|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 19:18:36, szerda
|
| |
| |
Álhír:
Tarlós István hivatkozva a hármas metró projekt igen szűk költségkeretére, közölte, bizonyos fázisokat el kell hagyni a felújításból, ezért a rendelkezésre álló összeget felhasználva meghosszabbítjuk a felcsúti kisvasutat Lovasberényig. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 18:53:38, szerda
|
| |
| |
A nemzet legsötétebb korszaka és történelmünk legaljasabb vezetése.
Muhinál, Mohácsnál legalább megpróbáltunk ellenállni.
Most bő 1 héttel az össznépi közös tapsikolás után, ismét látható, sokadszor, a fidesz az a barátod, aki azért fizeti a söröd, hogy lenyúlja a pénztárcád.
2016. 10. 11. 20:37
ÉS AKKOR 102 KORMÁNYPÁRTI POLITIKUS FELAJÁNLOTTA A NEMZETI SZUVERENITÁSUNKAT BRÜSSZELNEK
Ismét történelmet írt az Orbán-kormány. Egy héttel azután, hogy a Fidesz-frakció felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy aláírásával megkezdődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) ratifikációs folyamata, kedden a kormánypárti többség támogatta a CETA ideiglenes hatálybalépéséről szóló kormányzati álláspontot. Az egyezményt támogató 102 képviselő egytől-egyig a Fidesz-KDNP politikusa, így természetesen igennel szavazott Kövér László is.
Ahogy arról beszámoltunk 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés azt az országgyűlési határozatot, amely egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza. Eszerint a kormány aláírhatja az egyezményt (nem megakasztva ezzel az uniós gazdasági folyamatot), mert a parlament nem hagyja jóvá, hogy a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezései ideiglenesen is hatályba léphessenek.
Ez a kitétel elsősorban a befektető-állam közti beruházásvédelmi mechanizmusra vonatkozik, de az az Európai Bizottság álláspontja szerint csak a szöveg végleges elfogadása után léphetne hatályba - ugyanakkor a kereskedelmi jog Brüsszel kizárólagos hatáskörébe tartozik, így a CETA ideiglenes alkalmazása is már veszélybe sodorhatja hazánk GMO-mentességét.
Nem a barátunk
Ne feledjük, az a 102 fideszes-KDNP-s képviselő (köztük Kövér Lászlóval) annak a Kanadának nyitná meg a hazai agráriumot, a magyar családi gazdaságokat, amely országban 12 millió hektáron termesztenek génkezelt növényeket, ahol több mint 40 ezer Egyesült Államokbeli cégnek van leányvállalata (így a Monsantonak is), és ahol már akkora például a repce szennyezettsége, hogy sok országba egyszerűen nem tudnak exportálni kanadai cégek élelmiszert.
Azt is fontos tudni, hogy a CETA szövege már lezárt. Sem az Európai Bizottságnak, sem pedig a kanadai kormánynak esze ágában sincs azon változtatni, főleg nem Magyarország érdekeit figyelembe véve (eleve nehéz elképzelni, hogy egy ilyen nagyságrendű egyezményben megjelenhet a magyar érdek, hacsak akkor nem, ha Orbán Viktor megkötötte üzletét Berlinnel: a hazánkban összeszerelő-üzemeket működtető németországi központú óriás autógyárak profitérdeke oltárán feláldozza a magyar gazdákat, és így legalább a migránspolitikája miatt sem szórakozik vele Angela Merkel).
A szabadkereskedelmi egyezmény nemcsak az európai mezőgazdaságra jelent veszélyt, erről az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) nyílt levélben figyelmeztette Mikola István, biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt.
A CETA le fogja bontani az egészségtelen, feldolgozott élelmiszerekre és italokra fennálló tarifális akadályokat, amely további árcsökkenéshez vezethet, súlyosbítva a nem fertőző-betegségek és az elhízás járványszerű elterjedését mind Európában, mind Magyarországon.
A CETA nincs tekintettel az egészségtelen étrend jelentette egészségügyi veszélyekre és nem tartalmaz a fogyasztók és betegek védelmére vonatkozó rendelkezéseket az antimikrobiális rezisztencia (AMR) vonatkozásában.
A CETA nem garantálja, hogy a közszolgáltatások - ideértve az egészségügyi szolgáltatásokat - privatizációjára nem kerülhet sor a jövőben.
A megreformált befektetővédelmi rendelkezések sem fogják megakadályozni a dohány-, alkohol- és egészségtelen élelmiszer-befektetőket, hogy peres eljárást indítsanak olyan népegészségügyi vonatkozású szabályok ellen, mint a dohánytermékek egységes, márkajelzés nélküli csomagolására vagy a transzzsír élelmiszerekben való korlátozására vonatkozó magyar szabályozás.
A CETA nem biztosítja a kereskedelem és egészségpolitika összhangját. A fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek nem ismerik el a népegészségügyi fenntarthatósági szempontokat és nem hivatkoznak a népegészségügy területén létező, globális egyezményekre, politikai kötelezettségvállalásokra és célkitűzésekre.
Ugyanakkor közös célkitűzésként jelöli meg a nemzetközi együttműködést olyan a biotechnológiával összefüggő kérdésekben, mint például a géntechnológiával módosított szervezetek alacsony szintű jelenléte(!!!), illetőleg előírja a szabályozási együttműködés kialakítását a biotechnológiai termékekkel kapcsolatos szabályozási gyakorlatok káros kereskedelmi hatásainak mérséklése érdekében. Erre is igent mondtak Kövér László vezetésével a kormánypárti képviselők.
"A CETA életveszélyes"
- szögezte le lapunknak Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa. Az országgyűlési képviselő nyomatékosította, nem mehet bele hazánk a multik által ránk erőszakolt versenybe, amely arról szól, hogy
MIKÉPP TUDJUK A LEGGYORSABBAN LEÉPÍTENI HAZÁNK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁT,
HOGYAN TUDUNK MINÉL OLCSÓBBAN GMO-KAT TERMESZTENI,
VAGY HOGY MINÉL HAMARABB AZ INDIAI FIZETÉSEK ALÁ KERÜLJÖN A MAGYAR BÉRSZÍNVONAL.
Magyarország ellenben a minőségi, minél jobban feldolgozott termékek piacra juttatásában lenne érdekelt - rögzítette a politikus.
Magyar Zoltán szerint a keddi CETA-val kapcsolatos szavazás azt is megmutatta, hogy a Brüsszellel szembeni valódi szabadságharc ismét elmaradt.
Az MSZP még ahhoz sem elég tökös, hogy nemet mondjon az egyezményre - utalt a jobbikos politikus arra, hogy a szocialista frakció erejéből csak egy gyenge tartózkodásra futotta.
