|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2017-07-26 16:28:28, szerda
|
| |
| |
HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? - Tettem föl magamnak a kérdést már oly sokszor, hogy ezerszer átgondoltam a Történelmi Tényeket és mindazt, amit ELHALLGATTAK belőle... Ebből lett a harmadik könyvemnek a kézirata, melyből közreadok 1-2 kordokumentumos részletet.
MAGYAROK III. VILÁGTALÁLKOZÓJA
A Magyarok Világszövetsége a II. világháború után elveszítette nemzetösszetartó szerepét, főleg a nyugati emigrációval való kapcsolattartás volt a feladata.
,,Újjászületése" Csoóri Sándor elnökségéhez (1991-2000) köthető.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Csoóri_Sándor_(költő)
1992-ben az MVSZ szervezésében került sor a Magyarok III. Világtalálkozójára,
https://www.asz.hu/storage/files/files/Összes%20jelentés/1996/141j000.pdf1
ahol Csoóri Sándor javaslatot tett a Duna Televízió létrehozására. A Duna TV 1992. december 24-én megkezdte sugárzását.
*
Életrajzi részlet:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cso%C3%B3ri_S%C3%A1ndor
,,,,Csoóri 1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait, betegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960- as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja."
,,A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat."
,,Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált."
,,Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte.""
(Folyt. köv.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-26 16:21:38, szerda
|
| |
| |
HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? - Tettem föl magamnak a kérdést már oly sokszor, hogy ezerszer átgondoltam a Történelmi Tényeket és mindazt, amit ELHALLGATTAK belőle... Ebből lett a harmadik könyvemnek a kézirata, melyből közreadok 1-2 kordokumentumos részletet.
NEHÉZ-SORSÚSÁG
Ellentmondásos Csoóri életútja is, hiszen a ,,született" plebejusból (aki eleinte még köszöntő versikét is írt Rákosinak) a 60-as évekre urbánussá vált - amolyan ,,fényes-szelek"- nemzedéke - életúttal.
A fényes szelek plebejus-népi nemzedékéhez tartozóknak alanyi jogon ,,járt" az új 1945 utáni hatalomtól minden, ami a későbbi nemzedékhez tartozóknak már NEM járt, hanem csak ADHATÓ volt!
Igen, az is igaz, ami Csoóri Sándor életrajzában szerepel, hogy ,,akkor diktatúra
volt"... Csakhogy, az ellen nem lázadhatott ám akárki!
A NEHÉZ-SORSÚVÁ válók kiváltképpen NEM!
*
Negatív megkülönböztetések (diszkriminációk) sora érte az 1945 utáni, illetve közvetlen az 50-es évek elején születetteket. Ők váltak NEHÉZ-SORSÚVÁ.
http://furaila.xfree.hu/259949
Hogyan?
Kiket büntetett az új rendszer 1945 után?
1.) Az "osztályidegennek" kikiáltott "burzsuj-reakciós elemek"-et.
De nem jártak jobban azok sem, akik túlélték a ,,hazai" recski- és a hozzá hasonló büntető- és átnevelő tábort. Mert, mint ilyenek, soha nem élhettek szabad életet, hanem a társadalom peremére kontra-szelektálva, egyfajta belső emigránsként tengődtek.
(Folyt.köv.)
*
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-26 16:15:45, szerda
|
| |
| |
HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? - Tettem föl magamnak a kérdést már oly sokszor, hogy ezerszer átgondoltam a Történelmi Tényeket és mindazt, amit ELHALLGATTAK belőle... Ebből lett a harmadik könyvemnek a kézirata, melyből közreadok 1-2 kordokumentumos részletet.
HELYCSERÉÉS TÁMADÁS negatív megkülönböztetéssel (világháborús fogolytábor, málenkíj robot, hazai- recski büntetőtábor, a horthysta középosztály)
1.1. Mert, aki túlélte a II. világháborút valamilyen fogságban, majd a háború befejeztével hazavergődött, az fasiszta ellenségként lett nyilvánítva, ami kiterjedt utódaira is.
1.2. Aki túlélte a málenkíj robotot a Szovjetunió szibériai településein, az hazavergődve soha többé nem lehetett szabad, mert örökre rásütötték a láthatatlan skarlátbetűt, amit belül a lelkében kellett viselnie, mint a II. világháborúban a zsidóságnak kívül a ruháján a sárga csillagot, és ezt örökítették tovább a mit sem sejtő utódaikra is, mert nem beszélhettek róla;
1.3. Aki túlélte a ,,hazai" recskihez hasonló büntető- és átnevelő-tábort, az valójában soha többé nem lehetett szabad, mert olyan rendőri felügyelet alatt tengethette életét, ami miatt rokonai is messzire elkerülték és az is csodával volt határos, ha családot alapíthatott...viszont, a mit sem sejtő utódai is megörökölték ezen NEHÉZ-SORSÚSÁGOT szüleiktől;
1.4. Azoknak a horthysta kertgazdálkodást megvalósító kisbirtokos földműves - ,,kuláknak" kikiáltott - magángazdáknak és utódaiknak, valamint, az éppen polgárosodó értelmiségieknek, vagy a szakmát tanuló iparos - saját műhellyel rendelkezős - mesterembereknek, akiknek nem volt lehetőségük Nyugatra emigrálni sem oda menekíteni családtagjaikat, belső emigránsként, a társadalom peremére kontraszelektáltan kellett leélniük életüket.
