Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Szent László
  2017-06-27 21:00:27, kedd
 
 







SZENT LÁSZLÓ




I. Szent László (1046. június 27. - Nyitra, 1095. július 29.) magyar király 1077-től, horvát király 1091-től haláláig. I. Béla király és Richeza királyné másodszülött fia.

László 1046. június 27-én, 971 éve született a Lengyel Királyságban. Életének első éveit lengyel földön töltötte, ahonnan 1048 táján tért haza apja családjával. 1057 vagy 1058-ban részt vett I. András király fiának, az akkor még gyermek Salamon hercegnek a megkoronázásán, amelyhez atyja és bátyja mellett ő is a beleegyezését adta. 1077-ben választották az ország uralkodójává, hatalomra jutása után azonnal hozzáfogott a rendteremtéshez, a törvénykezésen keresztül megszilárdította a trónját, s helyreállította az ország belső rendjét. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Dalmácia és Horvátország elfoglalása (1091) és az első magyar szentek avatása. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

László idején élte első virágkorát a Magyar Királyság. Uralkodása alatt az addig trónviszályoktól és külső támadásoktól zaklatott országban törvényeivel nyugalmat és rendet teremtett.

Szent László, a lovagkirály

A források szerint László erős, hatalmas termetű férfi volt, aki ,,a többi ember közül vállal kimagaslott". Nagy testi erejét még ötvenéves kora körül is megőrizte. A harcban való jártassága, a csatákban mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan vált nagyon népszerűvé. a kialakuló magyar lovagi kultúra és életmód őt tekintette példaképének.

A népét győzelemre segítő László kultusza tovább élt a későbbi korokban is. A nehéz háborús időkben a nép László királytól várt és remélt segedelmet; a magyar katonák László nevét kiáltozva rohantak a törökre. Testi és lelki képességei miatt a katolikus egyház csodatévő harcos szentet is tisztel benne amellett, hogy személyében a magyar történelem sikeres országépítő uralkodójára tekintünk, aki kemény kézzel szilárdította meg a legyengült államot, másrészt pedig a német terjeszkedéstől, a pápai hűbértől és a keleti nomád népek pusztításaitól egyaránt megvédte országát és biztosította a független magyar állami létet. Minden időkre eszményképévé vált az erényekben dús és a tetteiben évszázadokra előre cselekedni tudó országvezetőnek.

A magyar kormány 2017-et Szent László-emlékévvé nyilvánította. I. László történelmi érdeme a magyar királyság önálló létének egyértelmű biztosítása volt, kultuszát a másik lovagkirály, Nagy Lajos teremtette meg.








Dr. Diószegi György Antal: Dicsőséges magyar lovagkirályunkra emlékezve


Szent László király a XI. századtól a magyar lovageszményt testesítette meg: ennek öröksége a magyar katonai hagyományban mindig is meghatározó volt. Lovagkirályunk máig ható egyetemes jelentősége tekintetében fontos kiemelten hangsúlyoznom, hogy Magyarországon a lovagi eszmevilág a lovasíjász műveltségű magyar vitézi hagyományból táplálkozott. Keresztény lovagkirályi minősége a Magyar Szent Koronán is ábrázolt katonaszentek, Szent György és Szent Demeter Magyarországon is meglévő tisztelete is komoly hatást jelentett: ezen gyökerek révén alakult ki az egyetemes kereszténység történetében kiemelkedő jelentőségű azon magyar hitvallás, mely szerint ,,Magyarország a kereszténység védőpajzsa!". A vitézi bátorság és a keresztény király eszményrendszere jegyében lett Szent László a magyar katonák védőszentje!

Szent László király értékvilága

Fontos görög vonatkozás, hogy a Képes Krónika szerint az ,,óbudai keleti szertartású prépostságot Szent István kezdte építeni és Szent László fejezte be". Az óbudai templomot Szent László király azért fejezte be, hogy beválthassa Szent István királynak azt a fogadalmát, hogy valamennyi egyházat, amelyet ő alapított, minden évben legalább háromszor meglátogat. Szent István intelmei szerint nem lehet a latinokat görög módra kormányozni, és a görögöket latin módra: ,,Hiszen melyik görög kormányozhatná a latinokat görög szokások szerint, vagy melyik latin kormányozhatná a görögöket latinszokások szerint? Semelyik. Ezért az én gyakorlatomat kövesd, hogy a tieid között kiválónak, az idegenek között pedig dicséretére méltónak tartsanak."

