|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-11-02 18:40:50, szerda
|
| |
| |
Link
Copyright trac - Nikos Ignatiadis Clandlelight Music
- Caim from- Golden Dynamic - ToCo International
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Komolyzene |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-02 18:15:12, szerda
|
| |
| |
Színes programokkal, divatbemutatókkal táncos zenés produkciókkal, különleges gasztronómiai ínyencségekkel is készülnek a szervezők az első Hugarikum Hétvégére. A Kürt Zrt. adatmentési bemutatóján túl saját zenekarral is szórakoztatja majd a közönséget. A vendégek a különleges, limitált kiadású Tokaji Aszúk és aranyérmes pálinkák mellett július 24-én (csütörtökön) a Buda Folk Band, július 25-én (pénteken) a Kürt Band, július 26-én (szombaton) a 100 tagú Cigányzenekar zenéjére, július 27-én (vasárnap) délután pedig Oszvald Marika operett műsorának kíséretében ízlelgeheti Magyarország büszkeségeit.
A jó hangulatról a pálinkafőzdék, borászatok és a tradicionális magyar ételek gondoskodnak! A megnyitón részt vesz Fazekas Sándor Földművelésügyi miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke, aki csütörtökön 11 órakkor nyitja meg a rendezvényt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-02 18:09:02, szerda
|
| |
| |
A magyar operett története, hogy úgy mondjuk, nyugati importtal kezdődött. A külföldi sikerek után a hazai színpadok is bemutatták Strauss, Zeller, Millöcker, no és Offenbach zenés műveit. Majd a zenei betanítók, tehetséges karmesterek és a szövegkönyvek fordítói merész elhatározásra jutottak. Miért ne kísérelhetnék meg eredeti magyar operettek létrehozását?! Így született meg 1885. december 3-án, a pesti Népszínházban az első fecske, Deréky Antal és Konti József Eleven ördög című műve.
A próbálkozást jól fogadták, és innen már nem volt megállás, jöttek az újabb és újabb zeneszerzők, librettisták, majd 1902-ben végképp meghódította a közönséget, valamint a kritikát Huszka Jenő Bob hercege. Nem véletlen, hogy sok "operett-kutató" innen is számítja az igazi magyar operett születését.
A kisded pedig oly' szépen fejlődésnek indult, hogy néhány évtized múlva a magyar operettből már világszerte kedvelt exportcikk, igazi Hungarikum lett. Ennek igazolására elég, ha csak a nagy hármast, a világszerte ismert operett-komponistáink nevét soroljuk fel: Lehár, Kálmán, Ábrahám! De ott van mellettük még számtalan kivételes tehetségű magyar szerző, akik a huszadik században váltak népszerűvé, és akiknek számtalan örökzöld operett-slágert köszönhetünk.
Nos, gálaestünkön az ő dalaik és életük bizonyos epizódjainak felidézésével próbálunk meg végigszáguldani a magyar operett történetének több mint száz esztendején. Bevalljuk, kalandos vállalkozás ez, hiszen óriási anyagból kellett válogatnunk, de reméljük ugyanolyan örömük lesz ebből az estéből, mint amilyen nekünk volt, míg a "régi szép" operettvilág rejtelmeit kutattuk. Tehát sok igaz, (vagy az is lehet, hogy legendaszerű?!) kulisszatitokkal találkoznak majd, remek zenével, sok olyan dallal, melyet együtt dúdolhatnak a színház népszerű művészeivel, és ama tanulsággal, hogy: Habár az operett elmúlt több mint száz esztendős, nem látszik rajta. Él és virul, elandalít és kacagtat, romantikus és szemtelen. És még valami kiderül majd. A magyar operett azért tudott olyan elsöprő nemzetközi sikert aratni, mert... annyira magyar!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-11-02 17:51:37, szerda
|
| |
| |
A nemzeti értéket tartalmazó értéktár megnevezése:
Pécsi Települési Értéktár, Baranya Megyei Értéktár, Magyar Értéktár
4. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása :
A Zsolnay márkanév már immáron 160 éve a hagyomány, az egyediség, a művészi érték és az állandó megújulás jelképe.
