|
1/31 oldal
|
Bejegyzések száma: 305
|
|
|
|
2016-10-31 20:20:22, hétfő
|
|
|
Link
Wolfgang Amadeus Mozart Requiemjét (d-moll) 1791-ben komponálta, élete utolsó darabjaként, talán ez a legnagyszerűbb és legelismertebb műve.
A mű szoprán, alt, tenor és basszus szólistákra, valamint kórusra íródott egy kisebb klasszikus zenekar kíséretével. Mozart 1791. december 5-i halálakor csak a nyitótétel (Requiem aeternam) volt teljesen befejezve (újabban úgy tűnik, hogy a zenekari rész néhány ütemét is már valaki más írta hozzá). Az ezt követő Kyrie (egy rendkívül bonyolult dupla fúga), és a Sequentia legnagyobb része (a Dies irae-től a Confutatisig) csak a vokális részekben és a continuóban (basszus orgona) volt kész, bár néhány helyen a leglényegesebb zenekari szólamok röviden jelölve voltak, mint például a hegedűszólam a Confutatisban, és a zenei hidak a Recordaréban. A Sequentia utolsó tételének, a Lacrimosának csupán az első nyolc üteme készült el. Az Offertorium ezt követő két tétele szintén csak részben készült el - a Domine Jesu az énekelt szólamaiban, valamint a continuóban, és a Hostias csupán a vokális részekben. Az 1960-as években találtak egy vázlatot az Amen fúgára, ami a Sequentiát zárta volna le a Lacrimosa után.
Mozartot névtelenül kérték fel (a különc Walsegg von Stuppach gróf küldöttei), hogy írjon egy requiemet, és megkapta a fizetése felét előlegként. Halála után özvegye, Constanze szorgalmazta a mű befejezését (talán hogy a fizetség másik felét is megkapja):
Valószínűleg Franz Jakob Freystädtler volt az, aki először próbálta kiegészíteni Mozart művét. Ő a Kyrie hangszerelésén dolgozott, de más tételekhez nem nyúlt.
Ezután Constanze Josef von Eyblert kérte meg, hogy fejezze be a munkát, aki a Dies irae tételtől egészen a Lacrimosáig dolgozott a Requiemen, amikor is úgy érezte, nem képes befejezni a munkát, és visszaadta a kéziratot Constanzénak.
A feladatot ekkor egy másik fiatal zeneszerzőre, Franz Xaver Süssmayrra bízta, aki Eybler és Freystädtler munkáját is felhasználta a mű befejezéséhez. Süssmayr megírta a saját hangszerelését a Kyrie tételtől kezdődően, befejezte a Lacrimosát, és írt néhány új tételt, ami a requiemekben szokott lenni:
|
|
|
0 komment
, kategória: Komolyzene |
|
|
|
|
|
2016-10-31 18:07:22, hétfő
|
|
|
A holtak nyughelye szerte a világon idegenforgalmi célpont is, Európában a legismertebbek a párizsi Pére-Lachaise temető, a Wiener Zentralfriedhof Bécsben vagy a prágai régi zsidó temető, de - furcsa a jelző, mégis így van kedvelt turisztikai célpont a szaploncai vidámtemető vagy a kolozsvári Házsongrádi temető is. A Debreceni Köztemető ugyan semmilyen tekintetben nem vetekedhet az előbb felsoroltakkal, mégis állítjuk: több figyelmet érdemelne.
Halottak napja környékén az évi egyszeri temetőlátogatók is útra kelnek, ellátogatnak akár az ország másik végébe is, hogy rokonaik sírjához járuljanak, s ha már elutaztak például Debrecenbe, szívesen körbetekintenének, ha tudnák, mit és hol találnak a temetőben. De nemcsak az október végi és november eleji napokban lehetne az érdeklődők célpontja a Debreceni Köztemető az egyébként látványosságok terén igen szerény adottságokkal rendelkező cívisvárosban, hanem akár egész évben. Ahogy a világ más tájain, itt sem morbid szórakozás lehetne a temetőturizmus, hanem főhajtás a nagy emberek előtt, kultúrtörténeti emlékhelyek megtekintése, elmélkedő bolyongás ebben a valóságos szabadtéri múzeumban.
A Sesztina család sírboltja
Azt tudjuk, hogy Fazekas Mihálytól Szabó Magdáig, Tar Sándorig a magyar irodalom számos kiválósága nyugszik a nagyerdei fák alatt, ahogy megannyi kiváló tudós, világhírű orvos, emlékezetes tettű püspök vagy akár csak helyben nagy politikus. Ám róluk nincs olyan mindenki számára elérhető felsorolás, mint például a Házsongárdi, a Farkasréti vagy az esztergomi Belvárosi temető nevezetes halottainak listája. A Debreceni Köztemetőnek ugyan van honlapja, de adós marad minden efféle információval.
Szabó Magda és szülei
A temetőbe látogatván hiába keresünk információs térképet a nevezetes halottak sírjainak elhelyezkedéséről, ahogy kisebb útbaigazító táblák sincsenek. A minap főbejárat melletti épületben sikerült találnunk egy igen készséges biztonsági őrt, aki érdeklődésünkre - van-e valami prospektus, leporelló vagy térképecske a nevezetesebb sírokról? - azt válaszolta, hogy ugyan lenne rá igény, sokan kérik, de ilyesmi itt nincs, ellenben tud szolgálni egy fénymásolt temetőalaprajzzal, ahová ő szívesen berajzolja, hogy hol található, amit keresünk. Így került a tollából kék pötty a szürke térképre ott, ahol Szabó Magda nyugszik, ahol Tar Sándor, berajzolta a vaskereskedő Sesztinák kriptájának helyét is kérésünkre, bónuszként pedig egy távolabbi parcellába is pöttyözött egyet, ahol valami nagyon híres író-költő fekszik, de neki most hirtelenjében nem jut eszébe a neve, bocsánat, de ott van, tényleg. És persze a díszsírhelyeket is érdemes megnézni, mondta, mutatta is az irányt, a ravatalozó előtti tükörtó jobboldalát, ott is sok fontos ember fekszik, hiszen ha nem lenne híres, nem ott lenne a sírja a díszparcelláben. Nyilván. Vagy mégsem - gondoljuk mi, hiszen a díszsírhelyeket a kortársak adják, az utókor meg idővel gyakorta átértékeli kinek-kinek a fontosságát.
Itt nyugszik a Lúdas Matyi írója
|
|
|
0 komment
, kategória: Képes idézetek |
|
|
|
|
|
1/31 oldal
|
Bejegyzések száma: 305
|
|
|
|
2016. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
305 db bejegyzés |
e év: |
2980 db bejegyzés |
Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 308
- e Hét: 494
- e Hónap: 6489
- e Év: 48434
|
|
|