|
2017-05-30 05:51:05, kedd
|
| |
| |
Ne csak szeresd, ismerd is szülőföldedet! - jut eszembe ez a mondás, miután Beregszászi Balázs legújabb helytörténeti írását olvasom a június 4-én, vasárnap 11 órától a mosonmagyaróvári evangélikus templomból egyenes adásban közvetítendő mise kapcsán, melyen igét hirdet Kiss Miklós esperes.
Ebből az alkalomból az evangélikus krónikában május 21-én jelent meg a helyi levéltáros összeállítása"Bemutatkozik a Mosonmagyaróvár-Rajka-Hegyeshalom-Levéli Evangélikus Egyházközség" címmel, amely a város és a gyülekezet rövid ismertetését tartalmazza.
Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megye legészakiabb városa, Ausztria és Szlovákia közelségében. A város 1939-ben, Moson és Magyaróvár egyesülésével jött létre. Korábban mindkét település Moson vármegye székhelye volt.
A névadó Moson, várispánság az István királyi vármegyerendszerben. Moson földvárat 1271-ben a cseh király feldúlta. Innentől a megmaradt Óvári vár vette át a ,,megyeszékhelyi poziciót". Magyaróvár a Pannoniai római limes Ad Flexum nevű erődített helye volt, a Duna mellett a Lajta csatlakozásánál. Magyaróvár 1354-től kiváltságolt mezőváros.
Magyaróváron élt Huszár Gál protestáns prédikátor 1554-től 1560-ig, aki iskolát és nyomdát is alapított. Emlékét emléktábla őrzi az evangélikus templomban és utcanév. Moson vármegye 1847-ben az utolsó rendi országgyűlésre gróf Széchenyi Istvánt, a legnagyobb magyart küldte. Ödön nevű fia magyaróvári lakos és díszpolgár is 1861-ben. Deák Ferenc is viselte Magyaróvár díszpolgári címét az 1867-es a kiegyezésért. Járt városunkban Kossuth Lajos is, 1848-ban toborzóbeszédet tartani.
1739-től van Magyaróváron kegyesrendi gimnázium. 1818-tól mezőgazdasági akadémia, amely ma egyetemi városi rangot ad. Mosonon és Magyaróváron áthaladt a régi Bécs-Budapest országút. Ma már az M1-es autópálya nyugatról határolja a várost. 1855-től van a Bécs-Budapest vasútvonal. Moson híres a Kühne gyárról. Magyaróvár, nyomdával, kórházzal, takarékpénztárral, múzeummal, országos kísérleti intézetekkel bírt. 1899-ben létesült a mai Mofém gyár elődje és 1913-ban a Lőporgyár, melynek a világháború utáni leszereléséből jött létre az Ipartelep.
A 20. századi tragédiák súlyos veszteségeket mértek a városra. A vesztett világháború miatt a megye területet vesztett, majd önállósága is megszűnt 1924-re. Magyaróvár megyeszékhelyből járási székhely lett. 1944 nyarán deportálták a város izraelita lakosságát, '45 után a német származásúakat telepítették ki. 1956-ban a magyar forradalom és szabadságharc alatt gyilkos sortűz volt a városban.
Minden nehézség ellenére, a városegyesítés tizenhatezres lakosságszáma mára megduplázódott; két történelmi belvárossal, új városközponttal és több városrészi övezettel.
A magyaróvári evangélikus gyülekezet, eredetileg Levél filiája volt.
A magyaróvári, mosoni, lucsonyi és halászi evangélikusokat tömörítő gyülekezet templomának építési lehetőségét Fischer Henrik magyaróvári polgár, 1855. évi végrendelete alapozta meg. Fischer Henrik magyaróvári házának értékét ajánlotta fel a templom építéséhez, de a gyülekezet is adományokat gyűjtött. A templomépítéshez a telket Magyaróvár, a Lajtán túli Újtelepen ingyen adta. A templom tervezője és építője Bendl Károly lucsonyi építőmester. A templom 1876-tól 1879-ig épült, felszentelésére 1884 június 8-án került sor.
A templommal már rendelkező, de továbbra is a levéli anyaegyházhoz tartozó ,,Magyaróvár-Moson-Halászi-i" evangélikus leányegyház tagjai 1910-ben határozták el anyaegyházzá való alakulásukat ,,Magyaróvár-mosoni ágostai leányegyház" néven. A hitközség a templom mögötti Lajta menti telket ingyen kapta a várostól, paplak építése céljára. A Magyar utca 33. szám alatti Magyaróvári Evangélikus Lelkészházat Hőnel Béla magyaróvári evangélikus vallású építész tervezte 1914-ben, aki egyébként a miklóshalmi és a rajkai evangélikus templomok tornyárt is építette. A lelkészház 1922 végére készülhetett el.
Az evangélikusok temetővel is rendelkeztek, amit a 20. század elején számoltak fel.
1922-ben az önálló gyülekezet első lelkésze Szűcs Sándor volt. 1953-tól Zámolyi Gyula. 1985 óta Kiss Miklós esperes végzi a gyülekezet lelkészi szolgálatát. Utóbbi kettő ,,Pro Urbe" díjazott.
Mosonmagyaróváron jelenleg körülbelül 1000 főnél is több evangélikus él, ebből kb. 300 fő aki tagsággal rendelkezik. Megközelítőleg 100-150 fő látogatja rendszeresen gyülekezeti alkalmakkor a templomot. 2006-tól az egyházközség esperesi székhely.
2003-ban az evangélikus gyülekezet támogatásával a templomkertben kapott helyet, a Trianon emlékkereszt.
A Győr-Mosoni Evangélikus Egyházmegyébe tartozó Mosonmagyaróvár-Rajka-Hegyeshalom-Levéli Evangélikus Egyházközséghez, a Mosonmagyaróvári anyaegyház és a három társegyház és még 17 járásbeli szórvány település tartozik.
Köszönjük Beregszászi Balázsnak ezt az újabb remek írást, aki nem csak szereti, de ismeri is szülőföldjét.Ezáltal pedig mi is átfogó képet kapunk a MI VÁROSUNKRÓL.
Javaslom eddig megjelent cikkeinek, tanulmányainak gyűjteményes megjelenését.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
