|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2016-10-24 17:44:06, hétfő
|
| |
| |
Link
Mór, az ezerjó városa: Link
Link
Mór az ezerjó városa
A település Fejér megyében található a Bakony és a Vértes közötti Móri-árok nevű természeti vonulatban.
Egy kis történelem:
A régészeti leletek szerint a térség már a magyar a honfoglalás idején lakott hely volt, bár találtak időszámítás előtti eszközöket is. A város nevének erdetéről többféle magyarázat létezik.
A legvalószínűbb, hogy a települést a Móri család alapította, és innen származik a név is. A település először királyi, majd püspöki birtok volt, egészen a török hódításig.
A népessége kezdetben magyar volt, de a török kiűzése után németeket telepítettek ide a megfogyatkozott magyarság pótlására.
Hochburg János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával, és a templom építésével.
1755 szeptemberében gróf Lamberg Ferenc Antal lett Mór első embere, és hamarosan díszes kastélyt építetett.
A kastély története:
A parkkal övezett késő-barokk nyári kastély Fellner Jakab tervei alapján épült. Az 1810-es földrengés miatt a két oldalszárny nagy részét újjá kellett építeni. A móri földrengés pontos idejét a Lamberg-kastély tetején lévő működő óra mutatta, amely a rengés hatására állt meg 1810. január 14-én, 18 óra 10 perckor. A földrengést több mint ezer kisebb utórengés követte, melyek számát egy csákvári kertész által felállított csengő segítségével határozták meg.
Az emeleten megmaradt az eredeti elrendezés , mely szerint a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni. Az eredeti díszes falfestésnek csak a nyomai láthatóak, mivel szorgos kezek lemeszelték.
Emlékszünk még az általános iskolában tanult Petőfi versre? Gróf Lamberg Ferenc Fülöpöt említi Petőfi Sándor az ,,Akasszátok föl a királyokat!" című versében: ,,Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél".
A Móri csata:
A csata előestjén Kossuth Lajos e szavakkal bíztatta Perczel Mórt: ,,Valami győzelmecskét, édes Móricom! Különben az örökös retiráda lever minden bátorságot a nemzetben." A magyar sereg móri csatavesztését a móri német bíró árulásához kapcsolja a néphagyomány.
Eszerint Frey Ignác bíró értesítette a császáriakat a magyar huszárok számát és táborhelyét illetően. Az árulás után Frey bíró bemenekült a kapucinusok harangtornyába, a harang mögé.
A móri csatavesztés olyannyira befolyásolta a szabadságharc további eseményeit, hogy Kossuthék feladták Budapestet és a kormány Debrecenbe költözött.
A legenda szerintPerczel Mórt egy cigányasszony figyelmeztette a móri csatavesztés után, hogy ne kezdjen csatát olyan helyen, amely hasonlít a nevére, mert ott vereséget fog szenvedni. Ezért nem kezdett csatát Ceglédbercelnél (Bercel - Perczel), inkább visszavonult.
Lehet, hogy Mórt is el kellett volna kerülni, és máshol megvívni a csatát.
Részletesebben: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép tájakon |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2016. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
190 db bejegyzés |
| e év: |
2160 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1446
- e Hét: 3294
- e Hónap: 14308
- e Év: 120452
|
|
|
Offline
