|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2016-06-23 19:20:31, csütörtök
|
| |
| |
Rohadt szar lenne nők nélkül a világ. Nem lenne senki, akit meg lehetne ölelni tiszta szívből úgy, hogy semmi hátsó szándék nincs benne. Nem lenne nagy, puha, meleg takaró. Nem lehetne egy igazi jót feküdni egy finom, meleg vállon. És nem mondaná senki azt, hogy te jobbat érdemelsz. Nem lenne aki az emberhez este félszegen bekopogtatna, hogy kiöntené a szívét. És nem lehetne egy igazi jót röhögni a sok hülye férfin. És nem mondaná senki szintúgy hátsó szándék nélkül az embernek, hogy milyen jó melleid vannak! És nézd meg, mennyire szép vagy most is! És nem lenne senki, akivel marha jókat lehetne röhögni saját magunkon, az ágybeli és az életbeli baromságainkon. Hogy milyen bénák voltunk, gyerekesek, röhejesek. Hogy mennyire mást akartunk és mennyire nem azt kaptuk, amit szerettünk volna.. És egyáltalán. Nem lenne az az igazi gyöngyöző kacagás.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-23 18:59:34, csütörtök
|
| |
| |
Gyengébbik nem? Határozottan igen!
A nő ezerarcú...
Mint a kaméleon úgy olvad bele a nő az élet legkülönbözőbb területein környezetébe, s miután átitatódott környezete rezgésével, hangulatával képes átszínezni, új megvilágításba helyezni a helyzetet.
A nők született tehetséggel játszanak az érzelmekkel, s ösztönösen tudják, milyen emocionális húrokat kell megpendíteni, hogy az adott helyzetben a leghatékonyabban tudjanak működni.
Ez egyszerre nagy felelősség, s ajándék
Felelősség, hiszen túl saját jól létének megteremtésén szűkebb - tágabb környezetének érzelmi egyensúlyáért is felelősséggel tartozik a nő. Tudatában kell annak lennie, hogy hatással van az öt körül vevőkre. Formálni tudja, képére tudja alakítani a helyzeteket - ha kiegyensúlyozott a nő az egy kincs, ha viszont önmaga is feldúlt, negatív érzelmi helyzetben van, tudatos önkontrollt gyakorolva kell saját érzéseit “kordában tartva" minél kevesebb feszültséget átadni környezetének.
S ajándék, mert az érzelmek széles skáláján mozoghat szabadon - s legálisan.
A nő lehet gyenge, s esendő, tobzódhat az érzelmek viharában, s menedéket kérhet, megnyugvást találhat egy lelket feltáró csajos csacsogásban. Arcán a könnycseppek vadul záporozhatnak, s feloldozást nyerhet a megkönnyebbülést hozó támogató beszélgetések által, de megújulhat, új lendületet kaphat egy kényeztető szépítő - shopping túrának köszönhetően.
Bármi is legyen a választott megoldás lesz, aki a nő mellett fog állni...
S közben a férfiak - egy ugyan ilyen helyzetben - csendben, látszólag, mint megingathatatlan kősziklák némán szenvednek, s belülről önmagukat felőrölve küzdenek magányosan saját fájdalmuk börtönében
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-23 18:50:32, csütörtök
|
| |
| |
Miért nem mutatja ki a férfi az érzelmeit?
Általános vélekedés, hogy a férfiak nem mutatják ki az érzelmeiket. Ez teljesen hamis elképzelés. Nem úgy mutatják ki, mint a nők, ez tény. És féltik is az érzéseiket, jobban óvják őket, mint a heréiket, mintha valami végzetes és visszafordíthatatlan károsodás következne be bennük attól, hogy őszintén és nyíltan elmondják, kimutatják, amit éreznek. De nekik is vannak érzéseik, sokszor intenzívebbek, mint a nőknek.