Ennek a Magyar Szent Korona-tannak a jegyében járt el Szent László király is, amikor ,,Erdélyben a székelyeket határőrré" tette: biztosította ,,ősi szokásaikat" és ,,szabadalmakkal" látta el őket a katonai szolgálatuk ellenértékeként. A nemzetközi színtér tekintetében pedig az kiemelendő, hogy Szent László leánya, Piroska görög császárné, majd pedig a görög egyház szentje lett.

Lovagkirályunk csatatéri vitézsége közismert! A fekete kunok más néven úzok nomád török nép voltak: 1086-ban törtek be az erdélyi hágókon. A felettük aratott magyar győzelem Kerlésnél igen jelenős volt. A kerlési csata előzményeiről a Képes Krónika ezt rögzítette: a ,,kunok a Meszes kapu felső vidéke felől, áttörve a gyepűket, betörtek Magyarországra, és a Nyírség egész területét egész Bihar városáig kegyetlenül kifosztották", ezért ,,Salamon király és Géza herceg a fivérével, Lászlóval együtt seregüket összegyűjtve, roppant sietséggel siettek, s mielőtt még a kunok áthágtak volna a hegyeken, a Meszes kapun átkeltek Doboka városába". A kerlési győzelem után a magyarok ,,himnuszokkal és imákkal áldották az Istent, aki győzelmet adott nekik".







Hóman Bálint: SZENT LÁSZLÓ


A nagy emberek nem mindig nagy alakjai a történelemnek. Zsenialitás, bölcsesség, műveltség, hősiesség mind oly tulajdonságok, melyek az embert - mint egyént - naggyá tehetik, de nem emelik a nagy történeti alakok sorába. Sokan teljesen kétségbe vonják az egyének döntő szerepét a történelemben, ezért kétszeresen fontos annak megállapítása, mik a történeti nagyság kritériumai. A nagy ember azáltal lesz a történelem nagy alakjává, ha működése a felállítandó kritériumoknak, feltételeknek megfelel. Ilyen szükséges feltételek koruk szellemének megértése, a korszerű haladás követelményeinek helyes felismerése és az adott viszonyok teljes kihasználása. Az emberiség mindig halad. Az emberi élet megnyilvánulásai, a társadalmi, jogi, gazdasági felfogások folytonosan változnak és fejlődnek. Egy ember - bármily nagy hatalom vagy tehetség legyen is birtokában - a kor áramlataival szembehelyezkedve csak káros történeti szerephez juthat. Viszont megértve a kor szellemét s a megfelelő haladás kívánalmait, mélyreható változásokat idézhet elő az emberiség vagy egy nemzet történetében. A közfelfogás többnyire megfelel a korszellemnek, de azért korszellem és közfelfogás nem azonos fogalmak. A nagyság gyakorta éppen abban nyilvánul, hogyha valaki a kortársaktól meg nem értve ismeri fel kora követelményeit. A történelem nagy reformátorai nem mindig népszerűek. Ha a hatalom birtokukban van, a nép konzervatív része zúgolódik ellenük, ha a népből emelkednek fel, a hatalom tör rájuk. Jézus Krisztust a hatalom megfeszítette, pedig az emberiség korszerű haladása csak a krisztusi tanok alapján volt lehetséges. Szent Istvánt a magyarság nagy tömege, Nagy Ottót a német feudális urak, VII. Gergelyt a főpapok nagy része zsarnoknak, elnyomónak tartotta, pedig ők koruk szellemét teljesen megértve fogtak reformjaik kiviteléhez.

A történeti nagyság e föltételeinek teljesítésével jár az eredményes működés. Eredménynek kell tekintenünk minden változást, mely az emberiség vagy egy nemzet történetében gazdasági, politikai, jogi, társadalmi vagy kulturális téren az addigi állapothoz viszonyítva haladást jelent. Az eredmény tartós vagy múló volta a nagyságot nem érinti. Az utóbbi csak annak következménye, hogyha a közfelfogás és korszellem nem fedik egymást. Ilyenkor az újító halála után rendesen visszahatás következik be. A konzervatív néprétegeken többnyire győz a korszellem. Előfordul azonban - más szerencsétlen körülmények, külső hatások következtében - az is, hogy a nagy alkotások megsemmisülnek. Szomorú példa erre a 16. századi magyar történelem, mely elsöpörte a két Hunyadi működésének eredményeit.

