|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:58:54, szerda
|
| |
| |
Azáltal, hogy a kalocsai népi kultúra különböző területei megjelennek a fesztiválon, az idősebb generációk mellett a fiatalabbakban is megerősödik a kalocsai ,,mi-tudat", melynek alapvető megnyilvánulása a hímzés, a viselet, a pingálás és a tánc.
A Kalocsai Paprika Napok (2010 óta Kalocsai Paprikafesztivál) programjai teret adnak az élő hagyományok bemutatásának, megőrzésének, éltetésének. Célja, hogy megszerettesse a fiatalokkal városukat, ösztönözze őket arra, hogy itt éljék le életüket. A közös élmények hatására szorosabb kötődés alakul ki bennük az emberekhez, tárgyakhoz, múltjukhoz, ami segíti őket abban, hogy jobb emberré váljanak. (A fenti felsorolásból is látható, hogy a jegyzéken szereplők közül Kalocsa és Matyóföld összetett szellemi örökségük miatt különlegességnek számítanak
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:46:20, szerda
|
| |
| |
KALOCSA A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG RÉSZE
Míg egy kistájnak akár tucatnyi hungarikumúja lehet, addig szellemi örökséggel csak eggyel dicsekedhet. 2009. októberében a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága felvette Kalocsát ,,A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére". Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc című jelölést nyerte el. Ez annak köszönhető, hogy Kalocsa képes volt megőrizni népművészeti hagyományait és a mai napig generációról generációra örökíteni azt.
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:38:27, szerda
|
| |
| |
A Vaskapu egy több mint 100 kilométer hosszú, több szakaszból álló szoros, a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység közötti folyami szurdokvölgy. Szabályozása előtt a vízhozama és a vízsebessége erősen változott, ezért csak magas vízállás esetén volt hajózható. Az első csatornát itt a jobb parton még a rómaiak építették a II. században, azonban idővel ez elenyészett, s a terület csak a XIX. században lett ismét kereskedelmi szempontból fontos.
Elsőként Széchenyi István gróf foglalkozott komolyan a szabályozás ügyével, amikor folyószabályozási terveket készítetett Vásárhelyi Pállal, aki a Duna vízrajzi felmérése során az Al-Dunát végigtérképezte.1834-ben sikerült a legveszélyesebb zátonyokat kirobbantani, azonban a teljes szabályozást a korabeli technikai eszközök fejletlensége nem tette lehetővé. A munkát ráadásul a területet ekkor ellenőrzése alatt tartó Török Birodalommal való bonyolult külpolitikai helyzet is nehezítette. Széchenyi ezért inkább szárazföldi teherszállító utat építtetett, mely nem csupán a hajók vontatását, hanem - hajózási idényen kívül - az árunak szekéren való szállítását is lehetővé tette.
A dunai közlekedés szabadságát - legalább is jogilag - végül a krími háborút lezáró 1856-os párizsi béke mondta ki, majd az 1878-as Berlini Kongresszus az Osztrák-Magyar Monarchiára bízta a Vaskapu-szabályozását. A magyar mérnöki és műszaki kar számára hatalmas elismerést jelentett, hogy őket bízták meg a tervezéssel, valamint a kivitelezéssel. Az európai szempontból is kimagasló jelentőségű munkálatokat a magyar államkincstár finanszírozta. Baross Gábor közlekedésügyi, illetve kereskedelemügyi miniszter oroszlánrészt vállalt a munkálatok szervezésében, emléktáblája még ma is látható a Duna 1036,3 folyamkilométerénél.
A munkálatok 1891-ben Wallandt Ernő tervei alapján kezdődtek meg, az építkezést Rupcsics György vezette. Az építkezés fő tárgya a fenéken 80 méter széles, 2200 méter hosszú főcsatorna volt, valamint több kisebb csatorna és egyéb kisebb gátak, duzzasztók építése volt. A víz alatti területen 43 ezer köbméter, a szárazon 350 ezer köbméter sziklát távolítottak el. Ezzel párhuzamosan 258 ezer köbméter feltöltést is elvégeztek. A gyors áramlás legyőzésére, a felfelé haladó hajók számára egy egyedi megoldású, gőzgép hajtotta vontatóberendezést is létesítettek. A munkálatok végén a hajózócsatorna 3 méter mély és 75 méter széles lett.