Ha kezdettől fogva nem értünk egy férfit, talán csak más nyelvet beszélünk. Ott van az a pasi, akinek a lány időnként elmondja, hogy hiányzott neki, kedves megjegyzéseket tesz, és cicát játszik. Említett hím minderre soha semmit nem mond, és ha kizárólag a szavait vagy a romantikus gesztusait vennénk figyelembe, azt hihetnénk, érdektelen számára a kapcsolat. Pedig sok férfinak ennyi a normális reakciója, és ha nagyon odavan, talán még egy egyetértő morgásféle is kicsúszik - nem is beszélve az ultra-romantikus nyugtázó fejbiccentésről.
Sok felmérés készült már azzal kapcsolatban, ki mitől érzi magát szeretve. Minden alkalommal meglepően különböző dolgokat tudnak mondani a párok. A Szeretet öt nyelve című könyv szerint a következő módokon mutatják ki az emberek az érzelmeiket: van, aki dicsér, és elmondja, mennyire szeret; van, aki az együtt töltött minőségi idővel fejezi ezt ki; van, aki ajándékokkal lep meg; van, aki folyton segít és szívességeket tesz; és van, aki a fizikai kontaktussal, az érintéssel adja tudtodra, hogy szeret. Természetesen mindenki többet is használ ezekből, de a férfiak jellemzően nem mondani szokták. Sokszor nehezükre esik az érintés is, különösen nyilvánosan. Azokra a nyelvekre, amikre szükségünk lenne, de ő nem beszéli, meg kell tanítani. És senki nem szokott egyik napról a másikra megtanulni egy nyelvet.
Hogyan rontjuk el a férfit?
Egy hosszabb kapcsolatban vagy házasságban sokszor merül fel az a probléma, hogy a férfi korábban még képes volt kimutatni az érzéseit, egy idő után azonban mintha ez megszűnne. Vajon a szeretet tűnt el, vagy valami más történik ilyenkor? Egyrészt a szeretet minősége óhatatlanul átalakul. Nem kevesebb vagy több, jobb vagy rosszabb lesz, hanem egyszerűen más. Másrészt pedig a nőknek igenis nagy szerepük van abban, hogy a párjukból érzelmi sündisznót csinálnak - csak sokszor nem is tudnak róla.
Amikor összekötjük valakivel az életünket, arról álmodunk, hogy majd boldogan élünk, míg meg nem halunk. A férfiak is. A probléma csak az, hogy míg a kapcsolat elején minden, amit a kedves mond, őszinte elragadtatásra talál, később ez megváltozik. A férfinak arra van szüksége, hogy a kedvese a legjobb barátja, a legfőbb bizalmasa legyen. És amint a nő kritikussá, követelőzővé kezd válni, ezt a bizalmat árulja el - legalább is a férfi lelkében. Márpedig ha a férfi nem érzi biztonságosnak azt, hogy megnyíljon, hogy őszintén és szabadon elmondhassa a gondolatait, érzéseit, akkor biztos, hogy nem is fogja megtenni.
A nők viszont úgy működnek, hogy amint olyasmit hallanak, ami egy kicsit is kritikus rájuk nézve, egyből védekezésbe és támadásba fognak. Ha valamiben épp nem értenek egyet, nem a megoldás és egyetértés szándéka vezérli a gondolatainkat és tetteinket, hanem a saját elképzeléseink védelme. Ezzel pedig arra tanítjuk meg a férfit, hogy soha többet ne akarja elmondani, mi bántja, vagy min szeretne változtatni.
Pedig a férfinak fontos, hogy a társuk legyen a legnagyobb rajongójuk. Szüksége van erre az energiára a mindennapokhoz, az önbecsüléséhez, és ahhoz, hogy ő is biztonságban érezze magát. A nők viszont életre szóló missziónak tekintik, hogy a férfit megváltoztassák. Az eredmény: a férfi azt érzi, nem értékelik olyannak, amilyen, és visszahúzódik a páncélja mögé, majd szépen érzelmileg is eltávolodik. Elérjük nála azt, hogy nem érzi biztonságosnak az érzelmek kimutatását.
