|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2017-10-31 18:58:25, kedd
|
|
|
Lassan, nagyon lassan pihenem ki magamat. Később ... |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-27 06:11:28, péntek
|
|
|
Újra hallani
Egy kötényben elfér a világ
Anyám köténye volt ilyen
Almát termett a körteág
Szilvát a ringló azt hiszem
Porzott az út mezítláb
Ahogyan futottunk mi csikók
Papsajtot ettünk fütyörésztünk
Mint a tavaszi rigók
Már anyu sincs köténye is
Szétfoszlott s miden odalett
Könnyeimet is fölszívták
A fölöttem lévő egek
Kis falunk is összement akár
Mosásban a sokszor hordott ruha
Papsajt sincsen már s vadsóska
Mezítláb nem járok soha
A világ nem gyermeknek való
Felnőttes s unalmas szürke lett
Korán vénült a volt idő
Hidegek lettek a szelek
De egy percre ha visszahívom
Az időn még átdereng valami
S a sűrű lassú hóesésben újra
Anyám hangját hallani
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-26 06:29:03, csütörtök
|
|
|
két sor október 26-án
csak amíg újratöltenek
annyi a csönd: 61 évnyi
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-26 06:21:34, csütörtök
|
|
|
Nem lepődtem meg, hogy a tegnapi bejegyzésre érkezett - egészen váratlan helyről és országból némi "aggódó" üzenet. Nevezzük így. Kicsit szondáztam is e jegyzettel, s szomorúan látom, hogy nem változik a világ. Nem gondolkodunk mindenről egyformán még akkor sem, ha egy oldalon állunk, vagy ha egy csónakban evezünk. De ha ellopták az evezőt, ne tegyünk úgy, mintha haladnánk.
Nem vagyok hajlandó félni. Van ellenség elég anélkül is, hogy gyártanánk magunknak.
Ma október 26-ka van. A sortűz áldozataira gondolok.
A darnózseli műsort kolléganőmmel együtt készítettük 23-ra emlékezve, én kerestem össze a zenéket és a verseket, s írtam az összekötő szöveget. Én is lehettem volna Magyar Katalin a mottó. Úgy fűztem föl a műsort, hogy a diákok ráébrednek: 56 mindenkié, a diákoké is.
Tegnap videon visszanéztem, mert az előadáson nem tudtam részt venni. Erős, szép műsor volt jó üzenettel. De ami ennél még fontosabb, hetekig beszélgettünk magyar órán 56-ról, arról, hogy Ágh István hol sebesült meg, hogy a minisztérium falában a vasgolyók az igazi golyónyomok helyén vannak. Hogy a történelem él. Megértették. Persze a mai technika is segített, fotók, rádiófelvételek stb.
Talán így. És még egy, a sok beszélgetés közben észrevették egyszer a szemeben a könnyet. Hatalmas csönd lett.
Aztán jóval később az egyik leány megjegyezte, láttuk magát sírni Lehet, hogy az a könnycsepp többet jelentett nekik mindennél? |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-25 05:34:55, szerda
|
|
|
A múltkoriban az értelmiség árulására céloztam az egyik bejegyzésben, pedig ha keményen kellene fogalmazni, azt is mondhatnám: nincsen értelmiség. Így persze ez is csak provokáció.
Jeszenszky Gézát 1994-ben ismertem meg, a választások előtt a művközpontban egy beszélgetést vezettem vele, ha jól emlékszem, kisebbségi kérdésekről.
Aztán Deák Ernő körében hallottam róla sokat, náluk nem találkoztunk. Pedig ekkortájt a sopronszentmártoni találkozókon megfordult Kiss Gy. Csaba is, Tőkéczki és mások.
Aztán tudtam az Orbán-kormányban vállalt szerepekről, helyén valónak is véltem. S azt is tudtam, hogy Oslóból hazajött, lemondott - van ilyen. Az okokat nem, de gondoltam, az idő felette is eljárt. Örültem, hogy tavaly ősszel eljött Ernő könyvének bemutatójára a Magyar Napló könyvesboltjába Pesten. Bár azt hiszem, a végén hamar elment.
Most olvastam a szombati Magyar Nemzetben a vele készült interjút. Leszámítva az interjú végén a mai szerepvállalásról való faggatózást - amit inkább a riporter kissé túlbuzgó küldetésvállalásának vélek - örülök, hogy megszólalt. Egy kicsit helyrebillentette bennem az egyensúlyt. Nem a Soros-terv kapcsán tett kijelentései érdekeltek, hanem a mai külpolitika hangneméről tettek. Azt mondja, hogy az udvarias keménykedés néha súlyosabb, mint azok a kicsit utcai kijelentések, ahogyan ma reagál külügyminiszterünk a dolgokra. A diplomácia szakma. Tanulni kell. Az őszinteségi roham ezt nem gyűrheti le.
Azért is értem azt, amit mond, mert járva Európát azt látom, nem sok eredménye van az ilyetén stílusnak. Egyszerűen fogalmazok: nem attól vagyunk a térképen, mert keményen beszólunk. A partnerkeresés veszett el az utóbbi időben, s mit sem ér az önsajnálat, hogy minket nem ért meg senki. Hogy mi különleges, szabadságszerető nép vagyunk. Lehet ilyet mondani belső fogyasztásra néha, de a külpolitika legyen reálpolitika.
Persze nekiugrottak Gézának, s ez nem is lenne baj, ha egyféle disputa alakulna ki. De nem fog.
