Ilyet soha nem éltem át eddig.,A szeretet a válasz,Heti útravaló Müller Pétertől - 237. rész,Heti útravaló Müller Pétertől - 236. rész,Aranybúza,Profántól profán telik,Vers az Élet,Kánikula-asszonyság,Hajrá Magyarok - Mindörökre,Ötvennegyedik nyaram, - taltos1 Blogja - Advent,Karácsony, Újév, Húsvét,Áldások, imák, Istenes versek,Állatok,Angelisz Irini,Angyal,Isten vers,videó,idézet,Angyali üzenet Pusztai Orsitól,Angyali üzenetek,Angyali üzenetek 2,Angyalok, angyalos történetek,Anyák napja,Anyák napja,Ara Rauch írásai, versei,Aranyosi Ervin versei,Athéna görögországi élményei,Athéna versei, gondolatai,Atya, Jézus és Mária üzenetei,Az Élet Kiskönyve,Bagi László /Hezekiah versei,Bálint gazda,Barátság,Benmar - Szabó Balázs versei,Blogtársaktól kaptam 1,Blogtársaktól kaptam 2,,

Továbbiak »

Belépés

			taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes...			Gábor Gabriella Táltos 1940.08.08 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

1/2 oldal

Bejegyzések száma: 17

Ilyet soha nem éltem át eddig.