"Az MSZP-től nemzetközi szinten érdekérvényesítést ne várjon el senki, náluk még szavak szintjén sem fordul elő ez a téma"
- bírálta Magyar Zoltán a baloldali pártot (egyébként volt valami komoly zavar kedden a szocialista fejekben, az biztos).
http://alfahir.hu/es_akkor_102_kormanyparti_politikus_felajanlotta_a_nemzeti_szuv erenitasunkat_brusszelnek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 18:37:44, szerda
|
| |
| |
Zseniálisan kreatív módszerekkel sarcolják meg a magyarokat
2016. október 12., 12:01
Privátbankár
Csak a képzelet szab határt
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda friss összefoglalója emlékeztet: tavaly január 1-jétől az adótörvények lehetővé tették a helyi önkormányzatok részére, hogy települési adókat vessenek ki. A tapasztalatok szerint az önkormányzatok szívesen éltek is a lehetőséggel, több mint 60 településen alkalmaznak jelenleg ilyen adót.
A kivetett adók jó része ingatlanhoz kötődik, ami nem meglepő, hiszen az ingatlan-nyilvántartáson keresztül az ilyen adó teljesítése ellenőrizhető a legjobban. Míg több önkormányzat vezetett be termőföldadót, addig különleges adófajták is születtek: a Vas megyei, kb. 3200 lakost számláló Csepreg a halastavak tulajdonosait vonta adóztatás alá, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 3600 lakosú Taktaharkány a nádasok tulajdonosait sújtotta adóteherrel.
A termőföldadók mellett nagyon sok egyéb adófajta jelent meg. Kifejezetten távközlési célzatú építmények megadóztatását célozta meg a toronyadó: a nyugat-dunántúli Bodonhelyen, a Pest megyei Pilisjászfaluban, továbbá a Somogy megyei Gamás és Látrány községekben is ilyen adót vezettek be. Különleges az óbudai giccsadó: ez azt hivatott megakadályozni, hogy az építési engedélyeztetéshez nem kötött lakóházépítések nyomán ne váljon rémisztővé a kerület utcaképe. Közkeletű a gépjárműadó hatálya alá nem tartozó járművek adóztatása is: a Szentgotthárdtól 5 km-re fekvő Magyarlak a traktorokat és azok pótkocsiját vonta adóztatás alá, Nagymaros pedig a vízijármű-tulajdonosokat sújtja hajóadóval. De nem maradtak ki az adóztatás alól a lovak sem: Pilisjászfalu a ló- és póniló-tulajdonosokat egyedenként évi 150 000 Ft megfizetésére kötelezte.
Meddig terjed az adóztatási hatáskör?
Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa szerint bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széleskörűnek tűnik, egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot. Míg már a múltban is sok önkormányzati adó esett e korlátozás áldozatává, addig jelenleg erősen kétséges például a termőföldadó jogszerűsége azon ingatlantulajdonosok esetében, akik földjüket bérbe adják. Ők ugyanis a bérbeadásból származó jövedelmek után szja-t fizetnek, ami egyes értelmezések szerint érvként felhozható az ellen, hogy ugyanazon földtulajdon után az önkormányzat őket egyszersmind helyi adó fizetésére is kötelezze. Hasonló ügyben járt is már el a közelmúltban a Kúria Önkormányzati Tanácsa és meg is semmisítette a balmazújvárosi termőföldadót, arra hivatkozással, hogy az adózó a termőföld őrzéséért egyidejűleg mezőőri járulékot is köteles fizetni.
Egy települési adó kivetése alkotmányossági aggályokba is ütközhet. Az Alkotmánybíróság több alkalommal kimondta, hogy az olyan adó is, amely a tulajdon tárgyát gyakorlatilag elvonja, ellentétes az Alaptörvénnyel. Ugyanígy jogellenes azon adó, amely nem veszi figyelembe az adóalanyok teherbíró képességét.
Egy rendelet érvénytelenségének megállapítása során sikerre vezethet akár azon érvelés is, hogy a jogszabályt megalkotó hatóság nem tartotta be a jogalkotásra vonatkozó legfőbb elveket. Így például a jogszabály előkészítője köteles a szabályozás várható társadalmi, gazdasági és költségvetési következményeit felmérni. Ha ez elmarad vagy nem megfelelően történik meg, úgy adott esetben lehet az adó érvénytelenségére hivatkozni.
Mit tehet, aki nem akar fizetni?
Barta Péter kiemelte, hogy nem elég, ha egy önkormányzati adórendeletet érvénytelennek tartunk, fontos tudni azt is, hogy hogyan is lehet ezt érvényesíteni. Ha a rendelet az Alaptörvénnyel ellentétes, annak megsemmisítésére az Alkotmánybíróság jogosult. Ehhez a szervhez azonban hosszú az út. A panaszt elsősorban az ombudsmannál vagy az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tudja benyújtani az adózó. Érdemes arra felkészülni, hogy az eljárás éveket fog igénybe venni.
Más a helyzet, ha a jogszabály-ellenességre adófizetéskor akarunk hivatkozni. Ekkor ugyanis az adót kivető határozattal szemben szükséges fellebbezni, majd bírósági eljárást kezdeményezni, amelynek végén az adott egyedi ügyben kerül a Kúria vagy az Alkotmánybíróság elé a kérdés: valóban hibázott-e az önkormányzat. Még ha kezdeményezi is az adózó a felülvizsgálatot, magát az adót érdemes befizetni: ha netán az adózó elveszíti az eljárást, akkor a meg nem térülő jogi költségeken túl, az adó befizetésének elmaradása miatt adóbírsággal és késedelmi kamatokkal is számolnia kell. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 18:31:17, szerda
|
| |
| |
Át is ment a parlamenten: a stadionokra menő közpénz elveszti közpénz jellegét
Az MSZP “véletlen" szintén megszavazta a #fidesz tolvajlási javaslatát.
Te meg elhiszed. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 18:28:13, szerda
|
| |
| |
“A Fidesz támogatja az adótitok szűkülését és az átláthatóság növelését"
“A Fidesz-frakció támogatja az adózás rendjéről szóló törvény módosítását, mert így kevesebb lesz az adótitok és bővül a megismerhető adatok köre. A parlament által ma elfogadott módosítással egyértelműbb és egységesebb lesz az adótitok kezelése.
Az eddigi szabályokkal ellentétben már nem tekinthető adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás mértéke és az igénybe vett kedvezmény összesített nagysága, a kapott támogatások összege, az adókedvezmény, a jóváírás mértéke, ezek tehát nyilvánosan elérhető, bárki által megismerhető adatok. Az adótitok fogalma gyakorlatilag 25 éve változatlan, minden az adózást érintő tény, adat, körülmény - beleérve azt is, hogy vállalkozás vagy akár magánszemély adókedvezményt vesz igénybe, vagy az adójából, illetve az adóalapjából támogatást ad - adótitoknak minősült. A most elfogadott törvényjavaslat ezen változtat. Egyrészt feloldja azt az ellentmondást, hogy a cégek beszámolóiban szerepeltetett adatok ne minősüljenek a jövőben adótitoknak, másrészt az átláthatóság biztosítása érdekében a nem üzleti vagy nem a magánszférába tartozó adatok megismerhetőségét teszi lehetővé.
