|
2017-08-03 22:02:08, csütörtök
|
| |
| |
154 ÉVE SZÜLETETT GÁRDONYI GÉZA (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. - Eger, 1922. október 30.)
Százötvennégy éve, 1863. augusztus 3-án született Agárdon Ziegler Géza néven Gárdonyi Géza író, az Egri csillagok szerzője.
Különcködő, nyugtalan apja miatt, aki egykor Kossuth fegyverkészítője volt, a család állandóan vándorolni kényszerült az országban.
Gézát papnak szánták, ezért a sárospataki református gimnáziumba íratták, majd az egri tanítóképzőbe járt, ahol 1882-ben segédtanítói oklevelet szerzett, ezután Devecserben, Karádon, Sárváron, Sályban tanított.
Már diákkorában verselt, tanítóként prózát is írt, az 1880-as években Győrött és Szegeden volt újságíró, nevét — mivel Gárdonyban anyakönyvezték — ekkor magyarosította Gárdonyira.
1891-ben került a fővárosba, ahol Bródy Sándorral és Ambrus Zoltánnal együtt alapították és szerkesztették a Jövendő című lapot, a Nyugat megjelenéséig a kor leghaladóbb és legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóiratát. Gárdonyi közben munkatársa volt a Magyar Hírlapnak, 1896-tól pedig a Budapesti Hírlapnak is.
Neve Göre Gábor leveleivel vált ismertté, barátai és írótársai ezért szólították őt élete végéig Görének.
A paraszti életről szóló rövid, egyedi nyelvi humorú történeteket szerzőjük később szégyellte, sőt megtagadta, noha az ellenállhatatlanul mulatságos írások paródiaként és szatíraként egyaránt kiválóak.
Első irodalmi sikerét 1894-ben ,,A lámpás" című kötetével, a nyomorúságos néptanítói sors zsánerképével aratta, népszerűségét növelte az 1898-ban napvilágot látott ,,Az én falum" című novellafüzér.
Az író 1897-ben hirtelen elhatározásból Egerbe költözött, és a teljes elzárkózásra rendezkedett be.
A rejtőzködést magánéleti dráma is indokolta: 1885-ben kötött, eleve boldogtalan házassága felbomlott, szívbetegség is gyötörte. Az elvonulás változást hozott írói munkásságában: alapos történelmi tanulmányok és kutatómunka után nagyregények írásába kezdett.
A Pesti Hírlap 1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb történelmi tárgyú regényét, az Egri csillagokat, amely 1901-ben könyv alakban is megjelent.
A mű megírásához a magyar történelemnek egy különösen hősi pillanata, a török elleni várvédő harcok időszaka, a város szeretete és a házából is látható vár képe adott ihletet. Az Egri csillagok mindmáig az egyik legolvasottabb magyar regény, amelyből Várkonyi Zoltán készített látványos filmet Szász Endre díszletterveivel és parádés szereposztással. A regényt számos idegen nyelvre lefordították már az angoltól az eszperantón át a kínaiig, 2013-ban törökül is megjelent.
Gárdonyi későbbi regényeinek témája az örök szerelem (A láthatatlan ember, Isten rabjai), a viaskodás a női nemmel (Az a hatalmas harmadik, Hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja), de megjelenik bennük az idill is (Dávidkáné, Ida regénye). Bor című színműve a Nemzeti Színházban aratott hatalmas sikert 1901-ben. Halála után került elő ,,Földre néző szem" című kötete, amelyet fiainak írt az általa kidolgozott titkosírással.
Az író kiváló sakkjátékos is volt, 1887-ben nemzetközi versenyt nyert, és szerkesztette a Magyar Sakklap című újságot.
Csak a teste
Gárdonyi Géza egyike volt a 20. század elejének túlérzékeny, ,,kivonuló" alkotóinak.
Magát ,,kövek alatt nőtt fűnek" mondta, világnézetében keveredett a misztikus vallásosság az ateizmussal, a racionalizmus az irracionalizmussal. Élete tele volt irányváltásokkal, mégis gazdag líraisággal ábrázolt korokat, helyzeteket, embereket.
,,Az egri remete" 1922. október 30-án halt meg, Egerben temették el. Egykori lakóháza ma emlékmúzeum. Az egri vár délkeleti füles-bástyáján 1991-ben avatták fel Gárdonyi új síremlékét, amelynek felirata változatlan: ,,Csak a teste".
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
|
|
Offline
