|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2016-01-30 19:39:39, szombat
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Rendületlen hittel
Rendületlen hittel hiszem
Egyszer feltámadunk
Hiszem ,hogy kezünkbe vesszük
Megtépázott sorsunk
Hiszem,hogy egyszer összefogunk
Nem csak siratjuk
Elhibázott múltunk
Rendületlen hittel hiszem
Egyszer talpra állunk
Mint eddig tettük
Nem csak kritizálunk
Szeretet gyúl ismét a szívekben
Hiszünk egymásban és Istenünkben
Hiszünk a nemzet feltámadásában
Rendületlen hittel hiszem
A félelem kordonjai lehullanak
Lesz még egyszer ünnepe a magyarnak
S eltűnik lelkünkből a félelem
Mert megmutattuk eddig is a világnak
Hőseink mindíg feltámadnak
S nekünk utat mutatnak
Rendületlen hittel hiszem
Mert hinnem kell benne
Nincs még minden elveszve
Remény gyúl ismét a szívekben
Hiszem a harangok,
Ismét megkondulnak
Nem bánatukban,
Örömükben zúgnak !
2OO9."Rendületlen hittel" c.kötetemből
"Himnusz" szobra. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-30 10:14:05, szombat
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Szénagyűjtők
/3.kép.:Julien Dupré
-munka szeretete pályázatra-/
Nézem a festményt,
nézem a képet
Sorakoznak elém
ifjúkori emlékek
Visszahívnak a Hanság
ölelő karjára
Hol a munka várt
s a vidék csodavilága
Hol friss szénát adott rét
A szellő igaz történetet mesélt
Hírtelen jött a felhő
s dörrent az ég
Boglyák sorakoztak sorba
Homlok verítékét ontotta a munka
Nézem a festményt,
s hallom a madár dalát
Látom a magasröptű pacsirtát
Zengi az élet diadalát
hogy élni öröm,élni szép
Liliom nyílik a zsombék tetején
Fogoly család röppent,
meg ne találd fészkét
Ó Hanság,hányszor jártam
úttalan utjaidon !
Hányszor törte a villanyele kezem,
s a munka verítéke csorgott arcomon
Édesapám hangját hallom:
,,-A munka nemesít kislányom!"-
Drága Édesapám,hányszor jutsz eszembe!
A Hanságot,s munkát nem feledve
A csodát sem ,amit adott
Itt hordom a szívemben.
2016.01.29.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna.
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-29 11:33:21, péntek
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna :
Gólya madár !
Gólya madár,gólya madár
De hamar haza jöttél
Nem a meleg vár itt rád
Ha nem hosszú hideg tél !
Fagyos itt a szív, a föld is
Elbúvik a kis állat is
Nem hallod a cinke szavát
Szomorú élet vár itt rád !!
Gólya madár,gólya madár
Hideg van és minden kopár
Az embernek sincs mit enni
Kár volt ily hamar haza jönni
Lábadat csak kémény fűti
Mi lesz veled,ha nem lesz tüze neki
Lábad hiába emelgeted
Nem bírja a nagy hideget
Gólya madár,gólya madár
Messze még a tavasz,az vár
Kemény a föld,mi ételt adna
Befagyott tavat jég takarja
Tudom szíved haza vágyott
Boldogabb vagy,mint amott
Két hazából ezt szereted
Ha életeddel is fizeted meg !
2O12.O1.26. Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna.
kép szerkesztő:Kis Irma,Szívecske. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-28 15:25:50, csütörtök
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna :
A mohó őzsuta
Ásotthalmi tanya világ
Az ember lát ott szép csodát
Fenyves erdők közepében
Tanyák éldegélnek szerényen
Hol homokot fú a szél
Történetem róluk beszél
Tavasz nyitott,munkára fel!
Tavasszal a madár is dalra kel
Sok a kertben a tenni való!
Még a rigó is arról dalol
Régen látott magot a kertje
Bizony a gaz mindenütt felverte
Nekiláttam nagy szorgalommal
Dolgozni kell,ha már kertem van
Magot vetni nagy akarattal
Öntözgettem friss ,tiszta vízzel
Nap ragyogta,tavaszi fénnyel
Bizakodtam majd csak kikel
Mindent úgy végeztem,ahogy kell
Palántáztam szép sorba salátámat
Nem is egyet,ha nem százat
Derekam már belefáradt
Hátam is görnyedt bele
Megtámasztott az ásó nyele
De mit látok a sort visszanézve
Saláta egy sem virít benne !!
Őz suta áll mögöttem!
