|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2017-03-26 23:45:15, vasárnap
|
|
|
Mentsd meg a tengeri csillagokat!
Volt egyszer egy kisfiú, aki a tengerparton sétálva hirtelen észrevette, hogy sok ezer tengeri csillag hever a homokban. Elkezdődött az apály, és a tengeri csillagok valami miatt ott rekedtek a parton. Pusztulásra voltak ítélve, mert nem bírták volna ki a forró napon, víz nélkül a következő dagályig. A kisfiú ezt felismerte, és villámgyorsan elkezdte egyesével visszahajigálni őket a vízbe.
Egy férfi arra sétált, és rákiáltott a fiúra: "Fiacskám, mit művelsz? Nem tudod, hogy sok ezer tengeri csillag van a parton? És hogy ez a part még mérföldekre nyúlik? Teljesen lehetetlen, hogy az összes tengeri csillagot megmentsd!"
A kisfiú elgondolkozott ezen, aztán a férfi felé fordult, felkapott egy tengeri csillagot, és így válaszolt: "Igen, tudom. De ezt megmenthetem!"
És karját magasra lendítve visszahajította a kis jószágot jó messzire az óceánba.
Alkalmazás: Néha elcsüggedünk, mert képtelenek vagyunk megoldani a világ összes problémáját, vagy elérni, hogy minden barátunk és családtagunk Krisztushoz jöjjön, vagy megtenni mindent, amiről úgy érezzük, hogy Isten elvárja tőlünk.
De valamit tehetünk. És a valami mindig jobb, mint a semmi.
Nem nyerheted meg az egész világot Krisztus számára. De megoszthatod Jézus szeretetét egyvalakivel. Az Ige azt mondja, hogy az egész Menny örül, ha egyetlen ember is megmenekül.
Nem tehetsz meg mindent - de sokkal többet tehetsz, mint gondolnád. És Isten fogja, amit teszel, megáldja, és megsokszorozza - ahogy tette a kisfiú ebédjével a Galileai-tenger mellett.
Vegyél hát fel egy tengeri csillagot, és dobd vissza! Isten ennyit vár tőled. Ő majd elvégzi a többit.
Wayne Rice |
|
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
2017-03-26 23:13:56, vasárnap
|
|
|
A sirály
Képzeld magad elé ezt a képet: Florida tengerpartján állsz. A nap épp most megy le, mint valami óriás narancssárga labda. Hűvös este van egy üres, elzárt tengerparti részen. A hullámok nyaldossák a partot, enyhe szellő fújdogál. Egy-két ember kocog errefelé, és páran horgásznak. A legtöbben már hazamentek.
Felnézel, és meglátsz egy hajlott hátú, bozontos szemöldökű, csontos öregembert, aki vödröt cipelve bandukol a part mentén. Odaviszi a vödröt a mólóhoz. Megáll a mólón, és látod, ahogy felfelé néz, és hirtelen észreveszel egy sereg táncoló pontot. Aztán ráébredsz, hogy ezek sirályok. A semmiből bukkantak elő. Az öreg marokszámra szórja a vödörből az apró rákokat a mólóra. A sirályok leszállnak köré. A vállára, a kalapjára is rászállnak, és felkapkodják a rákokat. A rákocskák már rég elfogytak, de tollas barátai még mindig ott téblábolnak körülötte. Az öreg és a madarak.
Mi folyik itt? Miért eteti ez az öregember a sirályokat? Mi késztetheti arra, hogy így tegyen - ahogy hétről hétre teszi?
Ez a férfi Eddie Rickenbacher, egy híres második világháborús pilóta. Gépét, a Repülő Erődöt 1942-ben lelőtték, és senki nem gondolta, hogy megmenekül. Lehet, hogy hallottatok vagy olvastatok róla, hogy nyolc utasával együtt hogyan menekült meg a haláltól. Felmásztak két tutajra, és harminc napig hánykolódtak a vízen. Küzdöttek a szomjúság, a nap és a cápák ellen. A cápák közül némelyik 3 méter hosszú volt, a csónakok pedig csak 2,5 méter hosszúak. Ami azonban majdnem végzett velük, az az éhség volt. Ennivalójuk nyolc nap alatt elfogyott, és semmijük nem maradt.
