|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2017-09-13 18:14:50, szerda
|
| |
| |
Sütemények, amelyekről rosszul tudjuk, hogy hungarikumok
Nemrégiben indítványozta a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete, hogy nyolc magyar süteményt is nyilvánítsanak hungarikumnak. Utánajártunk az édes nemzeti büszkeségeknek.
A Dobos torta mellett további hét olyan süteményt tartanak számon, amelyek eredeti magyar ínyencségek, és az édesszájú külföldiek révén még az idegenforgalmi mutatók feltornázásában is megvan a maguk szerepe - állítja a 480 tagot tömörítő ipartestület elnöke. Íme, a további jelöltek: pozsonyi kifli, Rigó Jancsi, grillázs, indiáner, Rákóczi túrós, somlói galuska, mignon.
Végre előnyt kovácsolhatunk abból a kevésből, ami van nekünk. Egyrészt tömegével vonzhatnánk a külföldieket (akik az utóbbi időben mintha jobban kedvelnék Prágát vagy Krakkót). S nyilván úgy megindulna a német-olasz- francia-amerikai áradat, hogy tán még új szállodákat is kellene építeni. Másrészt jelentős exportcikkekkel gyarapodnánk, hiszen a várható nagy kereslet nyomán például csak Rigó Jancsikból külön vagonokat indíthatnánk a nagyvilágba. De félre a tréfával (egy-két poénért azért ne adjuk el a lelkünket): mi, hazaiak is előnyét élvezhetnénk a dolognak, mivel ezek után minden bizonnyal kivonnák a forgalomból azokat az elrettentő ,,cukrászipari készítményeket", amelyek (tervezett) hungarikumaink nevével súlyosan visszaélve teszik tönkre az ízlésünket és gyomrunkat. A napokban például pozsonyi kifli néven olyan (frissnek kínált,száraz) borzalmat kaptunk egy élvonalbelinek tartott budai cukrászdában, amelyben nemhogy 50 százalék, de 10 százalék ,,diós ízű" töltelék sem volt, s a száraz darab megevésével való próbálkozása után (végigenni lehetetlen volt, pedig alig érte el a hat centis méretet) szőlőzsírral kellett ajkainkat kenegetni. Az egyik szentendrei cukrászdában a Rákóczi túróson olyan túlcukrozott, betonozott tojáshabépítménnyel kellett megküzdenünk, amitől valószínűleg már be sem férünk az időskori diabeteszesek kategóriájába.
Ilyen példákat - sajnos - bőven sorolhatnánk, de nézzük, mit is nevez hungarikumnak a legilletékesebb szakmai ipartestület. Ugyanis a magyar eredet jelzésre véleményünk szerint olyan termékek méltóak, amelyeknek eredeti magyar származása kellőképen bizonyítható, ennél fogva vitathatatlan. Fontos lehet az is, hogy valamennyire jellemző legyen szokásainkra, történetünkre, népéletünkre és gasztronómiai múltunkra nézve. Vegyük tehát sorra a jelölteket.
1. Pozsonyi kifli a bécsi sütőmestertől
Igen hosszú és érdekes története van, amelyből lássuk csak a főbb állomásokat:
A kifli elnevezést a törökök sikertelen ostroma után Wendler bécsi sütőmester találta ki. A városon kívül épült Szent István templom tornyára a törökök kitűzték a félholdat, amit kudarcos elvonulásuk után azonnal visszacseréltek a derék helyiek keresztre. A kitaláló ötlete az volt, hogy ,,megeteti" a félholdat az emberekkel kárpótlásul, amiért az ostrom alatt annyit koplaltak. A félhold alakú sütemény névadója a Gipfel - azaz orom (templomcsúcs) volt.
© deluxe.hu
Pozsonyba sok-sok német és osztrák származású cukrász érkezett a századok során, ahogy Budára, Pestre és a monarchia országainak más részeibe is.
A német sütőmesterek hozták magukkal a bejgli (Beugel) készítésének tudományát és hagyományát, a diós és mákos karácsonyi süteményt. Ennek az ajándékozható, és gyerekeknek is adható kicsi formája lett a pozsonyi patkó a 18-19. században, amit szintén dióval (C betű alakú) és mákkal (patkó alakú) töltött formában készítettek.