Lábával dobbant,no mi lesz ültessem!
Mert míg bíz én palántáztam
Az őz a palántám szedi bátran
Egyesével mind megette
Türelmetlenül várt a következőre
Rászóltam ő meg sem mozdult
Az én könnyem bíz majd kicsordult
Nem tudtam,hogy nevessek-e vagy sírjak
Hát az én veteményeim ezért nem nyíltak
Rászokott az őz kertem zöldjére
Friss salátát is megkedvelte
Azután,hogy ott szemben álltunk
Nem mozdult,majdnem paroláztunk
Többi őz is hozzám sétált
Nekik adtam a saláta palántát
Vidáman ,csendben lakomáztak
Jó hogy nem örömükben táncot jártak
Én pedig megtanultam
Kárba vész el itt a munka
Hobbikertet nem vigyázza senki
Őzgida csorda a termést kieszi
Kerítés sem volt akadály
Így lett az én kertem sivár
Beköszöntött a forró nyár
Az őz csapat már erdőt járt
2016.01.25.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-27 12:02:24, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna .
Köszönöm hogy megtaláltalak
Köszönöm a fényt,a napot
Az augusztusi hullócsillagot
Az érzést,hogy veled vagyok
Köszönöm,hogy megtaláltalak
Hogy hallom még mindig hangodat
Veled száll a gondolat
Köszönöm a havas tájat
A kopár fákat átszövő napsugarakat
A vadul süvítő szél harsonákat
Zörgeti ablakomat
Köszönöm a vidám napfényes reggeleket
Drága unokák ha felém nevettek
Köszönöm,hogy szerethettelek
Köszönöm a tavasz virradatát
Nyíló száz meg száz virágát
Tudom,hogy mind nekem adnád
Köszönöm a nyár búza aratását
A száz röptű pillangó ,tiszavirág táncát
Dörgő fellegek vad villámlását
Köszönöm az őszi levél hullatását
Vándor madár szomorú búcsúzását
Selymes vizű patak vad rohanását
Mert tudom ezt mind nekem adnád
Minden napunk adott egy új csodát
Együtt szőttük a gondolatot tovább
De,ha mind ez csak csalóka remény
Ha a szeretet már kialudt fény
Én nem bánom,mert azt is megköszönöm én
2O13.O2.14.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..szerk:Kiss Irma. |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-24 21:45:06, vasárnap
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
A tavaszt várom
Mint szomjas szarvas
Hűs forrást keresve
Úgy vágyik a szívem a kikeletre
Mint éneklő pacsirta
Énekét ,ha zengi
Itt a tavasz fenn hangon énekli
Mint a széncinege csicsergi
Nyitni kék,nyitni
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre
Mint a rügy,ha ágon pattan
Úgy zakatol a szívem halkan
Ha utolsó reményért dobban
Mint a napsugár mikor bágyadtan
Fűzi az ébredő fákat
Úgy vágyik a szívem tavasz utánad
Mint csendben olvadó hó
Ha koppan az ablakomon
Úgy fogy az erőm,lassan bandukolok
Vagy talán már nem jön
Hiába is várom
Csendben búcsúzik,mint a boldogságom
Tavasz nem dobogtatja meg szívemet
Nem nyitja meg a várt rügyeket ?
Vagy csak az én szívem
Nem akar már élni
Istenem tégy csodát,tudjak remélni
Mint a szomjas szarvas
Ki hűs forrást megtalálja
Úgy vágyik a szívem a tavaszi nyitásra
Még egyszer utoljára?????
2O13.O2.23.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..Szív Szívecske szerk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-21 13:39:05, csütörtök
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna :
Kultúra napja : Himnuszunk születése
/l823.Ol.22 /
Isten megáldotta a magyart
Mikor megszülettél
Mikor Kölcsey költőnk
Által útra keltél
Magyarok "Himnusza" a létnek
Benned zengnek múltak és keservek
Magyarok ajkán győzelmi ének
Mert "Megbűnhődte már -e nép
a múltat s jövendőt "!
Elsírt már minden könnyet, keservet
Lerázott már minden láncot
Kivívta békében a szabadságot !
De szabadság csalfa remény
Nem pihen , mint madár a fészkén
Bűnt-bűnre halmoznak fel
Szívünk keserve sose múlik el
Kárpátokkal ölelt szent földet
Mindig szabdalják tőlünk
Vagy csellel, vagy háborúval
Csapolják meg vérünk !
