|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:52:22, csütörtök
|
| |
| |
Nem az a fontos, mit kapsz.
Afelett nincs hatalmad.
Elveszhet, tönkremehet,
visszavehetik.
Csak az a fontos,
amit adni tudsz.
Ez az egyetlen
valódi lehetőség,
amit útravalóul kaptál.
Adni magadból,
a szívedből, a lelkedből.
Például egy MOSOLY-t
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:45:09, csütörtök
|
| |
| |
Az emberi érintkezésben a tragédia nem akkor kezdődik, amikor a szavakat félreértik, hanem amikor a csöndet nem értik meg.
A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés. Vagy még az sem - csak egy gondolat: Szeretlek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:37:47, csütörtök
|
| |
| |
Kimutatni az érzéseket: ez (...) fontos. Olyan ez, mint amikor azt mondom valakinek, hogy mennyire szeretem, mennyire fontos nekem, de nem ölelem át.
Ha valakit szeretsz, olyannak látod, akár egy angyalt. A mosolya bearanyozza a napod. Ez az érzés semmihez se fogható.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:32:23, csütörtök
|
| |
| |
Az igazi érzések lélekről lélekre szállnak.
Nekem az kellett, hogy az érzés irányítson bennünket az életben, és ne az élet irányítsa az érzést.
Az érzelmek a lélek színei; látványosak és csodálatosak. Amikor semmit sem érzel, a világ unalmassá és színtelenné válik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:28:50, csütörtök
|
| |
| |
Visszahoztam a tőled kapott világot, Ami megtanított élni, bár hiányzol. Már tudom, szeretni nem azt jelenti, Hogy két ember egy igát von, Hanem a másikat biztatni (...), repülni át egy világon. (Kowalsky meg a Vega)
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:21:22, csütörtök
|
| |
| |
Szakáli Anna: Érett szerelem
Nap vagyok én, nem pedig sötét éj,
középen lobogó fáklyakéve.
Nem tudom, majd mit hoz sorsom éve,
testem rabul ejtette égi kéj.
Számtalan napom és éjjelem már,
szívemen dús virágmező virít,
vigaszra, dalra semmi szükség itt,
lüktet az élet, válogatok ma már.
Lobog szemem sugara, mint a Nap!
Irigyeim hallod, mit mondanak?
Felragyog az a csodafáklya,
szememben örömök öröme bújt meg.
Lelkem fénye újra győztesen remeg,
lassan fellobog, mint fáklya lángja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:17:48, csütörtök
|
| |
| |
A felnőtt boldogsága a csend. A lélek csendje, az érzések harmóniája. A felnőtt ember ebben a komoly csendben éli meg az öröm nagy pillanatait. (Hankiss János)
A szépet csodálni,
Az igazat óvni,
A nemeset tisztelni,
A jót körülölelni,
Ez vezeti az embert
Az életben célokhoz.
(Rudolf Steiner) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-07-06 21:11:13, csütörtök
|
| |
| |
Volt egyszer egy fiatal férfi, aki nagyon szerette a barátnőjét. A lány nagyon rajongott a lepkékért, ezért száz darab papír pillangót hajtogatott neki születésnapjára.
Mindketten egy kis cégnél dolgoztak, bár nem láttak ígéretes szakmai jövőt maguk előtt, mégis nagyon boldogok voltak együtt. Egy nap a lány azt mondta, hogy Párizsba megy, és soha többet nem jön onnan vissza. Könnyes szemmel mondta, hogy nem lát közös jövőt kettőjüknek, és úgy érzi, talán jobb lenne, ha mindketten a saját útjukat járnák. A fiú, bár összetört szívvel, de útjára engedte a lányt. Hogy felejteni tudjon, a munkába temetkezett, reggeltől-estig dolgozott. Végül, munkája és kitartása meghozta az eredményt, saját, jól menő céget alapított.
Egy esős napon, a férfi éppen hazafele tartott. Látta, hogy az utca túloldalán egy idős pár összekarolva ment egy ernyő alatt. Mikor közelebb ért hozzájuk, akkor ismerte fel őket, a lány szülei voltak. Bár a szíve a torkában dobogott, lehúzott az autóval, megállt, hogy köszönjön nekik. Csak annyit akart, hogy lássák, most már van saját autója, jól fizető állás, saját cége. Amint közelebb ment hozzájuk, látta, hogy a temető felé kanyarodnak. Utánuk ment. Az idős házaspár megállt egy sír előtt, melyen a volt kedvese képét látta. A férfi alig kapott levegőt, a lábai a földbe gyökereztek, amikor meglátta annak a lánynak a sírját, akit ő bárkinél jobban szeretett a világon.
Kétségbeesve kérdezte a könnybe lábadt szemű szülőket, hogy mi történt a lánnyal. Kiderült, hogy a lány nem ment Franciaországba, hiszen súlyos beteg volt. Tudta, hogy nem bírja legyőzni ezt a súlyos betegséget, és nem akart a fiú terhére lenni. Azért hagyta el őt, hogy a fiú nyugodtan új életet kezdhessen. Halála előtt megkérte a szüleit, hogy a fiútól kapott száz pillangót is temessék mellé, mert, ha egyszer eljön az idő, erről majd fel fogja ismerni őt.
Amit egyszer szerettél, mindig szereti fogod. Akkor jössz rá, hogy mennyire hiányzik, ha tudod, hogy soha többé nem lesz már ott melletted.
Ha van valaki, aki nagyon sokat jelent számodra, szakíts időt rá, hogy elmondd, mennyire szereted, mert egyszer eljön majd az a reggel, hogy többé nem lesz ott melletted.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2017. Július
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
252 db bejegyzés |
| e év: |
2711 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 986
- e Hét: 5643
- e Hónap: 8985
- e Év: 61693
|
|
|
Offline
