|
2016-09-30 21:15:14, péntek
|
| |
| |
BAJOR-MAGYAR SZIMPÓZIUM
,,Európa sokat köszönhet Magyarországnak. Magyarország több mint 1000 év óta rendkívül önfeláldozóan védte a kereszténységünket, a keresztény értékeket és a szabadságunkat sok keleti, és a határos déli népekkel szemben. Magyarország gondoskodott arról, hogy mi európaiak mindmáig jólétben és biztonságban, szabadságban és szociális békében élhessünk.
Magyarország az elmúlt évtizedekben mindezért újra és újra rengeteg áldozatot hozott. Németországban ezt senki nem felejtette el.
Orbán Viktornak és az új kormánynak nagy levegőt kell vennie és egy rögös, kemény és hosszú úttal kell számolnia. Azonban megéri megtenni ezt az utat, melynek végén egy gazdaságilag stabil magyar nemzettel találjuk szembe magunkat, amely fontos motorja lesz a kelet-közép-európai országoknak, Németország, különösen Bajorország tartós támogatásával és partnerkapcsolatával. Magyarország kitűnő lehetőségekkel rendelkezik a jövőben az ipar, mezőgazdaság és a turizmus területén. Magyarország valódi minőséget jelent. Magyarországnak sikerülni fog talpra állni. Magyarország bízhat a német és a bajor támogatásban. Idén ünnepeljük Németországban a békés újraegyesítés 20. évfordulóját. Ezt az újraegyesítést nagyrészt a magyar kormány és a magyar lakosság bátorító segítségének köszönhetjük. Ezt sohasem fogjuk elfelejteni a magyar népnek."
Nyíregyháza - 2010.szeptember 24.
Közös Európai Jövő című bajor-magyar konferencia
Fentiek 6 éve hangoztak el Nyíregyházán. Tegnap Budapesten Bajor-magyar szimpózium a Civil Összefogás Fórum, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, a Szellemi Honvédők közössége, valamint a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület közös rendezésében újra találkozhattunk, aminek díszvendége Thomas Habermann, a Bajor Keresztényszociális Unió /CSU/ parlamenti képviselője, megyei elnök volt. Az előadás témája az Ezeréves bajor-magyar barátság, A CSU, mint emberközeli néppárt, Társadalmi szervezetek Bajorországban, civil kapcsolatok erősítésének lehetőségei és a ma annyira aktuális Migráció volt. A szimpóziumon részt vett Rétvári Bence államtitkár, Őry László, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke, Dr.Dr.Franz Szabad, magyar származású, bajor orvosprofesszor, Dr. Csizmadia László CÖKA elnök és sokan mások. Fellépett Hűvösvölgyi Ildikó, Kossuh-díjas színművésznő. A rendezvényről az ECHO Televízió felvételt készített.
Landratswahl Rhön-Grabfeld: Thomas Habermann
Link
A Szimpóziumon fellépett Hűvösvölgyi Ildikó, Kossuh-díjas színművésznő. Ritkaságszámba menő, szép és csodálatos énekével, és a Magyarországon sokáig viszonylag ismeretlen, a magyar irodalomból évtizedekre száműzött Remenyik Sándor két szép versével elkápráztatta a résztvevőket.
Sír a lelkünk, ha belegondolunk, hogy iskoláink még ma is ezrével bocsátják ki azokat a diákokat, akik - önhibájukon kívül - hírből sem ismerik ezeket a csodákat! Miféle gonosz, alattomos, piszkos elemek tiltottak el ilyen gyönyörű verseket és dalokat a Magyar néptől?
Ápoljuk hát a Magyar Kultúrát, imával, szép dalokkal, versekkel. Ima a népért, a hazáért!
Lelkünkből szólt valamennyi!
ELINDULTAM SZÉP HAZÁMBÓL
Elindultam szép hazámból,
Híres kis Magyarországból.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordult.
