|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2016-07-27 09:55:16, szerda
|
| |
| |
Remegő kéz és ráncos arc,
sok küzdelem és sok kudarc.
Pislákoló láng fáradt szemekben:
- Talán, én jó ember lehettem?!
Szerettem mindazt, aki hagyta,
s olyan is volt, ki visszaadta.
Az idő elszállt lassan felettem,
de boldog voltam, mikor szerettem!
Életet adtam szeretettel,
szolgáltam mást szívvel és tettel.
Mindenki elment, itt hagyott,
s hiába súgom: - Itt vagyok!
Sóhajom már csak pár galamb
hallgatja, s érti néha nap.
Tudod a lét, így múlik el,
de amíg múlik szeretni kell! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Aranyosi Ervin versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2016. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
518 db bejegyzés |
| e év: |
5284 db bejegyzés |
| Összes: |
127944 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 963
- e Hét: 17778
- e Hónap: 39881
- e Év: 318106
|
|
|
Offline