Van egyetlen-egy és végképpen tragikus körülmény, amiben megegyeznek és ez: annak eltussolása, hogy az 1945-öt- és főleg 1956-os véres megtorlást követően megtörtént az a HELYCSERÉS TÁMADÁS, amivel részben fölszámolták, átnevelték és proletarizálták a Horthy-korszak polgárosodó középosztályát és a kertgazdálkodást megvalósító kisbirtokos parasztságot.
Kitermelte az alulról fölhozott és ,,kiemelt" kádereivel az új hatalomhoz hűséges elvtelen- réteget, akit meg lehetett vásárolni a saját fajtája tönkretételére.
(Folyt. köv.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-26 16:06:45, szerda
|
| |
| |
HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? - Tettem föl magamnak a kérdést már oly sokszor, hogy ezerszer átgondoltam a Történelmi Tényeket és mindazt, amit ELHALLGATTAK belőle... Ebből lett a harmadik könyvemnek a kézirata, melyből közreadok 1-2 kordokumentumos részletet.
HELYCSERÉS TÁMADÁS negatív megkülönböztetéssel 1956-után
2.) Az 1956-os népfölkelésben és szabadságharcban elesettek, bebörtönzöttek, kivégzettek és üldözöttek, valamint utódaik sorsa egy nagyon fájó sajgó seb a nemzet testén, lelkén...
2.1. Hiszen, a túlélőknek és utódaiknak ,,halálraítélt"- belső-emigránsként kellett meghalniuk, mint számkivetetteknek!
2.2. Utódaik nehéz-sorsát sajátlagos megfigyelők kísérték figyelemmel 1990-ig, amit kiterjesztettek az un. 1990 utáni rendszerváltozás éveire is - ami a mai napig tart.
2.3 Az 1956-os népfölkelésben érintett magyar családok és családtagok is belső emigránsként kellett, hogy tengessék az életüket, mert a szocialistának hazudott politikai diktatúra kidolgozta és "sikerrel" alkalmazta velük szemben a negatív megkülönböztetés (diszkriminációs kontraszelekció) minden formáját.
Ezen NEHÉZ-SORSÚAKNAK és utódaiknak még a rendszerváltozás nevezetű felfordulásban is el kellett szenvedni az élet minden területén a szocializmus nevezetűből átörökölt negatív megkülönböztetést (diszkriminációt); ami miatt nem tanulhattak tovább sem nappali tagozatú középiskolában, sem fölsőfokún, sem a dolgozók esti iskoláiban...
Csoóri Sándort, mint irodalmárt, meg kellett volna, hogy érintse egy egész nemzedéknek a lepusztításos kipusztulása! Hiszen, ez a korosztály elveszítette minden kötődését még az anyanyelvéhez is!
"Anyanyelv az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában, elsőként tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél."
*
Azonban él Magyarországon egy nemzedék, amelyikhez tartozóinak az jutott osztályrészül, hogy elveszítse ezen tudását. Hogyan történhetett ez meg?
*
(Folyt. köv.)
*
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-26 16:01:52, szerda
|
| |
| |
HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? - Tettem föl magamnak a kérdést már oly sokszor, hogy ezerszer átgondoltam a Történelmi Tényeket és mindazt, amit ELHALLGATTAK belőle... Ebből lett a harmadik könyvemnek a kézirata, melyből közreadok 1-2 kordokumentumos részletet.
*
Köztudott, hogy az ANYANYELV az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában, elsőként tanult meg, s amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél."
Azonban él Magyarországon egy nemzedék, amelyikhez tartozóinak az jutott osztályrészül, hogy elveszítse ezen tudását. Hogyan történhetett ez meg?
Egyik kedves ismerősöm írt a LELKETLENÍTÉSRŐL. Ennek lényege, hogy
- ,,...ezeket a lelketlen férfiakat is anya szült és nevelte. És akkor miért a sok magányos, magára hagyott idős asszony?".
*
VÁLASZ:
Köztudott volt még évekkel ezelőtt, hogy 1945 után NEM az anyák-apák nevelték gyermekeiket, hanem az ÁLLAMI gyermekintézmények. Bölcsőde, óvoda, iskola, szakmunkásképző, ipari tanuló iskolák... katonaság... úttörő- és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) táborai és tanfolyamok.