A csatornát félkész állapotban, a millennium évében, 1896. szeptember 27-én avatták fel I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, Károly román, illetve Sándor szerb király jelenlétében. A teljes szakaszt 1898. október elsején adták át a forgalomnak, így a hajózási idény tíz hónapra nőtt.
1972-ben Románia és Jugoszlávia együttműködésével elkészült a Vaskapu I. Vízierőmű és Hajózási Rendszer, amely jelentősen megváltoztatta a táj képét. A megemelkedett vízszint jóval nagyobb hajók áthaladását is lehetővé teszi, azonban a völgy legszebb természeti részének pusztulását is eredményezte. Víz alá került ezen kívül Ada Kaleh szigete, mely Jókai Mór Az arany ember című regénéyében szereplő Senki szigetét ihlette, valamint a Széchenyi-út és a Széchenyi tiszteletére a Magyar Mérnök- és Építész Egylet által 1885-ben állíttatott emléktábla.
A Vaskapu szabályozását, illetve hajózhatóvá tételét a magyar reformkor kiemelkedő alakja, Széchenyi István vetette fel elsőként. Az építkezési munkálatok végül a dualizmus idejében, 1891-ben kezdődtek meg Walland Ernő tervei alapján, Rupcsics György vezetésével. A munkálatok úgy nagyságukat, mind minőségüket tekintve a korszak technikai teljesítményének élvonalába tartoztak, amely felbecsülhetetlen haladást jelentett egész Európa számára. A Vaskapun történt szabályozási munkáknak az értéktárba történő felvétele méltó emléket állít a magyar ipar, a magyar mérnökök szellemi és fizikai teljesítményének. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:32:45, szerda
|
| |
| |
A csigatészta készítése olyan tevékenység, amely a határon túli magyarság térben és időben változó táplálkozáskultúráján keresztül leginkább megőrizte és erősítette a magyar identitást. A viszonylagos stabilitást a kiemelt (lakodalmi, egyházi) étkezéshez kapcsolódó jellege, a rituális étkezés - és egyáltalán a rítusok stabilitása - biztosítja. Készítése elsősorban a református közösségekben mintegy etnikai-vallási sajátosságként jelenik meg. A csigatészta készítése a vallásgyakorlással és a szakrális térrel is szoros kapcsolatban áll, hiszen a saját (családi) szükségletre készített csigatészta-mennyiség felett készített tészta a közösség szükségleteire és a közösségi térben történik (imaterem). Ennek függvényében a csigatészta készítése kollektív, identitásmegőrző tevékenység, amelynek gazdasági indokoltsága is evidens.
A csigatészta készítésének a vajdasági reformátusok között dívó gyakorlata nem tér el az anyaországi református és római katolikus, illetve az amerikás magyarok körében gyakorolt, kézi csigatészta-készítési eljárástól. Ennek egyik okát a hozzávaló alkotóelemek kis számában, a készítéséhez szükséges szerszámok egyszerűségében, az elkészített termék ünnepi/kiemelt étkezésben történő felhasználásában, illetve csoport- (elsősorban reformátusok) szórványban pedig nemzeti (magyar) önmeghatározás (identitás) rendszerében betöltött szerepével magyarázhatjuk. A csoportöntudat magas foka a délvidéki (vajdasági) reformátusokat még inkább arra késztette, hogy a saját kultúra fenntartásának igényét saját maguk irányába még inkább kihangsúlyozzák. Az elem egyszerűsége az egyik biztos pontja a megőrzésnek. A másik a klerikális zártság és a református védjegy egyre nyilvánvalóbb léte.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:26:29, szerda
|
| |
| |
A debelyacsai Pipacs Nőegylet tagjai évtizedek óta foglalkoznak hímzéssel, azon belül pedig különös figyelmet szentelnek településük hímzéshagyományainak. Nagy Irén nyugdíjazott óvónő és az általa hosszú éveken keresztül vezetett nőegylet hímzőasszonyai nem csak felgyűjtötték, hanem felújították és továbbfejlesztették mindazt a mintakincset, melyet a környezetükben megtalálható régi kézimunkákon láttak.
