|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 22:48:23, péntek
|
| |
| |
Aki á-t mond,mondjon bé-t is!
-Bémehetek,édes rózsám?
Hoztam foszlós kenyeret!
-Á!Mondta a kisleányka
Béjönnöd most nem lehet!
-Bémehetek,édes rózsám?
Hoztam néked friss tejet!
-Á!Mondta a kisleányka
Béjönnöd most nem lehet!
-Bémehetek,édes rózsám?
Cukrot hoztam teneked!
-Á!Mondta a kisleányka
Béjönnöd most nem lehet!
-Bémehetek,édes rózsám?
Mit hozhatnék teneked?
Szegény vagyok,nincsen pénzem
Csak szívemben szeretet
-Béjöhetsz már,kedves párom
Ajtóm nyitva,gyere bé!
Nem kell nékem tőled semmi
Csak te kellesz örökké!
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 22:28:53, péntek
|
| |
| |
A legszebb vasárnap
Van az évnek sok szép napja,
De legszebb a vasárnap,
Főleg melyen korán reggel
Csokrot szedek anyámnak.
Kezemben e kis bokréta,
Szívemben a szeretet,
Átnyújtom most mind a kettőt
Édesanyám teneked.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 22:25:34, péntek
|
| |
| |
Ember lennék
Kalács lennék, puha, foszló
Húsvét hétfőn kölni
Friss kútvíz a lányok nyakán
Apró bárány, ölnyi
Anyák napján lennék kacaj
Édesanyám ajkán
Lennék öröm, lennék jókedv
Derűs, tiszta arcán
Illatozó rózsa lennék
Piros pünkösd napján
Szülinapján huncut mosoly
Édesapám bajszán
Fényes csizma mikuláskor
Ajándékra éhes
Karácsonykor szaloncukor
Diós bejgli, édes
Szilveszterkor pezsgő lennék
Talpas, nagy pohárban
Citrom lennék, jó savanyú
Egy sült malac szájban
Legfőképpen ember lennék
Nem lesz könnyű, félek
Becsületes, tiszta ember
Ember, amíg élek.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 22:18:15, péntek
|
| |
| |
Anyák napjára
Amikor a langy levegő
Orgonától illatos
Olyan ünnep közeleg,mely
Szívecskémnek aranyos
Egy hete már,hogy mindennap
Rád gondolok,jó anyám
S eszembe jut,mennyi mindent
Tettél értem hajdanán
Felsorolni nem is lenne
Elég tán az esztendő
Pedig azért akadt kisebb
Csínytevésem egy-kettő
Te vagy nékem a legszebb és
A legjobb a világon
Minden vágyad teljesüljön
Azt az egyet kívánom
Ezért kedves jó anyácskám
Szóljon rólad ez a nap
S legyen boldog,ki az égtől
Ilyen édesanyát kap.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 21:58:02, péntek
|
| |
| |
Az öreg híd
Nagyot nyög az öreg híd
Megfájdul a háta
Fáradt lába meg-megremeg
Ha nehéz súly járja
Pedig régen fiatalon
Egész falu népe
Rajta haladt a városba
A mezőre, rétre
Rajta ment át valamikor
A falu csordája
Kiránduló gyereksereg
Szekér a vásárba
Erre vonult vidám sereg
A lakodalomba
S ha halott volt, a gyásznépnek
Erre vitt az útja
Fontos ügyben otthon jártam
S hallottam a minap
Átadták az erős és új
Kőből épült hidat
Gazdag, fényes avatással
Ünnepelt a tájék
Volt ott minden: hurka, kolbász
S este tűzijáték
De én mégis régi hidam
Csakis feléd járok
Korlátodnak támaszkodva
Folyód felett szállok
Rád gondolva emlékeim
Nem repülnek tova
Kicsi hidam,öreg hidam
Nem feledlek soha
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 21:44:09, péntek
|
| |
| |
A hazug ember és sánta kutyája
Volt egyszer egy hazug ember
S annak sánta kutyája
Mindenhova együtt mentek
Szerte a nagy világba
Az ember csak hazudozott
A kutya meg sántított
Rosszul járt az,aki balgán
Kettőjükben megbízott
Lóvá tették a fél falut
Röpke három nap alatt
Összeveszett szomszéd,rokon
A két lókötő miatt
A faluban tudták,megvan
