|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 19:58:58, vasárnap
|
| |
| |
"Mi a legfontosabb ezen a világon a számodra? Mit gondolsz, halálod napján mi lesz a legfontosabb?" |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 19:57:23, vasárnap
|
| |
| |
"Tulajdonképpen én nem hiszek a szerencsében. Én a mindenható Isten vezető kezében hiszek. Azonban nem lehetséges, hogy a mai nap egy szerencsés nap valaki számára, aki egy bevásárlóközpontba vagy a munkába akar menni, de akihez az univerzum Istene elküldött téged, hogy információkat adj neki az örökkévalóságról, amelyekre sürgősen szüksége van?
Indulj el hitben, és mutass rá valakinek az egyedüli útra, amely a mennybe vezet: Jézusra! Ez egy imára adott válasz is lehet."
- Mark Cahill |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 19:37:36, vasárnap
|
| |
| |
Repülőút az éjszakában
Éjszaka. Átrepülünk
tartományok felett,
falvak, városok felett.
Újra meg újra feltűnnek
lent a lámpasorok, mint fényjelek.
Azokra figyelek.
Melyik város lehet? Mind ismeretlen.
De aki őrködik
felettük és felettem,
tudja a város nevét,
ismeri minden lakóját,
mindegyik könnyét, mosolyát,
gondját, fájdalmát, örömét.
Előle nem takar el a sötét.
Ránkragyog Jézus Krisztusban
szerető szeme világa.
Neki mindenki ismerős,
mindenki drága.
S míg ismeretlen falvak, városok
távol lámpasorait figyelem,
új éneket zendít szívemben
ez a csoda... ez a kegyelem.
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 19:09:45, vasárnap
|
| |
| |
Arra született, hogy repüljön
Egy napon a prérityúk talált egy tojást, és addig ült rajta, míg ki nem kelt a madárka. A prérityúk tudtán kívül egy sastojást keltett ki, amit valami miatt magára hagytak.
Míg a sas a madarak közül a legnagyobb, és könnyedén és méltóságteljesen szárnyal a magasban, a prérityúk egyáltalán nem tud repülni. Sőt, annyira igénytelen, hogy szemetet eszik.
Ahogy azt sejteni lehetet, a sasfióka - mivel egy prérityúk-családban nőtt fel - azt gondolta magáról, hogy ő is prérityúk. Kapirgált, szemetet evett és kotyogott, akárcsak egy prérityúk.
Egy nap, amikor felnézett az égre, egy hatalmas fehérfejű rétisast látott, amint a magasban repült, s közben aláereszkedett, és átfordult. Amikor megkérdezte a családját, hogy mi volt az, így válaszoltak neki:
-Az egy sas. De te sohasem lehetsz olyan, mert te csak egy prérityúk vagy!
Ezzel visszamentek a szemetet kapirgálni.
A sas egész életét úgy töltötte, hogy vágyakozva nézte a szárnyaló sasokat, és nagyon szeretett volna csatlakozni hozzájuk a felhők között. De soha nem fordult elő vele az, hogy felemelte volna szárnyait, és megpóbált volna repülni. Élete végéig abban a tudatban volt a sas, hogy ő prérityúk.
Alkalmazás: Arra születtél, hogy repülj. De néhányan közületek úgy gondolkodnak és viselkednek, mint a prérityúkok, mivel a világ azt mondja nektek, hogy azok vagytok. Isten ,,kevéssel tett kisebbé az angyaloknál" (lásd Zsolt 8,6 és Zsid 2,7). Szoktad-e úgy érezni, hogy több az élet annál, amit te megtapasztalsz? Nézz felfelé! Emeld fel a szárnyaidat, és repülj! Isten azt akarja, hogy azzá légy, amivé Ő teremtett.
Péter apostol írja az 1Pt 1,14-ben: ,,Mint engedelmes gyermekek ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, amelyek tudatlanságotok idején voltak bennetek." Más szavakkal azt mondhatnánk, hogy ne élj többé úgy, mint az olyan sas, aki azt hiszi magáról, hogy prérityúk. Már nem vagy tudatlanságban. Tudod, hogy ki és mi vagy. Újjászülettél Isten élő és ható igéje által. Most élj ennek megfelelően! Terjeszd ki a szárnyadat, és repülj!
Wayne Rice |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 18:49:26, vasárnap
|
| |
| |
Mi az ember?