Rickenbacher azt írta, hogy még ott a tutajokon is, minden délután áhítatot tartottak és imádkoztak. Egyik nap az áhítat után Rickenbacher hátradőlt, szemébe húzta a kalapját, és megpróbált aludni. Pár perc múlva valamit érzett a kalapján. Azonnal tudta, hogy ez egy sirály, ami a tutajra szállt le pihenni. De azt is tudta, hogy több száz mérföldnyire vannak a parttól. Honnan jött ez a sirály? Abban is biztos volt, hogy ha nem kapja el ezt a sirályt, meghal. Rövidesen a többiek is mind észrevették a sirályt. Senki nem szólalt meg, és senki nem mozdult.
Rickenbacher gyorsan megragadta a sirályt, és hálás szívvel ették meg a madár húsát. A beleit halcsalinak használták, és így maradtak életben.
Rickenbacher sosem felejtette el azt a távoli tájról érkezett vendéget. Azt az önfeláldozó vendéget. Minden héten kiment a mólóra egy vödör rákkal, és azt mondogatta: ,,Köszönöm, köszönöm, köszönöm."
Alkalmazás: Pál apostol azt írta: ,,Mert a Krisztus szeretete szorongat minket..." (2Kor 5,14). A ,,szorongat" szó szerint azt jelenti: ,,nem hagy más választást". Pál azt mondja: ,,Nincs más választásom, mint hogy egész lényemmel válaszoljak Krisztus szeretetére - hogy azt mondjam: Köszönöm, köszönöm, köszönöm".
Amikor Krisztusnak szolgálunk, amikor Isten szeretetéről beszélünk másoknak, amikor hétről hétre elmegyünk a gyülekezetbe Őt imádni, nem vonakodva tesszük. Hálás szívvel tesszük, mert igazából nincs is más választásunk. Így mondhatunk köszönetet.
Wayne Rice |
|
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
2017-03-26 22:39:51, vasárnap
|
|
|
"Ha tisztátalanságot őrzünk a szívünkben, az Úr nem fog meghallgatni minket."
- William MacDonald |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2017-03-26 22:36:08, vasárnap
|
|
|
"A szentség szabadságot biztosít az Úr szolgálatára, míg a bűn bepecsételi a szájat. A bűn és az alkalmatlanság érzése, amely a meg nem vallott bűnhöz társul, megbénítja az embert. Nem örvendezik a Lélek szabadításának. A bizonyságtétele ideiglenesen semmissé válik, és a hitelességét megkérdőjelezik."
- William MacDonald |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2017-03-26 22:29:21, vasárnap
|
|
|
"A szent élet a legjobb élet - ez a legjobb a léleknek és a testnek is. Jót tesz a fizikai és az érzelmi egészségnek. Megóv a bűntudattól, a bűntől, a szégyentől és a betegség sok formájától. Elvezet bennünket az öröm és a derű teljességére örökre."
- William MacDonald |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
2017-03-26 22:24:34, vasárnap
|
|
|
"Amikor vétkezünk, ez megbotránkoztatja a többi hívőt; csalódnak, és elkedvetlenednek. Megbántja azokat, akik bíznak bennünk akár a családban, akár a gyülekezetben. A családunknak szégyent és fájdalmat okoz. A helyi gyülekezetünknek is nemkívánatos nyilvánosságot okoz, ha a bűnünk nyilvános, de még a titkos bűnök is csökkentik lelki légkörét és hatékonyságát. Egy fiatal hívő elárulva és összetörve érzi magát, ha az, aki elvezette őt az Úrhoz, szégyent hoz magára. Ugyanakkor milyen gyakran tartott vissza keresztyéneket a botlástól az, ha a kritikus pillanatban eszükbe jutottak az őket támogató, hívő barátok!"
- William MacDonald |
|
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2017. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
603 db bejegyzés |
e év: |
7303 db bejegyzés |
Összes: |
35932 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4960
- e Hét: 11206
- e Hónap: 40518
- e Év: 228320
|
|
|