Belépés
kohlinka.blog.xfree.hu
Lehet, hogy fentről többet látni, de a jajszó már nem hallatszik olyan élesen. Szendrei Klaudia
1958.03.07
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 90 
Nem az embereknek élsz
  2016-07-31 21:18:30, vasárnap
 
  "Ha az embereknek nem tetszik, hogy így, vagy úgy élsz, ne bánjad! Nem az embereknek élsz. De ha magad törvényei ellen vétkezel, e hűtlenséget keservesen megbánod..." (Márai Sándor)  
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Augusztus
  2016-07-31 20:33:04, vasárnap
 
 

Megtérnek a tengertől, a hegyek közül, az idegen, nagy városokból, ahol minden különös, a reggeli teához sült szalonnát adnak, s az emberek nem veszik le kalapjukat, ha belépnek egy üzletbe, s a hölgyeknek nem csókolnak kezet: megtérnek a világból, lelkesen és hadarva adnak elő, két kézzel csomagolnak ki kagylót, melyben a tenger zúg, egy nő szemének emlékét, amint Velencében a vaporetto fedélzetén visszanézett, újfajta ruhafogast, amilyet nálunk nem ismernek. Lelkendeznek, aztán sóhajtanak, leülnek a félig kicsomagolt málhák között, kifulladtan, fáradtan, tehetetlenül. Egy pillanatig ülnek így, révedező pillantással, emlékektől csillogó szemmel, önfeledt mosollyal. Nem hallják, mikor ebédhez hívják őket. A padlón papucs hever s a Dávid-szobor apró gipszmása s egy villamosjegy Párizsból. ,,Igen, jövök már" kiáltják az ebédlő felé. E pillanatban elkomolyodnak.
De az a komolyság, az első kanál levessel már el is múlik. Milyen szép a lakás+ Persze, kitakarították, amíg ők oda voltak. Milyen szép az otthon, s Párizsban láttak egy négert, ott ült a sugárúton, s arra a fűszeresre hasonlított, akinek régen, régen, harminc év előtt üzlete volt Kalocsán. Még szeptember előtt kifestik a lakást, mondják,s a kályhákat is át kell állítani. De Velencében, a dózsék palotájában, nem volt fürdőszoba; ki hinné?... Végre, igazi étel, mondják teli szájjal és csillogó szemekkel; egész úton nem kaptak egy falat rozskenyeret! De aztán eszükbe jut a pillanat, mikor Hampsteadban, egy kis fennsík domborulatáról lenéztek Londonra, s egyszerre elhallgattak, mert éppen este volt, s London oly nagy volt és olyan vidékies, s végképp nem értették. Aztán lefeküsznek a díványra, belélegzik az ismerős szoba változatlan illatát, még akarnak mondani valamit, Eliz csomagolja ki a pipereszereket is, mert félős, hogy kiömlött a kölnivíz. Firenzében rossz volt az ágy, még akarnak valamit. De akkor már alszanak.
Alusznak és álmodnak, s a világ csodálatosan keveredik álmukban az otthon illatával.Közben csendesen elered az eső. Mikor felébrednek, fél öt felé, már csapzott, sárgás lombozatú fák állanak az ablak előtt, s a háztetők fölött köd száll. Most megnézik a postát, s csodálkoznak, mily sok közük maradt a világhoz! A szobák, amíg odajártak, a világban, kihűltek. Eszükbe jut Szent István. Eszükbe jut, hogy Szent István után mifelénk mindig esik. Eszükbe jut, hogy két hét múlva beíratás, s aztán kezdődik az a különös, szívós, ernyedetlen, megszokott és mégis nyugtalanító feszültség, ami az otthoni élet, az otthoni munka és az otthoni pihenés. Rómában persze könnyebb, gondolják. S lemennek a kávéházba, amely így augusztus vége felé már egészen őszies; a biliárdozók hangosabbak, a lámpákat hat felé gyújtják, s elmenőben észreveszik, hogy a temetésrendező kirakata tele van egészen új, érdekes gyászjelentésekkel. E jelentéseket hazamenet figyelmesen elolvassák.
Aztán elkövetkezik az éjszaka, s álmuk már tisztább, nyugodtabb. Néha még hallják egy londoni gépkocsi tülkének sivítását, vagy a hangot, amint egy fiatal lány fölnevetett a tengerparton. Miért nevetett? - kérdik szórakozottan, némán. Az ismerős utcákon már közönyösen járnak, engedelmesen és várakozás nélkül. Az augusztus még fénylik egy pillanatra, s e fényben megvillan a világ emléke. Milyen is a világ? Van benne tenger és goromba, idegen pincérek, s nagy festők képei, s valami, amit nem lehet tökéletesen megérteni.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Bölcsességek
  2016-07-31 19:40:09, vasárnap
 