2016-07-02 23:30:45, szombat

	Szily Nóra interjúja: Pachmann Péter: "Ilyet soha nem éltem át eddig" Tényleg ő volt a műsor meglepetése. A híradós, aki végre ledobhatta magáról a fegyelmezett szerepet, és kiderülhetett róla, hogy nemcsak lába van, de hangja, humora, stílusa is. Amikor gratuláló SMS-t írtam neki a műsor után, azt válaszolta: ,,Annyira szokatlan, furcsa érzések játszanak bennem, azt hiszem, boldog vagyok, és ez nagy dolog a mai világban..." Telnek a napok. Halványodik már az érzés? Még mindig megvan! Ez a fajta boldogság, amit most érzek, azért furcsa, mert amikor 24 éve elkezdtem a szakmát, azt hittem, hogy a híradózás majd megadja ezt. Aztán rájöttem, hogy nem, mert akkor valószínűleg nem lennék abban a szerepben hiteles. A híradózás inkább az elégedettség érzését hozta, ha jól tartottam kézben az adást, vagy reggelente ügyesen terelgettem az interjúalanyt. Az, hogy egy zenés, szórakoztató műsor révén most mindezt átélhetem, azt jelzi, hogy ki tudok nyílni - vagy ahogy mostanában divatos mondani - képes vagyok kilépni a komfortzónámból. Pachmann Péter Fotó: Szabó Gábor/Origo Mi minden tartozik a boldogság érzésébe? Veregetik a vállamat, és ez jólesik. Tizenévesen azt hittem, hogy majd maga a tévézés, és a népszerűség meghozza ezt. Akkor még mohó voltam, és nagyon szerettem volna ismert lenni. Most meg - talán bölcsebben - rájöttem arra, hogy a boldogságot nem abban mérik, hogy ismert vagy-e, hanem abban, hogy belül hogy érzed magad. Az ismertség önmagában nem boldogság, de a mögötte lévő teljesítmény már igen. Úgy érzem, hogy ez egy komoly teljesítmény volt. Nem mintha a hírek nem lennének azok. De az a komfortzónádon belül van... Kipihented már magad? Még nem, de ez most édes fáradtság és felocsúdás... Vasárnap volt egy hete, hogy véget ért a műsor, és az a pörgés, amiben három hónapig éltünk, nagyon hiányzik. Délben azt éreztem, hogy jó lenne elindulni, színpadra lépni, ahol táncikálhatok, énekelhetek... De hát már vége. Jóval több dalt tudsz kívülről, mint amennyit a műsorban hallottunk. Régen feltűnt már, hogy a Facebookon dalrészletekkel, pontos idézetekkel írod le a napod vagy a hangulatod. Gondoltam, megpróbálok némi egyediséget csempészni a közösségi oldalba. Ne csak az legyen, hogy csinálok egy képet kettőnkről és kiposztolom, hanem fogalmazódjon meg a hangulat is. Magyar szakos voltam, és talán ciki, hogy nem verssel csinálom, de nincs annyi vers a fejemben, mint amennyi dalszöveg. A zenei részletek tökéletesen át tudják adni az érzéseimet. De azok a zenék, amiket ki szoktam posztolni, nem nagyon voltak a műsorban, mert én inkább alternatívabb stílusból válogatom az idézeteket, amiket egyébként tényleg fejből tudok... Fotó: Szabó Gábor/Origo Rockkoncertekre is rendszeresen jársz... Igen, valamikor kamasz koromban kezdtem, akkor az Edda, Deák Bill, a Republik voltak a kedvenceim, mostanában már Quimbyre, Kowalskyra megyek... És tombolsz a tömegben? Persze, szeretem a tombolás részét, nem a hátul sörpultot támasztó pasi vagyok! Bár amióta a fiammal járunk, picit hátrébb szorultunk, mert nem látott ki a tömegből, én meg nem tudtam végig a nyakamban tartani. De most már megint egyre előbbre megyünk, hiszen lassan megnő! Viszont az elmúlt három hónapban kezdtem el igazán csodálni a zenészeket, merthogy én nem tudok két és fél percnél tovább úgy színpadon lenni, hogy ne fulladjak meg, ugyanis elfogy a levegőm. Ugrálni, táncolni és énekelni egyszerre óriási dolog még annak is, aki esetleg playbackről nyomja. Fogalmam sincs, hogy csinálják, minden elismerést megérdemelnek. Egyébként, hogyha híradósként ott üvöltöd a dalt a tömeggel, nem szoktak rád furán nézni? Most már nem. Korábban ha odasodródtak mellém, azt mondták, nem gondolták volna, hogy ilyen jó fej vagyok. Akkor mutattam, hogy figyelj, nekem is van lábam, hangom, énekelek, iszom a sört... Nemrég viszont voltam egy Kowalsky-koncerten, és hogyha negyven szelfit nem kellett csinálnom ismeretlen emberekkel, akkor egyet sem, és mindenki mondta, hogy szurkol nekem. Elképesztő, hogy ki mindenki nézte a műsort! Jöttek oda hozzám a fiatalok közös képet és aláírást kérni... - ilyet soha nem éltem át eddig. Fotó: Szabó Gábor/Origo Lehet, hogy a Tényekben nem is láttak. Ez a korosztály már alig néz tévét, de ezt a szórakoztató műsort követték. Lehet, ebbe nem is gondoltam bele. Azt hittem, tudták, hogy híradós vagyok, csak nem mertek megközelíteni, mert egy szürke zakós, mogorva embernek tartottak, aki a rossz híreket mondja esténként, és épp ezért nem egy népszerű figura. Most meg az asztalon táncoltam, bokszoltam - és hirtelen azt mondták: jé, ez is olyan, mint mi, figyeld már, pocakja van, jaj, itt most egy kicsit elrontotta, de attól még halál cuki... - tehát szerethetővé kezdtem válni. Nem csináltál hiúsági kérdést abból a fránya pocakból... Nem igyekezted palástolni. Akkor nem vállaltam volna ujjatlan atlétában bokszolást. Annyiban csináltam csak, hogy amikor kiderült, hogy indul a műsor, akkor elkezdtem fogyózni, de csak azért, mert a Mokkában láttam magamon, hogy némiképp mackós a test a képernyőn... Gondoltam, megpróbálok valamennyit lefaragni belőle. De a Kasza nem hagyott békén, folyamatosan ezzel cinkelt, és jól tette. Nincs ezzel baj. Ha már az önelfogadásnál tartunk. Öt éve beszélgettünk - akkor voltál negyvenéves. Épp egyedül voltál válás után, és válaszokat kerestél jó pár miértre... Azt is megfogalmaztad, hogy hiszel a hétéves ciklusokban, és ahogy utánaszámoltam, tényleg 42 éves korodban jött a nagy és pozitív változás. Igen, akkor rossz periódusomat éltem. Amennyire