|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 23:11:52, szombat
|
| |
| |
Észak-Korea üzent Magyarországnak: "veletek vagyunk!"
2016. május 18. 13:08
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság üdvözölte a magyar plakátkampányt, és az Észak-koreai külügy támogatásáról biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt "ezekben a küzdelmes időkben." Kim Dzsongun, az ország bölcs és kedves vezetője szeretné testvérállammá fogadni Magyarországot, hivatkozva a hasonlóságainkra, keresve az együttműködési lehetőségeket. (Vigyázat, a hír akár igaz is lehetne!)
Napsütéses időre ébredt ma Phenjan. Kim Dzsongun kinyitotta leveles szekrényét, kivette a már régóta járatott Magyar Hírlapot, hogy átolvassa a legújabb híreket reggeli kávéjához, és ekkor pillantotta meg a 2 méter hosszú, 1 méter széles kék hirdetést, amiben kormányunk arról ír: "üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!"
A Kedves Vezető (nem, nem a Viktor, hanem Kim, még mindig Észak-Koreában járunk) egy percet sem teszetoszáskodott, azonnal felemelte piros telefonját, hogy ő is üzenjen a gaz, imperialista Brüsszelnek, de sajnos az ELMŰ kikapcsolta az áramot, mivel a kormányzat házi nyomtatóval készült amerikai dollárral akarta kiegyenlíteni a számlát. Ezen az incidensen Kim közepesen húzta fel magát, ezért rögvest kivégeztetett három tábornokot aknavetővel. Miután megnyugodott, postagalambot küldött Magyarországra az alábbi nyílt levéllel:
"Tisztelt Miniszterelnök úr! Kedves Viktor!
Már régóta figyeljük tevékenységét, (mi amúgy is mindent figyelünk, LOL) és arra jutottunk, hogy számos hasonlóság rejlik bennünk és országainkban.
Örömmel olvastuk, hogy nem mi vagyunk az egyedüli "meg nem értett művészek" a világban, hanem van még egy olyan talpraesett ország, amely nem enged a liberálfasiszta elnyomásnak, nem hajt fejet a nyugati mételynek, amely egyre nagyobb méreteket ölt, és lassan már itt liheg a mi erős határainknál is.
Annak kiváltképp örültünk, hogy a demokrácia színes, szivárványos ködfátylán Önök is átláttak, és szisztematikusan elkezdték lebontani az általa emelet korlátokat. (Tudja, a jogállamiság meg ilyenek.) Éppen ezért , látva, hogy nem csak a gazdasági szuverenitás-felfogásunk egyezik, hanem ideológiai szempontból is közel vagyunk egymáshoz, szeretném felajánlani Önöknek, hogy lépjünk testvérállami státuszba!
Amennyiben az ajánlatunkat elfogadják, soha többé nem kell attól félniük, hogy a szellemi fertőtől roskadozó Európai Unió dollármilliárdokat öl az Önök fejlesztéseibe, vagy hogy biztosítja állampolgárainak a szabad munkavállalás és a szabad mozgás (pfujj, sic!) lehetőségét az EU-n belül. Emellett semmiféle burzsoá nyakkendős figura nem szól majd bele abba, hogy Magyarország hány menekültet köteles befogadni. (Hozzáteszem, hozzánk, Észak-Koreába is özönlenek a migránsok nyugatról, főleg Amerikából, Angliából, Franciaországból, de mi egyet sem engedünk be, nehogy behozzák ide a munkaerőt, és a nemi betegségeiket.)
Gondolja át az ajánlatunkat!
Barátsággal,
Kim Dzsongun
teljhatalmú vezető
UI: én tényleg nem akarok beleszólni, de szerintem Áder tényleg elég gáz, megértem, hogy nem engedi, hogy újrázzon..."
A miniszterelnökség jelenleg MNB-s alapítványi pénzekből fordíttatja a levelet, de amint elkészülnek, megkérdezzük az álláspontjukat.
(A cikk puszta fikció, minden egyezés csak a véletlen műve.)
Forrás: Sztárklikk
Szerző: Jabronka Richárd
http://www.sztarklikk.hu/kozelet/eszak-korea-uzent-magyarorszagnak-veletek-vagyun k/264692 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 22:58:22, szombat
|
| |
| |
Ezért omlott össze az olimpiát rendező ország gazdasága
Fellegi Tamás, 2016. május 27., 06:05
Privátbankár
Brazília a világ országai közül a legnagyobb gazdasági visszaesésben szenved immár harmadik éve, így fut neki az olimpia megrendezésének. Nem ez az első eset: Görögország is így járt 12 éve. Persze az ok nem az olimpia, az csak azt jelzi, hogy az adott ország túlvállalja magát, túlnyúlik lehetőségei határain.
Tudjon meg többet az Abszolút Hozamú Befektetési Alapokról ingyenes szemináriumunkon!
Azoknak, akik nem követik a tőkepiacok minden rezdülését!
- Aegon Alapkezelő -
Brazília esetében még színesíti is a helyzetet, hogy 2011-ben, amikor a most botrányok miatt felfüggesztett elnöknő átvette a hatalmat, az országot éltanulónak tekintették, még a csodaországok hirtelen létrehozott csoportjába, a BRIC-be is betették (Brazília, Oroszország, India, Kína), és tőzsdéjén vették a részvényeket, mint a cukrot. Utána pedig jött a feketeleves.
Amikor még minden szép és jó volt
A dolog részben a nyersanyagok árával is magyarázható, melyekből Brazília exportőr, de ez azért nem elég, hisz van még bőven ország, melynek gazdasága még inkább az energiahordozók és más nyersanyagok exportjára épül, mégsem omlottak ennyire össze. Brazília helyzetének megértéséhez korábbra kell visszamenni, egészen az előző, egyébként népszerű elnök, Lula da Silva kormányzásának kezdetéig.
