|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2016-06-18 19:30:09, szombat
|
|
|
Radnóti Miklós
Apámhoz az égbe
Apám ott fenn az égbe!
Gondolsz-e néha rám?
Mert én sokszor bámulva a légbe...
Elgondolom, hogy milyen kár...
Hogy ily korán meghaltál... Apám!
Sokszor, ha az élet rögös utjain,
Abba a gyakran emlegetett
Göröngyökbe botlik meg lábam...
Elgondolom, hogy milyen kár...
Hogy nem vagy velem... Apám!
Ha az élet zajgó tengerén -
Irányitó, erős kéz kellene...
Hányszor, de hányszor megcsókolnám
A te jóságos, dolgos, de sajnos már holt kezed,
Elgondolnám közben, hogy milyen kár...
Hogy árván hagytál - Apám!
|
|
|
0 komment
, kategória: Gyász |
|
|
|
|
|
2016-06-18 19:06:46, szombat
|
|
|
S ahogy piciny korodban megtanítottad magadat járni,
most tanítsd meg magad szeretni.
És próbáld meg a lényedet
ebben a sötét világban szabaddá,
fényessé és sugárzóvá tenni.
Magától nem lesz az. Senkié.
Azzá leszel, akivé teszed magad.
Müller Péter /Örömkönyv/
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
2016-06-18 17:52:58, szombat
|
|
|
Arany alkony
Egyszer te is megöregszel,
hajad fehér lesz, s kezed reszkető....
Az arcodon a ráncok barázdákká válnak.
Ne gondold, hogy rajtad nem fog az idő!
A fiatalság, akár egy tündérálom,
fut vele az idő kereke.
Még süt a Nap, de a láthatáron
kavarog az ősz szürke fellege....
Ha majd tétova lesz a lépted,
megint újra gyermek leszel....
Ábrándos szemmel a távolba révedsz
és csak a szépre emlékezel.
Gyermekeid kirepültek régen.
Éli mindenki a saját életét.
Néha csak egy szikra jut a fényből,
mégis beragyogja szíved rejtekét.
Egyszer te is megöregszel.....
Kezed, ha majd kinyújtod reszketőn,
és egy másik kéz szorosan magához ölel,
- már nem bánod, hogy elszállt az idő.....
/ Hábele Mihályné
|
|
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
2016-06-18 08:33:24, szombat
|
|
|
"Az elengedés nem az, hogy ezután nemtörődöm leszek,
hanem annak felismerése, hogy nem tehetek meg dolgokat mások helyett.
Az elengedés nem az, hogy eltaszítom magamtól a másik embert,
hanem annak felismerése, hogy nem irányíthatom.
Az elengedés nem az, hogy a másikat továbbsegítem a rosszban,
hanem az, hogy megengedem neki, hogy a következményekből tanuljon.
Az elengedés saját erőtlenségem, tehetetlenségem beismerése,
mellyel elfogadom, hogy a dolgok kimenetele nem az én kezemben van.
Az elengedés nem próbál megváltoztatni vagy okolni másokat,
hiszen csak magamat változtathatom meg.
Az elengedés nem közönyt vagy érdektelenséget jelent valaki iránt,
hanem törődést.
Az elengedés nem rendbe hoz,
hanem támogat.
Az elengedés nem megítél,
hanem hagyja, hogy a másik is esendő emberi lény legyen.
Az elengedés nem az, amikor minden következményt én próbálok elsimítani,
hanem engedem, hogy ő is megtapasztalja saját dolgainak kimenetelét.
Az elengedés azt jelenti, hogy nem oltalmazom a másikat,
hanem engedem, hogy a másik szembesüljön a valósággal.
Az elengedés nem tagadás,
hanem elfogadás.
Az elengedés nem a másik korholása, szidása vagy vele való vitázás,
hanem saját hiányosságaim felkutatása és kiigazítása.
Az elengedés nem az, amikor mindent a saját elképzeléseimre formálok,
hanem úgy fogadok minden napot, ahogy az jön, magamhoz ölelve a pillanatot.
Az elengedés nem mások kritizálása vagy irányítása,
hanem én magam igyekszem azzá válni, ami álmaim szerint lehetnék.
Az elengedés nem sajnálkozik a múlton,
hanem előre tekint, fejlődik és a jövőnek él.
Az elengedés kevesebbet fél, és többet él, jobban szeret!
Az elengedés gyümölcse a békesség."
Laza ildikó |
|
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2016. Június
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
451 db bejegyzés |
e év: |
6874 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 2675
- e Hét: 5238
- e Hónap: 44850
- e Év: 273787
|
|
|