Elterelik Dunánkat, Tiszánkat
Fel-fel támad ellenünk
A vad gyalázat
Szép hazánkat csonkítják
Amerre csak lehet
Nem szárnyalhat szabadon a képzelet !
Külhonban vitáznak
Mi volt bűnünk régen
Mikor hunyt le csillagunk
A nyugati égen
Hiába vigyáztuk hősi áldozattal
Vesztesek mi voltunk minden kárhozatban !
Forradalmi láng gyúl
Mégis a magyar szívben
Himnuszunk erőt ad minden ütközetben
Nem veszünk el addig
Míg a múlt él a szívünkben
Él még a magyar virtus a lelkekben !
Nem lesz semmi baj
Csak fogjunk össze végre
Remény csillag fut fel ismét az égre
Mert "Megbűnhödte már-e nép "
Ami bűne volt régen
Örömben, bánatban zengjen az ének
Himnuszunk szárnyaljon fel a magyar égre
Töltse el lelkünket igazi ünnep !!!
2009.01.22.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..Király L. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-20 11:22:34, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna :
Mit üzensz nekem?
/Ilus nagynénimhez/
Nézem a megsárgult imakönyved
Vajon mit üzensz nekem
Szívemben most is ott él a szeretet
S örökké itt maradsz velem
Barna már az olvasó,mely érintette kezed
Minden nap visszahozza régi emlékedet
Szavaid,hogy jók az emberek,
A hitet,melyet szívembe ültetted
Rád emlékezve,imára kulcsolom kezem
E rohanó világban megtartottam hitem
Hiszem,hogy egyszer jobb lesz a világ
Amit most tipor,gyaláz a gonoszság
Küzdelem,fájdalom,rohanás az élet
Más lett a világ,más volt világképed
Útravalóul szeretetet adtál,s imakönyvet
Ha csüggedek,erősítse hitem
Mikor keserűség csavarja lelkem
Elsárgult,gyűrt lapjait nézem
Megint a hitünk van veszélyben,mint régen
A gonosz ellene indított csatát
Elveszi,meggyötri a lelkek nyugalmát
Kegyetlenül forr,dühöng a világ
Rombolják a hit birodalmát
De hiába törnek,zúznak templomokat
Lelkünkben a hit,az ima szent,s örök marad !
2016.01.20.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-18 11:07:42, hétfő
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna :
Erdős Anna Robog a vonat
/Honvágy- témára/
Robog a vonat,füstje száll
Édesanyám haza vár
Hegyek,folyók suhannak el
A szívem zakatolva énekel
Oly rég voltam otthon
Oly rég láttam már
Minden perc a szívemben
Édesanyám felé száll
Tájak,melyek váltakoznak
Oly ismerősek nekem
Minden perccel a távolság
Megrövidül,közelebb visz engem
Robog a vonat füstje száll
Úgy megváltozott ez a táj
Kihalt,üres az állomás
A peronon senki sem vár!
Fel-fel törnek fájó emlékek
Édesanyám régen átölelt
,,De jó,hogy hazajöttél,
Mindenki vár Tégedet"
Robog a vonat,füstje száll
Emlékek fájó szívemben
Későn jöttem újra haza
Nem várt már ölelő karja!
2016.01.17.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-17 16:29:31, vasárnap
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna .
Mikor a nap leáldozik
Ég a tüze a felkelő nap korongjának
Csak egy nap múlik el,hozzád elér
Eljön az est lehunyja szemét
Búcsúzik,mint,ha szólna
Ég áldjon,Isten veled
Soha nem ébredek, nem lesz új kikelet
Búcsúzok én is ,pedig fáj nagyon
Elszálltak az évek,s a gondolatom
Idős szívemben kiégett a szenvedély
Fáradtan lehunyom szemem,
Mint a nap az ég peremén
Szétosztom utoljára szívem szeretetét
Ne gondolj rám haraggal,
Csak egy perc volt csupán
Hogy éltem,szerettem e lét hajnalán
Búcsúzom,mert élni már oly nehéz
Gyarlók voltunk,megbocsájt az ég
Szívünk a lenyugvó nap tűzében elég
S egyszer,mikor neked is búcsúzni kell
Megérted a nap sugarával,miért mentem el
Hogy egy perc volt csupán ,itt voltam köztetek
Hogy szép volt, köszönöm nektek
Emlékeim magammal viszem
Isten veletek,nem fáj már semmi sem
2015.01.16.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2016. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
23 db bejegyzés |
| e év: |
182 db bejegyzés |
| Összes: |
1486 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 16
- e Hét: 91
- e Hónap: 587
- e Év: 32680
|
|
|
Offline