Fidesz-frakció Sajtóosztály “ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 18:10:21, szerda
|
| |
| |
2016. október. 12. 08:51
Furcsa új cég bukkant fel a letelepedési kötvények piacán
szerző:
hvg.hu
Feltűnt egy új vállalkozás, a European Settlement Immigration Service Ltd. a letelepedési kötvények piacán - írta a Magyar Nemzet. A cég fél áron forgalmazza az államkötvényt, sőt két másik közvetítőcéggel is leszerződött.
Egyre furcsább céghálók alakulnak ki a már eddig is átláthatatlan letelepedésikötvény-üzletben, egy újabb vállalkozásról derült ki, hogy fél áron adja a kötvényt, és valószínűleg szintén hitellel pótolja ki a hiányzó összeget - közölte a Magyar Nemzet.
A European Settlement Immigration Service Ltd. vietnami állampolgároknak kínálja a letelepedési kötvényt. A társaság honlapján az ügyfelek választhatnak: 300 ezer euróért megveszik a kötvényt, vagy töredék áron, 135 ezer euróért (41-42 millió forint) megszerzik a letelepedési engedélyt, de ebben a konstrukcióban nem kapják vissza a futamidő végén a pénzüket.
A lap szerint szembemegy a pénzes külföldi befektetők letelepedését lehetővé tevő törvény eredeti célkitűzésével, hogy a tökéletesen átláthatatlanul működő közvetítők fél áron is árulják a kötvényt. Ezenkívül komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent, hiszen akár 135 ezer euróért is tartózkodási engedélyhez lehet jutni, ami a Magyar Nemzet szerint terroristák számára is vonzó lehet.
Az új cég, a European Settlement érdekessége, hogy az Arton Capital ügyvezetője, Balogh Radosztina Veselinova és az Innozone Holdings Ltd. ügyvezetője, Földvári Gábor együtt hirdeti a cég szolgáltatásait, miután együttműködési megállapodást kötöttek a vállalkozással.
Az Arton Capitalról korábban kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy (EBPMC) nevű cégén keresztül szerződik a pénzes külföldiekkel, vagyis a magyar kft. sem tekinthető átláthatónak emiatt.
Egy másik közvetítő, a Kajmán- szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) idén május 10-én jelezte, nem forgalmaz többé vietnami ügyfeleknek letelepedési államkötvényt, a jövőben csak a kínai bevándorlókra koncentrál. Az Országgyűlés Bánki Erik vezette gazdasági bizottsága két héttel később az Arton Capitalnak adta át a vietnami kuncsaftok kereskedési jogát.
Ebből arra lehet következtetni, hogy az engedélyeket kiadó fideszes többségű parlamenti bizottság szűk körön belül, egymást akár személyesen is ismerő, megbízható háttérembereknek ad busás haszonnal kecsegtető üzleti lehetőséget - közölte a lap.
http://hvg.hu/kkv/20161012_letelepedesi_kotvenyek_uj_ceg?honnan=Nemzeti_Hirhalo |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 17:54:23, szerda
|
| |
| |
Forgács Erzsébet 2016-10-12
Akkor az Orbán Viktor nevű ember ma egy huszandrangú ügyvéd lenne
Elérhető közelségbe került a megoldás, Magyarország minden problémája egy perc alatt orvosolható. Legalábbis az LMP szerint. Amint sikerült abbahagynunk a vinnyogást, nézzük, mint mondott Sallai Róbert Benedek az ATV műsorában:
,,Én lassan ott tartok, hogy szerintem az LMP-nek be kellene jelentenie, hogy Simicskának valamilyen amnesztiát adjunk, ha bevall mindent a Fideszről, amit tud".
Játszadozzunk el a gondolttal, hogy az LMP bejelenti. És akkor mi van? Mert az LMP kompetenciája nagyjából annyi egy egytől százig terjedő skálán, ahány betűből áll a párt nevének rövidítése. Vagy annyi sem. Ezzel az erővel én is bejelenthetném, hogy nem fogok haragudni Simicska Lajosra, ha megbuktatja az Orbán Viktor nevű embert.
De én történetesen nem mondanék ilyet soha, mert úgy gondolom, hogy Simicska Nagyonokos Lajosnak soha el nem évülő bűne az, ahová mostanra ez az ország züllött. Aki gyűlöli Soros Györgyöt azért, mert igyekszik belepancsolni Európa sorsának alakulásába, az vidáman gyűlölheti Simicska Lajost is. Mert ő nem csak igyekezett, hanem tényszerűen mindent megtett azért, hogy mostanra egy elmeroggyant akaratán függjön minden magyar minden egyes napja.
Ha Simicska Lajos nem építette volna fel azt a gazdasági háttérhatalmat, amit felépített, a Fidesz ma nem itt tartana. Ha Simicska Lajos nem működött volna közre aktívan abban, hogy Orbán Győző bányát vásároljon, a Fidesz ma nem itt tartana. Ha Simicska Lajos nem tervezte volna meg és vezényelte volna le a média megszállását, a Fidesz ma talán már nem is létezne.
De Lajos ott volt az első perctől kezdve. A Fidesz-székház eladásánál, az eladásból befolyt összeg szétcsatornázásánál, az Orbán família magánvagyonának megalapozásánál. Ott volt Lajos az uniós források csapjánál és dagadtra szívta magát. Ezzel - többek között - csak az a baj, hogy mások elől szívta el a forrásokat. Mint ahogy mások elől szívja el a forrásokat Mészáros Lőrinc és pereputtya, Tiborcz István és a hasonszőrű élősködők hada.
Itt egy régebbi cikk a Fidesz alapozásáról és itt a cikk folytatása. Ha Simicska nincs, vagy legalább egy kicsit kevésbé megalomániás, akkor most a Fidesz sincs a ma ismert formájában. Akkor az Orbán Viktor nevű ember ma egy huszandrangú ügyvéd, szabadidejében pedig a helyi focicsapat edzője lenne.
Tudom, hogy nincs olyan a valóságban, hogy mi lett volna, ha. Ezért kezeljük egészen nyugodtan tényként, hogy bizony az van, ami van. Van egy Fidesz nevű valami, ami már réges-régen megszabadult minden olyan tagjától, aki valóban az ország sorsának jobbá tételét akarta megvalósítani. Ma a párt csak a kormány érdekét szolgálja, a kormány pedig az Orbán Viktor nevű ember akarata szerint működik.
Miközben az a párt, amelyiknek az ország boldogulásán kellene munkálkodnia, megszabadult minden gátlásától, Simicska Lajos vígan éli világát. Pont annyira nem érdekli az országban élő családok sorsa, mint ahogy nem érdekelte 30 évvel ezelőtt, 20 évvel ezelőtt és 10 évvel ezelőtt sem.
Tudom, hogy sokan hajlamosak benne látni a megoldást, de ő nem megoldás, hanem a fertőzés forrása. Nem gyógyszer, hanem maga a betegség. Amit tett, arra nincs és soha nem is lehet bocsánat. Üzleti alapon nem lehet adni-venni sem az erkölcsöt, sem az emberséget, a becsületet. Ha Simicskát egy percig is érdekelte volna az ország sorsa, már régen borította volna a bilit és nem a saját büntetlensége, esetleges üzleti haszna lebegett volna a szeme előtt.