Hosszú története során mindig tudott kora számára valami újat és meghatározót mondani. Mind technológiai megoldásokban mind pedig a
művészi kivitelezésben úttörő szerepet játszott, magához vonzotta az adott kor neves tudósait, művészeit, építészeit. Ennek köszönhetően
olyan hírneves alkotók vettek részt a gyár munkájában, mint pl. Rippl-Rónai József, Martyn Ferenc, Victor Vasarely, Lechner Ödön és
még sokan mások.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. története 1853-ra nyúlik vissza. Zsolnay Miklós a lukafai keménycserép manufaktúrából
megalapította a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amit 1854-ben a cégbejegyzést módosítva idősebbik fia, Ignác nevére íratott.
Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges felszereltségű, kézi erőre berendezett üzemet. A csupán helyi piacra termelő, a kereskedelmi
tömegáruk versenyétől elszegényedett fazekasokat (8-10 főt) foglalkoztató üzem kőedényeket, épületkerámiákat és vízvezetékcsöveket
gyártott. A tőkehiánnyal küszködő, fejlesztést és gépesítést nélkülöző műhely nem tudott megküzdeni a piaci verseny nehézségeivel. Az
elárverezéstől Zsolnay Vilmos mentette meg az üzemet, amikor 1865-ben - egy évi csendestársi viszony után - átvette Ignác bátyjától a
vezetést. Az üzem ezután fejlődött világhírű gyárrá.
1870-es évek közepén a 15-20 munkást foglalkoztató gyár fejlődésében a külföldi szakembereken kívül a Zsolnay család tagjainak is része
volt. Mind Vilmos, mind pedig gyerekei: Teréz, Júlia, Miklós részt vettek termékek minőségének javításában, a kínálat bővítésében és a
vevőkkel való kapcsolat megteremtésében, ápolásában. Folyamatos kísérletek és fejlesztőmunkák folytak, és az üzem annyira a család
életének részévé vált, hogy a lakóházaikat is a gyár területén építették fel. Szívós kitartásuknak köszönhetően az elefántcsontszínű máz és
a magastüzű díszítés tökéletes technikájával és szépségével felzárkózott korának élvonalbeli kerámiaiparához és az ország első művészi
kerámiát gyártó üzemévé vált. 1874-től a Zsolnay Teréz és Zsolnay Júlia által tervezett magyaros és perzsa stílusú díszítmények, melyek
az 1880-as évek végéig a Zsolnay legjellegzetesebb mintái voltak, igen nagy hírt szereztek a magyar kerámiának kül- és belföldön
egyaránt.
1900 márciusában, apja halálakor Zsolnay Miklós átvette a gyár vezetését. A képzett, több nyelven beszélő, művelt üzletember a gyár
termelését a maximális kihasználtságát és az elérhető legnagyobb nyereség szempontjából határozta meg. Üzletkötéseinek köszönhetően a
kevésbé nyereséges díszmű mellett a jól jövedelmező építészeti kerámiával és ipari porcelánnal a Zsolnay-gyár mind a külföldi, mind a
hazai piacon elfoglalta helyét.
Annak ellenére, hogy 1900-1902 között 1400 új forma született és néhány új mázat is ebben az időszakban kísérleteztek ki, Miklós
irányítása alatt az ipari termelés került túlsúlyba. 1910 körül a művészi díszmű-gyártás egyre inkább háttérbe szorult. A termelésben a
korabeli infrastruktúra fejlesztési igényeinek megfelelően az építészeti kerámia, a kályha-, a cső- és szigetelőgyártás játszotta a főszerepet.
Az első világháború évei alatt a díszmű- és az építészeti kerámiagyártás szinte teljesen megszűnt; helyette csak a hadi célokat szolgáló ipari
porcelán, főként elektromos szigetelők gyártása folytatódott. A háborút követő általános válság és elszegényedés, a nyersanyagforrások
elvesztése az új politikai és vámhatárok következtében a Zsolnay gyárat is nagyon rosszul érintette. Mindezt tetézte Zsolnay Miklós
folyamatosan elhatalmasodó betegsége. Miklós 1922-ben bekövetkezett halálakor - az évek óta vezetői pozíciót betöltő - örökösei (örökbe
fogadott unokaöccsei) vették át a gyár irányítását. A háború utáni lassú kibontakozás teljes átszervezéssel, a villamosítás tervszerű
kiépülésével és a porcelánfajansz gyártásának megszüntetésével, ill. a porcelángyártás bevezetésével kezdődött. Mivel a fennmaradást a
porcelánra való átállás jelentette, a porcelánszigetelők mellett megkezdték az étkezési porcelánedények gyártását.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
284 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 836
- e Hét: 3872
- e Hónap: 13055
- e Év: 65763
|
|
|
Offline
