|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
|
|
2017-03-04 21:37:47, szombat
|
| |
| |
18428 Megérkezett teleléséből az első jeladós fehér gólya Báró
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tájékoztatása szerint Báró fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg a magyarországi fészkeiknél, Báró azonban az elmúlt években többnyire már február végén megérkezett. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kedvenc állatkák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-04 18:23:51, szombat
|
| |
| |
Csak egymáshoz
Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem:
Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden -
Nem is karon, csak kézenfogna, mint árva gyermeket a másik
És sétálnánk napnyugtától a legelső csillagsugárig!
Valaki, akinek most nem volna gondja semmi másra,
Csak arra, hogy én szomjazom csendes-szavú vigasztalásra -
Aki jönne mellettem főlehajtva egy órácskát hallgatagon
S a hallgatása azt mondaná: panaszkodjék, én hallgatom.
Újat nem mondanék, tán inkább ezerszer elmondottakat,
De új volna így, ily zavartalan-ketten az esti ég alatt -
Egy óráig, amíg a csillag felragyog és reánksugároz:
Nem volna köze semmi máshoz, nem volna közöm semmi máshoz.
Reményik Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-04 14:48:21, szombat
|
| |
| |
DEMJÁN IRÉN - NYITOTT SZÍVVEL
Ki világtalant tanít látni
Sötétből előhozza a Napot
Segít a némának kiabálni
Hittel szövi át a holnapot
Ki elhagyva és félredobva
Jóságból épít templomot
Annak a romlás-vadvirága
Lelkében nem vésett nyomot
Ki mosolyt csal jeges arcra
Szavakban alvó remény
Annak minden tettét zengje
Parázsló szeretet-költemény
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-04 12:51:50, szombat
|
| |
| |
Jékely Zoltán: Tavasz-hívó
Ha szereted a tavaszi füvet,
finom cipellőd kerülgesse szépen;
ne taposs rá a hegyről lejövet,
őrizzen meg bennünket jó emlékben.-
A kerítés tövében kis virág
- neked adom; az idén ez az első;
s az utolsót is neked nyújtom át,
ha majd az ideje annak is eljő.
Az erdőszéli fák között kopog
s tavasz-hívót rikolt a tarka-harkály;
alattunk száraz ág s levél ropog,
éhes tavaszi tűznek jó takarmány.
Ott fenn a réteken még szerteszét
a napnak ellenálló hódarabkák,
mintha vetkőző szórta volna szét
mindenféle ruhadarabját.
Hallod, hogy kántál a rigó!
A hegyekben most bújnak ki a medvék,
s a park Flórája - válla, mint a hó -
nyírfák között épp emelinti leplét.
A föld alól a gyors csirák
kidugják fejüket,
a fák, mint boltos áruját,
kirakják a rügyet,
kamaszok arcán pattanás,
férfiajkon a csók,
mind egy repeső kapkodás
a szoknyák lobogók,
s már itt és ott fölhangzanak,
elűzve kínt, fagyot,
a szívbe húzódott szavak,
eszmék és kardalok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 28
|
|
|
|
2017. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
592 db bejegyzés |
| e év: |
5773 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4007
- e Hét: 16091
- e Hónap: 35064
- e Év: 264001
|
|
|
Offline
