|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 19:33:02, szerda
|
| |
| |
"Az Úr imádságának az a nagy szépsége, hogy végig Isten áll a középpontjában. Néhány mondatának nyelvtanilag lehetünk a tárgyai, de sohasem az alanyai. Ezt a helyet egyedül Isten foglalja el. Még a bűnvallásban is rá nézünk, úgy mondjuk: 'Te adj nekünk kenyeret, te bocsáss meg nekünk, te vezess, te szabadíts meg'. Az ilyen imádság valóban a helyünkre tesz, amire olyan gyakran van szükségünk. Mert talán a legravaszabb kísértés, a legmakacsabb rossz az, amikor Isten jogos helyére, szívünk közepébe állunk."
- Paul Thigpen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 19:28:55, szerda
|
| |
| |
"Engem sohasem zavartak azok a szavak, hogy ne vígy minket kísértésbe, de sok levélírómnak komoly gondot okoztak. Azt az érzést kelti bennük, mintha Isten bizonyos szempontból az ördöghöz hasonlítana, aki először eltilt bizonyos gyümölcsöktől, majd arra csábít, hogy kóstoljuk meg. A görög szó azonban... próbát, mindenfajta próbára tevő körülményt jelent, sokkal mélyebb értelmű szót, mint a magyar kísértés. A kérés tehát lényegében így hangzik: 'Egyenesítsd ki ösvényeinket. Ahol lehetséges, kímélj meg minden válságtól, legyen az akár kísértés, akár nyomorúság... Tudatlanságomban A-ért, B-ért és C-ért könyörögtem. De ne add meg nekem, ha előre látod, hogy a valóságban csapdát vagy szomorúságot jelentenének nekem'. Hol lennék most, ha Isten minden butácska, imádságomat meghallgatta volna az életben?"
- C. S. Lewis |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 19:20:05, szerda
|
| |
| |
Jézussal
Könnyen,
gyakran,
és szívesen
- szólunk Róla...
Buzgón,
bátran
és ügyesen
- teszünk Érette...
De ritkán,
álmosan,
és fáradtan
- ülünk Lábaihoz...
Pedig ő ezért hív:
pihenni,
hallgatni,
tanulni.
- és azután küld:
szólni és élni
úgy mint ő,
Isten akaratát tenni!
"Jöjjetek énhozzám mindnyájan,
akik megfáradtatok és
meg vagytok terhelve, és én
megnyugvást adok nektek."
Máté 11,28
Anna Mária Seidel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 19:14:09, szerda
|
| |
| |
Ébredj testvér!
Ébredj testvér, imára föl,
égen a Nap, már tündököl.
Imádd Istent és szent Fiát,
csókold hitben, szent homlokát.
Isten előtt: hajtsál térdet,
hiszen Fiát, küldte érted!
Hogy megváltson: ez volt dolga,
szabad lehess, bűn - rabszolga.
Váltságod ím, rendezve már,
drága vére: volt érte ár!
Jézus, elvette bűnödet,
adott egy szebb, új életet!
Már e földön, abban élhess,
mint gyermek és nem, mint béres.
szabad vagy már jóra, szépre,
Uradnak adj hálát, érte.
Jézusodról, ki megváltott,
boldogan tégy bizonyságot!
Bűnt kedvelő világ előtt,
minél több szív, imádja Őt!
Bűneitől elforduljon,
Isten felé, elinduljon.
Így lesz áldott az életed,
Isten elé száll éneked.
Ott az ének, minden ajkon,
zeng örökké, egy szebb hangon.
Pecznyík Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 19:12:59, szerda
|
| |
| |
Zarándokok vagyunk!
Zarándokok vagyunk mi, a földi téren,
úgy kerültük ide, üresen, szegényen.
Ide tett bennünket: Urunk az Alkotó,
dicső keze nyoma, mindenen látható.
Főképen mirajtunk, fénylő arca másán,
de eltorzította, rabtartónk a Sátán.
Balgán: Isten helyett, rábíztuk magunkat,
bűnredők borítják azóta, arcunkat.
Elmaradt az Éden, sivatagban járunk,
gödrökbe, kövekbe botladozik lábunk.
Későn vettük észre, becsapott a Sátán,
bűnbe visz, s felkacag, szenvedésünk láttán.
Folyton bűnre csábít, arra sarkall minket,
szidjuk és vádoljuk, áldott Istenünket.
Pedig üdvöt, áldást, mi Istentől kapunk,
érte hálát mégis, alig - alig adunk.
Bebizonyította: Ő úgy szeret minket,
Fia vérpalástja, takar be bennünket!
Sátán démon hada, ne árthasson nekünk,
trónja közelében, lehessen a helyünk!
Ennél jobbat, többet, Atyánk sem tehetett,
érthetetlen e nagy, áldozó szeretet!