Most - gondolatban - kövessük figyelemmel egy akkori tizennégy éves falusi fiú életútját! Gondoljunk abba bele, hogy az akkori körülmények között mekkora befolyása lehetett a falun maradt, megözvegyült édesanyának az onnan elszármazó fiára, ha csak három-havonta láthatta, akkor is egy-egy hétvégén?!
Írtam korábban Domján Editről, hogy őt is már az általános után azonnal beiskoláztak egy gyorstalpaló bentlakásos középiskolába.
https://www.youtube.com/watch?v=bc2Voj15ce8
Ahol is egy-egy szobában tizenkét emeletes vaságy és egy szék volt - az ágy emeletén alvók számára - az össze berendezés... stb. Domján Edit is úgy járt, mint azok általában, akiket ,,kiemeltek"... Úgy kezelték ezeket a ,,szocialista" TEHETSÉGEKET, mint általában mindent, amit un. ,,TÁRSADALMI TULAJDONBA" vettek!
Szőröstül-bőrüstül bekebelezte az az intézmény, amelyikben tehetségét kibontakoztathatta. Nem lehetett magánélete, mert igényt tartott még arra is a hatalom kinyújtott karjaként működő intézmény vezetősége.
Akkoriban nem(sem) lehetett a problémákról beszélni, mert akkor magadra haragítottad a Párt ,,illetékesét": ,,miaznemteccikarenccer?" kérdést szegezve szerencsétlen elégedetlenkedőnek.
*
(Folyt. köv.)
*
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-26 15:58:24, szerda
|
| |
| |
HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? - Tettem föl magamnak a kérdést már oly sokszor, hogy ezerszer átgondoltam a Történelmi Tényeket és mindazt, amit ELHALLGATTAK belőle... Ebből lett a harmadik könyvemnek a kézirata, melyből közreadok 1-2 kordokumentumos részletet.
EL-LELKETLENÍTÉS - ÖNGYILKOSSÁG - ALKOHOLIZMUS
Úgy kezelték a ,,szocialista" TEHETSÉGEKET, mint általában mindent, amit un. ,,TÁRSADALMI TULAJDONBA" vettek!
Van erre a problémára egy közismert szerelmespár esete: Domján Edit és Szécsi Pál. Mindketten a halálba menekültek az elviselhetetlen életérzés elől.
https://www.youtube.com/watch?v=ndOV4lbZqfM
Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán is hasonlón mehetett keresztül.
Főleg Latinovits Zoltánt irritálta nagyon az a bürokratikus hatalmi rátelepedés a művészekre, ami az 1970-es évekre volt jellemző.
Pl. előfordult, hogy korábban bement a hivatalos próba előtt a színházba, hogy legyen elegendő ideje a teljes átlényegülésre. Ekkor azonban, mindenféle jelenléti ívek kitöltésével, meg adminisztrációs papírokkal zaklatta őt az erre fenntartott adminisztrátor...
Előfordult, hogy nem tudta fékezni jogos haragját és elkergette az őt zaklatót. Amit aztán fegyelmik követtek, mert az alkotói tevékenységet is ,,munka"-ként, a művészeket, pedig ,,munkásként" kezelő adminisztrációt végzők, akik a mindenkori hatalom kinyújtott karjaként működtek egy-egy munkahelyen - védte a szocialistának hazudott hatalom.
Latinovits szerintem ,,kiszállt", Ruttkai, meg belebetegedett és hamarosan belehalt.
Még az oly ,,dörzsölt" ember is, mint Gobbi Hilda is azt mondta: ,,nagyon jól lehet élni ebben az országban, csak semmit ne akarjon az ember!"
Ezt akkor mondta, amikor már belefáradt abba küzdelembe, hogy legyen a nemzetnek színháza, meg a színészeknek múzeuma és ,,otthona".
A népi káderekből lett vezetők - középszerűségükkel és tekintélyelvűségükkel - annyira rátelepedtek a hatalmukkal mindenre és mindenkire, hogy egészen egyszerűen nem lehetett hova menekülni előlük, csak a halálba. Vagy az alkoholizmusba, ami megint-csak egy elhúzódó agonizálással volt/van egyenlő.
Mit jelentett ez azoknak az ifjaknak, akik az 1968-as évekre váltak szakmunkásokká? Akik teljesítménybérben ledolgozták a napi kötelező nyooocórát, aztán, a másik nyooocat meg a fusiban és már csak arra maradt energiájuk, hogy a kocsmában emelgessék a poharakat, meg meg...ják az ott található, erre ,,szakosodó" női személyeket.
Azt hiszem a Bikini Lojzija is erről énekel, amikor azt mondja: ,,Csókolom! Megszakadhatok?"
https://www.youtube.com/watch?v=utHVf3MuhY0
(Folyt. köv.)
Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2017. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
35 db bejegyzés |
| e év: |
250 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 419
- e Hét: 7417
- e Hónap: 8364
- e Év: 44305
|
|
|
Offline
