Belépés
kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Kirsch Attila
1954.12.26
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Film Túl Sok Nő
  2016-12-30 22:15:30, péntek
 
 



Link



 
 
0 komment , kategória:  Filmek  
Komolyzene
  2016-12-30 22:05:06, péntek
 
 



Link

Ének a harangról!

Földbe ásva és agyagba
Égve áll a forma már.
Elkészüljön a harang ma !
Fel, fiúk, a munka vár !
Nem baj, ha pereg
Verejtéketek,
Valljon a mű mesteréről ;
De nincs áldás, csak az égből.
.
A műhöz, ha fontolva végzik,
Illenek a komoly szavak ;
Ha okos beszéddel kísérik,
A munka vígabban halad.
Szemléljük hát most figyelemmel,
Hogy gyenge erőnk mire ment ;
Hitvány az, aki nem mereng el
Soha azon, amit teremt.
Hisz ez az ember éke éppen,
És értelmet azért kapott,
Hogy érezze is a szívében,
Amit kezével alkotott.

/Rónay György fordítása/


 
 
0 komment , kategória:  Komolyzene  
Helena Blavatsky orosz írónő
  2016-12-30 21:48:58, péntek
 
  Egyesült Államokban 34 éve emelt talányos emlékmű, a Georgia Guidestones történetét és a máig ismeretlen megrendelőivel kapcsolatos elméleteket.Az építmény kialakítása, a rajta szereplő alapelvek és a felhasznált nyelvek arra utalnak, hogy azt a 19. században indult, és mára talán a világ legbefolyásosabb eszmerendszerévé vált New Age alapvető üzenete összefoglalójának szánták, jelzőkőként a jövő korok számára. A New Age meghatározó ideológusait: a teozófia megalapítóit, Helena Blavatskyt és Alice Baileyt, a modern kor leghíresebb látnokát, az ,,alvó prófétát", Edgar Cayce-t, a három világháborút meg­jövendölő szabadkőműves nagymestert, Albert Pike-ot és követőjét, Aleister Crowley-t a filozófiatörténeti művek egyáltalán nem vagy csak széljegyzetben említik, pedig hatásuk legalább olyan jelentős, mint a felvilágosodás óta eltelt két évszázad meghatározó gondolkodóié. Ráadásul úgy tűnik, spiritualista szemléletük sokkal inkább megfelel a posztmaterialista kor igényeinek, így népszerűségük ma nagyobb, mint saját korukban.

különböző férfiak egy dologban hasonlítanak egymásra: mind azt vallották, hogy gondolkodásukra és munkásságukra nagy hatással voltak Helena Blavatsky (1831-1891) orosz misztikus írónő, a Teozófiai Társulat megalapítójának művei.

Blavatsky nem kevesebbet állított magáról, mint azt, hogy írásaiban - elsősorban főművében, A titkos tanításban - a nyugati gondolkodás elől korábban elzárt, legrégebbi és legteljesebb ismereteket összegzi, ,,harmonikus, egységes egészként". ,,Egyetlen valóság" létezik és ennek megismerése a teozófia (szó szerint: ,,Isten bölcsessége") célja, hogy felszabadítsa az emberiséget mind a zsidó-keresztény gondolkodás, mind pedig a spirituális valóságot tagadó felvilágosodás és materialista természettudomány ,,tévelygéseitől".

A természet minden alkotórésze legvégső lényegében alapvetően egységes. Ez az egység, akár a szellemi, az értelmi vagy a fizikai világra alkalmazzuk, a szó legszorosabb értelmében az okkult tudomány alaptörvénye -, a csillagtól az ásványi atomig, a legmagasabb szinten lévő Dhyân Chohántól (magasabb rendű embertől) a legparányibb ázalékállatig." - írja Blavatsky A titkos tanításban, ahol leszögezi: a teozófiában semmi olyan tannak vagy elméletnek nem lehet helye, amelynek a végső kettősség az alapja - például, hogy a szellem és az anyag örökre különállók, hogy Isten és az ember lényegileg különbözők, vagy hogy a jó és a rossz örök valóságok.


Az elrejtett könyvek

Blavatsky nem önmagának tulajdonítja ismereteit. Állítása szerint A titkos tanítást a világ legrégebbi műve, a Dzyan könyve alapján írta, és amelyet egy tibeti kolostorban őriznek, elzárva az európaiak elől. Ebben a könyvtárban - amelynek a gyűjteménye állítólag nagyobb, mint a British Museum teljes anyaga - elzárva őrzik az emberiség történelmének teljes ismeretanyagát, amely nagy része ismeretlen a nyugati civilizáció számára (kivéve a Vatikánt, ahol a titkos archívumokban összegyűjtötték az inkvizíció által üldözött alkimistáktól és jövendőmondóktól elkobzott iratokat). Blavatsky azonban - állítása szerint - látta a könyvtárat és lehetőséget kapott arra, hogy ennek egy részét ,,fényként" eljuttassa a világ számára.