Természetes, hogy mind e feltételek csak akkor vezethetnek eredményre, ha az illető egyénnek vezető szerepe van a nemzet vagy az emberiség életében. A vezető szerep ismét kétféle lehet, vagy pozitív hatalmon nyugvó, vagy a tömegre, a kortársakra gyakorolt irányító hatásban nyilvánuló. Az utóbbihoz nagyobb zsenialitás és energia, az előbbihez nagyobb bölcsesség és fegyelmezettség szükséges.

Nagy történeti alak az a vezető szerepet vivő ember, aki kora szellemét és követelményeit megértve, helyzetét kihasználva, oly eredményes működést fejt ki, mellyel az emberiség vagy nemzete haladását elősegíti.

A magyar történetírás mind ez ideig adósunk Szent László életrajzával s működésének, történelmi szerepének helyes méltatásával. Akár mint hős és hadvezér, akár mint törvényhozó vagy egyházalapító - ami a 11. században a nyugati kultúra terjesztésével azonos - jeles királyaink közé tartozik. Középkori forrásaink főként hősiességét, vallásosságát, a modern írók emellett a keresztény egyházi és magyar nemzeti felfogásnak saját személyében első egyesítőjét, a nemzeti keresztény művelődés előharcosát tisztelik Lászlóban.

(1910)







Wass Albert: SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY (1077-1095)


Árpád-házi László, magyarok királya nem csak testi erejével, szálfa termetével tűnt ki kortársai közül, de tudásával, művészi érzékével és lelki jóságával is. Isten kegyeltje volt. Nevéhez csodák főződnek és a mondák végtelen sora. Az ő kívánságára avatták szentté István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. Halála után szentté avatták őt magát is. Egy alkalommal László király és serege napokig nem leltek vizet a sziklás, kietlen karszti tájon. Szomjúság gyötörte a hadat, az emberek kiszáradt torokkal, elgyöngülve vánszorogtak, és a végpusztulás árnyéka nehezedett reájok. Végül is aléltan megállt a menet a sziklás, száraz pusztaság közepén, az emberek eldőltek, halálukra vártak.

László király félrevonult a katonáitól, s térdre borulva hosszasan imádkozott Istenhez segítségért. Majd lábra állt megint, megmarkolta súlyos harci dárdáját, s minden erejét összeszedve beleütötte a fegyver acél hegyét a sziklába.

- Isten nevében vizet fakassz! - kiáltotta.

Abban a pillanatban, ahol a dárda hegye a sziklára ütött, tiszta vizű, bugyogó forrás eredt, gazdagon öntve Isten áldását az elcsigázott emberek számára.

Egy másik alkalommal betegség tizedelte seregét. Hulltak az emberek, akár a legyek. A királyi sereg tábora haláltáborrá változott. László király sátrában imádkozott, majd fogta íját, kiment a tábor szélére, s nyilát kilőtte a mező irányába. Az őszi napfényben csillogva szállt a királyi nyílvessző, majd széles ívben földet ért megint, egy jelentéktelennek tetsző, kis növényke levelét szúrva keresztül. A király parancsára zsákokba gyűjtötték annak a növénynek a leveleit, amennyit csak leltek belőle a környékbeli mezőkön, megfőzték vízben, s a vizét megitatták a betegekkel. A járvány azonnal megszűnt. Ezt a kis növényt a nép ma is Szent László füvének nevezi.

Kelet felől a kunok nyugtalanították abban az időben a megtelepedett magyarokat. Újra meg újra betörtek a keleti gyepűn, és hiába mért rájok a királyi sereg véres vereséget Cserhalomnál, továbbra is portyázták Erdély földjét, dúlták, rabolták a népet. László király többször is kiverte őket az országból.

Egy ilyen alkalommal a fosztogató kunok, hogy életüket mentsék, kiszórták futás közben a rabolt arany tallérokat, arra számítva, hogy kapzsiságukban a királyi vitézek abbahagyják az üldözést, és rávetik magukat az aranypénzre. De László király imája kaviccsá változtatta nyomban az aranyat, és a menekülő kunokat egytől egyig fogságba ejtették vitézei. Erdélynek azon a részén ma is találni lehet kis, lapos, kerek, sima kavicsokat, amit a nép kun talléroknak nevez.

Egy másik alkalommal az erdélyi KERLÉS község közelében csapott le László király a fosztogató kunokra, akik nyomban futásnak eredtek a közeli hegyek felé. Üldözés közben a király megpillantott egy kun lovast, aki sikoltozó magyar leányt cipelt magával a nyeregben. A király üldözőbe vette a leányrablót, de nehéz páncélos lova hamar fáradni kezdett, és látni lehetett, hogy nem bírta a versenyt a könnyűlábú kun lóval.

