|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2017-04-17 14:59:04, hétfő
|
| |
| |
5. RÉSZ. HÚSVÉT VASÁRNAP
http://furaila.xfree.hu/274733
*
Húsvét vasárnap a húsvét első napja. Reformátusoknál a Feltámadott Krisztus megtapasztalása.
*
Legnagyobb ünnepünk jelképei, szokásai közül
*
- a zászlós bárány, a magyar református egyház címerképe.
Ő, mint ,,Isten báránya", magára vette a világ bűneit.
A bárány által tartott keresztes zászló, a golgotai győzelmét jelenti.
Ezen a vasárnapon tyúkhúsleves, kalács, béles fordul elő leggyakrabban, - a katolikusok ekkor inkább disznóhúst esznek.
*
A sonkát megszentelik és még az ünnepeken meg is eszik.
*
A húsvéti bárány fogyasztása csak újabban terjedt el.
*
- Több templomunk tornyán ott a kakas, hirdetve:
,,Meg ne tagadjuk Jézust!".
*
- A pelikán erdélyi szószékek dísze, amelyről a régiek azt tartották, hogy éhínség idején szíve vérével táplálja fiait.
*
A húsvéti tojás általában az élet és a termékenység jelképe, a benne rejtező életcsíra, amely a maga idejében kitör a tojás mészburkából, jelképezi a sziklasírból új életre támadó Jézust. Azért piros többnyire, mert vérével áldozott a győzelme előtt. Szokás: locsolóknak adni.
*
A húsvéti nyúl szintén a termékenység szimbóluma, valamint az örök éberségre, (örök életre) utal; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy húsvét reggelén Péter és János versenyt szaladtak az üres sírhoz.
Szokás ajándékba adni, vagy a húsvéti ajándékozást neki tulajdonítani.
*
*
*
6. RÉSZ, HÚSVÉT HÉTFŐ
Húsvét hétfő az ünnep második napja.
*
A húsvéti locsolás a katekhumenusok keresztelésének emlékére elmaradhatatlan népszokássá vált.
Régebben vederrel a kútnál történt. A lányok, ha nem mentek maguk, akkor a legények erőszakkal odacipelték őket.
Ez a szokás termékenységvarázsláshoz is kapcsolódik.
*
A locsolók később ,,szagosvízzel" öntöztek, de éppen úgy kaptak színes és díszített tojást, mint korábban.
Elterjedtek a korszakonként és tájanként változó locsolóversek.
Például:
"Vízbevető hetfű nekünk is ugy tetszik:
Látjuk az utcákon, hogy egymást öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni."
(Kézdimárkosfalva, Háromszék megye)
*
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-17 14:56:10, hétfő
|
| |
| |
NAGYSZOMBAT már a húsvéti örömünnep kezdete.
*
http://furaila.xfree.hu/274733
*
Nagyszombaton Jézus Krisztus már a szikla-sírban nyugszik... A sírbolt bejárata elé követ hengerítettek. A temetésnél a szintén titkos tanítvány, Nikodémus segédkezett. A Jézus kíséretéhez tartozó asszonyok figyelték, hogy hogyan és hová temették Jézust.
*
Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, amely VIII. századi pogánynak mondott, de valójában a magyarság őskeresztyénségéből fennmaradt szertartás.
*
Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjféli mise, amellyel már a FELTÁMADÁST ünneplik.
*
(Folyt.köv.)
*
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-17 14:52:22, hétfő
|
| |
| |
NAGYPÉNTEK Jézus Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés ünnepe, amelynek kiemelkedő része a keresztúti ájtatosság, azaz a 14 stáció imádkozva való végigjárása.
*
http://furaila.xfree.hu/274733
*
NÉPI HAGYOMÁNYOK:
E-napi szokás jellegzetessége a szentsír készítése, őrzése és látogatása. Egyik emlékét, a 15. századból való garamszentbenedeki Úrkoporsót Esztergomban őrzik.
*
Nagypénteken valamennyi vallásfelekezet böjtöl. Savanyú-leves (cibere, káposztaleves), zsír nélküli kalács és pattogatott kukorica az egész napi táplálkozás.