Jelena Petrovna Hahn 1831-ben született az Orosz Birodalomhoz - ma Ukrajnához - tartozó Jekatyerinoszlavban, nemesi család sarjaként. Apja, Peter von Hahn ezredes német származású nemesember, édesanyja orosz hercegi családok leszármazottja.
A lányt nyugatias, úri nevelésben részesítette, de kiemelkedő intelligenciája ellenére hisztérikus rohamai miatt nem lehetett rendszeres oktatást biztosítani számára. Családtagjai később felidéztek számos szokatlan, spirituális jelenséget Jelenával kapcsolatban. Tinédzserként kezdett érdeklődni az ezotéria iránt, amikor bevetette magát szabadkőműves nagyapja, Pavel Dolgorukov herceg okkultista könyvtárába.
Amikor Jelena nagyapját kinevezték Grúzia kormányzójának, nagyszüleivel ő is Tbiliszibe költözött. Tizenhét évesen hozzáadták a nála jóval idősebb Nyikifor Blavatszkij tábornokhoz, Grúzia kormányzó-helyetteséhez, akitől három hónapnyi viharos együttélés után megszökött. Blavatsky az elkövetkezendő huszonöt évben szinte folyamatosan utazott, Európa mellett bejárta a Közel- és Távol-Keletet, Indiát és Tibetet, s különböző okkult tanítók irányítása alatt elmélyedt a titkos tanok megismerésében. 1858 táján kibékült apjával és visszatért Oroszországba, ahol egészen 1863-ig maradt, közben meglátogatta férjét is. 1865-ben közeli barátságba került Agadir Metroviccsal, egy magyarországi operaénekessel, aki ugyanakkor a garibaldista szervezet tagja is volt. Garibaldihoz 1866-ban csatlakozott, csatákban is részt vett, ám a mentanai csatában súlyosan megsebesült, ezért kénytelen volt elutazni.
1870-72 között újból Kairóban működött mint spiritiszta, majd az Egyesült Államokba utazott, hogy találkozzon Henry Steel Olcottal, akivel együtt később megalapította a Teozófiai Társulatot. Két évvel később, 1875. április 3-án újra férjhez ment, bár első férje még élt, majd néhány hónap együttélés után elváltak. A kérészéletű házasságai miatt többen úgy tartják, hogy Helena Blavatsky egész életében leszbikus volt. 1885-ben Londonba költözött, s ettől kezdve folyamatosan írt az újságokba. Ekkorra már egészségi állapota megrendült és betegesen elhízott. Influenza következtében halt meg 1891. május 8-án Londonban.
,,Minden korban azt állították, hogy az Alexandriai Könyvtár elpusztulása óta a Testvériségek tagjai együttes erőfeszítéssel gondosan felkutattak minden olyan jellegű munkát, amelyből a beavatatlan a Titkos Tudomány néhány misztériumát esetleg felfedhette, és megérthette volna. Akik erről tudnak, hozzáteszik, hogy az ilyen műveket csak három példányban mentették meg, és tették el biztonságos helyre, a többit megsemmisítették." - írta Blavatsky.

A gyűjteményben megtalálható minden ősi bölcsesség, amelyet a Fény Fiai (a beavatott emberek) a történelem során lejegyeztek, az egyiptomi Thoth-Hermész könyveitől kezdve a kabbalisták művein át az indiai Puránákig és a káldeai Számok könyvéig. Ezeket az ismereteket ,,Isteni Lények diktálták", egy titkos papi nyelven, amely csak a nemzetek beavatottjai számára volt ismert, az ősi Atlantisz lakóitól kezdve a toltékokig. Blavatsky maga sem tudta elolvasni ezeket, amíg gondolatátvitel útján egy tibeti nagymestertől meg nem kapta a fordításukat, amit lejegyzett.