Ennél még rosszabb az a helyzet, amikor nincs minden teljesen rendben a kapcsolatban, és a férfi próbál közeledni, kedves lenni, hátha ezzel tehet valamit az ügy érdekében. A nő pedig, aki képes hetekig hurcolni a sérelmét és elégedetlenségét, visszautasítja ezt a kedvességet, elvégre "ennyivel ezt nem lehet elintézni". Ezzel megint csak arra tanította meg a férfit, hogy ne közeledjen, ne kedveskedjen, mert akkor csak sebezhetővé válik - hiszen meg is sebeztük egyből. Ugyanez vonatkozik a szexre is: a férfi nem érti, hogy a nőnek ez nem szex, hanem szerelmeskedés. Az pedig neki nehezen megy, ha közben lelkileg távol vannak egymástól, így visszautasítja a férfit. A férfi ezt egészen máshogy fordítja le, egyszerűen értéktelennek és nemkívánatosnak érzi magát, mindenestől. Ez pedig nyilván nem a kedvenc érzése, tehát többször nem próbálkozik.
Hogyan érd el, hogy megnyíljon?
Először is muszáj leszámolni azzal az elképzeléssel, hogy "majd ha ő ezt és ezt megteszi". Az érzelmek és a kommunikáció a női nem erőssége, nem a férfié. És ahogy a legtöbb kapcsolatban nem a nőtől várják el a polcok felfúrását, a családról való anyagi gondoskodást és az atyai szigort, úgy a férfitól sem várhatjuk el, hogy ő oldja meg az emocionális és kommunikációs problémákat. Természetesen mindenhez két emberre van szükség. De nekünk, nőknek kell kezdenünk.
Ha úgy érzed, hogy nem kapod meg érzelmileg, amire szükséged van, ne ezzel állj elő. Előbb helyre kell hozni, ami elromlott, azaz újra biztonságossá kell tenni a férfi számára az érzelmek kimutatását. Kezdd azzal, hogy felismered, ő melyik szeretet-nyelvet beszéli, és értékeled az ott tett erőfeszítéseit. Töltsetek együtt egy kis időt, szerezzetek újra közös élményeket, ahol magától adódik a lehetőség a több kommunikációra. Legyetek újra barátok - olyan barátok, akik nem hibáztatják, nem javítgatják egymást, hanem elfogadják a másikat olyannak, amilyen.
Egy idő után újra meg fog nyílni a kedvesed, és ha nem is lesz az a lángoló hősszerelmes, mint régebben, legalább kisimulnak a hullámok, és újra közel kerültök egymáshoz. Csak ne felejtsd el észrevenni, ha közeledik, és semmiképpen ne utasítsd vissza - sem szavakban, sem tettekkel, sem a lelkeddel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-23 18:44:43, csütörtök
|
| |
| |
Biztosan sokan(remélem nem vagyok egyedül)tapasztaltátok már, hogy a nők előszeretettel játszanak a pasikkal.Eddig én azt hittem, hogy általában fordítva szokott ez lenni(egy macsó pasi esetében biztos úgyis van)de a nagy többség esetéében a nők szívatják a pasikat!
A múltkor utaztam egy nővel(átlagos és nagyon intelligens nő)és ő mesélte el nekem, hogy a pasik eljátsszák a menőt, miközben észre sem veszik, hogy mennyire kivannak szolgáltatva a nőknek.
A lényeg, hogy bizonyos nők gyakran játszanak az érzelmekkel!Beetetnek, egy kicsit kelletik magukat, és amikor a fiú kezdeményez akkor dobják rosszabb esetben meg is alázzák!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-23 18:36:57, csütörtök
|
| |
| |
Bármelyik fél véleményét olvasom, az eredmény mindegyik esetben ugyan az...akit elhagytak annak fáj... és ez teljesen mindegy hogy 1-es vagy 2-es. Mégis mindenki újra kezdi ezt a játékot és íratlan szabályok mentén játssza azt. Ami biztos, hogy az évek múlásával, sokkal hamarabb észreveszi, ha játszanak vele. Fiatalon sokszor úgy érzi magát, akivel játszottak, hogy vége a világnak mindenki rossz, meg a másik milyen gonosz. Az idősebbnek azért más, némi tapasztalatból azért tudja, hogy a mezőn még rengeteg a virág.