*
Semmit nem változott az emberiség! Ma is a "Barabásokat" választják...
*
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-17 14:47:17, hétfő
|
| |
| |
A NAGYHÉT kiemelkedő időszaka a "három szent nap":
- a nagycsütörtök,
- a nagypéntek és
- a nagyszombat.
*
http://furaila.xfree.hu/274733
*
A NAGYCSÜTÖRTÖKÖT a IV-V. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére.
Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés, a VI. századtól a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát. A pápa 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg ezen a napon.
Ekkor van még az oltárfosztás: mindent leszednek az oltárról - Krisztus ruháitól való megfosztásának emlékére - csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott.
Nagycsütörtök németül Gründonnerstag=zöldcsütörtök arra utal, hogy ezen a napon csak zöldségből készült főzeléket volt szabad enni.
*
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-17 14:44:39, hétfő
|
| |
| |
1. rész Népszokások a húsvéti ünnepkörben
*
http://furaila.xfree.hu/274733
*
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából merítve - a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról - szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
*
A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg a pogánynak nevezett ős-magyar vallás elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.
*
Őskeresztényi kultúránk azonban tovább él a ma már népinek nevezett hagyományainkban.
- ,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete."
- Az állam katolikus jellege azonban megmarad..."
- "Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."
A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet látogatása mindenki számára kötelező érvényű volt. Délelőtt az asszonyok maradtak otthon, hogy az ebédet idejében elkészíthessék, délután a férfiak, hogy a jószágot meg tudják etetni.
A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket.
Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette.
- A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel,
- a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát,
- és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat.
Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.
Az egyházaknak erkölcsi ügyekben fontos büntető szerep is jutott.
A közerkölcsnek nem megfelelő ruházatot hordók, a hangoskodók, részegeskedők, káromkodók, paráználkodók számíthattak a pellengérre állításra és a gyülekezet előtti bűnök megvallására, valamint fogadalomtételt kellett tenni a megjavulásra.
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez a második nagy ünnepünkkel, a Húsvéttal is.
*
*
A húsvéti ünnepkör
A húsvéti ünnepkört a nagyböjti időszak készíti elő.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig, 40 napig tart - annak emlékére, hogy Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában.
Az első időkben a húsvét előtti böjt rendkívül szigorú volt. Bizonyos ételektől (elsősorban a hústól, tojástól) tartózkodtak és napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem azonban fokozatosan enyhült, a hústól való megtartóztatás csak péntekre vonatkozott és az egyszeri jóllakás lépett a helyébe.
A nagyhét a húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Első napja a virágvasárnap, (a pálmák vasárnapja, az Úr szenvedése).
A VIII. században elterjedt, hogy szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tart Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére.
Általában virágvasárnapon a palócoknál szokás volt a kiszehajtás.
A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen át nagyon meguntak, és meg akarnak tőle szabadulni.
A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztetnek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezi, és azt - dalokat énekelve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leveszik a ruhát a bábról, és annak csupasz vázát a vízbe dobják. Ilyenkor, aki felé a báb úszik, annak megjövendölik a férjhez menését.
(Folyt.köv.)
Szerk. Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-17 13:07:11, hétfő
|
| |
| |
A HOLOKAUSZT EMLÉKNAPON egyetlen szó nem esett id. Antall Józsefről, a HORTHY-kormány menekültügyi biztosáról.
Annál többet emlegették Wallenberget és az ő menekítő tevékenységét, segítőit....
*
http://hvg.hu/itthon/20170416_Holokauszt_emleknap_ma_tartjak_az_Elet_menetet
Ezt a kettős mércét nem értem!
*
Pedig már könyv is jelent meg id. Antall József menekültügyi biztos - zsidóságot menekítő tevékenységéről, melyben egyértelműen részletesen leírja, hogy:
- ,,... az erdélyieken kívül az első külföldi menekültek Ausztriából és Csehszlovákiából érkeztek 1938-39-ben. Ők, részben politikai menekültek, részben zsidónak minősülő személyek voltak. Ők több tízezres tömeget jelentettek.