A karácsonyi örömüzenet nagy csoda. Jézus az emberekhez hasonlóvá lett. Ebben a pár szóban tulajdonképpen minden benne van. Figyeld csak meg az ellentéteket: Isten formájában volt - szolgai formában jött el; Istennel egyenlő volt - emberekkel lett egyenlővé.
Mi az ember? Az embernek meg kell tanulnia beszélni, járni; van éhségérzete, szomjazhat, elfáradhat... és szenvedhet. Képzeld csak el szószerint Krisztus emberré lételét. Úgy született meg, ahogy minden gyermek - Betlehemben. Názáretben tanult beszélni és járni. Megéhezett a pusztában, fáradtságában elaludt a Galileai tengeren, állt betegágyak mellett, volt temetéseken, sírt barátjának, Lázárnak a sírjánál. Végül pedig Jeruzsálemben meghalt. És mindezt azért vállalta, hogy a bűnösöket üdvözítse.
Emberekhez lett hasonlóvá. A Zsidókhoz írt levél mondja: "Mert nem olyan Főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt" (Zsid 4,15).
Húzd alá ezt a Bibliádban! Úgy született, mint te meg én. Úgy halt meg, ahogy neked meg nekem kell majd meghalnunk. Ő ráadásul egyedül, a kereszten. Ezután el is temették. Elálmélkodhatunk efelett. Krisztus teste alá volt vetve az enyészet törvényének. Ránézve is érvényes volt: Por vagy te, és visszatérsz a porba. A halál a bűn következménye, de Ő ezt a következményt is elhordozta.
Végül azonban győzött, amikor húsvét reggelén kijött a sírból, és barátainak azt mondta: "Én élek, és ti is élni fogtok."
Luther Márton mondja: "Ő azzá lett, ami nem volt, hogy én is azzá lehessek, ami nem vagyok."
Valahol azt olvastam: a karácsony ünneplése a csere ünnepe. Szegénységed, bűnöd és vétked Neki adhatod, és kapsz Tőle gazdagságot, bűnbocsánatot és felmentést.
H. Veldhuizen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 18:07:03, vasárnap
|
| |
| |
Rabszolga
Pál azt mondja: szolgai formát vett fel. Ezt úgy kellene helyesen fordítanunk: rabszolgai formát vett föl.
Akkor, amikor az Úr Jézus a földre jött, nem fényben és pompában jelent meg. Nem palotába érkezett. Nem várta, hogy a hatalmas Augusztusz császár eljöjjön Őt imádni. Pedig ez a tisztelet is kijárt volna Neki. Istennel egyenlő volta következtében azt is megtehette volna, hogy egy nagy király alakját vegye föl.
De Ő nem ezt választotta. Rabszolgai alakot vett föl! Egyszerű ácsfiú lett. "Apjának" segített a műhelyben. Názáretben lakott, amelyről így vélekedtek: "Származhat-e valami jó Názáretből?" (Jn 1,46).
Annál inkább szolgált mennyei Atyjának. És még hogyan! Mindig engedelmes volt. A bűnt kivéve mindenben hasonlóvá lett az emberekhez.
Amikor szolgai alakjában a földön járt, milyen kevés volt a híve! Gúny és megvetés érte. "A rókának barlangja van, az égi madárnak fészke, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania" - mondta (Mt 8,20). Végül egy rabszolga áráért adták el. Mindezt önként vállalta. A szolgálatban végig betöltötte hivatását, nem hagyta abba félúton. Engedelmes volt egészen a kereszthalálig. Kitartott az utolsókig. Mindhalálig! A keresztig. Azért, hogy így a világ Üdvözítője lehessen, a bűnösök Megváltója.
H. Veldhuizen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 17:47:37, vasárnap
|
| |
| |
A bölcsőtől a keresztig
Az élet kérése magába foglalja a halál kérését is. Mert mindenkinek, aki született, egyszer meg is kell halnia. Gyermeked bölcsője mellett állsz? Ennek a gyermeknek is el kell mennie egyszer e világból. Mária gyermeke jászolbölcsője mellett állt, és annak a Gyermeknek is el kellett mennie a világból. De még hogyan! Mária erről akkor még nem tudhatott.
Micsoda evangélium! Krisztus kérte az életét. És ezt a te és az én érdekemben tette. Nem magáért jött. Ő a reménytelenekért, az elcsüggedtekért és az istentelenekért jött. Nem lehetsz olyan reménytelen, elcsüggedt vagy istentelen állapotban, hogy Nála ne lenne számodra bátorítás vagy reménység. Mert van kegyelem!