utánaolvastam, kettő rossz szakasz mindenkinek van az életében. Nekem nagyon jó gyerekkorom volt és a karrierem is nagyon gyorsan beindult, vagyis olyan szépen ívelt az életem, hogy talán szükségszerű volt, hogy jöjjön egy hullámvölgy. Az biztos, hogy a 35-42-ig nagyon rossz volt, és most ez a 42-49-ig tartó egyelőre nagyon erős. Ugye, pont a 42. születésnapom után két hónappal ismerkedtem meg a feleségemmel, egy évre rá született egy gyerekünk, most megnyertem a Nagy Duettet, itt vagyok, dolgozom... Reggelente a Mokkában vagyok, esténként a Tényekben Gönczi Gábort helyettesítem, úgyhogy azt is átélhetem, hogy fontos vagyok - és ne értsd félre, ezt nem nagyképűségből mondom! Fotó: Szabó Gábor/Origo Ezek tények... ...azt érzem, hogy nagyon összeáll az egész. Abban a hét évben a magánéleti válság a szakmai életemre is nyilván hatott. Tettem a dolgom, de ha az ember nincs jól, akkor például nem hívják el egy ilyen műsorba, mert olyan a kisugárzása, hogy nem is feltételezik, hogy ilyesmire képes lehet. Biztos vagyok benne, hogy nem véletlen, hogy most eszükbe jutottam. Látták rajtam, hogy jól vagyok, van egy biztos hátterem - egész mást közvetítek most magamról, mint akkor. Bíztak benne, hogy nem fognak elkapcsolni a nézők, és nem leszek unalmas... És úgy tűnik, nem is voltam az! Amikor még egyedül voltál, és tipródtál - úgy fogalmaztál, szeretnéd a jövődet harmonikusabbra írni. Tetszett ez a mondatod. Milyen hozadékai lettek ennek az időszaknak? Bár sose voltam egy önző pasi, de rájöttem, hogy ha sokat törődök magammal, a munkámmal, és nem szánok energiát és időt a környezetemre, akkor semmi sem fog működni. Nehéz ügy ez, mert most is rengeteget vagyok itt, sokat dolgozom, de még sincs olyan nap, hogy este ne beszéljük ki a feleségemmel, hogy mi történt, és ne kérdezzem meg a fiamat is. Ez az odafigyelés nagyon fontossá vált. A másik pedig, hogy rájöttem, hogy mindenkihez szeretettel érdemes közeledni. Furcsán hangozhat, de tényleg erre törekszem. Csakis a szeretetet próbálom keresni mindenkiben, vagy azt, hogy vajon miért fojtja el? Igyekszem meglátni és megérteni, mi lehet az oka, ha valaki mogorva és bumfordi velem. Nem reagálsz rögvest, hanem próbálsz belegondolni a mögöttesbe? Igen. Három év, amíg az ember egyedül van - baromi hosszú idő, unalmas és kétségbeejtő. Le tudja írni magát az ember. Holott akkor sokkal fiatalabb voltam, mégis azt gondoltam, hogy megyek a süllyesztőbe, vége az életemnek... Most meg - pedig eltelt három év, tehát, ha úgy vesszük, közelebb kerültem a halálomhoz - tele vagyok erővel, energiával, szeretem az életet úgy, ahogy van, és élvezem mindazt, ami történik velem. Mennyire meg tud változni minden! Pachmann Péter Fotó: Szabó Gábor/Origo Értem én, de amellett nem mehetek el, hogy közben körülötted is sok a változás. Bár te ugyanabban a székben ülsz, épp nagyon megosztó, ami körülötted és feletted történik. Szerintem a média mindig is instabil terület volt. Amióta itt vagyok, folyamatosan mentek és jöttek emberek, csak most nyilván a tulajdonosváltás miatt ez a reflektorfénybe került, és persze mindenki tudni véli a tutit. Nyilván én is tájékozott vagyok a tekintetben, hogy mit írnak rólunk, de azt gondolom, hogy ítélkezni teljesen felesleges. Tucatszámra kapok ítélkező véleményeket, hogy miért nem állok föl, miért nem megyek el? Miközben én csak dolgozni szeretnék! Kormánypárti lett a csatorna - mondják -, miközben ha az elmúlt tíz Mokka adást nézem, 70 százalékban beszélgettem ellenzéki politikusokkal és 30 százalékban kormánypártiakkal. Erről ennyit. Ha előveszik egy interjúmat, és azt mondják, hogy bizonyos kérdéseket nem tettem fel vagy alákérdeztem - akkor lehet, hogy visszanézném, és elkezdenék gondolkodni. A médiában soha nem tudunk mindenkinek megfelelni. Ugyanúgy, ahogy a 10 millió magyar labdarúgó és szövetségi kapitány országa vagyunk. Mindenki tudja, hogy azt a gólt hogy kell belőni, csak mindig egy ember van ott, és azt szidjuk, mert neki épp nem sikerült. Szeretném, ha összetettebben és alaposabban vizsgálnának meg helyzeteket az emberek, és nem csípőből ítélkeznének. Semmi sem fekete vagy fehér... Nézzünk kicsit előre, a saját territóriumodat vizsgálva. Arra kérlek, hogy engedd szabadjára a fantáziád! Merre mozdulnál még? Szerintem ki kéne használni, hogy jött ez az újfajta népszerűség a Nagy duett révén... Persze, ez nem azt jelenti, hogy ki kéne adnom egy lemezt, vagy falunapokra kéne járnom fellépni! Csak azt a fajta lazaságot, ami bennem van, használni lehetne valamilyen formában. Nem beszéltem még senkivel erről, csak azért mondom ki, mert rákérdeztél. Erre egyébként jó terep a Mokka is, ahol nem kell a monoton hangon híreket mondó ember képében feltűnni, de talán lehetne más is... Fotó: Szabó Gábor/Origo Talán eddig meg sem fordult a fejedben, hogy kilépj abból a dobozból, ami alapvetően a hírekhez köt... Nem, nem fordult meg. Ehhez tényleg kellett az a változás, amit átéltem... Otthon minden tökéletes, a gyerekek is jól vannak egymással, a hétvégén négyesben utazunk Marseilles-be focimeccsre... Hát, mi kelljen még? Soha nem akartam főszerkesztő, programigazgató vagy vezérigazgató lenni - bár sokan számon kérték, hogy húsz év alatt miért nem léptem előre? Egyszerű a válasz - én azokra a pozíciókra sosem vágytam. Azt csinálom, amire mindig vágytam... Lehet, hogy nem fölfele van az előre, hanem oldalvást, esetleg egy másik műfajban... Igen, talán egy picit lehet terjeszkedni biztos. Majd meglátjuk! Egyelőre jó az elmúlt hónapok örömét élni... Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok

0 komment , kategória: Szily Nóra riportjai

A szeretet a válasz

2016-07-02 23:13:27, szombat



0 komment , kategória: Szeretet

Heti útravaló Müller Pétertől - 237. rész

2016-07-02 23:10:03, szombat

	Heti útravaló Müller Pétertől - 237. rész Müller Péter: "Képes vagy összeszedni magad!" Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni. "Lelked nehéz. Életed is nehéz. Minden elveszett. De fölfedezed, hogy szárnyaid vannak! Jé, mondod, és lassan meglebbented őket, egyre gyorsabban és gyorsabban és merészebben - és fölszállsz!" Forrás: Dreamstime És elhagyod a földet, a mocsarat, minden bánatot, gondot és nehézséget! És szállsz! Tiéd a kék ég. A csillagok! Igen, az öröm szabadságélmény! Vagy így mondom: megszabadulásélmény! Azt kérded, minek örülj? Annak, hogy élsz, hogy vagy! Hogy jólesik a friss víz, a kenyér, az eső és a meleg napsütés. És annak, hogy erős vagy, és ha holnap mindenedet elsodorja az ár, akkor is képes vagy összeszedni magad! Fedezd föl végre, hogy szárnyaid vannak! És abban a pillanatban könnyűvé válik még a nehéz is! És megéled, mi az igazi öröm. Ez a te lelked és igazi hazád létélménye! Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok

0 komment , kategória: Heti útravaló - Müller Péter

Heti útravaló Müller Pétertől - 236. rész

2016-07-02 23:05:50, szombat

	Heti útravaló Müller Pétertől - 236. rész Müller Péter: "Így kell a távoli céljaidat elérni" Egy-egy mondat néha többet ér, mint száz könyv. Egy érzés- és gondolatmagocska megtermékenyít, a tiéd lesz, és segít élni. Jobban megismered önmagadat, a társadat - és talán az életedet is. Müller Péter minden héten ilyen "lelki útravalót" ad. Olvasd el, és hagyd magadban megérni. "Ha két kézzel megrázol egy fát, meg se moccan. De a szél, a láthatatlan szél, tövestől csavarhatja ki." Forrás: Dreamstime Ez a tanács azoknak szól, akik hatást akarnak elérni valamiben. Ez a szelídség a szinte észrevétlen befolyásolás titka. Finoman eloszlatni az ellenállást, és terelni, formálni a merevnek tűnő körülményeket így kell. A szelídség ereje azért hatásos, mert nem szül ellenállást. Szinte észre sem venni. Belebújik a sejtek közé, és finom sugallatával átrendezi még a tudatalatti világát is. Így kell hatni valakire. Így kell nevelni is. Így kell a távoli céljaidat elérni. Lassan. Fokozatosan. Türelmesen. Finoman. Egy azonban fontos: egy irányba kell fújni! Csak akkor van ereje a szélnek, ha szüntelen fúj, s nem összevissza. Légy szél! Jó szél, és hadd röpítsen! Távolra! Forrás: http://www.life.hu/sztarszerzok

0 komment , kategória: Heti útravaló - Müller Péter

Aranybúza

2016-07-02 22:59:25, szombat



0 komment , kategória: Szép képek

Profántól profán telik

2016-07-02 22:54:09, szombat

	Profántól profán telik Profántól profán telik, A Lét: csupa bendő, Profán szemmel költséges a Megszentelt Jövendő. Profán lét törvényeit Profán lélek rejti, A világot véletlen, meg Holt anyag teremti. Futóhomok a profán, Holt fa korhadt ága, Vele jár a hétköznapok Szikkadt sivársága. Profántól profán telik, Elsorvad a Lélek, Önmagát számolja fel a Profánban az Élet. L. N. Peters Forrás: http://lnpeters.blog.hu

0 komment , kategória: Vén Muskétás versek, írások

Vers az Élet

2016-07-02 22:52:53, szombat

	Vers az Élet Vers az Élet, A halál meg: Próza; A sátán csak a holt anyag Póza. Dal, Zene - Az Öröklét vetése; A Ritmus meg Isten szívverése. Álom Tartja a világot Ébren; Az anyaghit - Kujtorog a Létben. Vers az Élet, A halál meg: Próza; A Költészet Isten szent bohóca. L. N. Peters Forrás: http://lnpeters.blog.hu