Lula alaposan kidolgozott gazdasági programot indított még a múlt évtized elején, amely gyorsította a növekedést, az adósságot és az inflációt pedig keretek közt tartotta, csökkentette az addig óriási mértékű szegénységet és egyenlőtlenséget. A Reuters szerint a robusztus növekedés a szociális helyzet gyors javulásával párhuzamosan zajlott, amire Latin-Amerikában ritkán van példa. A folyamat az évtized vége felé gyorsult is, de ez már az olajár-lufinak volt köszönhető. Kína 10 százalék fölötti éves növekedése a nyersanyagok iránti kereslet hasonló növekedésével járt, az árak elszálltak, Brazília pedig boldogan adott Kínának mindent, amit az megvett tőle, mindemellett a tőke is vidáman áramlott az országba.
Recesszió és korrupció
Aztán egyszer csak vége szakadt a jó időknek, a korlátlan lehetőségeknek. Az olaj és sok más nyersanyag ára tetőzött, és meredek esésbe kezdett, Brazília gazdasága pedig először lelassult, majd meredek zuhanásba ment át. Idén már harmadik éve csökken a GDP nem kis mértékben, eddig összesen 10 százalékot, és ami a nagyobb baj, hogy nem látni még a folyamat végét. Lula időszakának szociális vívmányai is kezdenek elpárologni, jelentős tömegek csúsznak vissza a szegénységbe, meredeken nő a munkanélküliség.
Lula da Silva korábbi elnök. Forrás: Wikimedia Commons
Ami a legnagyobb baj, és itt lelhetjük meg az egyik okot, hogy egyre több korrupciós ügy kerül napvilágra, kezdenek dőlni a csontvázak a szekrényből. Ezekben az ország politikai és gazdasági vezetői közül sokan érintettek, és nyakig benne van az állami olajtársaság, a Petrobras, az ország legnagyobb cége.
Nem tartalékoltak
A Lula kormány stratégiája kezdetben bevált, de volt vele egy nagy gond. Jól működött, amíg a körülmények kedvezőek voltak, de nem volt átgondolva, mi a teendő, ha a környezet megváltozik. A Lula kormánynak túl nagy volt a késztetés, hogy elköltse, amit a magas nyersanyagárak hoztak, ahelyett, hogy takarékoskodni kezdett volna, készülvén a nehéz időkre. Minden józan ország, amely ingadozó árú nyersanyagok eladásából él, ezt teszi, mint pl. Szaúd-Arábia vagy Oroszország, így a nehéz időkben van idejük alkalmazkodni.
Becsukta a szemét
A Lulát követő Dilma Rousseff kormánya sem akart szembenézni a valós helyzettel. Megpróbálták stimulálni a gazdasági növekedést, ami lehetetlen, ha valaki nyersanyag exportból él és azok ára esik. A kormány bevételei zuhantak, de a kiadásokat nem igazították ki időben, jött az infláció és a munkanélküliség. Végül muszáj volt a kiadásokat csökkenteni, de már késő volt, a gazdaság leromlott, nagy lett az elégedetlenség. Dilma Rousseffet felfüggesztették korrupció vádja miatt, de valójában az általános elégedetlenség volt a fő ok, ami miatt ezt megszavazták a képviselők.
Dilma Rousseff. Kép forrása: EPA
A remény
Immár egy hete új, átmeneti kormány van, amely megpróbálja kezelni az elődje által ráhagyott csődtömeget. Az új pénzügyminiszter, aki korábban 8 évig jegybankelnök volt, úgy próbálja az elkerülhetetlen kiigazításokat végrehajtani, hogy közben az üzleti szféra és a pénzügyi szektor bizalmát megszerezze. El szeretné hitetni velük, hogy fenntartható gazdaságpolitikát folytat, így aktivitásuk növekedhet, megteremtve az alapját egy, a nyersanyagáraktól kevésbé függő szolid gazdasági növekedésnek.
http://privatbankar.hu/makro/ezert-omlott-ossze-az-olimpiat-rendezo-orszag-gazdas aga-293806 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 22:38:51, szombat
|
| |
| |
Hogy tetszik Fidióták? Remélem ott fogtok dolgozni azoknál, akikre szavaztatok! Dolgoztok majd még egy kg kenyérért is!
************
Újra itt a jobbágyok és földesurak Magyarországa
MTI-információ|2016. máj 27. 11:53
Kézi kaszás aratás, a kalászokat marokszedő gyűjti - Forrás Fortepan 1932
A kormány nemhogy leépítené a nagybirtokrendszert, inkább elmélyíti a feudális viszonyokat. A kormány bebetonozza, sőt gyorsítja azt a folyamatot, amely 2002 és 2010 között kezdődött, és amely nagybirtokszerkezetet hoz létre - jelentette ki Sallai R. Benedek, az LMP képviselője pénteki sajtótájékoztatóján, a Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel a Magyar Idők című lapban, Áttörés a hazai birtokszerkezetben címmel megjelent interjúval kapcsolatban.
Sallai R. Benedek ennek alátámasztására a legtöbb terület alapú támogatásban részesülőket alapul véve összehasonlította a jelenlegi birtokszerkezetet az 1930 előtti feudális rendszerrel, amikor nagy területeken egy-egy főnemes gazdálkodott, sokszor kiemelt közfeladatokat is ellátva.
