális látja a sörét,
Legfeljebb az orrába önti be,
Nem is fekete,
Nehogy valakit megsértsünk vele...

Teregetjük a világ
Dzsihád-szennyesét,
A Hazát óvni:
"Gyűlöletbeszéd",
S a vén Európa -
Szenilis
Vigyorgó idióta...

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Múltunk odvas törzsét...
  2016-04-25 23:11:04, hétfő
 
  Múltunk odvas törzsét...

Múltunk odvas törzsét
Rágná "modern" termesz;
Addig élünk, míg Jelenünk
Sivataggá nem lesz.

Árnyas lombok alatt
Jólesik pihenni,
Szeretnénk még a Jövőben
Önmagunkra lelni.

Bennünk nevel Jövőt
Múltunk, a vén gondos,
Rajtunk keresztül áramlik
Minden, ami fontos.

Múltunk odvas törzsét
Sunyi szélvész rázza,
Bértollnok a kuplerájt is
Szűzre magyarázza.

Jelen börtönében
Megremeg a Lélek,
Istent buktatni készülnek
Az anyag-cselédek.

Polkorrekt szó-maszlag
Pusztulásra nógat,
Pénz teremti a cégéres
Hazaárulókat.

Múltunk odvas törzsét
Vigyázza a létünk,
Semmi vihar ki nem dönti
Ameddig mi élünk.

Démonok a Jövőt
Eddig meg nem ölték,
Hogy újra szülessen, miénk
Már a felelősség.

Globál viharoknak
Szennyes, rossz szelében,
Nehezebb dolgunk van, mint az
Őseinknek régen.

Múltunk odvas törzsét
Jelen-hajó szántja,
Szeretetünket, hitünket
Isten is megáldja.

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Új Tavaszban, újult Hitben
  2016-04-25 23:09:49, hétfő
 
  Új Tavaszban, újult Hitben

Új Tavaszban, újult Hitben
Szemlél bennünket az Isten.

Bizalom, erő visszatér,
Haldokló Jövő újra él.

A Hajnal hit-zászlót lenget;
Pesszimizmus-fagy felenged.

Új Tavaszban, újult Hitben;
Ne higgyük, hogy Remény nincsen.

Gazdag Júdás - szegény Júdás;
A csüggedés is árulás.

Megbokrosodott a fogat;
Pénzcsürhe Jövőt fosztogat.

Új Tavaszban, újult Hitben,
Ha akarjuk - velünk Isten...

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
A nélkülem-világ
  2016-04-25 23:08:09, hétfő
 
  A nélkülem-világ

Csak vakaródzó anyagviszketeg,
Ernyedten tesped az Idők felett...

Nem szid,
Nem dicsér,
Tán nem is köszön;
Nem más, mint lompos, egyhangú
Közöny.

Nem gyűlöl,
Nem szeret,
És semmit nem akar;
Csak időnként a fülembe
Hadar.

Csöröge-száraz
Entrópia-faág;
A nélkülem-világ...

Csak álmodozó anyag-babona,
Létre éledni nem képes soha...

Nem tud,
Nem szeret,
Nem lát,
Nem is ért,
Csak néha
Megkísért...

Hátrafelé araszol, mint a rák,
A nélkülem-világ...

Pedig,
Pedig...
Nélkülem nő a fű...
Mennyire egyszerű...

Ha nincs más, csak anyag,
Ha Istent csak ember farag,
Ha a szót a Mindenség nem érti,
Mitől kéne félni?

Ha utunkba Szó nem áll,
Csak eltörünk,
Mint vékony gyufaszál,
Akkor még csak nem is rejtélyes
A halál...

Múltba fonnyadt,
Meg jövőbéli fák..
Süket,
Közönyös
Nélkülem-világ...

Ha az Élet csupán a véletlen rése,
A világnak nincs semmi küldetése,
Ha képzelgés az erkölcsi világrend,
Isten meg papírdollárt hajtogat,
Akkor a halál
Az anyag kegyelme...

Megszenteletlen,
Avas vén cobák,
Nélkülem-világ...

Mint monília a cseresznyefák,
Úgy élősködik rajtunk
A profán...

Szegény profán világ...
Fojtogatja gyógyíthatatlan
Profit-kapzsiság...

Kíméletlenül terjed,
Mint a rák,
A nélkülem-világ...

A papír-végzettan arra okít:
Csak anyag van,
Az üdvösség: profit,
A Lét az anyag fején furcsa tincs,
Az embernek
Felelőssége
Nincs.

Lyukas,
Szélfútta,
Rongyos anorák
A nélkülem-világ...

Mégis,
Mégis,
Ez az anyaghalom
(Sejtem, talán: tudom)
Sokkal több,
Mint puszta matéria...

Globál-kapzsiság sivár idején
Sem hal meg a
Remény...

Új Idő lesz,
Új Ég,
Új Föld talán?
Vagy megtér a profán?

Nemcsak az utód,
És nemcsak az ős...
Az Ember egyetemlegesen
Felelős...