Az már csak széljegyzet ebben a szánalmas történetben, hogy az LMP legalább olyan kompetens az amnesztiaosztásban, mint a sarki zöldséges. Semennyire.
Azonban nem árt arra figyelni, hogy minden sikerpropaganda ellenére a kormánypárt döglődik. A Fidesz egyedül Orbán Viktorra épül, nélküle nincs a párt sem. Orbán Viktor a nép bálványa, a Fideszt azért fogadják el az emberek, mert hozzá tartozik. Nem hinném, hogy bárki át tudná venni a helyét. A rajongók szívében biztosan nem. A fideszesek nagy része éppen annyira megveti a Rogánokat, Szijjártókat, Lázárokat, Matolcsykat, mint a nem fideszesek.
Ezért kell minden erejükkel Orbánra koncentrálni és őt védeni mindentől és mindenkitől. Ha Orbán megomlik, dől az egész mutatvány. Márpedig bármikor összeomolhat. Túl nagy rá ez a kabát és ezt sem nacionalizmussal, sem populizmussal nem lehet testre szabni. Ha Orbán meggyengül, úgy szét fog futni a pénzért hűségesek tábora, mint a szél. Akkor pedig nem marad más, mint a nyomozások és tárgyalások végtelen sora és nem csak a jelenlegi kormánypárt kerül nagyító alá.
Azok között, akiket az új ügyészség elővesz, Simicska Lajosnak igen előkelő helyen kell szerepelnie. Valahol Polt Péter és Orbán Viktor között.
http://kolozsvaros.com/2016/10/12/akkor-az-orban-viktor-nevu-ember-ma-egy-huszand rangu-ugyved-lenne/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 16:32:45, szerda
|
| |
| |
Az internet nem felejt: A zemútnyócgól
2013. október 11-én a magyar labdarúgó válogatott 8-1-es vereséget szenvedett a holland nemzeti tizenegytől. Pedig, ez a magyar válogatott, legalábbis Orbán Viktor elővezetésében, szerethető csapat volt.
Banánköztársaság | Szerző: fsp | 2016. október 12.
nyolc_gol_orban
Ezzel persze azt is mondták, hogy az előzőek, akik Gyurcsányék idején futottak ki a pályára, nem voltak szerethetők. Nyilván a multikat képviselték a magyar emberek ellenében. A vereséget követően Egervári Sándor szövetségi kapitány lemondott tisztéről, mi pedig megtudtuk, hogy ezért a vereségért is a sokat emlegetett elmúlt nyolc év a hibás.
Ezt írtam akkor erről.
Föld S. Péter
Ezért is Gyurcsány a hibás. A hollandoktól elszenvedett 8-1-es vereségért. Meg persze Bajnai, de leginkább a zemútnyócév.
Ők hárman tehetnek mindenről, miattuk nem sikerült nyerniük a fiúknak. Ha Gyurcsányék annak idején több stadiont építettek volna, akkor most más lenne minden. Meg a Bajnai is, aki mindenféle csip-csup gazdasági ügyekkel foglalkozott, ahelyett, hogy a felcsúti futballt fényezte volna.
Ha ma Gyurcsány lenne a miniszterelnök, akkor most nem nyolc, hanem tizenhat gólt kaptunk volna a hollandoktól. Ha Bajnai, akkor meg húszat. Vagy, ki se mentünk volna a pályára, mert már előre tudjuk, hogy nem érdemes. Már eleve vesztesek lennénk.
Vegyük észre azt, ami jó. Hogy a tizenhatodik percig például egyetlen gólt sem kapott a magyar válogatott, és többször is volt olyan tíz perc, amikor nem rúgtak nekünk újabbat.
Amúgy meg, a FIFA is benne van rendesen. Akárcsak Brüsszel a magyar rezsicsökkentést, a nemzetközi labdarúgó szövetség az unortodox magyar futballt nem díjazza. Ahelyett, hogy értékelnék, hogy Magyarország egy laboratórium, és mi másként játszunk, mint a többiek.
Miközben mi új, a másokénál hatékonyabb módszerekkel kísérletezünk, ők még mindig leragadnak a régi megoldásoknál. A megszokások rabjai, egy régi, letűnt kor emberei. Ragaszkodnak ahhoz a téveszméjükhöz hogy az a csapat nyer, amelyik több gólt rúg, mint az ellenfele. És az jut ki a világbajnokságra, aki több pontot szerez a vetélytársaknál.
Idejétmúlt felfogás, de szerencsére mi már túl vagyunk ezen. Volt idő, amikor még mi is ezt gondoltuk, ebben hittünk, mert akkor ilyen volt a világ. De azóta sok minden megváltozott, a FIFA fura urai is észrevehetnék.
És idehaza is a megszokottól eltérő gondolkodásra lenne szükség. Nem fanyalogni kellene azon, hogy nyolc gólt kaptunk, miközben nekünk csak egy szerencsés tizenegyesből szerzett találatra futotta. Hanem örülni annak, hogy végre van egy szerethető csapatunk. Megmondta Csányi Sándor, Egervári Sándor, és - nehogy bajunk essék, amiért a sor végére hagytuk - mindezt maga a Kedves vezető is megerősítette.
Szerethető ez a csapat, mert a miénk.
Ezzel persze azt is mondták, hogy az előzőek, akik Gyurcsányék idején futottak ki a pályára, nem voltak szerethetők, a Bajnai-éra idején pedig kifejezetten ellenszenves csapatunk volt. Nyilván a multikat képviselték a magyar emberek ellenében.
Vannak, akiknek még rémlik, hogy a korábbiak is a mi országunkat képviselték. Ők is magyar mezben futballoztak, és a magyar himnuszt énekelték a meccsek előtt.
Egervári Sándor a hollandiai zakót követően lemondott a szövetségi kapitányságról. Mielőtt végképp eltűnt volna a feledés homályában, megkérte a szurkolókat, hogy az Andorra elleni meccsre jöjjenek ki minél többen, mert kell a biztatás a fiúknak.
Nekünk is kellene valami biztatás, többi magyaroknak, akik nem vagyunk a magyar labdarúgó válogatott játékosai. Számunkra is jól jönne egy kis hátba veregetés, hogy ne csüggedj öreg, egyszer már tényleg jobb lesz.
És ha egyszer nem, akkor majd valamikor.
Mert most az van, hogy hiába teljesítünk jobban, csak az alagutat látjuk a fény végén.
A helyzet azért mégsem teljesen reménytelen, lenne itt egy megoldás: Orbán Viktor for President.
Nem az ország, hanem az MLSZ élére.
http://gepnarancs.hu/2016/10/az-internet-nem-felejt-a-zemutnyocgol/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 16:25:08, szerda
|
| |
| |
A Fidesz politikusai arra jutottak: ölni kell, vagy ők ölnek meg minket
Interjú Tölgyessy Péterrel
Kolozsi Ádám
2016.10.12. 07:58
Hiába vannak meg formálisan a demokratikus intézmények, a hatalomváltás szinte lehetetlen, az ellenfél minden eszközzel megsemmisíthető, ellenzéki erők csak zárványként létezhetnek Magyarországon - mondta Tölgyessy Péter egy konferencián. A magyar válság nemzetközi trendbe illeszkedik: a trumpizmus azt mutatja, hogy az érvelés szokásos szabályai már nem számítanak, csak a mítosz és a hazugság hatásos. Interjú az orbánizmus és a Kádár-rendszer hasonlóságairól, és arról, hogy ha a rezsim valamikor bukni fog, magával fogja rántani a mai ellenzékét.