Bú ebédem, bú vacsorám,
Boldogtalan minden órám.
Nézem a csillagos eget,
Sírok alatta eleget.
Én Istenem, rendelj szállást,
Mert meguntam a bujdosást,
Idegen földön a lakást,
Éjjel-nappal a sok sírást.
/Hűvösvölgyi Ildikó/
Elindultam szép hazámból
Link
Hűvösvölgyi Ildikó: Szállnak a darvak
Link
Reményik Sándor: HALOTTI BESZÉD A HULLÓ LEVELEKNEK
Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?
Bizony bíbor és bronz és arany
És örökkévaló szent szépség vagyunk.
Ahogy halódunk, hullunk nesztelen:
Bizony, e világ dőre, esztelen
Pompájánál nagyobb pompa vagyunk.
Nem történhetik velünk semmi sem,
Mi megronthatná szép, igaz-magunk.
Míg a fán vagyunk: napban ragyogunk
S ha alászállunk: vár a hűs avar,
Testvér-levél testvér-lombot takar,
Ott is otthon vagyunk.
Ha megkeményedünk és megfagyunk:
Zuzmara csillog rajtunk: hermelin.
Bíbor után a fehér hermelin.
Bizony szépek vagyunk.
Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?
Ha végre földanyánk része leszünk,
Ott is szépek leszünk,
Ott is otthon leszünk.
És árvaság csak egy van, feleim:
Az erdőn kívül lenni.
Otthontalannak, hazátlannak lenni.
Nagyvárosok rideg utcakövén
A széltől sepertetni.
Sok más szeméttel összekevertetni.
Árvaság csak ez egy van, feleim.
S amíg itthon vagyunk:
Bizony bíbor és bronz és arany
És örökkévaló szent szépség vagyunk.
Reményik Sándor: MINDHALÁLIG
Most mélységekből szakad föl a szó
S nem csinált virág, nem papírhajó,
De Óceán setétjén égő gálya,
Mit röpít a szív tajtékos dagálya,
A mélybe le s a mélyből újra fel,
Ma szólni nem lehet s ma szólni kell:
Szeretlek, népem, mindhalálig.
Egy érzés szunnyadt bennem hangtalan,
Némán, keményen, mint kőben arany,
Most csákány töri, bontja, fejti föl
Az érzést, amely üdvözít - és öl
S mártíromságot szenvedtet velem;
Mi ez? Szokás, nyelv vagy történelem,
E szó: Szeretlek mindhalálig?!
Száz hajszáleren szívódik belém,
És száz ösvényen felé kúszom én,
És száz formában kísért engemet,
Mint langy szellő, mint Számum-lehelet;
Alakoskodik, rejtőzik, tagad,
Míg egyszer egy órában kifakad:
Szeretlek népem mindhalálig!
Tudtam én ezt? Nem tudtam ezt soha;
Nem így; míg jött a sors, a mostoha,
És megmutatta, hogy Te: én vagyok,
S ha Te sorvadsz el, én is elhalok,
Mint a levél, ha elszárad a fa,
Mint a gyermek, kit elhágy az anya,
Szeretlek népem mindhalálig.
Ha te nem vagy, nincs álom, illat, szín,
Az élet babyloni vizein.
Nincs fáklya, mit a szív magasra tartson.
És ülünk egyformán a szürke parton:
Alélt lelkek egy alélt földtekén...
És ha te nem vagy, nincs e költemény:
Szeretlek népem, mindhalálig.
Mi vagy Te nékem? Szomjamra ital,
Sebemre ír és bánatomra dal,
Tűzhely, amelyhez térni soh'se késem.
Márvány, amelybe álmaimat vésem.
Át egen, földön, folyón, tengeren,
Rögön, hanton, koporsófedelen:
Szeretlek mindhalálig, nemzetem!
Remenyik Sándor - Mindhalálig - Szeleczky Zita
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magyar sorsot - magyar kézbe! |
|
|
|
|
|
Offline