Kijelentette: térségről térségre megvannak azok a több ezer hektáros nagybirtokosok, akik egy-egy egykori nemes földterületeit meghaladó birtokkal rendelkeznek. "Ennek eredménye, hogy a milliárdosoknak adják a milliárdokat" - fogalmazott. Közülük kiemelte Csányi Sándor nagyvállalkozót, az OTP vezetőjét, aki mintegy 25 ezer hektáron gazdálkodhat, és szembeállította Frigyes királyi herceggel, akinek "csak" 24 300 hektárja volt. A jelenlegi nagybirtokosok gyakran helyileg is ott gazdálkodnak, ahol egykor egy-egy főnemesi család, mivel a szocializmusban utóbbiak birtokaiból alakítottak állami gazdaságokat, amiket napjainkban privatizálnak.
Ennek eredménye, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester birtoka szinte lefedi Habsburg József királyi herceg egykori területeit vagy Horváth László vállalkozóé az egykori Kétpó környéki Almásy-birtokokat. Zászlós Tibor Mezőfalvi Zrt.-je nagyobb területen működik, mint amennyi Esterházy Móric grófnak volt, Leisztinger Tamásé pedig az egykori Károlyi-birtokokat múlja felül. Ez maga a feudális rendszer - értékelte, mert aki ma egy traktorban ül, éppúgy nem jut földhöz, mint az egykori jobbágyok.
A földforgalmi törvény uniós bírálatával kapcsolatban az LMP-s politikus kijelentette: beigazolódik, hogy a jogszabály nem működik, hiszen sem a közösségi normáknak nem felel meg, sem annak a vállalásnak, hogy a külföldiek ne szerezhessenek földet Magyarországon. Pártja a kormánnyal abban egyetérz, hogy jogi személyek továbbra se vásárolhassanak földet.
http://nepszava.hu/cikk/1095190 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 22:36:44, szombat
|
| |
| |
Korrupcióinfó: ,,Eltűnt" egy uniós százmilliókból készült logisztikai központ Nógrádban!
szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2016. máj. 26., 11:00
De inkább meg sem épült. Az NGM mindezt mégsem veszi tudomásul, miután kifizetett 837 millió forint támogatást egy olyan cégnek, amely még a tereprendezést sem fejezte be.
,,A bátonyterenyei régió ipari és kereskedelmi tevékenysége rohamosan fejlődik, így szükség lehet egy olyan helyre, ahol vasúti-közúti rakodót fejlesztenének, ráadásul közel van a határ és mindent csak nem lehet a 21-es számú főúton szállítani" - így indokolta 2013-as pályázatában a ma már Ökogroup Zrt. néven működő Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. azt, hogy a Nógrád megyei Bátonyterenyén miért érdemes építeni egy intermodális logisztikai központot. Csakhogy a projekttel több probléma is akad - ezekre Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet csütörtöki Korrupcióinfóján.
Hadházy Ákos
Hadházy Ákos
Fotó: MTI
A cég meggyőzte a magyar államot, hiszen a projektre 837 millió forint uniós támogatást kaptak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP). Az összesen 1,67 milliárd forint értékű beruházás során - az eredeti tervek szerint - fejlesztették volna az iparvágányt, kialakítottak volna egy oldalrakodóval egybeépített, daruzott raktárcsarnokot, egy burkolt rakodóteret, de épült volna iroda, szociális épület és porta is. A 21-es számú főúttól alig egy kilométerre megálmodott logisztikai központot kezdetben napi 500 tonna áru átrakodására tervezték, azonban ebből máig szinte semmi sem valósult meg: nincs kiépítve rakodóterület, de raktárnak sem látni nyomát. Mindez azért furcsa, mert az EU-s támogatást - legalábbis papíron - már felvette az Ökogroup, a hivatalos dokumentumok szerint a pénzzel elszámoltak, a projektet pedig teljesítettnek minősítette a GOP-s forrásokat kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ezt több mint 800 millió forintért?
Ezt több mint 800 millió forintért?
A számos kérdést felvető történettel kapcsolatban Hadházy Ákos elmondta, hogy a 2013 augusztusában benyújtott pályázatban még 2014-es befejezéssel kalkulált az Ökogroup elődje, de a tervezési és engedélyeztetési eljárás elhúzódása miatt végül 2015-ben kezdték el a kivitelezést, miközben a mai napig csak a tereprendezésig jutottak. Az LMP antikorrupciós szóvivője úgy tudja: időközben a beruházók - a hatóságok által már majdnem minden elemében elfogadott - terveket készítő irodával közölték, hogy szerintük a tervek rosszak, és nem azok alapján dolgoznak tovább. A tervezési díj jelentős részét ki sem fizették, újraterveztették a komplexumot, amely műszaki tartalma jóval csekélyebb lett annál, mint amelyre a támogatást elnyerték: az új változatban már nincsenek akkora rakodóterületek, hiányzik néhány daru is, és már nem intermodális logisztikai központról van szó, hanem csupán egy összeszerelő műhelyről.
Hadházy állítja: az Ökogroup Zrt. az új tervekre a mai napig sem szerzett be minden, a beruházáshoz szükséges engedélyt, így aztán végképp érthetetlen, hogy a meg sem épült logisztikai központra felvett pénzzel hogyan tudtak elszámolni. A kifizetés előtt minden bizonnyal nem volt helyszíni ellenőrzés, és a leadott iratokat sem a valós tartalmuk alapján ellenőrizhették a minisztériumban, hiszen a néhány tízmilliós tereprendezésből nem lehetett jogszerűen 837 millió forintos költséget kihozni.