Gyurcsány, Vona és az MSZP része a rendszernek, nem a mai ellenzék fogja legyőzni a Fideszt.
Orbánnak több félnivalója van a civilektől, mint a pártoktól.
Orbán világbajnok bűnbakképzésben, hatalmi politikájában Mussolinire emlékeztet, és a korszellem irányítójának hiszi magát.
Az orbánizmus tudatosan épít a kádárizmus hagyományaira, a rezsimnek sikerült elszeretnie a kádári kisembert.
Nem látni az Orbán-rendszer végét, de ha egy rendszer meginog, váratlanul gyors lehet a bukása.
Sorsszerű a kormány leválthatatlansága, ez nálunk a nemzeti hagyomány?
Egyáltalán nem antropológiai meghatározottság, hogy a magyarok ilyenek. Mégis, az ország ismétlődő nekilendülések után valahogyan mindig visszatér a leválthatatlan főhatalom otthonosságához. Negyedszázaddal 1989 után újra nyakunkon a leválthatatlan hatalmi szerkezet és a versenyképtelen, államközpontú gazdaság.
Még mindig a Kádár-rendszer?
Tölgyessy Péter
Az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója a rendszerváltás idején az Ellenzéki Kerekasztal meghatározó szereplője volt az SZDSZ delegáltjaként. Az első ciklusban a liberális párt frakcióvezetője majd elnöke, a Pető Iván-féle szárnnyal szemben azonban alulmarad. Ellenzi az MSZP-vel való koalíciót, 1996-ban aztán kilép az SZDSZ-ből, az első Orbán-kormány alatt már a Fidesz-frakció tagja. A parlamentben, ahogy 1993 óta, ekkor sem szólal fel; inkább teoretikus, mint gyakorló politikus, aki frakciótagként is a független közíró szerepében próbál maradni. Miután 2006-ban felhagy az aktív politizálással, főállású kutató és egyetemi oktató, fő témája a magyar modell válsága.
Jól látszik ez például a jogtudat állapotából (erről itt olvashat bővebben - K. Á.) De a mostani helyzetben legalább ennyire benne van a sokkal régebbi tradíció ereje is. Ugyanakkor a térség többi országában, mi több, a Nyugat magországaiban is elveszíteni látszik 1945 utáni egyensúlyát a világ.
Hódít az irracionalizmus, bomladozik a régi pártok és általában az elitek tekintélye. Mindez egyesül Orbán Viktor rendszerében.
A huszadik században nem először az új trend részben nálunk indult meg.
Hány évtizeddel éli túl magát az államszocializmus, meddig lehet Kádárra mutogatni?
A kádári generációk szép lassan mennek ki az életből, a pártjuk is eltűnőben van, de a fiatalabbak a hétköznapokban számos magatartást tovább visznek. A magyar vállalkozók jó része úgy gondolja: nem is igen létezik piaci versenyképesség, a cselezés többet ér. A siker titka inkább az adók elkerülése, az állam lenyúlása és a piaci partnerek kijátszása. Ez a Kádár-korszak mintáinak a továbbélése. A magyar átmenet azzal az abszurd tehertétellel indult, hogy miközben minden statisztika szerint ‘89 előtt folyamatos lecsúszásban voltunk, a magyar családok a kádári évtizedeket felemelkedésként élték meg, hogy az igyekvő és főleg az ügyes emberek boldogulhatnak. Máig szinte ez az egyetlen eredményes boldogulási minta nálunk.
Mi az, ami még annyira vonzó a Kádár-rendszerből?
Magyarország a világháború előtt alig maradt el Olasz- és Írországtól, nagyjából Finnország szintjén állt, és megelőzte Spanyolországot. 1989-re igencsak lemaradtunk ezektől az országoktól. Fájdalmasan kimaradtunk a nyugatos felzárkózás lehetőségéből, ám a magyarok a huszadik század megannyi viszontagsága után egyedül a hosszú kádári évtizedekben kaphatták meg a gyarapodás tartós kiszámíthatóságát.
HUSZ4417
Fotó: Huszti István / Index
A kádárizmus a szörnyűséges korai kommunizmust otthonosabbá tudta tenni. Valahogy beleillesztette a magyar hagyományba, úgy-ahogy élhetővé tette. Az orbánizmus is ezt próbálja megtenni a kapitalizmussal. Megpróbálja a meglévő hazai mintákhoz igazítani: annak, hogy az Orbán-rendszernek jelentős az állampolgári támogatottsága, ez az egyik oka. A rendszerváltás nyugatos felzárkózási eszméje elbukott: mára kiderült, hogy az a kapu, amiről azt hittük, hogy még nyitva van, időközben bezáródott. Az egész térségben senkinek sem sikerül igazán, ami korábban a finneknek, az íreknek, vagy akár a spanyoloknak. A mai világkapitalizmus eleve kevésbé kedvez a közép-európai felzárkózásnak, másrészről jöttek olyan vetélytársak, mint Kína és India, amelyek lényegesen versenyképesebbek, mint mi. Egyelőre nemigen tudnak többet, viszont olcsóbbak és szorgosan igénytelenebbek.
Otthonossá tenni a kapitalizmust - az Orbán-rendszer csak pszichológiai védelmet kínál?
Egy országot akkor is egyben kell tartani, ha sikertelen - és Magyarország meglehetősen sikertelen. Ha nem tudunk eredményt elérni, akkor legalább felelőst és ellenséget kell adni. Ezt az Orbán-rendszer roppant tehetséggel végzi, világcsúcsszintű bűnbakképző. De a legfontosabb: az orbánizmus illeszkedik egy nagy világtrendbe.
A trumpizmus és a valóságelv feladásán kívül ez miből látszik?
‘89-ben az volt az uralkodó elmélet, hogy győzött a globális kapitalizmus és a liberális demokrácia. Ám a legfejlettebb világban már jó ideje rosszabbul megy a középosztályoknak, miközben a legfelső rétegnek ütemesen növekszik a vagyona. Negyven esztendeje gyarapodnak az egyenlőtlenségek a fejlett világon belül. A piacokon alulmaradók most a demokrácia intézményeit felhasználva lázadnak fel az elitek igazsága, tudománya ellen. Már Arisztotelész is tudta, hogy a demokráciánál nincs esendőbb rendszer, könnyen a demagógok uralmához vezet, csak akkor működhet jól, ha erős a közép. Akkor lehet a népre bízni a kormányzást, ha viszonylag széles és stabil középréteg létezik. Már pedig a közép a magországokban is gyengül, megrendült a régi biztonsága. Magyarországon pedig alig akad valóban polgári közép.
HUSZ4370
Fotó: Huszti István / Index
Az Orbán-kormány pszichológiailag nem éppen ezt a hiányzó közepet próbálja erősíteni?
