|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2016-06-04 21:44:33, szombat
|
| |
| |
Amikor perceken át szólt az összes magyar harang
2016. június 4. 08:50 MTI
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Trianon elleni tüntetés a szegedi városháza előtt
A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva - teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely ezeket elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd állva.
Az Osztrák-Magyar Monarchiával hadban álló 17 ország kötött békét ekkor hazánkkal, az Egyesült Államok kivételével (Woodrow Wilson amerikai elnök nem adta nevét ehhez a békéhez, az amerikai-magyar békeszerződést 1921. augusztus 29-én kötötték meg). Délelőtt 10 órakor - az aláírás vélelmezett időpontjában - a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló szerződés első része a Nemzetek Szövetségének (Népszövetség) Egyezségokmányát tartalmazta, amely minden békeegyezményben helyet kapott. A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen. A magyar haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, megtiltották az általános hadkötelezettséget és a nehézfegyverzet tartását, korlátozták a fegyvergyártást. Az országnak 1921. május 1-jétől 30 éven át jóvátételt kellett fizetnie az általa okozott háborús károkért (ennek összegét később határozták meg), zálogul lekötötték az állam minden vagyonát és bevételét. A nemzetközi kereskedelemben Magyarországnak meg kellett adnia a győztes hatalmak számára a legnagyobb kedvezményt. A békeszerződés betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság felügyelte.
A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket. Végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A békeszerződés a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket és biztosítani kulturális, vallási életük zavartalanságát.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.
A trianoni döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója. Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
http://mult-kor.hu/amikor-perceken-at-szolt-az-osszes-magyar-harang-20160604?utm_ source=social&utm_campaign=amikor-perceken-at-szolt-az-osszes-magyar-harang-2 0160604&utm_medium=facebook |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-04 21:42:25, szombat
|
| |
| |
Trianon, vagy amit akartok (megjegyzésposzt)
2016.06.04. 00:45
1919. szeptember 10-én a Saint-Germain-en-Laye-i szerződés kimondta a Habsburg-birodalom feloszlását. A szerződést Karl Renner, az osztrák köztársaság szociáldemokrata kancellárja, (1945 után köztársasági elnök) írta alá, Ausztria világbirodalomból egy aránylag kicsi országgá vált. A békeszerződés következtében az ország gyakorlatilag tönkrement, de mára Ausztriában az egy főre eső GDP magasabb, mint Nagy-Britanniában vagy Franciaországban.
Magyarországon ma Lánczi András és Schmidt Mária alkotja az értelmiségi elitet, Garancsi és Mészáros a gazdasági elitet, Habony Árpád a miniszterelnök legbefolyásosabb tanácsadója, Fekete György a Művészeti Akadémia elnöke, és ezt a csürhét az ország magának választotta, teljesen szabadon. Ez nem Trianon következménye.
Trianon után ez az ország elég rendesen felállt, a harmincas években Magyarország egy komolyan vehető állam volt az összes kellemetlenségeivel együtt, ma pedig, egy kínos és agresszív ország, amelyiktől félrehúzódik Európa. A teljes gazdasági növekedésünket az uniós támogatásoknak és néhány nyugati cégnek köszönhetjük, semmiféle elképzelés sincs a felzárkózásra, és ez a választók többségének tökéletesen megfelel. Akkor pedig ne tessék sírni Trianon miatt.
Én értem, hogy a szíriai óvodások elleni absztrakt gyűlölködés nem okoz olyan jellegű kielégülést, mint amelyet románok, szerbek, szlovákok valóságos elnyomása okozhatna, de ezzel majd tessék valahogy megbirkózni. A valódi és máig létező traumák senkit sem érdekelnek, csak az elveszített, és mára nevetségessé váló kultúrfölény, a kilencvenháromezer négyzetkilométer kicsisége. Jobboldaliak románozzák le az erdélyi magyarokat, ha éppen úgy konveniál, nem tollas a hátam. Tessék felragasztani a Nagy-Magyarország-os matricát, öblögetve cigányozni, zsidózni, pattogni nagyokat, verni az asztalt, bökögetni az ujjal az égbe, hátha megjelenik Csaba királyfi, és majd jól elmegy Londonba takarítónak.
http://orulunkvincent.blog.hu/2016/06/04/trianon_vagy_amit_akartok |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2016. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
450 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 286
- e Hét: 6018
- e Hónap: 17129
- e Év: 170625
|
|
|
Offline