H. Veldhuizen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 16:06:16, vasárnap
|
| |
| |
Önkéntes születés
... Krisztus születése önkéntes cselekedet volt. Csodálatos! Mi nem "cselekedhetjük" a születésünket. Ugyanúgy nem is tehetjük semmissé; a születés tény marad. Születésünk szüleink ügye, és még mélyebbre tekintve, Isten ügye. Másként kifejezve: nem kérdeztek meg az életem dolgában. Nem volt semmi beleszólásom abba, hogy megszülettem.
Krisztus dönthetett születése dolgában. Ezért mondhatjuk nyugodtan: Ő önként jött a földre. "Én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek" - mondja (Jn 10,10).
És hogyan vitte véghez a születését? Önmagát megüresítette. Pál egyszerűen azt is írhatta volna: emberré lett. De nem ezt teszi, hiszen Krisztus megsemmisítette önmagát. Nemet mondott magának. Nemet mondott annak, hogy Istennel egyenlő, nemet az Ő tökéletes mennyei dicsőségének, és annak, hogy angyalok imádják. Mindennek nemet mondott, ami isteni és fenséges volt.
Ezt annak ellenére megtette, hogy hatalma volt a bűnös emberiség elpusztítására Ezt mondta a Gecsemáné-kertben: "Vagy azt gondolod, hogy nem kérhetném meg Atyámat, hogy adjon mellém most tizenkét sereg angyalnál is többet?" (Mt 26,53).
Eredetileg ez áll az Igénkben: "Dicsőségéről lemondott." Üressé tette magát. Emberré lett. Mi nem kértük az életünket, ellenben Krisztus kérte.
H. Veldhuizen |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 15:34:18, vasárnap
|
| |
| |
A tenger
A tenger zúgott, mint az orgona, s
hullám-csóvákat lobbantott az éjbe.
Ragyogtak fenn a szőke csillagok,
s ragyogni kezdett bennem ez az ének,
mint csodát látó ember mosolya.
A tengert láttam! Álltam elbűvölve,
roppant hullámok zúdultak a partra
és térdre hulltak, mint zarándokok.
Moccant az ajkam, Madáchot szavalta,
s egy szót mondott, mely szép volt,
bár kopott: csodálatos!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-24 15:07:55, vasárnap
|
| |
| |
Krisztus testének evése
,,Aki eszi az én testemet és issza az én véremet..." János 6,54
Az úrvacsora sákramentumával táplálja és erősíti az Úr azokat, akiket már újjászült. Az újjászületéskor lelki életet kapunk. Ennek erősítéséért küldte Isten az élő mennyei kenyeret, Jézus Krisztust. Amikor ebből a Kenyérből esznek az emberek, lelkileg tápláltatnak. A mennyei Manna azért szállt le, hogy az ember abból egyék, és meg ne haljon. A zsidók nem értették ezt, azt kérdezték: Hogyan adhatja nekünk testét, hogy együk? Hitvallásunk szerint ez az eledel a Krisztussal való egyesülés hit által. Ismerjük ennek a lelki szükségességét? Testének evése és vérének ivása nélkülözhetetlen az örök életre. Krisztuson kívül a lélek örökre elkárhozik. Gondolj ennek valóságára, ezzel a mannával való élés nélkül halál vár rád, amit tulajdon vétkeddel érdemeltél meg. Csoda viszont, hogy Krisztus elfoglalta ezt a helyet. A kereszten így kiáltott: ,,Szomjazom!" Krisztus ezért több mint a pusztai manna. Aki ezt a Kenyeret eszi, örökké él. E gazdag ígéret beteljesedett már életedben? Az úrvacsorában erről az üdvösségről akar biztosítani az Úr. Akkor állandóan vágyakozol az életnek eme Kenyere után. Az Úr táplálja éhező népét. Asztalától üresen küldi el a gazdagokat, az éhezőket pedig megtölti javakkal (Luk 1,54). Az Ő teste és vére eledeled lett már? A hit ennek az asztalnak a morzsalékaiban találja meg az igazi ételt és italt. Ez a hitbéli titka ennek a lelki asztalnak.
J. P. Boiten |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2017. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
590 db bejegyzés |
| e év: |
7303 db bejegyzés |
| Összes: |
35918 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1621
- e Hét: 15195
- e Hónap: 27070
- e Év: 214872
|
|
|
Offline