0 komment , kategória: Vén Muskétás versek, írások

Kánikula-asszonyság

2016-07-02 22:51:19, szombat

	Kánikula-asszonyság Kánikula-asszonyság Lépett a színpadra, Nyár-Színházban ősidőktől Ő a primadonna. Jól sikerült belépő Pogány tűzben égve; Izzad már a primadonna Lelkes közönsége. Egyedi mutatványa Természetjog-védett; Színésznő vetkőzteti a Színpadról - a népet. Kánikula-asszonyság, Tűz-rúzsos a szája, Hőséget lebeg felettünk Tűzvörös szoknyája. Negyven fok meleg tükrében Önmagát szemléli, Fölényét télre, esőre Sohasem cseréli. Tudja, utána az egész Világ feje főne, Féljük, tiszteljük, csodáljuk Elbágyadunk tőle. Kánikula-asszonyság Nem lát önmagától, Ingerli a publikumot A győzelmi mámor. A közönség várja már a Csendes, hűvös estét; Kánikula-primadonna Őrjítő jelenség. L. N. Peters Forrás: http://lnpeters.blog.hu

0 komment , kategória: Vén Muskétás versek, írások

Hajrá Magyarok - Mindörökre

2016-07-02 22:50:08, szombat

	Hajrá Magyarok - Mindörökre Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Értetek örömtüzek égnek. Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Vége a kishitűségnek! Azt dalolja újra a hazai szél, Nem vagyunk rosszabbak senkinél! Mindenkit tisztelünk, De hasra nem esünk. Egész Múltunk, Hagyományunk A szemünkben ragyog, Amíg csak magyar szív dobog: Hajrá Magyarok! Hajrá, hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok! Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Az Isten éltesse a virtust! Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Együtt daloljuk a Himnuszt! Azt dalolja újra a hazai szél, Nem vagyunk rosszabbak senkinél! Mindenkit tisztelünk, De hasra nem esünk. Egész Múltunk, Hagyományunk A szemünkben ragyog, Amíg csak magyar szív dobog: Hajrá Magyarok! Hajrá, hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok! Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Jó kedvet, szent örömöt adtok! Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Népünk kedvencei vagytok! Azt dalolja újra a hazai szél, Nem vagyunk rosszabbak senkinél! Mindenkit tisztelünk, De hasra nem esünk. Egész Múltunk, Hagyományunk A szemünkben ragyog, Amíg csak magyar szív dobog: Hajrá Magyarok! Hajrá, hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok! Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Értetek örömtüzek égnek. Hajrá Fiúk! Hajrá Fiúk! Vége a kishitűségnek! L. N. Peters Forrás: http://lnpeters.blog.hu

0 komment , kategória: Vén Muskétás versek, írások

Ötvennegyedik nyaram

2016-07-02 22:48:17, szombat

	Ötvennegyedik nyaram Ötvennegyedik nyaram A tükörbe réved; Itt zápor, ott kánikula - Amilyen az Élet... Ráncosodik az Idő, Látszik a kor rajta, Bár munkakedv, lelkesedés Néha még takarja. Tán homályos a tükör, Tán nem elég érett; Nem mutatja az elszelelt Ötvenhárom évet. Ötvennegyedik nyaram Ring az Idő hátán, Nincs irigyem, ellenségem, Legfeljebb a sátán. Sok fogyasztást, nagy utazást Nem hozott az Élet, S anyagi gazdagság nélkül Ér majd egyszer véget. Kaptam viszont boldogságot, Életet, Szerelmet, Ami szépet, jót, igazat Az ember csak lelhet. Ötvennegyedik nyaram A hátamra vettem, Kenyeremnek, kalácsomnak Javát már megettem. Az Élet nem inferno, De nem is majális; Haza, Munka, Szerelem Éltet ezután is. L. N. Peters Forrás: http://lnpeters.blog.hu

0 komment , kategória: Vén Muskétás versek, írások

1/2 oldal

Bejegyzések száma: 17

2016. Július

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas


				1	2	3

4	5	6	7	8	9	10

11	12	13	14	15	16	17

18	19	20	21	22	23	24

25	26	27	28	29	30	31

Blog kereső

Bejegyzések
ma:	0 db bejegyzés
e hónap:	220 db bejegyzés
e év:	2929 db bejegyzés
Összes:	32631 db bejegyzés

Kategóriák

Keresés

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum

Látogatók száma

Ma: 2711
e Hét: 7292
e Hónap: 21197
e Év: 150904

Szótár

Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.