A külhonból Pozsonyba érkezett mesterek között voltak a bécsi Wendler család leszármazottai is, akiknek egyik későbbi utódja, Wendler Gusztáv sütötte a 19. század végén az egyik legfinomabb pozsonyi patkót (Magyar Elek - Ínyesmester - tőle hozta mindig, ha Pozsonyban járt). A másik híres süteménynek, a pozsonyi kétszersültnek is kitűnő készítője volt. Ő volt az első, aki bécsi, budapesti, sőt, párizsi megrendelésre is gyorsan szállította a gondosan csomagolt dobozos patkókat - napi frissességgel.
Magyar ember ugyan nem nagyon nyúlt a recepthez, de Pozsony miatt még lehetne hungarikum, csak van egy kis probléma: a szlovák állam 2009-ben bejegyeztette az Európai Unióban a pozsonyi szlovák eredetét (a beadványban ezt részletesen is bizonyítva) Bratislavský rožok néven.
Hát, erről kicsit lekéstünk.
2. Rigó Jancsi sikertörténete
A cigányprímás és a gazdag szépasszony közismert romantikus szerelmi történetének ihletésére 1896-ban egy fővárosi cukrászmester (valószínűsíthetően bizonyos Wikus) elkészítette a Rigó Jancsi süteményt, csokoládét igen bőkezűen használva a piskótához, a krémhez és bevonómasszához egyaránt. Az akkori botrány minden lapban megjelent, így a sütemény is rendesen fogyott.
© deluxe.hu
A történet igazi krimi - lányrablással, elhagyott feleséggel és gyerekekkel, az idegen milliomos nő kicsapongó életével (később Rigót is dobta egy nápolyi pincér kedvéért), egy rendes vagyon elpocsékolásával és a névadó nyomorba süllyedésével együtt. Erre a sikertörténetre tényleg alapozhatnánk. Az alapja legalább igazi magyar vonatkozású, s nagyon is alkalmas lenne társadalmi konszenzusteremtésre a tehetséges és népszerű cigányzenész okán. Kár, hogy napjainkban kuriózumnak számít,ha eredeti recept szerint készült Rigó Jancsi süteménnyel szerencséltet minket a sors a cukrászdákban.
3. Mignon, a kis édes francia
Na, végre egy ősmagyar sütemény! Az eredete ugyan a 17. századi Párizsba nyúlik vissza, ahol egy Mignot nevű édes sütő mester (mai értelemben cukrász) 1665-ben megdöbbenve olvasta Boileau, a kor neves költőjének róla szóló gúnyversét. Feldühödött és ellenverselt íratott, melynek szövegével csomagolópapírt készíttetett, és ebben adta át a süteményeket a vevőinek. Óriási sikere lett. Később az eredeti Boileau-féle átkozódást és a gúnyos ellenverselt nyomatta a kis papírkosárkák két oldalára, és ezekbe tette azokat a kis finomságokat, amiket készített. Az aprócska süteményekért így sokkal több pénzt kérhetett, mint konkurensei a tortákért, tehát sokszoros milliomos lett. A történetet Goethe is megírta, illetve később a francia Thomas operát írt a regényből Mignon címmel.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hungarikum |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-13 18:05:49, szerda
|
| |
| |
Szüntelen változásban élünk, Testünk minden sejtje hétévenként teljesen kicserélődik. A lelkünk is, ha jól élünk, a szüntelen változás állapotában van. Nevezhetjük ezt érésnek is. Aki jól él, az úgy tud bánni a lelkével, mint a jó hajós a vitorlájával: tudja, hogy milyen hullámok között és milyen szélirányba hajózik. A gyenge és riadt lelkű ember fél a változástól. A bölcs megtalálja benne a nyugalmát. És van ennek még egy nagy titka: a szíved, lelked közepe nem változik. A HAJÓS ugyanaz. Bármit hoz a jövő, bármerre fúj a szél. A HAJÓS ugyanaz! Csak kalandja a nagy vízen a szüntelen változás.
(Müller Péter)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2017. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
244 db bejegyzés |
| e év: |
2711 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 128
- e Hét: 4785
- e Hónap: 8127
- e Év: 60835
|
|
|
Offline