Azt, hogy valami nincs rendben a beruházással, a pórul járt tervezők a közelmúltban többször is jelezték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de a tárca legutóbb idén januárban azt írta, hogy a pályázathoz kapcsolódó ,,szabálytalansági eljárást nem történt szabálytalanság megállapítással lezárta". Végül a terveket készítő cég beperelte az Ökogroup Zrt.-t, a nyomozás jelenleg folyik, de Hadházy Ákos arról is tud, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is értesült már a szabálytalannak tűnő eljárásról. ,,Ha nem a saját szememmel látom, nehezen hittem volna el ezt a történetet, amely kapcsán két dologra tudok gondolni: vagy valaki eltüntette a kész beruházást a vasúti megállóval, a rakodóval és a raktárral együtt, vagy nem is építették meg, és úgy fizette ki a minisztérium a horribilis összegű támogatást. Nem tudom, melyik a hihetetlenebb" - mondta Hadházy.
magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korrupcioinfo-eltunt-egy-unios-szazmilliokbol-ke szult-logisztikai-kozpont-nogradban-99483 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 22:34:55, szombat
|
| |
| |
Ez a pofátlanság világcsúcsa:
"...az ügy az egyik legfontosabb alapértéket, a véleményszabadságot érinti, ezért minden lehetséges visszaélés és manipuláció gyanúját a lehető leghamarabb tisztázni kell." irta a CÖF a Facebook regionális vezetőjénk. Ugyan is azt szeretnék megtudni, "..., előfordulhatott-e, hogy a világ legnagyobb közösségi oldala nagyobb teret engedett a baloldali tartalmaknak, cikkeknek, mint a konzervatívoknak."
index.hu/mindekozben/poszt/2016/05/28/a_cof_beszelni_szeretne_a_facebookkal/
Talán előbb a királyi média házatáján kéne söprögetni, nem egy magánvállalkozásnál. Mert attól, hogy közösségi médiának nevezik, még nem a kormányé, és nem kötelező,hogy azt mondják/közöljék, ami a kormánynak teccik. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 22:06:08, szombat
|
| |
| |
Swan Edgar 2016-05-28
Pszichopaták, szociopaták lábai előtt térdelve bízunk a szebb jövőben
MTI Fotó MTI Fotó
Szalámi, vagy méreg?
Szerintem gyilkos méreg.
Nem hibbantam meg, legalábbis nem jobban, mint eddig.
Csak nézek bambán és nem értem.
Önmagunkat, ezt az országot nem értem.
Itt ülünk, nyakig a trutyiban.
Nem vagyunk hajlandóak szembenézni a múltunkkal, viszont új múltat kreálunk magunknak.
Harcolunk az Unió ellen, de a pénzt elfogadjuk.
Mit elfogadjuk? Megköveteljük!
Megtagadjuk Európát, ahová születtünk és ahol élünk.
Kiűztük a ruszkikat, majd az ölükbe bújunk cuppogva.
Kussolunk a szomszéd országot ért agresszió miatt, amikor szólnunk kellene.
Magunk ellen fordítunk mindenkit a környezetünkben.
Halálra sértődünk, ha szembesítenek a gerinctelenségünkkel.
Gyűlöljük, ha a szemünkbe mondják az igazságot.
A valamikor szépen fejlődésnek indult ország mára a szegénysorra került, de hirdetjük büszkén, megelőztünk mindenkit!
Aha, meg. Mármint meg kellene fordulnunk, mert rossz irányba nézünk.
Nem azért nem látunk senkit magunk előtt, mert mi vezetünk, hanem mert háttal állunk.
Nyűgözötten integetünk a Hatalomnak.
Mondjuk a magunkét, zsibongunk, lelkesedünk.
Nem vesszük észre, hogy akit vezetőnek hiszünk, nem lát, nem hall minket.
Önmagát látja, önmagát hallja, önmagát győzi meg önnön igazáról.
Nincs köztünk.
Tükörszobába zárta önmagát.
Emberek tömegesen kerülnek utcára, veszítik el az otthonukat, mi pedig megépítjük az ócsai csodát.
Az semmi, hogy megépítjük, de még csak meg sem kérdezzük: - Tessék mondani, hol a bűnös? Számoljon már el nekünk, legyen szíves!
Gyermekek éheznek rendszeresen és mi tízmilliárdokat költünk stadionokra.
Nem kérdezzük meg: - Miért?
Hajléktalanok lepik el az utcáinkat, de mi megelégszünk azzal, ha eltüntetik őket szem elől.
Emberek kénytelenek kukákban turkálva élelmet keresni, de sok helyen láncokkal, lakatokkal zárják le a fedelet.
Igaz is, dögöljön éhen!
A hajléktalanok sátrait lebontjuk, mert bántja a szemünket a látvány.
Igaz, egyébként nem látnánk, mert nincs szem előtt, de most látjuk, mert mutatják nekünk.
A közmédia már régen magán, de azt sem kérjük ki magunknak.
Amikor munka nélkül vergődünk, éhezünk, fázunk, félünk és nincs jövőnk, akkor borzongva huhogunk a világhírű senki kivasalt heréjén.
A sajtó pedig lelkesen lapátolja elénk a “nasit", mert hát abból él.
A sajtó, ahol már a cikk címe is helyesírási hibáktól hemzseg, ahol régen nem újságírók, hanem gyakornokok, cikkírók és hasonló szép nevekkel ellátott szörnyek rakják le a hírtojásokat óráról órára.
Ámultan hallgatjuk a minket objektíven tájékoztató műsorokat.
Eszünkbe sem jut, hogy normális országban gyógykezelnék, vagy börtönbe csuknák az ott agitálókat.
Elbűvölve nézzük a korszerűsített kórházat, annak átadását.
Jó, teljes egészében az Unió fizette, de azt nem kell hangsúlyozni.
Hisszük, hogy az egészségügy rohamosan fejlődik.
Víziók és hagymázas álmok után rohanó vezért tapsolunk vöröslő tenyérrel.
Pszichopaták, szociopaták lábai előtt térdelve bízunk a szebb jövőben.
Megyünk, amerre vezetnek.
Több irányba, persze.
Aki egyik nyájat sem követné, az nem lassít a határon.
Aki szólni próbálna, hogy hazugoknak hiszünk, hogy önmagunknak is hazudunk, azt szétszaggatjuk.