Tán jobb az egy törékeny, vén halál,
De Isten erre
Rá nem áll...

Virágot hajt,
És újra haj az ág,
Nincs és sosem lesz
Nélkülem-világ...

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Duna-völgyi szent Tavaszban
  2016-04-25 23:06:48, hétfő
 
  Duna-völgyi szent Tavaszban

Duna-völgyi szent Tavaszban
Harsog a virágsereg,
Múltnak ágyán elszunnyadnak
A kopott évezredek.

Kárpátok karéja mögött
Kikelet ágya kemény,
Hétköznapi mosolyokban
Nevelkedik a Remény.

Vidám tavasz-lobbanásban
Érlelődik a Derű;
Egyszer mégiscsak elmúlik
Minden, ami keserű.

Duna-völgyi szent Tavaszban
Sír az Élet hangosan;
Csak rajtunk áll, hogy ezúttal
Miféle Jövő fogan.

Magyar, szlovák, szerb remények
Nyílnak bátortalanul,
Egymás ellen soha többé
Egyik nép sem boldogul.

Románok,
Szerbek,
Szlovákok,
Németek,
Meg mi Magunk;
Akárhány nyelvet beszélünk,
Mi mégis egy nép vagyunk.

Duna-völgyi szent Tavaszban
Élünk és sóhajtozunk,
Észre kéne venni végre,
Hogy egy néphez tartozunk.

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Kutyusmonológ
  2016-04-25 23:05:37, hétfő
 
  Kutyusmonológ

Tavaszodik,
Jó a kedvünk;
Gyere, gazdi, játssz velünk!
Gyere, gazdi, játssz velünk!

Tavasz, játék újjáéled,
Szent örömöt nyújt az Élet.

A búbánat halál-szobor,
Gyere gazdi, ne légy komor!

Vár a labda,
Vár a pázsit,
Az Élet játékot áhít.

Tavasz ragyog,
Jó a kedvünk;
Gyere, gazdi, játssz velünk!
Gyere, gazdi, játssz velünk!

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Tavaszi fák sátra alatt
  2016-04-25 23:04:14, hétfő
 
  Tavaszi fák sátra alatt

Tavaszi fák sátra alatt
Töpreng az Idő;
A kivágott Történelem
Mindig újra nő.

Régi Teremtésből fakad
Minden, ami él,
Tradíciók meséjéből
Sarjad a levél.

Isten lakik a Tavaszban,
És a Hit vele;
Mindig Tavasz volt az ember
Első ünnepe.

Tavaszi fák sátra alatt
Búsul a halál;
Új világot teremthet egy
Vékony szalmaszál.

A doktrína nem valóság,
Csak rossz kópia,
Önmagának büntetése
Az entrópia.

A Lét még a lét után is
Létre penderül;
Az Élet a világban nem
Lehet egyedül.

Tavaszi fák sátra alatt
A fű újra nő,
Bennünk lakik, vagy nem lakik
Világ és Jövő.

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
Tavasztündér lenge fátyla
  2016-04-25 23:00:56, hétfő
 
  Tavasztündér lenge fátyla

Tavasztündér lenge fátyla
Szétterül az égen,
Mégis más ez a Kikelet,
Mint a többi - régen.

Szépet, jót, Tavaszt keresünk,
Tovább élni vágyunk,
Nem mi kellünk a sátánnak,
Hanem a hiányunk.

Pedig fénylik a Kikelet,
Nyílnak a virágok,
Isten mindig adna Jövőt,
Ember, aki álnok...

Tavasztündér lenge fátyla
Minden korban mérték,
Nem a kétség teremt Jövőt,
Hanem a reménység.

Boldogtalan rezignáltak
Semmi után futnak,
Örök rabszolgák, akik csak
Szenvelegni tudnak.

Magát árulja el, aki
Semmi-füstbe réved,
Aki üres panaszszóra
Fecsérli a Létet.

Tavasztündér lenge fátyla
Nem fagyaszt, nem éget;
Boldog, aki becsülettel
Várhatja a Véget.

Sok ember a boldogságot
Ritkán veszi észre,
Fittyet hány Hitre, Istenre,
Újjászületésre.

Hiába ad Isten lelket,
Tavaszt, békességet,
"Objektív" hasztalanságban
Fogyhat el az Élet.

Tavasztündér lenge fátylát
Tavaszi szél fújja,
A bennünk élő kisgyermek
Hitre tanít újra.

Hiten játszik a lelkünkben
Az isteni Lantos;
Sose kell a sátán, legyen
Akármilyen hangos.

Tavasztündér lenge fátyla
Reményt gyűjt csokorba;
"Objektív igazságokat"
Kerget a pokolba.

L. N. Peters

Forrás: http://lnpeters.blog.hu
 
 
0 komment , kategória:  Vén Muskétás versek, írások  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2016.03 2016. április 2016.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 229 db bejegyzés
e év: 2929 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 528
  • e Hét: 7329
  • e Hónap: 12367
  • e Év: 142074
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.