  Halikarnasszoszi Dionüszosz

A történelem bölcselet, mely példákkal tanít.

Velleius Paterculus

A kivételes szerencse hű kísérője az irigység.

Manu

Jobb a saját kötelesség rosszul végezve, mint a másik kötelessége jól végezve...
Ha a király nem róna ki büntetést éberen a büntetést érdemlőkre, akkor, mint a halakat a nyárson, megsütnék a gyengéket az erősebbek.

Valerius Maximus

Nem az tesz gazdaggá, hogy nagy a vagyonod, hanem az, hogy kevés a vágyad.
Nincs oly szerény boldogság, amely kikerülhetné a rosszindulat fogait.

Columella

A semmittevés gonosztevésre tanítja az embereket.
Példa nélkül semmit sem lehet helyesen tanítani vagy tanulni.

Onesztész

Nem kell szűzen a lány, öregen sem kell feleségül,
így sajnálom, amúgy tisztelem én nagyon is.
Nem jó zölden a fürt, töpörödve se, csak ha megérett:
érett szépséget vár szerelemre az ágy.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Tréfás találós 1950-ből
  2016-07-31 16:16:29, vasárnap
 
  Tréfás találós 1950-ből

- Mikor volt itt jó világ?
- Amikor a Vas még csak egy fém volt, a Farkas egy állatfajta, a Rákosi egy reendezőpályaudvar, a Révai egy lexikon.
 
 
0 komment , kategória:  Viccek  
A zsíros kenyérnek van receptje
  2016-07-31 07:45:43, vasárnap
 
  Ki szereti rajtam kívül?! A zsíros kenyérnek igenis van receptje!

A zsíros kenyér esszencia. Étkezési és kulturális alap. Olyan ez, mint a kukorica közé vetett bab. Ha meglátjuk, tudjuk, hogy hazai földön járunk, máshol ilyen nincs.

Vannak elgondolások, eszmék és hiedelmek, amik keretbe foglalják és elviselhetőbbé teszik a hétköznapokat. Nekem is vannak ilyen fogódzóim, töretlenül hiszem például azt, hogy Jim Morrison, a Gyíkkirály nem halt meg, hanem tőzsdeügynökként él valahol New Yorkban.
Ha elfáradok a taposómalomban, eltévedek a bürokratizmus labirintusában, vagy egyszerűen tele lesz a hócipőm, akkor megnézem az Indul a bakterház című filmet, ami valójában nem más, mint a magyar Ji-King. A magyar orákulumgyűjtemény, ami az élet minden helyzetére választ ad, eligazítást nyújt. Nincs olyan, amire ne találnánk benne választ, legyen szó a politikai berendezkedésről, a szerelem fortélyairól vagy táplálkozási tanácsokról.
Egyetlen dolog hiányzik belőle, nem is értem, hogy a magyar lélek szimbóluma hogyan maradhatott ki ebből a meghatározó alapműből, amiben hányattatott sorsú nemzetünk minden bölcsessége összesűrűsödik. Ez pedig nem más, mint a zsíros kenyér.
A zsíros kenyérről most végre megint van értelme beszélni, van hozzá jó kenyér, leáldozott a margarin ideje, a vajat is meg tudjuk becsülni, vége az olívaolajokkal való urizálásnak, és végre nem ciki fröccsözni. Szóval, most a zsíros kenyér reneszánszát éljük, ráadásul hozzá méltó módon. Úgyhogy tanuljuk meg elkészíteni.
A zsíros kenyérnek igenis van receptje!
Rögtön úgy kezdődik, hogy végy egy egész fehér kenyeret. Piros, ropogós, cserepes héjú fehér kenyeret. Bírjuk ki, és ne törjük le a serclit, ne együk meg két pofára, mert akkor sokkal kevesebb zsíros kenyeret tudunk enni. A sokmagvas, mindenmentes és szénhidrátcsökkentett csodákat hagyják a fenébe, a zsíros kenyér csak fehér kenyérrel jó. Egész karéjt vágjanak, az egy sör nem sör elvén a félbevágott karéj zsíros kenyér nem zsíros kenyér. Apropó, van még valaki, aki a vekni felvágása előtt késsel keresztet rajzol a kenyér aljára?