Hála, hogy véges itt, a zarándok élet,
bűnt gyűlölő ember, menny honába térhet.
Az lehet testvére, Isten szent Fiának,
aki hátat fordít bűnnek, testi vágynak.
Zarándok lelke itt, élet vizét issza,
Istentől érkezett, s őhozzá tér vissza!
Pecznyík Pál |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 18:33:49, szerda
|
| |
| |
Az arc a kirakón
Egy apa éppen elhelyezkedett hintaszékében vasárnap délután, és örült, hogy végigolvashatja tizenöt centi vastag újságját, amikor ötéves fia, Bobby szökdécselt be a szobába. ,,Apa! Apa! - szólt. ,,Játszol velem?"
Az apa megpróbált kedvesen válaszolni neki: ,,Bobby, apa most olvasni szeretné az újságot egy darabig. De ha húsz perc múlva visszajössz, akkor játszhatunk."
Bobby kicsit duzzogott, hogy elutasították, de kiszaladt a szobából, és egyedül hagyta az apját, hadd olvasson.
Az ötéveseknek azonbanmég nem túl fejlett az időérzékük, és csak pár perc telt el, Bobby újra megjelent. ,,Apa, most már játszunk?"
,,Még nem, Bobby" - szólt az apa. ,,Ne zavarj, amíg nem fejeztem be az újságolvasást!"
Bobby kicaplatott a szobából, hogy kint várjon, de még a sporthírekhez se ért az apa, már megint ott volt. Az újság alatt átdugta a fejét, és így szólt: ,,Apa, kérlek, most már játsszunk!"
Az apa ráébredt, hogy egy perc nyugta sem lesz, amíg nem enged, lepillantott a padlón heverő lapokra, és észrevette, hogy egy egész oldalas világtérkép van az újságban. Fogta a felesége kézimunkaollóját, és a térképet vagy húsz darabra vágta. A konyhaasztalhoz vezette a fiát, és azt mondta neki, hogy rakja ki a világtérképet: ez lesz az első délutáni játék. ,,Amint kész vagy a kirakóval, jövök játszani veled" - ígérte meg. Tudta, hogy fiának hosszú időbe fog telni, míg kirakja a darabokat, és így neki jó sok ideje lesz olvasni.
De még öt perc sem telt el, Bobby visszarohant a szobába. ,,Apa, kész vagyok a kirakóval! Most mit játszunk?"
,,Micsoda? Már készen vagy?" - kérdezte az apa. Felállt a székből, és kiment a konyhába, hogy megnézze. Szó ami szó, a kirakó kész volt, mindegyik darab a helyén.
,,Bobby... hogy a csudába tudtad ezt ilyen gyorsan megcsinálni? Hol tanultad meg, hogy hogy kell?"
-kérdezte ámultan az apa.
,,Könnyű volt, apa - mondta Bobby. Tudod, a világtérkép hátulján egy ember arcképe volt. Úgy döntöttem, először az ember arcát rakom ki. Amikor azzal kész lettem, az egész világ a helyére került."
Alkalmazás: Egy darabjaira hullott világban élünk, és borzasztóan szükséges, hogy újra összerakják. Ezt azonban nem lehet elérni szociális programokkal, még több törvénnyel, jobb iskolákkal, megfelelő politikusokkal vagy kormányzati rendszerekkel. A széthullott világot csak úgy lehet helyrerakni, ha helyrerakjuk a széthullott embereket. A megváltozott életek eredménye lesz a megváltozott világ.
A legjobb, amit tehetsz azért, hogy hatással legyél a világra, az, hogy valakit Jézus Krisztushoz vezetsz. Jézus az egyedüli, aki a széthullott, összetört embereket újra össze tudja rakni. És ha valaki helyreáll, az egész világ a helyére kerül.
Wayne Rice |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 14:59:04, szerda
|
| |
| |
Az Ő útja
Az emberek most is csak arra mennek,
amerre a fény vakít, arany csörög.
És napról napra vígan sorra telnek
a bárok, színházak és börtönök.
Valami kell, hogy a szívük megsejtse.
Cím... rang... Név is elég, ha hangzatos.
Tarka nimbusz... egy kis újsági lárma...
s pénz... pénz! Nagy úr az. Ezreken tapos.
Vagy koronák. Igaz, olyan virágok:
most itt az őszük s ősszel hullanak.
De mindegy. Van hervadva is varázsuk:
koronák! - Máskor kongó jelszavak.
Ópiumos, elkábító mesék...
De szép a gyárak szürke emberének
egy félórára, egy órára csak
élni csillogó hősök életét...
beszívni pompa millió csodáját.
Minden valóság csalfa ködbe vész.
Valóság? Kinek kell ma a valóság?
Tömeget megnyerni nem nehéz.
De voltak, akik más utat kerestek.
Ott volt Jézus. Más utat keresett.