A lelki dimenzió nagyon jelentős. Orbán Viktor egyszerűen visszamondja azokat a hiteket, képzeteket, mítoszokat, amelyeket a magyar közvélemény többségében gondol. Ezt pontosan mérik is a kormány környékén, és egyszerűen visszakiabálják, amit hallani akarnak az emberek, elképesztő sikerességgel. A jelszavak mind arról szólnak, hogy a közepet támogatja a hatalom, megvédi őket a külvilág ,,gonoszaitól".
A valós gazdasági protekcionizmus csak illúzió?
Egy kormány működését nem a szövege alapján érdemes megítélni, hanem például a költségvetése alapján. A középet jól lehet támogatni, mondjuk a minőségi oktatással és a hatékony egészségüggyel.
Az Orbán-rendszerben azonban a fő irány, hogy ezek a költségvetésben szorulnak vissza, jobban, mint a Bokros-csomag idején.
A Fidesz-hatalom szociálpolitikája régi hazai hagyományt követ: már a dualizmus korától, de a két világháború között még inkább a magyar állam alapvetően a felső és a magas státuszú, de a lecsúszástól félő rétegeket támogatta elsősorban, nem az igazán elesetteket. Az igazi nagy állami források most is a legfelső csoportoknak mennek, ez a tényleges gazdaságpolitika.
Klientúraetetés tényleges középosztály-építés helyett?
Pontosan. Csakhogy elkötelezett támogatók nélkül nem lehet politikai siker. A Fidesz alapítói ezt megtanulhatták már a legelső parlamenti ciklusukban. Sokáig az ő pártjuk vezetett minden népszerűségi listát, aztán 1994-ben a szocialisták szereztek 209, a Fidesz pedig 21 mandátumot. Kudarcukban sok más mellett jócskán benne volt az is, hogy a baloldali véleményformálók teljességgel uralták a nyilvánosságot, masszív gazdasági hátterük volt. A Fidesz ‘93-94-es alaptraumája, hogy a demokratikus chartás értelmiség szabályosan a vesztükre tör, hogy a legkülönbözőbb kádári gyökerű csoportok, főleg a reformértelmiség és a régi hazai baloldali progresszió emberei monopolizálják a nyilvánosságot. A Fidesz akkor vagy beáll a sorba, és akkor ő lehet a legkisebb fiú Horn Gyula kormányában, vagy harcol az életben maradásáért.
Olyan brutális a baloldali értelmiség engesztelhetetlensége, hogy ez a harc egyedül a chicagói gengszterháborúhoz hasonlítható.
Aki előbb húzza elő a revolvert, és nem ismer se istent, se embert, annak lehet esélye. Ezért egy ellen-MSZP-t szükséges felépíteni, mert különben remény sincsen más politikára, mint a kádári gyökerű baloldalé.
HUSZ4363
Fotó: Huszti István / Index
Ez a Fidesz-alapítók jó részének alapélménye: a baloldal pártjai a kommunizmus éveiből hozzák roppant média- és gazdasági hatalmukat, és bűnben fogant klientúrájuk átfogja az egész országot. Velük szemben kizárólag egy hasonló erő lehet eredményes.
A Fidesz politikusai arra jutottak: ölni kell, különben ők ölnek meg minket, és köztes megoldás nincs.
A Lánczi András-féle tétel, hogy a Fidesz módszeres klientúraépítése valójában előrevivő korrupció, ténylegesen még az 1993-94-es Fidesz kudarc élményéből született.
Mikor beszélt utoljára érdemben Orbánnal?
Még jóval a 2010-es választások előtt, egy egész délelőttön át. Eltökélten bízott az egykulcsos adó bevezetésének áldásos hatásában. Az újabb rendszerváltás átfogó terve azonban még nemigen munkált a fejében. Vérbeli politikusként a következő lépés elhatározásának feladata foglalkoztatta. A nyolcvanas évekbeli kezdettől mindenkor az uralkodó korszellem élén próbált járni. Habozás nélkül alakítja céljaihoz akár a tényállításait is. Az igazság és a racionalitás nála mindig a politikai akarat szolgálólánya volt. 2010 után nem csekély kockázatot vállalva tulajdonképpen elsőként ismert fel egy egészen új trendet a világban. Mára egyenesen a korszellem irányítójának vélheti magát.
Hiszi vagy mondja?
Rendszere minden korrupciója és hamissága ellenére nyilvánvalóan meggyőződéssel képzeli országmegváltó küldetését. Valóságosan hisz a régi Nyugat alkonyában. Határozottan úgy érezheti, hogy a régi nyugati politikusoknál messze inkább tudja, mire van szüksége országának, sőt az egész nyugati világnak. 1994 előtt ő volt a nyugatos mintákat a legpattogóbb hangütéssel számon kérő hazai politikus. Sokáig még inkább szakpolitikai terveket fontolgató vezető volt, újabban viszont már legszívesebben a régi nyugatos megoldásokon átlépő történelmi narratíváiról beszél.
Hogy látja, mikor fordult Orbán a kádárizmus felé?
A 2004-es népszavazás elveszítése után, 2006 környékén. Ekkor vált világossá számára: egyedül a hagyományos jobboldali táborra támaszkodva nem képes legyőzni a baloldali koalíció pártjait. Hát megpróbálta elszeretni tőlük a kádári kisembereket és a gyermekeiket. Ez volt a ,,rosszabbul élünk" kampány. Ám Medgyessy Péter kezdeti nagyra nőtt költekezése után ez csekély hozadékkal járt. A kádári kisemberhez az MSZP-nek egyébként is bérlete volt. Hogy a Fidesz váltása, a polgári helyett plebejusnak mondott magatartása bejöjjön, ahhoz kellett a régi baloldal összeomlása is. Nem annyira a Fidesz ügyessége volt ebben, hanem az, hogy már megint adósságcsapdába került az ország. A túlköltekezésre már megint megszorítások és felemás piacosító reformok következtek. Ha úgy tetszik, a baloldali koalíció részben ugyanabba bukott bele, mint Kádár János.
HUSZ4373
Fotó: Huszti István / Index
Elfelejtett demokratikus múlt
Az Orbán-rendszer tükrében a magyar történelem utóbbi kétszáz éve is új fényben látszik: bár az ország újra és újra nekifeszül, nem éri el a célját, kudarcot vall a nyugatos felzárkózás - mondta Tölgyessy a Történelemtanárok Egylete hétvégi konferenciáján; szerinte itthon a demokratikus időszakok rövidek, míg a ,,demokrácia-apályok" nagyon hosszúak. Az Emlékezetkiesés, avagy demokratikus hagyományainkról című konferencia egyik célja a mára nagyrészt elfelejtett demokratikus tradíciók - a polgári-demokratikus Vázsonyi Vilmostól és Rassay Károlytól a népi Szabó Zoltánon és Bibón át a Kádár-kor ellenzékeiig - emlékének erősítése. A történelemtanárok a demokratikus nevelést szeretnék erősíteni az iskolában, miközben új kerettantervet, a szakmai szervezetek nagyobb beleszólását, valamint szabad tankönyv- és atlaszválasztást követelnek. A történelemoktatás szükséges megújításáról itt olvashatja a TTE állásfoglalását.