A velük való bánásmód különös figyelmet igényelt, hiszen Budapestnek számolnia kellett a náci külügyminisztérium erőteljes tiltakozásával, amely a magyar kormányzatot már úgyis túlzott liberalizmussal vádolta a zsidókkal való bánásmód miatt.
Azonban Magyarország már a második világháború kitörése előtt is az üldözöttek menekítésének szervezett központja volt, ami ebben az esetben nemcsak a befogadást, hanem a továbbmenekítést is jelentette."
*
BŐVEBBEN ITT:
https://www.facebook.com/notes/b%C3%B3na-m%C3%A1ria-ilona/a-korm%C3%A1nyz%C3%B3-m enek%C3%BClt%C3%BCgyi-biztosa/1320311934671466/
*
*
Nem szeretném Wallenberg menekítő érdemeit kisebbíteni, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy Id. Antall Józsefről semmit nem tudunk, míg Wallenbergnek már szobrot is állítottak Budapesten ugyanazért a ténykedéséért...
*
Ideje lenne átértékelni az ISMERETEK alapján az egész Horthy-korszakot!
*
Ideje lenne erről a történelmi korszakról is végre a tényeket tanítani és tanulni a ,,fasiszta kommunizmusét" értelmezés helyett!
Az idézőjelbe tett szópár József Attila: VILÁGOSÍTSD FÖL című verséből való.
Aki nem ismerné a verset, itt elolvashatja: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=furaila&pid=5715&blog_cim=J%F3zsef%20At tila:%20Vil%E1gos%EDtsd%20f%F6l
*
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-17 13:05:50, hétfő
|
| |
| |
ID. ANTALL JÓZSEF
1896-ban született id. Antall József, aki a második világháború éveiben a magyar földre menekült üldözöttek legendás védelmezőjévé lett, aki a sok tízezer menekült ellátását, jogvédelmét megszervezte. 1945 után kisgazdapárti politikusként újjáépítési miniszteri posztot töltött be Tildy Zoltán, később pedig Nagy Ferenc kormányában. Az 1940.-es évek végétől kezdődően - kényszerűen - több, mint két évtizeden át visszavonultan élt. Azonban politikai ellenfelei is elismerték mindazt, amit annak idején az erdélyi magyar, zsidó, lengyel, francia, olasz és még sok - közöttük több száz orosz - menekültért tett. Amiért aztán 1944 tavaszától megjárta a Gestapó börtöneit, amiért 1945 után magas kitüntetéseket kapott, és amiért százezrek gondoltak rá később mint megmentőjükre.
Id. Antall József a Belügyminisztérium munkatársa lett 1932-től, ahol elsősorban szociális ügyekkel foglalkozott. A legnagyobb feladata a menekültügy megszervezése és irányítása volt. A trianoni békeszerződés alapján elszakított terültekről érkezett magyarokkal, majd a zsidó menekültekkel, a francia szökevény foglyokkal, az olasz katonákkal, a délszláv és az orosz katonai és polgári személyek ügyével foglalkozott.
Az erdélyieken kívül az első külföldi menekültek Ausztriából és Csehszlovákiából érkeztek 1938-39-ben. Ők, részben politikai menekültek, részben zsidónak minősülő személyek voltak. Ők több tízezres tömeget jelentettek. A velük való bánásmód különös figyelmet igényelt, hiszen Budapestnek számolnia kellett a náci külügyminisztérium erőteljes tiltakozásával, amely a magyar kormányzatot már úgyis túlzott liberalizmussal vádolta a zsidókkal való bánásmód miatt.
Azonban Magyarország már a második világháború kitörése előtt is az üldözöttek menekítésének szervezett központja volt, ami ebben az esetben nemcsak a befogadást, hanem a továbbmenekítést is jelentette.
Mint jellemzőt említendő itt, hogy 1939 júliusában a magyar külügyminiszter tudtával, Antall József szervezésében az Erzsébet királyné és a Carl Dusan tehergőzhajók közel 900 - zömmel cseh, szlovák, felvidéki, kárpátaljai, német és osztrák - zsidót szállítottak a Duna torkolatában fekvő Sulinára, ahol a vesztegzárat kijátszva a nyílt tengeren átszállították őket a Palesztinába induló Noemia Julia nevű panamai teherhajóra. Az utat a magyar külügyminisztérium biztosította. 1940 májusában egy bolgár lobogó alatt hajózó gőzösön Pozsonyból vittek száz zsidót a Duna-torkolathoz, s az utat a magyar hatóságok biztosították.
