2016-07-08 04:59:25, péntek
|
|
|
A Bajnok halála
A városban mindenki csak így szólította: Bajnok. Atléta volt. Futó, akit jól ismertek az emberek, s nemcsak sportolói eredményeiről, hanem közvetlen, barátságos természetéről is. ' 56 őszén a szezon utolsó versenyére edzett. Sokan látták a városban köröket róni. Vidáman integettek neki, s szeretettel buzdították a jó eredményre.
1956. október 26-án Bajnok ugyanúgy kezdte a napját, ahogy mindig. Bemelegítés és futás. Már az edzés végén járt, amikor az Ipartelepen, a határőrlaktanya előtti téren összetalálkozott a felvonulókkal, köztük egyesületi sporttársaival. Örömükben vállukra vették, magasba emelték.
Bár ne tették volna! Bajnok volt az első, aki kimagasló testével tökéletes célpontja lett a laktanyából célzó határőröknek. A kilőtt golyók áthatoltak a felső testén, s társa nyakából ledőlt a földre. Az ezt követő golyózáporok és kézigránátok további száz ember életét oltották ki és sebesítettek meg újabb százakat.
Október 28-án a sortűz hősi halottainak magyaróvári temetésén búcsúztatták Bajnokot is. Érmeit egy díszpárnára helyezve Erzsi húgom tartotta kezében a ravatal előtt. Az erről készült kép egy svájci lapban később megjelent. Húgom, Bajnok emlékével együtt az újságot is megőrizte.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|