A zsíros kenyérnek igenis van receptje!
A zsír.
A zsírral mindig különleges volt a viszonyom, most is az, csak most rajtam sokkal több van, mint amennyi a véndőben, és az úgy nem annyira misztikus.
,,Mindig szerettem a zsírt, disznóvágáskor kisütni is, bár macerás és a francnak volt kedve órákon át az üst mellett fagyoskodni. A fészer alatt sült ki a zsír minden évben. És minden évben ekkor készült el az az étel, amire aztán a legjobban vártunk. A zsírban eltett töpörtyű. Sokat, nagyon sokat kellett rá várni, egészen a forró nyárig, mikor már volt paradicsom és paprika a kertben. "
És volt még apró szemű krumpli is, amit felszedtünk, hajába' megfőztük. Amíg ez elkészült, a mama felmelegítette a töpörtyűt, ami olyan lett, mintha akkor sült volna ki. Azt hiszem, soha olyan jóízűeket nem fogok enni, mint ott, a meggyfa alatt. Pedig a töpörtyű is csak zsír, ugye.

Zsíros kenyér, ami sokkal több, mint zsír és kenyér
A zsíros kenyér szerintem disznózsírral a legjobb. Sokan a pecsenyezsíros kenyérre esküsznek, én úgy gondolom, az egy másik kategória. Ahogy a kacsazsíros kenyér is. Azok más jelentéssel bírnak, nincs meg bennük a zsíros kenyér örök érvényű jelentéstartalma, nincs meg bennük a grandiózus jelleg. A disznózsírral megkent kenyérben megvan, és meg is lesz mindig.
A zsír megérdemli, hogy tisztességeset vegyünk belőle. Mostanában már igen jókat lehet kapni hentesnél, piacokon. Az általános tapasztalatom az, ahol jó a töpörtyű - nem gumis, nincs kiszárítva, nincs égett illata és íze - ott jó a zsír is. A hidegen préselt, adalékanyagos ipari zsírokat hagyják a boltban.
Zsíros kenyeret enni menő.
És nagyon fontos, hogy kimondjuk: ez egy fogás. Mindegy, hogy otthon esszük vacsorára vagy egy menő romkocsmában kérjük ezt, hogy felszívassuk az olaszrizlinget, a zsíros kenyér egy fogás. Jobb helyeken, ahol nem szégyellik a zöldbabot és a vargabélest, kiteszik a vendég elé előételnek.
,,Nem kell mindig kaviár, van, hogy megkenni egy kenyeret nagyobb élmény."
A zsíros kenyérnek igenis van receptje!

