|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2016-07-25 21:31:14, hétfő
|
| |
| |
Tanulj tapintatot.
A tapintat az együttélés diplomáciája.
Ne nyiss ablakot arra, aki fázik, mert te is náthát kapsz a hidegtől, és te is kihűlhetsz attól a hidegtől, amit a másikban magaddal szemben dermesztettél.
Ha valakin akár kívül , akár belül valami csúnyát észlelsz, ne dicsérd azt szépnek, mert megsérted és megalázod ezzel.
De ugyanakkor ne nevezd csúnyának, ne szembesítsd hibáival , mert ha ezt megteszed , örökre elveszíti a beléd helyezett bizalmat és hitet..
Ne nevezd "drágám"-nak, "édes"-emnek vagy "szívem"-nek azt, aki számodra se nem drága, se nem édes és akinek a szívedhez semmi köze sincsen.
Tanuld meg, hogy tapintatos ember mindig csak finoman, burkoltan, szeretettel vezérelve őszinte.
Abban, amit mond és főleg abban, amiről hallgat.
(Wass Albert)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-07-25 20:42:24, hétfő
|
| |
| |
St. Lucia - Karib Szigetek
Paradicsomi környezet, csodaszép üdülőhely
.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép tájak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-07-25 16:47:05, hétfő
|
| |
| |
Az őseimre azért vagyok büszke, mert a szerzett tudásom csupán töredéke annak, amit a génjeimben kaptam tőlük.
Nagyon szegények voltunk. Nem csak szegények, hanem éhezően szegények. A gyerek nagyon nehezen tudja megérteni, hogy éhesen kell lefeküdni, és soha nem felejtem el, amikor Édesanyához mentünk, hogy hát itt vannak ezek a káposzták, nem vigyáz rá senki, hát egy káposztát hogyha elhoznánk, abból nem lenne baj. De soha, a legkisebb engedményt sem tették meg a szülők. Nem volt szabad lopni!
Gyerekkorunkban mi megszoktuk, hogy nagyon pici helyen kellett élni egymással. Egy kicsi konyhában éltük a hétköznapok mindennapi életét. Hát ez volt a legcsodálatosabb időszak! Villany nem volt, csak petróleumlámpa. Édesanya elmesélte este a soron következő mesét, aztán ha szerettünk volna még mesét hallgatni, akkor letekerte a petróleumlámpát és úgy, a sötétben mondta addig, amíg el nem szenderedtünk. És ez gyönyörű volt, mert Édesanya ott volt velünk, éreztük a biztonságot és álomba mesélt bennünket. Öcsénk megszületése külön ajándék volt, hiszen pici gyerek érkezett közénk aki egy más világot teremtett harmadik gyerekként. Nagy szegénységbe született, de hihetetlen szeretettel fogadta a család minden tagja. Őseim nagy szorgalommal és tehetséggel kűzdöttek. Soha nem hajoltak meg a nehézségek előtt, és mindvégig igyekeztek a Tízparancsolat törvényei szerint élni. Ennél nagyobb hagyaték nem létezik.
(Dr. Papp Lajos szívsebész professzor)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-07-25 07:42:34, hétfő
|
| |
| |
Az igazi táncban az a legszebb, ha messzire röpül tőled a társad, de te egyedül, magányosan pörögve is tudod, hogy visszatér hozzád. Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc.
Ha szerelmes vagy, minden táncról azt képzeled, hogy igazi. Nem az! Vannak szép táncok, örömteli táncok, pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok - de nem igaziak.
Az igaz tánc kibírja a távolságot. Kibírja az öregedést. Kibírja az elengedést.
Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem, máshol jár, messze jár, nem is gondol rám... de a közös zenét mégis hallja, s ha eljön az ideje, visszatér hozzám, és együtt forgunk tovább. Az igazi táncospárnak az a titka, hogy közös a zenéjük, és csak ők ketten hallják az egész világon. És ha ez a zene szól, egymásra gondolnak, s tudják, hogy ők összetartoznak.
Az ilyen tánc ritka manapság. Az igaz visszatér, ne félj! A nem igaziért pedig nem kár.
Müller Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tánc |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-07-25 07:22:02, hétfő
|
| |
| |
Már nem emlékezem telefonszámára. Csak arra emlékezem, hogy volt egy fekete kalapja, barna tollal. Aztán arra, hogy élni akartam vele, s megint, hogy egyszer meg akartam halni érette. Homályosan emlékezem szeme színére, mosolyára, egészen halványan bőre illatára is. Emlékezem a fájdalomra, melyet okozott; de csak úgy, mint ahogy egy régi haláleset fájdalmára emlékezik az ember. Emlékezem az örömre is, melyet kaptam tőle; de csak úgy, mint ahogy egy régi, bőséges lakomára emlékezünk, lakomára és dőzsölésre, melynek fogásait már elfelejtettük. Minderre emlékezem, halványan. De telefonszámára, melyet néhány esztendő előtt még oly gépiesen tudtam, mint ahogy az ember a kötőszavakat ismeri, nem emlékezem többé. Így halunk meg egymás számára. Először egy telefonszám hal meg. Aztán egy illat emléke. Aztán a test, melyhez a telefonszám és az illat tartozott. Aztán minden. Márai Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2016. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
510 db bejegyzés |
| e év: |
6874 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1296
- e Hét: 9264
- e Hónap: 28237
- e Év: 257174
|
|
|
Offline