Mindennek a határa
Kicsi és nagy együtt kapott
Kaszára és kapára
Árkon-bokron,erdőn-mezőn
Futott a két jó barát
Fülét,farkát jól behúzva
Mentette az irháját
Az erdei kis patakon
Sánta kutyánk átugrott
A hazug is követte őt
De a lába megcsúszott
Utolérve kiporolták
A füllentő bundáját
A riadt eb tovább iszkolt
Hátrahagyva gazdáját
Tanulság: A hazug embert
Mindig előbb elkapják
Akkor is,ha ép a lába
Mint a sánta kutyáját.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 21:38:56, péntek
|
| |
| |
A látszat néha csal
Minden,minek szarva van
Nem biztos,hogy szarvas
Minden,minek farka van
Nem biztos,hogy farkas
Minden,minek lába van
Nem biztos,hogy lábas
Minden,minek szárnya van
Nem biztos,hogy szárnyas
Az,akinek társa van
Attól még nem társas
És akinek háza van
Nem mindenki házas.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 21:22:21, péntek
|
| |
| |
A boldogság vize
A boldogság vizét
Ha megleltem volna
Ma minden kismadár
Vígabban dalolna
A boldogság vizét
Ha meglelem még ma
Mosoly lesz arcodon
Azt remélem, néha
A boldogság vizét
Ha meg fogom lelni
Nem lesz már szomorú
Hidd el többé senki.
A boldogság vizét
Ígérem, meglelem
Segítek véle majd
Minden bús emberen.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 21:19:01, péntek
|
| |
| |
A barátságért
Van, amiért harcolni kell
Mint egy nemes célért
Mint a kies sivatagban
Küzdeni a létért
Van, mit mindig ápolni kell
Mint egy gyomos kertet
Mert ha egyszer gaz veri fel
Könnyen el is veszhet
Van, mit óvni, őrizni kell
Mint egy féltett álmot
Ha könnyedén elfecsérled
Többé sose látod
Van, amihez bizalom kell
Mint egy lánc, oly erős
De ha egyszer széjjelszakad
Két ember felelős
Van, mi nélkül semmik vagyunk
Magányos barázdák
Van egy szó, egy nemes, tiszta
S ez a szó: BARÁTSÁG.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-04-29 21:09:26, péntek
|
| |
| |
Tihanyi visszhang
Összeültek tudós bácsik
Okosságban ritkák
Megfejteni a tihanyi
Visszhang ősi titkát
Emlékszem még, szólt az egyik
Dédnagyapám mondta
Az echo a kiáltását
Hétszer visszhangozta
Ám azóta az ereje
Egyre-egyre gyengül
A turista elfogy lassan
Mint visszhang a hegyrül
Mit csináljunk, tudós urak
Fejtsük meg a titkot
Hogy a visszhang újra szóljon
Ne csak néha, itt-ott
Szólt az egyik, egy kis öreg
Szemüveges, kopasz
Tudni vélem, úgy van visszhang
Ha a környék csupasz
Szerintem már túl nagy a domb
Túl sűrű az erdő
Letompítja így a hangot
Ami vissza eljő
Badar beszéd, szólt a másik
Nem a lomb, mi benőtt
A cseresznyefa a bűnös
Az apátság előtt
Harmadikként egy pocakos
Öltönyös úr beszélt
Elnyomja az autózaj
A visszhangot, szegényt
Ekkor rontott be egy fiú
Ácsi, kérem! Ácsi!
Az igazság, hogy berekedt
Szegény Béla bácsi
Olyan sokat felelgetett
Hosszú évek óta
Szegénykémnek csoda-e, hogy
Megfájdult a torka
Azt javaslom, kaphassa meg
Azt, amire vágyott
Adjunk neki egy hónapos
Eü- szabadságot
Elbújok egy bokor mögé
Ahol nem is látszom
A magnóról a visszhangot
Onnan visszajátszom
S ha meggyógyult Béla bácsi
Újra visszavenné
Biztos jól jön a mellékes
A nyugdíja mellé.
Papp Róbert vagyok, tanító, négy gyermek édesapja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2016. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
297 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1560
- e Hét: 4596
- e Hónap: 13779
- e Év: 66487
|
|
|
Offline