Mert ha nem mondjuk ki a bajokat, akkor azok nincsenek is.
Ha nem ismerjük be, hogy mi felelünk a saját sorsunkért, akkor mást okolhatunk.
Gyűlölünk mindenkit, különféle okokból.
De az igazi okot nem vagyunk hajlandóak elfogadni: nem a másikra, önmagunkra haragszunk.
Trappolunk fel-alá, zászlókat lobogtatunk, jelszavakat ismételgetünk, hisszük, a másik zsákutcában sokkal jobb lesz.
Persze ott sem jobb, de arról nem mi tehetünk.
A másik a bűnös.
Ölre megyünk egymással, hogy az általunk követett hazug próféta egy lépéssel előbbre jusson, mint a másik hazug.
A józan hangokat nem halljuk meg, ahhoz túl hangosan ordítunk.
Aki nem elég harsány, nem tetszik nekünk.
Aki nehézségeket, munkát és lassú javulást ígér, azt kiröhögjük.
Most, azonnal akarunk, mindent akarunk!
Jár nekünk, ősi jussunk!
Aki nem oszt belépőt Kánaánba, azt félre rúgjuk az útból.
Csak hátráltat minket a boldogság felé rohantunkban.
Kapkodjuk a tálcáról a kenyérszeleteket, boldogan falunk.
Szendvics, rajta szalámi.
Nem vesszük észre, hogy mi magunk vagyunk a kenyéren.
Nem hisszük el, hogy méreggé válik a szánkban.
Csámcsogunk.
Rágunk.
Nyelünk.
http://kolozsvaros.com/2016/05/28/pszichopatak-szociopatak-labai-elott-terdelve-b izunk-a-szebb-jovoben/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 21:48:56, szombat
|
| |
| |
Mit adhatok?
2010-ben megnyílt Magyarország vegyesboltja, egyszerre tódult be az ajtón az összes léhűtő egymást taposva.
Illedelmesen megkérdezték az ország lakói: Mit adhatok?
Nagyon nehezen értékelhető válaszok érkeztek, egymás szavába vágtak....az egyik azonnal kérte a főügyészi posztot, a másik belügyminiszter akart lenni, a harmadik tanácsadó .....a gázszerelő gazdagságot kért, míg a fodrász kaszinót, lottót, mindegy mit, csak a hazardírozó életvitelével klappoljon.....Flóri levetette a polcról a romáknak járó felzárkóztatási alapot, amit alaposan el is vert.
G. Orbán névadója csapatostól érkezett az üzletbe, milliárdokat lapátolt ki belőle.....óriási nagy bolt ez a Magyarország, tényleg remek vegyesbolt, többen visszajárnak és naponta visznek el valamit.
Nézzük Orbánt, aki a leggyakoribb látogató.....Ő nem viccelt, azonnal kért egy vagon stadiont , majd amikor észre vette, hogy a Nyugdíjpénztár polca roskadozik, rögtön kötelességének érezte a könnyítést , így pikk-pakk kiürítette az egész szekrényt......vizslatott tovább, míg pakoltam az üzletben, várakozás közben shortolással ütötte el az időt. Megtetszett neki a devizahiteles dunsztos üveg, amit komplett elvitt, de mivel ezt egyedül nem bírta cipelni, így baráti hívószóra Matolcsy sietett segítségére boldogan, aki közben mondogatta is: pénz,pénz,pénz....
Gondoltam, átrendezem a boltot, mert fogynak a keresettebb árucikkek, mire leraktam volna az alsó polcra az oktatási zsíros bödönt, roppant gyorsan ráklikkeltek, hiába kattintgattam, valamelyik hülye megnyitott 56 ablakot....
Az egészségügyi szekrényből olyan gyorsan szedegették ki a szárnyas betéteket, hogy gyakorlatilag csak az ágytálak maradtak meg.
Ahogy kinyitottam a tartós fogyasztási cikkek üzletét, az összes közúti világításhoz tartozó portéka olyan rosszul volt bepakolva, hogy mind a Tiborcz ölébe hullott.....próbáltam felszedegetni, de a saját lábán futott el vele....persze, könnyű volt neki, mert Récsöl a felesége is segített neki. Ha már ott járt a boltban, felvásárolta a túrista szalámi készletet , ami bónusz volt a szállodákhoz.
Kimentem a hátsó raktárba, nem szívesen nyitottam ki a kaput, amit Mészáros döngetett, hogy azonnal földet akar vinni......ez a néma levente pillanatok alatt bezsebelte az összes létező földet, csak a kátyúkat nem vitte el.
Már nagyon zsongott a fejem ettől a sok kapzsi "vásárlótól" , de még mindig jöttek, kopogtattak.....mert állampapírokat osztogattak, Tóni annyit tömött a zsebébe, hogy többször is fordult......Habony cucu csak állt a kijáratnál és láttam, hogy Tarlóstól, Lázártól, Vajnától.....meg a többiektől valami gucci táskás cuccot kap, mindenki leadott neki valamit....na, de az én boltomból?!
Porolgattam Széchenyi István Hitelét, de Viktor kikapta a kezemből és átadta Putyinnak Paksért cserébe, basszus.......könyvtári példány volt, így most fizethetem életem végéig érte a kölcsönzési díjat.
Kiürítették az OEP fagyasztóládáját is, jöttek és elvitték a felcsúti kisvasúttal.....
Már csak a nyugdíjasok, a betegek, a rokkantak, a munkanélküliek, a közmunkások, a diákok és tanáraik ülnek itt a polcokon.......azt hiszem bezárhatom a boltot, mert értük még nem jött senki.
Ja, mennem kell, mert Petike behívatott magához, gondolom most jól le fog cseszni.