AZ elefánt tovább forgolódik a porcelánboltban. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-23 18:10:13, hétfő
|
|
|
Jó hosszú út volt. Kammerben álltunk meg pénteken ebédelni, abban az étteremben, ahol szoktunk! Az Attersee-re láttunk az ablakból. Ernő ide járt gimnáziumba. Gyönyörű vidék, s az idő is jó volt. München dugó, egy órán át araszoltam a városban, mire a misszió épületéhez értünk. Az estre sokan jöttek el. Az első részben a Bécsi Naplóról beszéltünk, én a magyaróvári sortűzről is szóltam, egy verset olvastam fel, ezután Ernő könyvét mutattuk be. Éjfélkor kerültem ágyba, egy jó szállodai szobát fogtak nekem, s külön Ernőéknek.
Másnap nyakunkba vettük a várost, Metróval mentünk a centrumba. Vagy tíz templomot néztünk meg, a régi városházát, s végül a Hofbaruhausban fejeztük be az estét. Ez az a hely, ahol Hitler fellépett, s ma is ugyanúgy néz ki. Rengeteg ember! 3800 férőhely van, s naponta 20 000 liter sör fogy. Elképesztően vidám, hangos hely. Itt ettünk vacsorát, s söröztünk. A metro felé tartva vagy száz alakzatban menetelő feketeruhás fiatal menetelt, s üvöltött. Nem tudtuk kideríteni, hogy mi ez, de egész nap rengeteg rendőr volt az utcán, s rohamkocsik. Igaz, délelőtt öt késelőt fogtak el a Rosenheim téren.
Másnap egész nap vezettem hazafelé.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-19 07:18:16, csütörtök
|
|
|
Nem egészen jó kedvvel indulok neki a hétvégének. Deák Ernő könyvbemutatója lesz Münchenben, s Bécsi Naplózunk. Viszek versesköteteket is és szél-járást is. Az én kocsimmal megyünk, s Ernő azt szeretné, ha vasárnap jönnénk vissza. A szállodát is lefoglaltatta. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-17 16:36:29, kedd
|
|
|
Jól esett, amikor Nagypista fölhívott, hogy menjek el vele Beregszászra, a Bethlen-gimnázium szalagavatójára. Tudtam, hogy lelkileg nehéz lesz, de azt is, hogy végre két napot együtt leszünk.
A suliból elengedtek. Pénteken hajnalban jött értem, először Lakitelek, ahol előadást tartott. Szép hely, igazi Alföld, még nem voltam. Itt összefutottam Kovács Zsuzsával, a gimi volt tanárával. Örültünk egymásnak. Majd irány Kárpátalja. A határ a szokásos téboly képét mutatta. Mi viszonylag könnyen átmentünk, Pista útlevelének köszönhetően. Egyenesen a főiskolára mentünk, ahol már elkezdődött a műsor.
Megható volt, a nyelvről, a megmaradásról szavaltak, énekeltek egy órán át a gyerekek. Pista átadta az év tanára és az év diákja díjat, amit a saját pénzéből finanszíroz évek óta. Ezt követően Jánosiba mentünk, ahol vacsora, és beszélgetés éjfélig. Utána foglaltuk el a szállást a reformátusoknál.
Másnap reggeli, határ, s egy órakor már Sarródon voltunk.
Nagyon elfáradtam, s megviselt kissé az út, s az ottaniak helyzete, állapota.
Most már Münchenre kell készülnöm, pénteken megyek Deák Ernővel két napra. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-17 05:59:45, kedd
|
|
|
Elkészült a folyóirat új száma, s úgy tűnik, sikerült belegyömöszölni mindent, amit értéknek, megőrzendőnek vélünk. Rendkívül érdekes írás Helle Máriáé, aki a magyaróvári Günther család történetéről írt, s korabeli - eddig ismeretlen fotókkal illusztrálta írását.
Csoda, hogy létezik még a lap, ami az egyik oldalon előnye - hogy a Kárpát-medencéből merít, a másik oldalon hátránya. Nem igazán fér bele a hazai pályázatokba. De nekünk arra is kell gondolni, hogy az értéket ellenszélben is meg kell próbálni felmutatni ott, ahol a tehetségtelenség ül tort. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2017-10-08 05:38:09, vasárnap
|
|
|
Amikor tanítványaimmal magyar órán az aradi vértanúkról beszélgettünk,elhangzott egy megjegyzés az egyik fiú szájából, hogy hiszen nem is volt mindegyik magyar. Visszakérdeztem, hogy szerintük ki a magyar? Aki magyarul beszél, jött a válasz. Ismét elmondtam, hogy 1850-ben az akkori Magyarország területén a lakosok kevesebb mint 50 százaléka beszélt magyarul, s hogy lengyelek, tótok egyaránt harcoltak a honvéd hadseregben. Hogy Lahner Necpálon született, ahol Hrúz Mária, s bizony Petőfi anyja eleinte nem tudott magyarul. Hogy nem ez a fő szempont. Magyar az, aki magyarnak vallja magát, azonosul a nemzet történelmével. Hogy magyarnak lenni sorsközösség.
Leiningenben is jártam, s a vár udvarán németül emlékezik egy tábla, hogy a magyar szabadságharcért halt meg annak tulajdonosa, s végezték ki mint magyar tábornokot Aradon.
Nem könnyű magyarnak lenni, de felemelő is néha. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2017. Október
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
13 db bejegyzés |
e év: |
125 db bejegyzés |
Összes: |
3622 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 15
- e Hét: 95
- e Hónap: 6638
- e Év: 35135
|
|
|