|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2017-08-21 07:25:12, hétfő
|
|
|
Van a napkelte... a lenyűgöző. A talányos. Hiszen mindig más. Leírhatatlan, ahogy naponta más és más, pillanatról pillanatra más és más, milliónyi szépséget ad, leírhatatlan színeinek gazdagsága az élénk vöröstől a titokzatos halvány rózsaszínig. Talányosan mutatja meg magát neked, és talán magában hordozza napodat. Mindig elvarázsol, mindig rabul ejt. Megunhatatlan. De van, amikor nem így kel a Nap. Nem színekbe burkolózva, nem talányosan játszva, nem tündökölve. Hanem talán kócosan, álmos szemekkel, gyűrött arcocskával, nyűgösen. Nem ragyogva, nem pompázva. Mégis, mégis ez a legszebb napkelte, minden napfelkelte közt a legcsodálatosabb. Aki talán minden reggel ilyen, kócos, álmos, gyűrött, nyűgös... mégis, megunhatatlan. Mert a legszebb napkelte. Ő. A Kedves...
Létezik ilyen napkelte.
Csitáry-Hock Tamás |
|
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2017. Augusztus
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
187 db bejegyzés |
e év: |
2711 db bejegyzés |
Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 409
- e Hét: 1416
- e Hónap: 9284
- e Év: 51229
|
|
|