Május 24-én, Mohácsnál váratlan műszaki problémák léptek fel, amelyeket órákon belül meg kellett oldani, hiszen a késedelem az utasok életét és továbbjutását veszélyeztette. Ekkor Antall József saját hatáskörében úgy rendezkedett, hogy a helybeli kikötőhatóságok megfelelő képzettségű hajótisztet bízzanak meg a hajónak jugoszláv vizekre történő átvezetésére.
Néhány óra múlva már jugoszláv vizeken voltak az üldözöttek, és végül elérték céljukat.
Id. Antall József, a magyar törvények közé 1936-ban becikkelyezett - a háborúk esetén a katonai foglyokkal és menekültekkel foglalkozó- második genfi egyezményt nemhogy maradéktalanul betartotta, hanem az egész menekültügyet szociális kérdéssé nyilvánította. Ebben a vonatkozásban a magyar felfogás túllépte a nemzetközi jogban rögzítetteket, humanizmusával egyedülálló példát szolgáltatott Európában.
Például, már 1939. szeptember végén Antall József utasította a menekülteket fogadó határkörzetek közigazgatási vezetőit, hogy zsidóként egyetlen személyt se vegyenek nyilvántartásba, mindenkit keresztény papírokkal lássanak el. Ez alól csak azok képeztek kivételt, akik minden körülmények között ragaszkodtak hitük valós bejegyzéséhez. Megkülönböztetés nélkül mindenkit elhelyeztek ideiglenes, később végleges táborokba, a zsidóságukhoz ragaszkodókat pedig a budapesti és vidéki zsidóközösségek gondjaira bízták, természetesen nekik is folyósították a segélyeket, a szeretetadományokat.
A zsidókkal való megkülönböztetett bánásmód természetesen a németek állandó tiltakozását váltotta ki, amely változatlanul újra és újra hangot kapott, egészen Magyarország német megszállásáig. A már Magyarországon tartózkodók csoportjait 1941-ben újabb tömegek követték, elsősorban a németek által elfoglalt Lvów, Stanislawów és Kolomija környékéről.
A magyar belügyminisztérium IX. osztálya a Duna kanyarban - Esztergom környékén - helyezett el jelentős számú lengyel zsidót. Számukra óvodákat (Szentendre, Leányfalu, Csobánka), Budapest környékén (Rákosfalva és Csillaghegy) pedig kollégiumi rendszerű iskolákat szervezett. Balatonbogláron is sok zsidó fiatalnak nyújtott tanulási lehetőséget a Lengyel Ifjúsági Táborban, valójában az akkori Európa egyetlen lengyel gimnáziumában. A német tiltakozások miatt 1943-ban változtatni kellett az iskolarendszeren, hivatalosan megszüntették a lengyel zsidó iskolákat, viszont titokban Vácon megszervezték a 150 férőhelyes Lengyel Tiszti Árvák Otthonát, ahol valójában zsidó gyerekek éltek és tanultak.
A folytatás olvasható a MENEKÜLTEK MENEDÉKE című könyvben. Megjelent a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó kiadásában, Budapesten, 1997-ben, Kapronczay Károly szerkesztésében, Id. Antall József emlékirataiból.
Ui.: Nem szeretném Wallenberg menekítő érdemeit kisebbíteni, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy Id. Antall Józsefről semmit nem tudunk, míg Wallenbergnek már szobrot is állítottak Budapesten ugyanazért a ténykedéséért...
*
Ideje lenne átértékelni az ISMERETEK alapján az egész Horthy-korszakot!
Ideje lenne erről a történelmi korszakról is végre a tényeket tanítani és tanulni a bolsevista értelmezések helyett!
Bp.2007.02.23.
(Bóna Mária Ilona)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2017. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
25 db bejegyzés |
| e év: |
250 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 213
- e Hét: 7211
- e Hónap: 8158
- e Év: 44099
|
|
|
Offline