Szóval fel a fejjel mindenki, irány a mező és keresd a virágot tovább.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-23 18:26:31, csütörtök
|
| |
| |
A női kóstolgatások, illetve a nők férfiakat ,,hülyítő" viselkedése mögött valójában a bizonytalanság húzódhat meg. Gondoljunk egy serdülőkből álló osztályra, és az új, fiatal pedagógusra. Serdülők lévén már nem gyerekek, de még nem felnőttek; identitáskereső fázisban vannak. Szükségük van egy erőre (a pedagógus személyében), akire támaszkodhatnak is.
Ezért tesztelik, meddig mehetnek el nála. Ha a pedagógus a gyengeség jeleit mutatja, akkor elbukott ezen a teszten. Ekkor áll elő az a helyzet, hogy kezdetét veszi a gyerekek-pedagógusok közötti játszma (ego-fight), és folyamatos kontrollharccá alakul a helyzet, ahol a pedagógus folyamatosan igyekszik a hatalmát bizonygatni... általában sikertelenül. Vagy annyira sem tisztelik, hogy bármit csinálhat, a fejére nőnek.
Hasonló a helyzet a serdülő lányoknál is. Nekik is erőre, férfira van szükségük, hiszen még nincsen érett női identitásuk. Bár a női tesztelés megmarad az egészséges nők esetén is, csak a mértéke más. Észrevételem szerint egy egészséges, felnőtt nővé érett hölgynél már nem életének központi kérdése, hogy mennyire érzi jó nőnek magát vagy sem, és erről hogy győzi meg a környezete. Tudja mik a határai, és mit tud nyújtani a férfiaknak. Tehát véleményem szerint egy 25-30 éves, vagy e feletti nőnél az az egészséges, ha nem az az életének központi problémája, hogy hogyan éli meg magát nőként természetesen ez maradhat valamilyen szinten fontos dolog az életében, az még nem probléma). Az ilyen nők kevesebbet kóstolgatnak, hülyítenek, és odafordulóbbak, bátrabban megmutatják neked valódi énjüket.Úgy tűnik, hogy a csajozós rutinok ilyen szempontból az éretlen nőkhöz lehettek hozzáigazítva; így ez is oka lehet a kezdő ismerkedők egy szinten való leragadásának).
Visszatérve a serdülős példára: egy nagy tekintélynek örvendő igazgató kevés kóstolgatást kap csak a legbátrabbak merik ezt tenni); amint csökken a tekintélye, annál inkább kap belőlük. Ez igaz a férfiakra is: minél inkább csökken a tekintélye (de még nem éri el az érdektelenség szintjét), annál inkább kóstolgatják a nők hogy bizonyítsa rátermettségét.
Sajnos az anyagelvű és reklámtársadalom (látens módon) ezen érési folyamat ellen dolgozik a termékeladásokkal és a hirdetésekkel (nem azt mondom, hogy direkt módon; ez csak egy káros mellékhatás). Így a kapcsolatok is kirakatosodnak, külső értékrendszerhez viszonyítják magukat az emberek - így valójában egy éretlenebb, serdülő szinten tartva a női egót is. Ez a hatás természetesen fordítva a férfiakra is érvényes. Jó üzlet hamar lejárandó termékeket a piacra dobni, és lecserélni egy újabbal. A kapcsolatokat is könnyebb lecserélni, mint tenni azért, hogy megjavítsuk magunkat (és a kapcsolatot).. .nem beszélve a felelősségvállalásról...
A kóstolgatás általában nem tudatos. A lényeg: érdemes az egészet játéknak felfogni...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-23 18:18:30, csütörtök
|
| |
| |
A nők, ha elhagyják őket, sűrűn emlegetik az emberi érzéseket, de ők maguk oly egyszerűen hagyják faképnél a férfiakat, mintha egy követ dobnának a kútba. Volt, nincs, a loccsanást se hallotta senki.
Nyikolaj Ivanovics Leonov |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2016. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
297 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 128
- e Hét: 4785
- e Hónap: 8127
- e Év: 60835
|
|
|
Offline
