|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2017-11-15 21:01:12, szerda
|
|
|
Álmodni hívlak most: gyere, jöjj velem;
csak hunyd le két szemed, és fogd meg két kezem.
Rugaszkodj el bátran - lelked könnyű pihe,
s vágyad elég erős, hogy bárhová elvigye.
Múlt emlékeihez... Nem kell már, hogy fájjon;
vagy jövő reményihez, hol kétség sose bántson.
Nincsen mitől félned: álom ez, csak álom:
minden, mi körülvesz, szépségből szőtt bársony.
Álmodni hívlak, mert én is álmodom;
szállok képzeletből kovácsolt szárnyakon,
míg az otthonérzés fel nem támad bennem,
vidáman harsogva: ilyennek kell lennem!
Álom ez, csak álom... A tied, az enyém;
ölelő karjait hívón tárja felém,
míg káprázat fényében tündökölve ragyog.
Gyere, álmodj velem... Mert a tiéd vagyok.
SZÁMOMRA ISMERETLEN
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
2017-11-15 09:09:38, szerda
|
|
|
Leéb Ferenc:
Az álmok kapujában
Feküdj le szépen.
Ma nincs már több dolgod.
Ruhád a széken.
Tedd el a gondot.
A gond úgyis megmarad,
de most ez a pillanat,
vigyen át az álom kapuján.
Vigyen át az álom kapuján.
Ma megtettél mindent,
amit csak kellett.
Szívedből adtál
sok jót és szépet.
Ami ma megmarad,
holnap majd megtalál.
De most lépj át az álom kapuján.
Most lépj át az álom kapuján.
Amit most érzel, nem adnád semmiért:
Hogy lelkével a lelkedig elért.
Ahogy néz rád, ahogy mosolyog,
tudod Ő már minden holnapod,
és veled lesz majd minden éjszakán.
Nézd szép szemét, hogy ragyog.
Már szült neked egy csillagot,
s átölel majd, úgy megy veled át,
mikor átléped az álom kapuját.
Feküdj le szépen.
Ma nincs már több dolgod.
Szép hitvesednek
adj még egy csókot.
Öleld át szelíden,
súgd neki csendesen,
hogy nyitod már az álom kapuját.
Öleld át szelíden,
súgd neki csendesen,
hogy nyitod már a holnap kapuját.
Indulnod kell, öleljen át.
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
2017-11-15 08:17:53, szerda
|
|
|
"A párkapcsolatot valami megelőzi, mégpedig a gyermekkor. Már akkor elsajátítjuk, hogy miképpen viszonyuljunk később a társunkhoz. A szeretet, ami a partnerünkkel összeköt, egészen korán kialakul bennünk és a szüleinktől - elsősorban pedig az édesanyánktól - sajátítjuk el.
A párkapcsolatra csakis akkor állunk készen, ha bensőséges viszonyban vagyunk az édesanyánkkal, ha teljes szívvel magunkba engedünk mindent, ami tőle származik. Hasonlóképpen igaz mindez az apát illetően is. Egyetlen partnerét sem képes elfogadni az, aki a szüleit elutasítja. Sok párnak okoz problémát, hogy az egyik félnek - vagy mindkettejüknek - rendezetlen a szülőkkel való kapcsolata, hiányzik belőle a mélység, a tisztelet, a hála, az elfogadás."
Forrás: Bert Hellinger - Maradandó Boldogság
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2017. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
375 db bejegyzés |
e év: |
5773 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 8452
- e Hét: 18657
- e Hónap: 58269
- e Év: 287206
|
|
|