Kádár a szokásos megítélés szerint kiegyezős, konszolidációs politikát folytatott. Orbán vajon miért nem kísérletezik ilyesmivel?
Orbán Viktor egy csomó mindenben egyáltalán nem kádári vezető. Az öregedő Kádár már kifejezetten konfliktuskerülő volt. Az ,,adok, hogy adj" régi osztrák-magyar örökségét próbálta a maga módján folytatni. Orbán Viktor viszont vérbeli háborús politikus. Lehetőleg mindenkor harcban, támadó akcióban igyekszik bemutatni politikáját. A kurucos ellenzéki sérelmi politika, a külvilág nagyjai elleni permanens szabadságharc, a magyaros odamondogatás és nem a labancos konszolidáció hozta meg számára a közönség támogatását.
Kádár konzervatív politikus volt Orbánhoz képest.
A miniszterelnök túlerő láttán nyomban korrigálja politikáját, ám mégis alapvetően Mussolini ,,veszélyesen élni" tételét követi. Naponta kell neki legyűrendő ellenfél. Nem is igazán érti az EU határolt konfliktusvállaláson és folytonos alkudozáson alapuló politikáját. Inkább itthoni ellenfelei módjára, zajos állításokkal igyekszik terelgetni európai partnereit is.
Az ön tézise, hogy a centrális erőtér a mai politikai váltógazdaság keretei között nagyjából leválthatatlan. Mit gondol, mikor és hogyan fog megbukni mégis a rendszer?
A mi térségünkben általában ,,a nemzetközi helyzet szokott fokozódni". Talán nem tévedek nagyot, ha azt hiszem, amíg ennek a rendszernek van felhajtóereje, van népi támogatottsága, tetejében ez a világtrend, addig létezni fog. Ha ez a trend megfordul, gyorsan átélhetőbbek lesznek a rezsim ma is nyilvánvaló súlyos belső feszültségei. Ha az ,,elvesszük a rosszaktól és odaadjuk az arra érdemeseknek" politika már nem működhet, mert már mindent odaadtunk a saját híveinknek, és végletekig túlterheltük az államháztartást, és mégsem vagyunk elég hatékonyak, az már folyamatos válságtüneteket okozhat. Néha megdöbbentően gyorsak a rendszerváltások. ‘87-ben is úgy tűnt, hogy a Kádár-rendszer még jó darabig eltarthat. Aztán hamarjában összedőlt önmaga súlya alatt, megette a rozsda, és a nagy Szovjetunióval együtt egyetlen csattanással összeomlott.
Ha valaki, ki fogja megbuktatni?
A magyar történelemben általában az ellenzékükkel együtt buktak a rendszerek. Nem a rendszer régi ellenzéke győzött a következő választásokon, hanem a megváltozott nemzetközi és belső viszonyok közepette a rendszer és ellenzéke együtt bukott el. Az új rendszer pedig már egészen más hatalmi és sokszor gazdasági szerkezetet hozott. Bajosan hihető, hogy a centrális erőteret a mai ellenzéki kínálatból győzheti le egyszer majd valaki.
Félek, hogy Gyurcsány Ferenc és Vona Gábor valójában része az Orbán-rendszer hatalmi felállásának, és a többiek is azok.
Félreértés ne essék, ehhez egyáltalán nem kell fizetett ügynöknek lenni, különböző módokon mindannyian mégis valahogyan részesei a rezsimnek. Legyőzendő ellenfélként szükség is van rájuk. Minél igyekvőbben dolgoznak a maguk sikeréért, olykor annál több hasznot hajtanak az Orbán-rendszernek. Még Vona Gábor tűnik a legtehetségesebbnek közülük, de ő túl közel van a Fidesz ideológiájához, a kormánypárt állandóan elszívja előle a levegőt. Egyébként is ő áll legtávolabb a nyugatos polgári megoldásoktól.
HUSZ4404
Fotó: Huszti István / Index
Nem a saját bénasága miatt nincs esélye az ellenzéknek?
Szerintem a bénaság jelentős részben csak látszat, a ténylegesen betöltött alárendelt szerep következménye. Ettől még persze mutatkozhatnak valóban bántóan alkalmatlannak. Itt van például a népszavazás. A miniszterelnök jelentősen elmaradt kitűzött céljától. Ami mindig jókora kudarc a vezetés minden tudására épített rendszerekben. De nézzük meg mondjuk az érvénytelen szavazatok arányát, ez a tulajdonképpen sikert jelentő hat százalék, ténylegesen az LMP szintje, úgy öt képviselői helyet lehet vele nyerni.
A sokfelé osztott ellenzék inkább stabilizálja a rendszert.
Egyik felét bármikor fel lehet mutatni: a múlt emberei a múlt megoldásaival. A legkisebb nagyon zöld. A harmadik meg sokban hasonlókat mond, mint a hatalom, ám kormányképtelen. Radikalizmusával a jobboldali mítoszokon belül tartja a lázadásra mindig kész fiatalabb korosztályokat. De ahogy most a népszavazáson is, szavazóit időről időre magához ragadhatja a centrális hatalom.
A pártban csalódott ellenzékiek a civil mozgalmár ellenzékiség kibontakozásában szoktak jobb híján reménykedni.
Nem is tévednek olyan nagyot. A civilektől több félnivalója akad a rendszernek, mint az ellenzéki pártoktól. Ha a civilek bizonyos részpolitikákban, legutóbb mondjuk a közoktatás ügyeiben kimondanak racionalitásokat, akkor mindenki tudja, hogy valós problémákról beszélnek. Ezzel már tényleges kockázatot jelentenek a hatalom mindenhatósága számára. Csakhogy: a magyar társadalom nem hajlandó tartósan civil megmozdulásokban részt venni. Nálunk többnyire ,,hivatásos civilek" tevékenykednek, akik abból élnek, hogy hivatásszerűen mozgalmat, jogvédelmet csinálnak. Így aztán amennyiben a kormány részben enged, vagy bármiért is csökken a közfigyelem, ellankad a mozgalom. Az egyetlen célú megmozdulásból képtelen átlépni egy magasabb fázisba. De a miniszterelnök is alaposan dolgozik azon, hogy elakadjanak, belenyomja őket a meglévő pártokba, vagy bármi más úton paralizálja őket.
Akkor Fidesz forever?
Egy bizonyos, a miniszterelnök tartós berendezkedésre készül. Ma még jobbára neki dolgozik a világ mozgása. Rendszerének létezése akár hosszú évtizedekre is szólhat. Csakhogy itt van maga a Fidesz: alig harmincan kezdték, egy rendíthetetlennek látszó hatalom állt velük szemben, és mi lett a vége. Utolsó száz évünkben 11 különböző rezsim váltogatta egymást.
A mostaninak is alighanem zajos rendszerváltás lehet a következménye.