A zsíros kenyér életérzés és nosztalgia is. Gyerekkoromban sokszor kaptam uzsonnára. A papa szórt rá egy kis sót és fűszerpaprikát is. Nagy szánkózások után a sparhelt mellett kuporogva ettem, strandolások után még vizes fejjel, a konyhaasztal mellett hallgattam, hogy a lovak esznek állva. Aztán hideg teleken egyedül, az ablakból bámulva a novemberi esőt. Kentem rendületlenül haveroknak, akik hozzánk jöttek meccset nézni. Ettem kopp napokon és ettem akkor is, mikor nem volt gond kifizetni a degusztációs menüt sem.
,,A zsíros kenyérről mindenkinek van élménye, mindenki tud róla mesélni. Ha mást nem, azt, mikor evett utoljára. És hogy mennyire jó volt. Lehet csodálkozni, mennyire szeretjük, és milyen rég nem ettünk már. Lehet nosztalgiázni róla, fel lehet idézni a nyári táborokat, a téli fagyoskodásokat, sítáborokat."
Ma már nem szórok rá pirospaprikát. Hagymát teszek rá. Lila hagymával vagy sonkahagymával szeretem, nincs olyan harsány, tolakodó ízük, mint a vöröshagymának. Cikkekre vágom, úgy szórom a kenyérre és mindig ezzel együtt sózom, hogy a hagyma egy kis levet engedjen. A kenyeret hagyják vastagabbra, legyen tele a szánk egy harapásnyival.
 
 
0 komment , kategória:  Receptek  
Márai Sándor: Egyedül
  2016-07-30 22:40:16, szombat
 
 

Minden ember és minden nemzet életében felvirrad a nap, mikor meg kell érteni, hogy semmire és senkire nem számíthatunk e világon: egyedül vagyunk. Ez a nap pontosan olyan kedd, vagy csütörtök, mint a többi. Reggel még jártak a vonatok, s az ember bement a kávéházba és cigarettát kért a pincértől. Aztán, fél tizenegy felé, két hír között, megtudta, hogy történt valami; a mennyezetre nézett, homlokát dörzsölte, kissé elvörösödött. E pillanatokban megtudja az ember, hogy másíthatatlanul egyedül maradt a világon. Ez a pillanat, mikor minden ember - néha fogcsikorgatva, akarata ellenére - hős lesz.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: Nevek
  2016-07-30 22:39:03, szombat
 
 

Ezeket a neveket szerettem: Ágnest, mert szelíd és szőke. Editet, mert idegen, gőgös és északias, kissé ezüstszürke. Esztert, mert dundi és vérmes. Annát, mert olyan, mintha egy nő imára kulcsolná a kezét, boldogan, együgyűen és jóságosan. Ilonát, mert ismerős, mint egy falat kenyér. Solange-ot, mert olyan, mint egy idegen illatszer címe; drága ésd fojtogató. A többit nem szerettem.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Márai Sándor: A kiegyezés
  2016-07-30 22:38:09, szombat
 
 

Fekete bársony ruhát viselt, s mély tüzű, sárga rózsát. Így nevezték: Adél. Olyan volt, mint Ausztria, a kiegyezés előtt.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
Livius bölcsességei
  2016-07-30 18:38:41, szombat
 
 

Nincs törvény, mely mindenkinek elég kényelmes volna.
A késedelem veszedelem.
Jobb későn, mint soha.
Az eredmény az ostobák tanítója.
Jaj a legyőzötteknek!
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Márai Sándor: Negyven felé
  2016-07-29 18:46:38, péntek
 
 

Negyven felé minden ember élete megtelik valamilyen tömény gyűlölettel. Legkevesebben tudják, mit és kit gyűlölnek. Csak forgolódnak és nem értik, s morognak és visszafelelnek, vagy elhallgatnak, mert ,,nem érdemes", aztán váratlanul felüvöltenek, az asztalt csapkodják, vagy belépnek egy politikai pártba. Akkor végre szabadon gyűlölnek. Negyven felé minden ember megérik a politikára.
 
 
0 komment , kategória:  Emberi bölcsesség és ami marad  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 90 
2016.06 2016. Július 2016.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 90 db bejegyzés
e év: 832 db bejegyzés
Összes: 7228 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 112
  • e Hét: 383
  • e Hónap: 3225
  • e Év: 42226
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.