Belépés
sanci81.blog.xfree.hu
-Minden ember, minden apró mozzanat, Életedbe úgy került, hogy magad vontad oda... Az pedig, hogy mit kezdesz velük, csakis rajtad áll! ... Czifra Sándor
2007.12.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Természetben szaglászó
  2017-01-20 17:15:34, péntek
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  Állatcsodák  
Sziesztázók
  2017-01-20 17:14:13, péntek
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  Állatcsodák  
Virágok között
  2017-01-20 17:13:21, péntek
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  Állatcsodák  
Tovatűnő tekintettel
  2017-01-20 17:12:19, péntek
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  Állatcsodák  
Angyali világokban
  2017-01-20 17:03:14, péntek
 
 


Link




Link




Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  vallás kép  
Brondel Cermidoff: A fáradt vándor
  2017-01-20 16:57:00, péntek
 
 


Link

Brondel Cermidoff
A fáradt vándor

Elfáradtam már a világgal harcolni,
ó, szeress Magadhoz, Istenem.
A szívemet ne hagyd megsarcolni,
Te tudod, semmim sincs nekem.
Gyorsan ölelj Lelkedhez,
mert hamarosan feladom.
Lankadó szárnyakkal oltalmaz még
hűséges őrzőangyalom!
Erőm végére jár már,
lelki szemeim előtt halványodnak a színek.
Idő előtt itt a végállomás,
elfogynak alólam a sínek.
Elkopott szájamból a régi íz,
nem vonz már engem a kenyér, a víz.
Minden azt súgja nekem:
ne küzdj, add fel és feledj!
Csak szélmalomharc az egész,
elpazarlod az életed.
Csupa árulás minden körülöttem
és magába szippant a magány,
Hogy éltem túl ezt a rémálmot idáig,
az egy valódi talány.
Kegyetlen tükröt tart elém
az átkozott világ,
a szeretet nélküli igazság
arcomba köp minden hibát.
Vaksötét éj borul lelkemre.
Úgy érzem kiégek örökre.
Mégis megszólít egy gyengéd hang,
mint a távolból az ismerős, kicsiny harang.
S, amikor már elhagyott mindenki más,
feltűnik előttem egy apró lámpás.
Dacolva őrjöngő viharral, széllel
Vezet az Úton a szeretetével.

2011. május 16.

Forrása:Link
 
 
0 komment , kategória:  vers  
Brondel Cermidoff: Féltőn szerető
  2017-01-20 16:54:24, péntek
 
 


Link

Brondel Cermidoff
Féltőn szerető

Elmenekültem Előled.
A dolgaim mögé bújtam.
A pénz kifolyt kezemből
S hálátlanul elhagyott a múltam.
Rikító színeim kiégtek.
Előtted kifakultam.
Letéptél a világ kebeléről
S mint halott levél, lehulltam.
Elsodortad tőlem a kedvest.
Íztelenné váltak a mulatságok.
A cimborák közt számkivetett lettem
S elkerülnek a régi barátok.
Ködöt eresztettél rám,
Azóta nem látok.
Elvesztettem minden jelzőfényt
S a megszokott szabadságot.
Kifordítottad a lelkem
S lemeztelenítettél,
A világ előtt bolonddá
S nincstelenné tettél.
Elszakítottál a mulandóságtól,
Amitől idáig nem láttalak.
Most itt állok Előtted átlátszón
S Te átragyogsz rajtam, mint a Nap.

Forrása: Link
 
 
0 komment , kategória:  vers  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2016.12 2017. Január 2017.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 170 db bejegyzés
e év: 1631 db bejegyzés
Összes: 50420 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1496
  • e Hét: 4931
  • e Hónap: 9669
  • e Év: 115813
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.