|
 1/4 oldal 
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
|
|
2016-10-09 19:41:27, vasárnap
|
| |
| |
A szép őszi estében valami
titokzatos és megható varázs van.
A fák rikító, szilaj színei,
a harsányrőt lomb a halk hervadásban,
a komorodó, fáradt föld felett
a kék ég, s a fátyolnyi köd az arcán,
a le-lecsapó borzongó szelek,
melyek mögött már tél sejlik s vad orkán:
mind hanyatlás, s mindenen ott a tűnt
élet szelíd mosolya, búcsúfénye -
az, amit embernél úgy nevezünk,
hogy: a fájdalom fenséges szemérme.
/Fjodor Tyutcsev : A szép őszi estében
Szabó Lőrinc fordítása/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-09 19:20:42, vasárnap
|
| |
| |
Csak egy apró
Egy szó, egy menedék,
Hűs szívnek melegség,
És boldogabb a holnap,
A végtelen végest kap.
Egy jel, egy apró fény,
És szárnnyal a remény.
Könnyedsége megemel,
Szintet ér a fellegekkel.
Semmiből mind marad,
Esélytelenebb esélyt ad,
Ami leszünk az megható,
Mint hajléktalannak az ajtó.
[Nemes Andrea]
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-09 17:12:27, vasárnap
|
| |
| |
Tihany ködbe burkolózva is eszméletlenül csodaszép
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Balatonfüred |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-09 16:31:14, vasárnap
|
| |
| |
Nadányi Zoltán: Öregek
A tiszttartó úr meg a grófné
A kertben ültek egyedül.
Ősz volt. Pergett a lomb a fákról
És minden hervadt volt körül.
A kerti lócán üldögéltek;
Mindkettejük öregedő,
A szavuk halk, hajuk galambősz,
Az arcukon ezer redő.
Folyt a beszéd a gazdaságról -
Hogy az öreg gróf sírba szállt,
A gazdaságot és a gondot
A "méltósága" vette át.
A tiszttartó úr végzi mindig
A tanyabéli dolgokat
S a terveket meghányni-vetni
Hozzája be-belátogat.
Hű szolga; már a grófné apját
Szolgálta ősi birtokán,
Ő akkor még ifjú legény volt
S a grófné még csak kis leány.
Gyakorta jöttek össze ketten
A kertben, a lugas megett
Úgy estelenként s két bohó szív
Bohó álmot szövögetett.
Jött a való és férjhez adták
A grófkisasszonyt egy napon.
A tiszttartó úr attól fogva
Mogorva, szótlan lett nagyon.
Az új grófné is, hej, nagyon sok
Zsebkendőt sírhatott tele.
De végül aztán megnyugodtak
És egyikük se halt bele.
Az idő szállt... Megöregedtek
A grófné özvegyen maradt.
Ketten viszik a gazdaságot,
Megőszülvén a gond alatt.
Mit ír elő az illendőség,
A tiszttartó úr tudja jól
S bár volna rá alkalma bőven,
A múltakról sohase szól...
Az forgott szóba' most is éppen,
Mi légyen a burgundival:
Eladják-e vagy föletessék,
Van hozzá sok ló meg bivaly.
Azután azt is megbeszélték,
Hogy hány tinót adhatnak el
És megegyeztek, hogy a héten
A tengerit töretni kell.
Minden tárgyból kifogyva végül,
Csend állt be s némán ültek ott.
Aztán a grófné, mint szokása,
Köszvényéről panaszkodott,
"Hej, nem viszem már én sokáig,
- Mondá - nem érzek már erőt."
S a tiszttartó úr felsóhajtott:
"Máskép' volt negyven év előtt!"
"Haj, negyven éve..." szólt a grófné
S most újra csend következett.
Hallgattak... Mindkettőt a múltba
Ragadta az emlékezet.
A hervadás, az őszi alkony,
A méla, bágyadt hangulat
Oly merengővé tette most a
Grófnét s a tiszttartó urat.
Száz emléket visszaidézett
A lombjavesztett, ősi kert.
A tiszttartó kérges szívében
Sok régi vágy életre kelt.
Felsajgani érezte újból
Az elcsitított bánatot,
Amelytől negyven éven által
Oly hősiesen hallgatott.
S negyven év óta most először,
Megkérdé forrón, csöndesen:
"Emlékszik...?" Alig hallhatóan
Szólt a grófné: "Emlékezem..."
"Emlékszik... itt ebben a kertben.
Itt, éppen itt, a kis padon...
Emlékszik?... itt öleltem által..."
"Emlékezem... rég volt nagyon..."
A tiszttartó zsebébe nyúl most,
Előhúz egy kis csomagot,
Kigöngyöli... A keze reszket,
Fáradt szemében könny ragyog...
A papírból egy pici hajfürt
Incselkedőn rájuk nevet.
"Magától kaptam ezt... azóta
Itt őrzöm a szívem felett."
Remegő kézzel tartja, tartja...
A két öreg összehajol.
Arcuk kigyúl, szívük megdobban,
Az ajkukon bágyadt mosoly.
Elnézik hosszan, meghatottan,
Pilláikon könnycsepp pereg...
S nesztelenül rájuk zizegnek
A sárga, őszi levelek...
Nadányi Zoltán (Feketegyörös,1892. október 9.- Budapest,1955. február 2.) költő, író, műfordító.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-09 16:26:32, vasárnap
|
| |
| |
" A bűnnel nem kell túl sokat foglalkozni:ha az ember észreveszi.hogy rossz úton jár,forduljon meg.Isten nem egy duzzogó öregúr,aki várja,hogy kiengeszteljük,Ő mindenkit hazavár,így lehetőségünk van újrakezdeni.
Hiszem,hogy minden bűnre van bocsánat....
A bűnök bocsánatánál fontos,hogy ne másokat ítéljünk el,és ne kibúvókat keressünk,hanem alázattal ismerjük be,hogy marék porságunkból fakadóan gyengék vagyunk és szükségünk van támaszra,segítségre.
Csaba testvér
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HIT- Vallás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-09 16:20:58, vasárnap
|
| |
| |
Őszi gondolatok
Őszi szél hajlítgatja a fákat,
eső ostorozza a kihalt, tájat.
Szürkeség borít be mindent.
Mi szép volt, eltörölt mindent.
Elmentek az énekes madarak,
csak varjak kárognak a diófa alatt.
Darázs hever mozdulatlan
egy lehullott almán, az almafa alatt.
Ez többé nem zümmög már,
mert elmúlt végleg a nyár.
Majd jövőre lesz egy új nyár,
ez vigasztal engem is régóta már.
Ködös a reggel, ködös az este,
a hideget jobban megérzi az ember teste.
Visszavágyunk a nyári melegbe.
Nosztalgiázunk is elmerengve.
Vigyázni kell az egészségre,
hogy a jövő, meg még sok nyár is itt találjon
bennünket, ebben a testben, erőben,
egészségben, a szeretteink körében.
/Pék Rozália/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ősz 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 30
|
|
|
|
2016. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
656 db bejegyzés |
| e év: |
6874 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 378
- e Hét: 6035
- e Hónap: 45647
- e Év: 274584
|
|
|
Offline