Blavatsky szerint az emberiség tragédiája volt, hogy a nyugati világ ezt az ismeretet üldözte. ,,Konstantin napjai jelentették az utolsó fordulópontot a történelemben, annak a hatalmas küzdelemnek az időszakát, amely azzal végződött a nyugati világban, hogy megfojtották a régi vallásokat, a tetemeiken felépült új vallás kedvéért. Attól fogva minden tisztességes és tisztességtelen eszközzel, erőszakosan és könyörtelenül elzárták az utókor kíváncsi tekintete elől a kilátást, hogy az ne tudjon a távoli múltba, az özönvízen és az Édenkerten túltekinteni. Minden kijáratot eltorlaszoltak, minden feljegyzést, amelyet kezük elérhetett, megsemmisítettek." - írja A titkos tanításban, amely szerinte azért születhetett meg, mert a Felsőbb Mesterek elérkezettnek látták az időt, hogy bevezessék az emberiséget egy magasabb létezési szintre, amelyet Blavatsky Új Kornak nevezett: ,,Nem kell sokáig várnunk, és sokunk tanúja lesz az Új Korszak hajnalának..."

A felsőbb lények hierarchiája

A titkos tanítás három kötete sorrendben a kozmikus evolúcióval, az ősi bölcsességet rejtő szimbólumokkal és végül a tudomány és a teozófia kapcsolatával foglalkozik. Mindhárom kötet tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek jóval megelőzték korukat.

Blavatsky az időt korszakokra osztja (összesen hét ciklusról, aeonról beszél), amelyeknek különböző megjelenési formái vannak: ,,A világok megjelenése és eltűnése olyan, mint a tengerjárás rendszeres apálya és dagálya" - írja, mondván, az emberiség a múltban átélt már olyan megvilágosodást (ez volt a dagály ideje), amit sekélyes korunk elvesztett. Az ősi ismeret azoktól a ,,Fensőbb Lényektől" származott, akik ,,az emberiség gyermekkorán őrködtek". Ezek a Lények közvetítőket kerestek maguknak az emberek közül: ,,néhányat, kiknek lámpája fényesebb volt, elvezettek októl okig haladva, a természet titkos kútfejéig". Saját küldetésének is ezt tartotta, hogy az apályhullámot megfordítsa, és ismét begyújtsa az emberek szellemében az ősi szikrát.

Meggyőződése szerint a romlás korszakában élünk, de az emberiségre a jövőben egy ,,evolúciós ugrás" vár. Ennek feltétele, hogy az emberek megnyissák magukat a kozmoszt uraló lények előtt: ,,Az egész kozmoszt érző lények hierarchiáinak szinte végtelen sora irányítja, felügyeli és élteti. Mindegyiknek küldetése van. (...) E lények mindegyike vagy már volt ember, vagy azzá készül válni..." - írja Blavatsky. Szerinte ezek a test nélküli szellememberek nem angyalok, vagy bármely más isteni küldöttek, hanem test nélküli emberek, akik korszakokkal előbb éltek. ,,Tudásukat és értelmüket az emberi ciklus folyamán szerezték meg" - írja Blavatsky, mondván, a szellememberek között nagy különbségek vannak intelligencia és erő tekintetében. A hierarchiájuk csúcsán a ,,magasrendű bolygó szellemek" állnak, míg a legalsó szinten a félintelligens lények (akiket elementároknak nevez).

Az írónő szerint az evolúciós ugrást több tényező akadályozza. Az egyik ,,a tudomány embereinek materializmusa, amely megakadályozza őket abban, hogy Istenben és a természet-szellemekben higgyenek". Ez a szemlélete több kiemelkedő tudós figyelmét is felkeltette. Einstein - Edisonhoz és Nicola Teslához hasonlóan - Blavatsky odaadó olvasója volt, sőt egyes vélemények szerint tőle merítette a gravitáció és az anyagmegmaradás törvényét is.

Bár a mélypontot a materializmus jelenti, innen kezdve - jövendölte Blavatsky - kezdődik a fordulat, amely során az emberiség egyre spirituálisabbá válik. A spiritualizálódás eszközét a mágiában látta, amelyen keresztül az emberek kapcsolatba tudnak kerülni a ,,Fény Fiaival és a Korok (Aenok) Uraival, a Géniuszokkal".

Ezek után nem meglepő, hogy az evolúciós ugrás útjában álló másik nagy akadálynak a kereszténység ,,elavult eszméit" tekintette, amelyek akadályozzák a ,,harmónia helyreállítását" a kozmoszban. Az Új Kor (a New Age-ben később a Vízöntő-korszaknak nevezett időszak) eljöveteléhez Blavatsky szerint előbb rombolni kell, hogy építeni lehessen, ezért egy kataklizmának kell bekövetkeznie, amely során a föld ,,megtisztul".