A Fidesz eredményei jó eséllyel zsákutcában elért diadalok, a berendezkedés újra eltávolít a magyar polgárosodás évszázados reményétől. Ha a rendszer bármiért mégis meginog majd, meglepően gyorsan eljöhet a vége.
http://index.hu/belfold/2016/10/12/tolgyessy_peter_orban_viktor_kadarizmus_mussol ini_rendszervaltas_hatalomvaltas/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-12 16:23:17, szerda
|
| |
| |
2016.okt.12.
Írta: Mr Flynn Rider
7 ok, miért nem csap oda Orbánnak Brüsszel
,,Brussels, we still love your money" - hirdetik a Kétfarkú Kutyapárt matricái szerte a városban. Valóban: tény, hogy az EU pénzeli az országunkat és az EU nélkül Magyarország visszamenne a '70-es évekbe. Vagy még korábbra.
(Forrás: Kétfarkú Kutyapárt )
De miért folytatja tovább az EU a maffiaállam pénzelését? Miért nyugszanak bele ,,Brüsszelben" abba a helyzetbe, hogy az Orbán-rezsim lopja a pénzüket, ha úgy tetszik, pénzünket? Közben meg folyamatosan harcol ,,Brüsszellel"? Miért nem büntetik meg Orbánékat, miért nem zárják el a csapokat? (Lehet, hogy fogják: erről korábban itt írtunk.)
Sokan sürgetik is egyébként, hogy legyen már vége. Hisz abban a pillanatban, hogy az ország leáll, a rezsim is összeomlik, nemde?
Nos, a kérdés nem ennyire egyszerű.
1. Nincs olyan, hogy ,,Brüsszel", meg ,,brüsszeliták". Csak a Fidesz-propagandában.
Sokan, megdöbbentő módon még most is úgy gondolják, hogy ,,Brüsszel" úgy néz ki, hogy három kaftános faszi egy sötét alagsori szobában összedugja a fejét és országok sorsáról döntenek, kiszámolós alapon. Ezt sugallja legalábbis a Fidesz-propaganda. Sajnos, az EU végtelenül bürokratizált és bonyolult működése nem könnyíti meg a dolgunkat, ha a kérdést valóban meg akarjuk vizsgálni.
A brüsszeli döntéshozatal tényleg nehezen átlátható, de az biztos: ha elkezdenék megbüntetni Magyarországot látványosan, annak mindenki számára beláthatatlan következményei lennének. Pontosan az EU vezetői (ön fel tudja őket sorolni?) sem tudják megmondani, mi történne, ha nekiállnának huzakodni egy tagországgal. Nagy-Britannia kilépésével ugyanis az EU sokat gyengült, amúgy sem volt soha rózsás helyzetben.
Most képzeljük el, hogy az EU gyakorlatilag kizárja Magyarországot is a tagjai közül, miközben menekültválság van, a gazdaság kínlódik, mindenhol növekszik a társadalmi feszültség - csak olaj lenne a tűzre.
2. Az Európai Unió, mint a politika általában, az érdekek egyeztetésén alapul.
Ezért olyan lehetetlen feladat, a 27 tagországot közös platformra hozni. A görögöknek egészen más érdekeik vannak, mint a cseheknek, ugyanakkor más ügyekben meg boldogan szavaznak együtt.
Az EU egyik lényeges alapköve, hogy a tagországok közösen oldják meg a problémáikat. Nyilván, ez egy átlagos magyar politikafogyasztónak szokatlan dolog.
Odakint a politikusok alapvetően konszenzusra törekszenek egymással. Néha-néha felbukkan egy-egy Orbán, aki becsörtet, és odaveri a sáros csizmáját az asztalra - legfeljebb kinézik maguk közül. De alapvetően mindenki abban érdekelt, hogy a hajó egyben jusson el A-ból B-be. Ha útközben valakit kidobnak, vagy megbüntetnek, az lehet, hogy a legénység lázadásával járna - és a felfordulás még jobban meggyengítené az EU-t.
3. Az EU nagy és lassú.
És bonyolult. Ezt is említettük már. Az eljárások bonyolultak. Sok embert kell bevonni, sok szempontot meghallgatni. Ilyen körülmények között az EU lassan mozdul, főleg, ha egy kis ország miniführeréről van szó.
Mindig lesz valaki, aki odaszól, hogy gyerekek, mégse kéne. És akkor megakad a folyamat.
4. Nem vagyunk annyira fontosak. Pontosabban: Orbán nem az.
Tetszik, vagy sem, Magyarország nem akkora, hogy számottevő súlya lenne a nemzetközi politikában. Gondoljunk csak bele, hogyan bánnak Szijjártóval, amikor nyilatkozik. A riporterek feltörlik vele a padlót. (Bizony, ez nem a 80 milliárdból fenntartott lakájmédia, ami boldogan közvetíti a kormány gyűlöletpropagandáját.)
A botrányainkkal talán be tudunk kerülni a világsajtóba, de ez önmagában nem azt jelenti, hogy számít is valamit a véleményünk. Az EU-ban Magyarország az önző, neveletlen kisgyereket játssza. Más gyerekét meg nevelje, aki szülte. Vagyis: a mi dolgunk lenni Orbánt büntetni, nem az EU-é. Hiszen mi hoztuk őt létre, és mi hagytuk, hogy elkanászodjon.
Ha az EU nekiáll megbüntetni Orbánt és Magyarországot, könnyen csinálhat belőle fajsúlyosabb figurát, vagy akár mártírt is. Mindjárt melléállnak az euroszkeptikusok, vagy az oroszok és a példastatuálás elsülhet visszafelé is.
5. Magyarország fontosabb, mint Orbán.
Ez is egy fontos érv: ne szívjon egy egész tagállam, mert egy hataloméhes diktátort választott magának vezetőnek. Elég szégyen nekünk önmagában Orbán Viktor.
Kár, hogy erről nem tud 2-3 millió honfitársunk, akik vakon követik ezt a felfúvódott pulykakakast.
6. Nem biztos, hogy Orbán elbukik, ha elzárják a pénzeket.
Vagy az is megtörténhet, hogy jön helyette valami (valaki?) rosszabb. A változtatás, a bizonytalanság sokkal rosszabb, mint Orbán Viktor, akit ki lehetett ismerni és kezelni lehet valahogy. Jönne helyette egy Vona, vagy ki tudja, kicsoda, az sem lenne jobb, nemde? Vagy: Orbán megúszná a válságot és még erősebben támadna fel?
7. Nem teljesen állna le az ország.
Ha elzárják a fejlesztési pénzeket, még azért működnénk egy darabig, de valószínűleg az összes nagyobb beruházás leállna és meredeken visszaesne a GDP. Megnőne a munkanélküliség.
Ennek pedig rossz hatása lenne egész Európára. Ha egy alma rohadt a kosárban, a többi is könnyebben megrohadhat. Tehát: azt is mérlegelnie kell az EU döntéshozóinak, hogy ők mit veszíthetnek.
http://b1.blog.hu/2016/10/12/7_ok_miert_nem_csap_oda_orbannak_az_eu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2016. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
412 db bejegyzés |
| e év: |
5039 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 649
- e Hét: 4413
- e Hónap: 8158
- e Év: 161654
|
|
|
Online