Emese Tarcali |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 21:43:55, szombat
|
| |
| |
ELÉG VOLT! De nagyon elég! Lefogtak és kiraboltak egy kislányt a cigányok fényes nappal a Margit hídnál
2016. május 28. 21:22
Hunhír.info
Kéz cigány lefogta, a harmadik cigány elvette az értékeit a 16 éves lánynak a Margit híd budai hídfőjénél, fényes nappal. A rendőrök gyorsan elfogták a támadókat, akik közül ketten cigány nők. A rendőrség szombati tájékoztatása szerint a budapesti pár - F. Ildikó 32 éves és élettársa Cs. János 41 éves - illetve T. Attiláné 41 éves nyírbogdányi nő ellen csoportos rablás miatt indult eljárás.
A nyomozás eddigi adatai szerint kedden délben F. Ildikó a híd budai hídfőjénél megszólított egy 16 éves kislányt azzal, hogy adja át az értékeit. A lány nem engedelmeskedett, mire a nő és a másik asszony lefogta, a falhoz szorította és táskájából kivette a pénzét. amíg a nők a rablással voltak lefoglalva, társuk, az egyik nő élettársa közben figyelt, nehogy rendőr jöjjön.
Miután a pénzt elvették továbbálltak, de a szerencsétlen kirabolt kislány utánuk ment és megpróbálta visszakérni amit elvettek tőle. Akkor az egyik cigány asszony megfenyegette, hogy előveszi a kését, mire a lány elfutott és hívta a rendőröket.
A rablókat a járőrök pillanatok alatt, még a helyszínen elkapták, a férfinél megtalálták a rabolt pénzt is. A három embert őrizetbe vették. A két CIGÁNY nő, akik a támadást végrehajtották, már előzetesbe is kerültek. A férfi szabadlábon védekezhet.
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=94492 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 13:30:30, szombat
|
| |
| |
Nagyszerű, akkor a szarjukat is egyék meg otthon amit termelnek!
Mi meg élesszük újra a cukorgyárakat, a mezőgazdaságot, az iparunkat, ezek a tetvek eleget raboltak már tőlünk -
ennyit igazán megtehetnek, hiszen akkor lesz miből adót fizetni, meg vásárolni a Magyar Népnek !
ÉHBÉRBŐL KI TUD FOGYASZTANI ? ?
****************************
Megvonják Magyarországtól az uniós forrásokat, mert nem fogadunk be migránsokat!
By newscast team | 2016-05-27
Megerősítette az Európai Bizottság elnöke, hogy elveszthetik az uniós támogatást azok a keleti tagok, amelyek elutasítják a menekültek befogadását - számol be a Daily Telegraph.
A magyarok, csehek, lengyelek és szlovákok élesen elutasítják Jean-Claude Juncker tervét, mondván, hogy az korlátozza a nemzetek jogát a saját menedékpolitika megvalósítására.
A most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv szerint a három héttel ezelőtt tartott ülésen több biztos is arról beszélt, hogy kizárhatják a kohéziós alap áldásaiból azokat az országokat, amelyek elvetik a kvótát.
Diplomaták szerint ugyanakkor Juncker óvatlan volt, hogy újraélesztette a vitát, miután az unió kettészakadhat, hiszen a betelepítések miatt Magyarország népszavazást tart. Az illetékes biztos a tanácskozáson bírálta ellenben bizonyos tagállamok hozzáállását, mivel az messze esik az európai eszményektől.
Forrás: Klubrádió/Szelestey Lajos
http://legfrissebb.info/megvonjak-magyarorszagtol-az-unios-forrasokat-mert-nem-fo gadunk-be-migransokat/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-05-28 00:03:28, szombat
|
| |
| |
Állami köldökzsinóron a szakszervezetek - Nem csoda, hogy nincs érdekképviselet
2016.05.27. 08:06 Caius Scaevola
A szervezett érdekérvényesítés lehetőségeit jócskán megnyirbálta a Fidesz: a szakszervezetek elhallgattatására a kormány köldökzsinórra kötötte ezeket. Kénye kedve szerint, egyedi döntésekkel juttat forrásokat, ettől azok függőségi viszonyba kerülve nem nagyon mernek ugrálni. Ezzel csökken az érdekérvényesítés hatásfoka, és a beléjük vetett munkavállalói bizalom is.
A kormány a sztrájktörvény módosítását is felhasználta a munkavállalók érdekérvényesítései eszköztárának csorbítására: annál a munkáltató, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez (pl. közforgalmú tömegközlekedés, távközlés, áram-, víz- ,gáz- és egyéb energiaszolgáltatók), csak úgy gyakorolható a sztrájkjog, ha az a még elégséges szolgáltatás teljesítését sem gátolja. A törvény azonban nem definiálja, mi is az a ,,még elégséges szolgáltatás".
No, nem mintha egyébként ne lennének óriási gondok a szakszervezetek háza táján: a legnagyobbak átláthatatlanul működnek, sokszor nem tudni, mire megy a pénz. Aztán néha kiderül, elég csak a legfrissebb korrupciós botrányra gondolni: a Liga éléről 20 év után távozott Gaskó István, a Fidesz kedvenc szakszervezeti vezetője, miután az ügyészség költségvetési csalás gyanújában indított nyomozást a Ligánál 2015-ben.
Forrás:hvg.hu
Szakszervezeti érdekérvényesítés és társadalmi párbeszéd: miért működnek egyre kevésbé?
A szakszervezetek szerepe alapvetően abból a felismerésből fakad, hogy a munkavállaló érdekérvényesítő ereje jóval erősebb egy nagy közösség részeként, mint gyenge és törékeny munkavállalóként szemben állva a munkáltatóval. A kollektív érdekvédelem ugyanis éppen a közös fellépés nagyobb ereje miatt alakult ki, amelynek hatékonyságát jól mutatja a köteg rőzse meséje.