- Szép húgom! - kiáltott oda a király a leánynak. - Százszorta jobb a halál, mint a rabszolgaság! Rántsd le a gonoszt magaddal együtt a lóról, s a többit bízd az Úr-Istenre!

A leány megfogadta a tanácsot, s megkapaszkodva elrablójába, oldalra vetette magát egész súlyával. A ló kiszaladt alóluk, s mindketten a földre zuhantak. Leugorva lováról, a király párviadalban megölte a kunt, és megmentette a szépséges hajadont.

Egyszer Torda közelében, kunokat üldözve megint, László király elszakadt csapatától és egymagában kergetett a dombokon át egy menekülő portyát. Azok azonban hamar észrevették, hogy csak egy magányos lovas üldözi őket, és szembe fordultak vele. Mikor felismerték benne a magyarok királyát, nyomban üldözőbe vették, hogy élve kerítsék kézre. Már majdnem el is érték célukat, amikor a menekülő László király hangosan felkiáltott:

- Isten, segíts!

Abban a pillanatban megremegett az üldöző kunok alatt a föld, hatalmas dördüléssel megnyílt a hegy, és mélységes szakadék támadt üldözött és üldözők között, melyen ló nem ugorhatott át, s melynek meredek falait ember nem mászhatta meg. László király megmenekült. Így keletkezett a nevezetes TORDAI HASADÉK. Szikláin ma Erdély legszebb vadvirágai nőnek, s lent a mélyben, ahova csak délidőben süt be a napfény, sűrű páfrányok rengetegében kicsike csermely csobog. Néha csontokat mos ki viharok után a szakadék aljából. A királyt üldöző kunoknak és lovaiknak a csontjait, akik halálukat lelték a földindulásban. Halála után Nagyváradon temették el Árpád-házi Lászlót, s a róla elnevezett templom előtt, ahol bebalzsamozott teste nyugszik, lovas szobrot
állított emlékezetére a nemzet.

Erről a szoborról mondják, hogy amikor a törökök ellen harcolt Nagyvárad alatt egy maroknyi magyar sereg, s már a törökök javára fordult a csata sorsa, egyszerre csak megjelent valahonnan hatalmas lovon egy sisakos, páncélos óriás, és mázsás buzogányával, rettenetes kardjával rávetette magát a pogányra. Tucatjával kaszabolta le a törököt. Lepattant róla a nyílvessző, megcsorbult rajta a kard, s még az ágyúgolyó sem tehetett kárt benne.

Esze nélkül menekült előle az ellenség, százával adta meg magát. Mikor a győzelmes magyar sereg bevonult Nagyváradra, döbbenve látták, hogy a templom előtt Szent László érc-lovát hab takarta tetőtől talpig. Rohantak a városi urak a templomba, s lám, a szent király testét is izzadtság borította az üvegbúra alatt. Az éjjeli őr pedig eskü alatt vallotta, hogy a templom előtt a szobor alapzata egész éjszaka üresen állt, a szobor nem volt sehol.

Nagy híre és dicsősége volt László királynak az egész világ előtt. A középkori lovag mintaképeként tisztelték mindenütt. Mikor Európa lovagrendei összefogtak, hogy visszafoglalják a szent földet a pogánytól, és a pápa meghirdette az első keresztes hadjáratot, László királynak ajánlották fel a fővezérséget, amit ő el is fogadott. De mielőtt a keresztes hadak egybegyűltek volna, meghalt László király és ez az oka annak, hogy nem az ő vezérlete alatt indult el a szent föld felszabadítására az első keresztes hadjárat.

Az első világháború után az Erdélybe becsődülő és az őslakó magyarságot gyilkoló oláhok megcsúfolták Nagyváradon a szent király szobrát is. De a feljegyzések szerint mindazok, akik kezet emeltek a szoborra, különös és titokzatos halállal haltak meg, rendre és egyenként, s tíz év
teltével már egyetlenegy sem volt közülök életben.

Magyar Irodalmi Lap

Link








DR. KARÁCSON IMRE: SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE /1895/

Link



Szent László-emlékév

Link



Megáldották a felújított agyagosszergényi templomot a Szent László-búcsún

Link






















 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2017.05 2017. Június 2017.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 26 db bejegyzés
e év: 360 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 394
  • e Hét: 6738
  • e Hónap: 33361
  • e Év: 170733
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.