A felgyűjtött kézimunkák két csoportra oszthatók: fehérhímzésre és színeshímzésre. A fehérhímzést főleg lakástextíliák, ágyneműk, terítők díszítésére, valamint a viseletdarabokon, fehérneműkön, blúzokon, kendőkön is alkalmazták. Kedvelték a szőlőfürtös, malacos, S-mintás és virágcsokros mintát. A színes darabokon azonban teljesen más motívumokat alkalmaztak, amelyek közül ki kell emelnünk a pipacsos-búzakalászos mintát, melyet a debelyacsaiak leginkább sajátjuknak tartanak. A Nagy Irén által összegyűjtött régi debelyacsai kézimunkák tanulsága szerint a pipacsos-búzakalászos motívumot az 1920-30-as évek környékére lehet visszavezetni. Ekkoriban - úgy tűnik - főleg abroszokon, esetleg más konyhai textíliákon alkalmazták ezt a mintát. A '30-as évek végétől ugyancsak a pipacs, búzakalász és búzavirág kombinációi tűnnek fel az ekkoriban divatos ún. magyar ruhához tartozó kötényeken, mellényeken, melyet a szüreti bálon, ünnepségeken, népszínművek, tánckoreográfiák előadása alkalmával viseltek. A különleges alkalom megörökítésére szerencsére gyakran le is fényképezkedtek, így az 1930-as évektől az 1950-es évekig terjedő időszakból számos fotó tanúskodik erről a magyar nemzeti identitást kifejező, kedvelt alkalmi öltözetről, s a rajta megjelenő hímzésről.
Hogy honnan, kitől származhat a debellácsiak számára oly kedves pipacsos minta, azt ma már nehéz lenne megállapítani. Debelycsa, más néven Torontálvásárhely az 1870-es évek óta nagy vásárairól volt híres. Az asszonyok itt mindenféle textíliát beszerezhettek, és drukkolt mintaanyagokhoz is hozzájuthattak. A faluban ugyancsak működtek drukkolóasszonyok, drukkoló vállalkozások, s bármilyen formában rajzolták is, szívesen hímezték a pipacsból, búzakalászból és búzavirágból összeállított csokrokat. Ezeken a XX. század közepén készült darabokon a virágok ábrázolása még változó, közelebb áll a reális ábrázolásmódhoz. Ezzel szemben a nőegylet kézimunkázói által készített hímzéseken már stilizáltabbak a minták: egységes motívumkészletű és színvilágú, felismerhető stílust alakítottak ki.
Lyukhímzéses ágynemű |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:20:57, szerda
|
| |
| |
A nándorfehérvári diadal és a déli harangszó 1456. július 4-21.
A 15. század közepére a Balkán jelentős területei török ellenőrzés alá kerültek, így az Oszmán Birodalom a közvetlenül is határos lett a Magyar Királysággal, amelyet a végvárrendszer védett a jelentősebb török betörések ellen. A rendszer egyik kulcspontja a nándorfehérvári vár volt, melynek stratégiai jelentőségét a korabeli útvonalak mellett a Duna, illetve a Száva folyók egymásba torkollása, jól védhetősége is emelte.
Míg az Oszmán Birodalom II. Mehmed szultán vezetésével magabiztosan terjeszkedett, addig Magyarország uralkodója a kiskorú V. László (1440-1457) volt, aki helyett országgyűlési jóváhagyással Hunyadi János (1407-1456) kormányzott. Bár Hunyadit az 1455-ös rendi országgyűlés megerősítette tisztségében, azonban az ott született határozatok több főúr érdekét is sértették, így végül nem sikerült konszolidálni a magyar belpolitikai állapotokat, s az ország a rendi anarchia állapota felé sodródott. Ennek következményeként a magyar országgyűlés nem tudott hatékonyan működni, s a nyilvánvaló fenyegetés ellenére sem tette meg az ország védelmét célzó létfontosságú intézkedéseket.
Az eredménytelen országgyűlés után Hunyadi János a saját költségén felszerelt egy tízezer fős sereget, amellyel Szegedre vonult, s ott várta be a hozzá csatlakozó, mintegy kétezer embert. Ezzel párhuzamosan Kapisztrán János (1386-1456) szerzetes Péterváradon kezdett keresztes had toborzásába. A források szerint ennek a létszáma elérte a 30-35 ezer főt. A török sereg a legújabb kutatások szerint 40 ezer főnyi reguláris és 30 ezer fős irreguláris katonával 1456 májusában indult útnak, s július elején ért az 5-7 ezer fővel védett vár alá. A fenti számok összevetése azt mutatja, hogy az oszmán sereg az ostrom megkezdésekor két-háromszoros túlerőben lehetett.