Bár a magyarok többségét élete során érinti a téma, mégis ritkán esik szó a közbeszédben a munkavállalói jogokról, azok képviseletéről. A munkavállalók nincsenek megfelelően tájékoztatva jogaikról, lehetőségeikről, és a munka világának problémáit először artikuláló jelzőrendszerek, a szakszervezetek is egyre nehezebb helyzetben vannak. A szakszervezetek többsége ugyanis mára a csökkenő taglétszámból, tagdíjból fakadóan anyagilag függésbe kerültek az államtól, jogaikat az új Polgári Törvénykönyv számos ponton csorbította
( a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az ILO-nak köszönhetjük, hogy 2011-ben nem történt még radikálisabb korlátozás), ráadásul az elmúlt 26 évben folyamatosan vetélkedő, széttöredezett, esetenként politikailag elkötelezett szakszervezeti szövetségeknek hitelességi válságokkal is szembe kellett nézniük az utóbbi időben.
Minderre a II. és III. Orbán-kormány csak még jobban ráerősített: először a társadalmi érdekegyeztetési rendszert temethettük el, amikor a kormány 2011-ben megszüntette a hazai érdekegyeztetés legfontosabb szervét, a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók közötti - elsősorban a munka világához kapcsolódó ügyeket megvitató - Országos Érdekegyeztetési Tanácsot (OÉT), helyette pedig a megcsonkított hatáskörű, felhígított Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT) állította fel, így lehetetlenítve el a valós érdekegyeztetést, komolytalanná téve az egykor fontos, munkaadók és munkavállalók érdekeit védő szervezetet.
Gyorstalpaló: mi az a szakszervezet?
A szakszervezetekről szóló rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve XXI. fejezete tartalmazza. Szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. Jogállására a Munka Törvénykönyvén kívül a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt is alkalmazni kell. A szakszervezet tehát jogi szempontból egy olyan egyesület, amelynek a célja kizárólagos és speciális: a munkavállalók érdekvédelme - írja Dr. Szabó Imre munkajogász.
Ennek jogán a szakszervezetek az Orbán-kormány jogkorlátozása után is kiterjed a kollektív szerződések megkötésére (a munkáltató és a szakszervezet között megkötött szerződés, amely a felek kapcsolatrendszerét és a hatálya alá tartozó munkavállalók munkaviszonyát szabályozza), a bérharcok lefolytatására (ennek egyik eszközeként sztrájkot szerveznek), valamint bent ülnek a tárgyalóasztalnál az érdekegyeztető tanácsokban (OKÉT, OÉT - élt 2011-ig, azóta NGTT).
A szakszervezetek nem tévesztendők össze a hivatásrendi és szakmai kamarákkal, melyek jelentős állami feladatokat vállalnak át az államtól, de létrehozásuk nem alulról, a munkavállalói oldalról, hanem felülről, az állam által történik. Szerepükből, az államhoz való függőségükből fakadóan ezek a szervezetek sokkal kevésbé tudják ellátni a kamarában résztvevők munkavállalói érdekképviseletét. Fő feladatuk a szakmai feladatellátáshoz kapcsolódó szakmai érdekképviselet, amelyet fontos megkülönböztetni és elkülöníteni a munkavállalói érdekképviselettől. A kamarák nem képesek bérharcot folytatni, kollektív szerződést sem köthetnek, és sztrájkot sem szervezhetnek, míg a szakszervezetek mindezen eszközöket bevethetik a munkavállalóik érdekeinek artikulálására.
Orbánék az érdekegyeztetés elsorvasztásával nem érték be, közben lopakodó üzemmódban váltottak a jogszabályalkotás módján is: a fontosabb jogszabályokat formailag egyéni képviselői indítványként nyújtották be, amelyekről nem kell külön egyeztetést folytatni, ezzel kikerülve a kötelező egyeztetési mechanizmust, valamint megrövidítve a törvények elfogadásának átlagos hosszát (ezzel megnehezítve az állampolgárok tájékoztatását, minimalizálva a társadalom tiltakozását a potenciálisan problémás tervezetek ellen). Míg 2010 előtt az elfogadott törvények átlagosan 75-80 százalékát a kormány terjesztette elő, addig a II. Orbán kormány első évében az elfogadott törvények 42-26 százalékát a formális egyeztetést megkerülve nyújtották be a parlamentnek. Bár ez az arány mára javult valamelyest, a kormány ma is örömmel használja az egyéni indítványt a társadalmi párbeszéd megkerülésére.
De a kormánynak a sztrájkjog sem tetszett - megvoltak az emlékek az első Orbán-kormány idejéből, amikor rekordidejű, 329 órás sztrájkot hirdettek a vasutasok - ezért a kormány a sztrájkjogokat is korlátozta, amikor átírta a sztrájktörvényt 2010-ben. A módosított törvény gyakorlatilag kiherélte a sztrájkjogot többek között azzal, hogy egyes munkáltatóknál, ,,amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez", a sztrájk alatt is elégséges szolgáltatás teljesítéshez kötötte a sztrájk gyakorlását, amelynek feltételeinek megállapítását a bíróságok körébe utalta. Ezek az eljárások aztán évekig húzódnak a bíróságokon, így gyakorlatilag lehetetlenné téve a sztrájkot bizonyos munkavállalóknak, például a közszolgáltatások területén dolgozóknak.
Pedig a sztrájkhoz való jogot nemcsak az Alaptörvény, hanem több olyan nemzetközi egyezmény is rögzíti, amelyet Magyarország ratifikált. Nemrégiben az Európa Tanács mellett működő Szociális Jogok Európai Bizottsága állapította meg, hogy a Sztrájktörvény egyes, a közszféra sztrájkjogát érintő rendelkezései az Európai Szociális Kartába ütköznek - írja Dr. Schnider Marianna, az SzMDSz (Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete) érdekvédelmi alelnöke.