,,A megtisztulás nagy energiája átformálja az emberiséget, számunkra a világháború a páciens érdekében végzett életmentő sebészeti beavatkozás, a fertőzés még nem lett eltörölve, és érzékelhető a hatása az emberiség testében." - írta Blavatsky örököse, Alice Bailey 1939-ben megjelent, A hierarchia kiterjesztése című könyvében. Ezt a gondolatot - a világkatasztrófa szükségességét az emberiség jövője érdekében - Blavatsky tanainak huszadik századi követői már radikális programként, az emberiség létszámának tudatos csökkentéseként hirdették meg, amint azt a Georgia Guidestones első - megdöbbentő kijelentést tartalmazó - irányelve is leszögezte:


Gondoskodj arról, hogy az emberiség 500 millió fő alatt maradjon!



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2016-12-30 21:36:51, péntek
 
  A HOLDAT AKAROM,
.
Nem a holdat. Virágot
a víz túlsó partján.
.
A víz csak rohan nagy áradatban,
egész fát cibál hajánál fogva,
.
istállót, hidat. A virág
dalol a messzi parton.
.
Nem a virág, madár hív.
A legsötétebb fák mélyéből, dallam lesz
.
a víz fölött, csönddé áll
a folyó köpenyének barna redőiből.
.
A hold az. Nem, fiatal férfi, sétál
a fák alatt. Lámpások villannak
.
a levelek között.
Ő gyöngéd, bölcs és vidám,
.
arca saját fényétől éber,
odalátok a víz fölött, megérinthetném.
.
Bohóc az. Az ő csengettyűi küldik
e zenét, szomorút, bánat dallamát,
.
s én táncolok rá itt a partomon.
.
/Kodolányi Gyula fordítása/
.

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Csorba Győző
  2016-12-30 21:20:55, péntek
 
  Ünnep előtt
.
Csak lassan múljék sok időm legyen
fölkészülni: maga a készülődés
az is jó s készen lenni jó ugyancsak
Évente több a vendég messziről
s közelről egyaránt illik tanulnom
hogy valóban tisztességgel fogadjam
a társaságot
Nem csekély dolog
hogy gyerekcsapatoktól vénekig
annyian érkeznek nem is tudom
élők-e még mind mert mind élni látszik
s mind jókedvű és jóakaratú
az ünnep örömétől csillogó
Csak lassan múljék hisz jobb is talán
a várás mint a beteljesülés
Advent... Ó mennyi holmimat kinőttem
s ledobtam - ezt még nem sőt még nem is
kényelmetlen... Érzelgősség? öregkor?
Fehér a kert áldom fehér a város
áldom s elindulok titokzatos
ösvényeken (kint? bent? milyen irányban?)
jutok melegbe fenyőszagba gyertya-
fénybe s remélt ajándékokhoz is
Fehér a kert a város is fehér
s elindulnak szintén felém seregben
lábak és tárgyak advent nem tudok
semmit de mindent könnyen elhiszek:
kell a meglepetés kell kell az ünnep


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2016-12-30 21:16:29, péntek
 
  BEVEZETÉS
.
Völgy vadonján jártam én
Fújva könnyü énekem,
S egy kisgyermek szállt felém,
És kacagva szólt nekem:
.
Bárányról fújj dalt, dudás!
Fújtam boldogan neki.
Újra, nem kell semmi más!
Fújtam, s hulltak könnyei.
.
Dobd el víg szavú dudád,
S dúdold vígan éneked!
Dúdoltam a dalt tehát,
S ő mosolygott, könnyezett.
.
Ülj le, s könyvbe írd, legyen
Mások kincse is dalod!"
S míg eltűnt egy fellegen,
Kezem nádszálért kapott,
.
Ez lett tollam, parlagi,
S megfestvén a kék vizet,
Víg dalom leírtam én:
Hallja minden kisgyerek.
.
/Gergely Ágnes fordítása/


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Váci Mihály ...... ........ Valami nincs sehol
  2016-12-30 21:10:11, péntek
 
  Kedvenc versem...... Valami nincs sehol

Váci Mihály
...... ........ Valami nincs sehol



Mert valami hiányzik minden ölelésből,
- minden csókból hiányzik valami.
Hiába alkotjuk meg s vívunk érte naponta,
- minden szerelemből hiányzik valami.
Hiába verekszünk érte halálig: - ha miénk is,
- a boldogságból hiányzik valami.


Jóllakhatsz fuldoklásig a gyönyörökkel,
- az életedből hiányzik valami.
Hiába vágysz az emberi teljességre,
- mert az emberből hiányzik valami.
Hiába reménykedsz a megváltó Egészben,
- mert az Egészből hiányzik valami.