Jézus! Neki csak megvolt mindene,
rabul ejteni földi lelkeket!
Övé volt minden! Fényes égi trón,
végtelenbe fehérlő angyalseregek...
S lejött közénk: jászolban született,
maga mellé vett néhány halászembert,
s tűrt, nyomorgott.
Hagyta, hogy meggyalázzák,
hogy porba sújtsák, földig megalázzák,
ráfeszítsék a kegyetlen keresztre,
s latornak bélyegezve vérezzék el.
Mert Ő önmagát megüresítette.
S az emberek most is csak arra mennek,
amerre fény vakít, arany csörög.
S Krisztus után úgy, mint Krisztus előtt,
megtelnek napról napra mind
a bárok, színházak és börtönök.
Mit ért a nagy helyettes gyötrelem,
gyalázat, kín? Nem ez kell a világnak!
Fölötte régen napirendre tért
és megy, amerre kincset, kéjt kínálnak.
Mért volt a názáreti Jézus útja más?
Koronásan királyi hatalommal,
erővel, fénnyel kellett volna hozzánk
leszállnia és hódolt volna minden.
Így nem lehet a földet megigézni.
Kik azok, akik így eléborulnak?
A fáradt, roskadt, a békétlen, bágyadt
emberek, kiket kifosztott az élet.
Az elesettje ennek a világnak.
Igaz, hogy fáradt-gyengék nem maradnak...
fegyvernek éle... világ kincse, kéje...
pokol hatalma - nem győzi le őket,
ha így borulnak hittel Őeléje!
Valami titkos gazdagság csodáját
hordozza lelkük a világon által.
És nincs erő, mely elrabolja tőlük.
És együtt nőnek a nyomorúsággal.
Bűn és gyalázat piszkos habja - hordja
életüket miként a bárkát.
Mindent lebíró diadalként járnak,
mert a keresztet a szívükbe zárták!
Felül, felül a zajgó tömeg árján
legyőzhetetlen birodalom épül.
Megváltott lelkek boldog birodalma
Gazdagszik, nő Krisztus szegénységébül.
És nincs a bűnnek és nincs a világnak,
s nincs a pokolnak ereje felette!
Mert Ő önmagát megüresítette.
Túrmezei Erzsébet
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 14:42:39, szerda
|
| |
| |
Az élet vize
Te fogyhatatlan
drága kútfő,
ha merítek
belőled,
s szárnyat bont
a szó,
az ének
- nem mintha
szavadnál szebb és jobb
lenne alkotásom,
de hadd dicsekedjem Veled,
milyen
gazdag vagy,
igaz,
bölcs és kedves,
világosság,
mert Isten szól benned.
S ha fényedből
semmit
el nem veszek,
de hadd dicsérjelek
s küldjem
drága cseppjeidet
- élő víznek folyama -
oda, hol
Téged kívánnak
s halálból
az életre vágynak.
,,aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta,
annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek."
János 7,38
Anna Mária Seidel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 10:04:57, szerda
|
| |
| |
Új hitet
Új hitet akarok.
Olyan... igazit,
ami kőszív - hegyeket
tengerbe dobál,
nem retten,
jöhet vész,
halál...
Amilyent
még Te sem találtál
Izraelben;
Amit
gyermekszívekben
rejtettél el,
hogy el ne oltsák
farizeus - kezek.
Ha életem
tüzes kemencéiből
kihozol -
és hitem új cserépedénye
kezedben áll,
ne mondd el senkinek.
Inkább engedd,
észrevétlen,
vizet vigyek
oda,
hol szomjan halnak
agyag - porszemek,
vigaszom
névtelenül karoljon át
útvesztett
lelkeket.
Kezem legyen
az árvák
magányán
nyugvó
Kezed.
Várjak Veled az úton
tékozló fiakra,
porosan,
álmatlanul,
atyaszívvel...
Ha a háromszázadik
kakasszóra sem
törnének
szilánkokra
a "nem ismerem azt az embert" -el
tele szívek,
Szemeiddel
engedj belátni
jeges kamrák
forró kiáltásai közé.
Aztán küldj el;
olvadjanak
didergő
vulkánfiaid.
Parazsad érintse
némaságom,
hadd mondjam el,
hogy Jössz...
Hadd, mondjam el, Uram,
HAZA viszel.
Járfás Eszter |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-01-25 09:51:47, szerda
|
| |
| |
Evangélizáció után
Hányan tértek meg? - Nem tudom.
Van aki mondta, van ki nem.
De kiderül a járt úton,
s hogy van-e pecsét a hiten?
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2017. Január
| | |
|
|
| ma: |
6 db bejegyzés |
| e hónap: |
636 db bejegyzés |
| e év: |
7303 db bejegyzés |
| Összes: |
35916 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2285
- e Hét: 10997
- e Hónap: 22872
- e Év: 210674
|
|
|
Offline