Állami köldökzsinóron a szakszervezetek
Az állami támogatás fogalma nem sosem volt idegen a szakszervezetek világától, hiszen a tagdíjbevételekből aligha lehet fenntarthatóan fedezni a szervezetek munkáját, ámde az elmúlt években úgy tűnik, igen kerek összegek landolnak a szakszervezetek számláján a kormánytól, amelyek az OÉT megszűnése óta furcsamód nem is nagyon hallatták a hangjukat - talán az első üdítő kivétel a jelenleg is zajló országos pedagógus-tiltakozási hullám, melyben úgy tűnik, végre (nem csupán a kormány asztalánál) aktivizálódnak a tanárokat tömörítő szakszervezetek is.
A legproblémásabb ezekkel a pénzekkel, hogy az állam nem normatív módon, hanem egyedi döntésekkel stafírozza ki a szervezeteket. Az pedig, hogy aztán ezek a szakszervezeti szövetségek, s tagjaik feltűnően nyájasak és lojálisak a kormánnyal, nem segít eloszlatni a függetlenségükkel kapcsolatos aggodalmakat.
szakszervezet1.png
Tavaly is nyilvánosságra hozta a Miniszterelnökség, hogy milyen támogatási szerződéseket kötött 2015-ben a költségvetés keretének terhére. 2015-ben 100-100 millió forinthoz jutott a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége is. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Munkástanácsok Országos Szövetsége 125 millió forint támogatást kapott, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája pedig összesen 200 millió forintból gazdálkodhat az országos érdekegyeztetésben való részvételének köszönhetően.
A szakszervezetek ráadásul nem csak anyagi értelemben függnek az államtól, hiszen az Orbán-kormány által eszközölt törvényi változtatásokkal (új Ptk.) a munkavállalók általánosságban, valamint a szakszervezeti vezetők személyükben is sokkal kevésbé védettek a munkaadóval szemben, így nem csoda, ha kevésbé harciasan hallatják a hangjukat.
Kényes ügyek, kényes ügyek everywhere
A szakszervezetek ügyét a problémás történelmi kezdetek (a SZOT-vagyon szétdarabolása körüli vagyonszerzések), illetve az egyes vezetők nyilvánvaló politikai beágyazottsága sem feltétlen segíti abban, hogy a munkavállalók független, érdekeikért kiálló entitásként kezeljék őket. Elég csak a legfrissebb ügyre gondolni: a Liga éléről 20 év után távozott Gaskó István, a Fidesz kedvenc szakszervezeti vezetője, miután az ügyészség költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást a Ligánál 2015-ben.
De Gaskó, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetében is mutyizhatott bőven, a szervezet számvizsgáló bizottsága 2012-ig visszamenően ellenőrizte a sztrájkalapon történt pénzmozgásokat, és az évenkénti küldöttgyűlések elé terjesztett beszámolókban szereplő tételeket összehasonlította a könyvelési adatokkal és a bankszámlakivonatokkal. Kiderült: a valóság köszönőviszonyban sincs a beírt számokkal. Gaskó az éttermi és hotelszámláit is a szakszervezettel fizettette. Elnöksége alatt a szakszervezet százmilliókat utalt át a Ligának - nem tudni mire -, ahol szintén Gaskó volt a főnök.
Átláthatóság, taglétszámok: alig vannak nyilvános adatok
A szakszervezetek ráadásul maguk sem tesznek sokat azért, hogy a munkavállalók bizalmába férkőzzenek: ha már közpénzből is gazdálkodnak, okkal várhatná el a társadalom az átlátható, a kiadásokat és bevételeket magában foglaló, azok forrásait és céljait is tartalmazó, nyilvános adathalmaz rendelkezésre bocsátását (nem mintha a tagok tagdíja nem lenne elég ok az átlátható vagyongazdálkodásra).
A szakszervezeti függetlenségnek még a látszata is elkerülhető azzal a módszerrel, amellyel a szakszervezetek többsége jelenleg működik: a közpénzből kapott százmilliókról többségükben felszólításra sem hajlandóak kielégítően elszámolni. Pedig, ha nincs tételes elszámolás, akkor végtére is miben különbözik az adott szakszervezet a kormány békemenetes civiljeitől a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványtól, a CÖKÁ-tól?
Közben a szakszervezetek taglétszámáról feltűnően kevés adat áll rendelkezésre. A szervezetek oldalai sem tartalmaznak pontos adatokat, így leginkább a híradásokra és találgatásokra hagyatkozhatunk. A találgatások többnyire 300 és 450 ezres számokról szólnak, ami a taglétszám csökkenését tekintve megfelel az Európai Unió nagy részén tapasztalható trendeknek. A taglétszám takargatásának oka az lehet, hogy a szakszervezeti konföderációknak egyszerre érdekük, hogy minél több tagot ,,valljanak be" (ezzel is növelve saját jelentőségüket), illetve hogy minél kevesebbet (mivel a nemzetközi szövetségekben taglétszám alapján kell az éves hozzájárulást befizetni).
Mi most legjobb tudásunk szerint összegyűjtöttük a rendelkezésünkre álló legfrissebb adatokból a hozzávetőleges számokat, amelyek a források sokszínűsége miatt tartalmazhat kilengéseket.
http://tenytar.blog.hu/2016/05/27/allami_koldokzsinoron_a_szakszervezetek_nem_cso da_hogy_nincs_erdekkepviselet?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notificat ion&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dro pdown&utm_campaign=fejlec |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
462 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 35
- e Hét: 984
- e Hónap: 4729
- e Év: 158225
|
|
|
Offline