II. Mehmed szultán a vár védőit előbb kiéheztetéssel kívánta megadásra kényszeríteni. Az ostrom első szakasza ezért nélkülözte a rohamokat, a nagy támadó felvonulásokat, a törökök elsősorban a várfalak gyengítésére fókuszáltak. Ezzel párhuzamosan a Duna és a Száva torkolatát 200 hajóval vonták török zár alá. Ugyanakkor a törökök stratégiai hibát is vétettek, mivel az oszmán szárazföldi erők nem foglalták el a két folyónak a várral szembeni bal partját, így az továbbra is magyar ellenőrzés alatt maradt.
Július 14-én a minőségi és mennyiségi hátrányban lévő magyar hajóhad gyalogos támogatással indult meg az ostromzár áttörésére. Az elhúzódó harc végül magyar győzelmet hozott, ami annak volt köszönhető, hogy Szilágyi Mihály várkapitány mintegy negyven hajóval kapcsolódott be a folyami ütközetbe, s így a két tűz közé került török erők végül nem tudták visszaverni a támadást. A folyami győzelemmel szabaddá vált a vízi út, s egyben megnyílt az utánpótlási lehetősége a várban lévő védőkhöz is. A Kapisztrán ellenőrzése alatt álló keresztes seregek a Száva bal partján táboroztak le, míg a Hunyadi parancsnoksága alatt lévők a vár védőit erősítették.
A döntő ütközetre július 21-én került sor. Az ágyútűz miatt jelentősen meggyengül falak nem tudták feltartóztatni a török támadókat, így a védők kénytelenek voltak a várost feladni, s a várba hátrálni. A harc ezt követően már a vár falainál zajlott. Ekkor született meg Dugovics Titusz legendája, aki az önfeláldozó magyar katona jelképévé vált. A monda szerint a szultán nagy jutalmat ígért annak a katonának, aki elsőként tűzi ki a várra a török lobogót, s ez sikerült is, azonban meglátva ezt, Titusz a török zászlóval vetette a mélybe magát, s így zavart okozott a támadók soraiban. Időközben a Kapisztrán által vezetett keresztes erősítés hátba támadta az ekkor már a vár belső udvarán harcoló török egységeket, s végül július 22-ére kiszorították az oszmán erőket a városból is.
Bár Hunyadi megtiltotta a szultán tábora elleni támadást, a Kapisztrán parancsnoksága alatt álló keresztesek nem engedelmeskedtek a parancsnak. A kitörő keresztesek ellen a szultán lovassága vette fel a harcot, ami azzal járt, hogy védelem nélkül hagyták a török tüzérséget. A törökök stratégiai hibáját felismerve Hunyadi lovasaival tört ki a várból, majd elfoglalva az oszmán tüzérségi állásokat, onnét kezdte el lövetni a keresztesekkel hadakozó török lovasságot. Az ismételten két tűz közé került török egységek pánikba estek, s megfutamodtak.
A nándorfehérvári diadal mintegy hét évtizedre állította meg a török európai előrenyomulását, a nándorfehérvári várat majd csak 1521-ben sikerül bevenniük. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:16:20, szerda
|
| |
| |
Doroszlói Szentkút: Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely
A középkor óta ismert kegyhely. Bajkút az óbudai apácák birtoka volt 1492-ben. 1790-ben ismét feléledt Zablóczki János csodálatos gyógyulása után. 1825-ben épült az első kápolna; a mai díszes templomát 1874-ben emelték. 1968 óta a szabadkai egyházmegye által szentesített kegyhely. Korábban pünkösd hetében jártak ide a zarándokok. A hatvanas évektől a Kisaszszony-napi, szeptember 8-i búcsú az országosan ismert. A szent kutat húsvéthétfőn nyitják meg és szeptember 16-án, Mária neve napján zárják be. Korábban újhold vasárnapján itt tartották a kismisét. Elsősorban a magyarok és a sokácok közkedvelt búcsú- járóhelye, de Bácska és Bánát egyéb katolikus lakói is szívesen megfordulnak itt. A németek kitelepítésükig látogatták. A szomszéd falu, Sztapár pravoszláv vallású asszonyai is eljöttek ide tiszteletből.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 18:05:11, szerda
|
| |
| |
Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.
Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-09-21 17:50:31, szerda
|
| |
| |
A költő hajlamos az őszi kesergésre, így van ez rendjén, évente lehet hisztizni, hogy elmúlt a nyár. Egyébként meg nem múlt el, a szeptembert simán hozzá lehet csapni a nyárhoz, évek óta egyenrangú partnere az augusztusnak. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
300 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1199
- e Hét: 2671
- e Hónap: 11854
- e Év: 64562
|
|
|
Offline