A Mindenségből hiányzik egy csillag,
- a Mindenségből hiányzik valami.
A Világból hiányzik a mi világunk,
- a Világból hiányzik valami.

Az égboltról hiányzik egy sugár,
- felőlünk hiányzik valami.
A Földből hiányzik egy talpalatnyi föld,
- talpunk alól hiányzik valami.

Pedig így szólt az ígéret a múltból:
- ,,Valahol! Valamikor! Valami!"
Hitették a bölcsek, hitték a hívők,
- mióta élünk, e hitetést hallani.
De már reánk tört a tudás: - Valami nincs sehol!
- s a mi dolgunk ezt bevallani,
s keresni azt, amit már nem szabad
senkinek elmulasztani.

Újra kell kezdeni mindent,
- minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
- minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet,
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.

Újra kezdeni mindent e világon,
- megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol...


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2016-12-30 21:02:45, péntek
 
  Áldás, békesség
.
Légüres térbe kerültem.
Finoman szól a zene.
Megint Vivaldi.
Nem tudom, Mari miért nem vette le.
.
Tönkrementem, mondhatni azt is.
Barátom nem érti a vicceimet.
S amit halálos komolyan mondok,
azon nevet.
.
Bejár hozzám, mint egy szobába,
sört iszik, dúdol,
aztán kimegy.
Mosakszik valahol.
.
Bántom a szeretőmet.
Pedig a légynek sem ártott.
A folyosón, én a folyosón
fel-le járok.
.
Félnek tőlem,
és néha már én is félek magamtól,
pedig még bírom.
Mindig ugyanaz a lemez szól.
.
S ugyanaz vagyok én is lényegében.
Az asztalon betört-fejű diók.
Szép este van. Könyörgök,
oltsd el a rádiót.
.
/Gy.T. hó fekete versei közül/
Gyurkovics


.

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2016-12-30 20:58:00, péntek
 
  Varázslat karácsonyfára
.
Burkolózz barna kabátba,
de ha hó jön, vedd föl a zöldet,
öltözködj havazásba,
a havak, mint fára ömölnek,
nem kopasz ágra,
de karácsonyfára,
csöndíts, lehelj rám örökzöldet!
.
Legyél egy pillanatra, mint a fa
mozdulatlan, aztán egy kedves
mozdulattal indulj el kedves,
mintha gyökered lábad volna,
mintha a lábad földanolna
az első emelethez.
.
Karácsony este van. Manók
és mókusok csöngetyüznek
ezüst dióval.
Te itt állsz álmaim között
diszítve aranyozott utravalóval.
Jagellók kivénhedt jegenyéihez,
Dubrovnik cédrus-illatába menjünk,
vagy a Keleti-pályaudvar langyos
forralt borával legyünk együtt?
.
Karácsony este, másnapi,
másnap másnapja ez az élet,
fölnyitom szememet, foszló
díszeid között mégis csak engem nézlek,
meg azt, hogy hullik belőled,
belőlem, ami szép volt.
Vizkereszt nem csordít ereszt,
jéghegy az égbolt.
.
Nincs erdő nélküled,
nélkülünk nincs Magyarország,
tűleveleid illegesd,
injekciózd az ország sorsát
valami szépre, ami nincs,
burkolózz barna gyümölcsbe,
de ha hó lesz, vedd föl a zöldet,
öltözködj havazásba,
lehelj rám örökzöldet.
.
/Ágh István, az 1977-es
Jól vagy? című kötetéből/


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vers
  2016-12-30 20:52:45, péntek
 
  ÜNNEPNAPON
.
Az emberár künn küszködik, tolong,
s a ronda pénzért vásárolt mulatság
híg kéje eltorzítja lomha arcát,
kocsikra kap föl, fut, mint a bolond.
.
Erdőkbe bújik, mássza a hegyet,
iszik, erőlködik, fáradva izzad,
a kürt rotyog, döng és porzik a színpad,
a kába lármán dőzsöl és nevet.
.
Én benn ülök, a légbe bámulok,
száz kép tolong föl, én vagyok urok,
egy szent gyönyör szelíd ütembe hintáz.
.
Incselkedik velem kéj, félelem,
aztán lehúnyom szótlanul szemem,
s lelkembe játszik a tündéri színház.
.
/Kosztolányi Dezső/


 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2016.11 2016. December 2017.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 163 db bejegyzés
e év: 2980 db bejegyzés
Összes: 16396 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 120
  • e Hét: 1127
  • e Hónap: 8995
  • e Év: 50940
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.