|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2017-12-05 22:43:59, kedd
|
| |
| |
... mert jövöhozzátok!!! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Télapó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-12-05 22:24:40, kedd
|
| |
| |
Télapó itt van.
Télapó minden ember lelkében ott él
el is jön ha beköszönt a December, a hideg Tél
a szeretet szemével néz mindenkire
lelkünket ez örömmel hinti le
ő mindig tud önzetlenül valamit adni
s érte semmit se hajlandó elfogadni.
Jóság motiválja a legtöbb Télapót
ezért mindig vidám mosolygós
sosem fázik melegíti őt a szeretet
még akkor is ha a téli jégvilágban, mindenki didereg
meglepetést , sok finomságot rejteget a zsákja
benne van sok kisgyermek, szíve -vágya.
Télapó nem kivételezik senkivel
feltételek nélkül ad, tiszta szívvel
akár jó, akár rossz voltál az évben
valamire számíthatsz, tőle hidd el
a szeretet csomag, mindenhova megérkezik, időre
sok ember lelke majd, felvidul tőle.!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Télapó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-12-05 21:58:52, kedd
|
| |
| |
Mese a Mikulásról
Hókastélyban jéglakás:
Ott lakik a Mikulás.
Szél a szánja mégse fázik,
Úgy röpül egy messzi házig.
Csengője a hópehely.
Szánkójának énekelj,
Mintha dallal idehúznád,
S tedd ki ablakba a csizmád.
Ne lesd meg a Mikulást,
Rajta varázs a palást:
Leshetsz reggelig magadban,
Mert ha eljön, láthatatlan.
Hogyha tudnád, hol lakik,
S odaérnél hajnalig,
Jutnál mesebeli tájra -
Elolvadna palotája.
Megriadna és tova -
Röpítené fagylova,
A helyén meg, idenézz csak,
Sírdogálna ezer jégcsap.
Ne lesd meg a Mikulást,
Hadd suhogjon a palást,
Jöjjön, jöjjön láthatatlan
Éjszakában és havakban.
Táncolj, örülj, énekelj,
Mint kerengő hópehely.
Csengőjüket fenyők rázzák,
Telis-teli cipőd, csizmád.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Télapó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-12-05 18:14:37, kedd
|
| |
| |
Van zsákomban minden...
Az ember nem is gondol bele, hogy valakinek a bőrébe, sipkája alá, szakálla mögé bújni micsoda felelősség akkor, ha olyannal találkozik, aki hisz abban a lényben akit alakítunk.
Egyszer fordult elő velem, hogy Mikulás voltam. Örömmel teljesítettem a kérést, gondoltam jó móka lesz. szakállam lesz, piros sipkám, párnával kitöltött hasam, és majd mondom: Ho-ho-ho... Aztán nem is úgy lett.
Teljes harci felszerelésben, a zsákban a szülők által összeállított ajándékokkal, és némi sajáttal megérkeztem. A két gyerkőc (egy négy és egy öt éves) kondenzcsíkot húzva fogadott. Azaz majdnem feldöntött.
A szülők kaján vigyorral, a gyerekek pedig csodálattal vezettek a fotelhez, mi arra volt hivatott, hogy pirosba bugyolált Mikulás fogadja benne a gyerekeket.
Melegem volt, a szakáll bökött, a sipak majdnem mindig leesett, a párna a hasamon meg csúszkált, de szépen kérdezgettem a gyerekeket, jók voltak-e, meg persze én tudom, hogy milyenek voltak, és a szülőktől kapott "extra" információk alapján a két csemete csak hűlt-halt, hogy bizony a Mikulás mindent tud.
Aztán persze lett, hűűű, és haaaa az ajándékok, és persze a csokik miatt, majd, egy gyerek egyik combon, a másik a másikon, és nekem is csokit kellett enni.
Aztán a nagyobbik mondani akar valamit. Amit nem mert leíratni a kis listájára, amit anyukája írt meg neki. Azt kérte, hogy ha mindent vissza ad kérhet-e valami mást helyettük. Mondom mit szeretnél helyettük kérni, de amit kaptál, az már a tiéd.
A kis lurkó csak annyit mondott:
- A papát szeretném visszakapni aki a mennybe ment.
Igen, a Mikulás gondban volt, hogy egy ötévesnek hogyan mondja el, hogy van amin nem lehet változtatni, és nem áll a Mikulás rendelkezésére, hogy ő ezt megtegye. Nehéz kérdés, a szülők, és a másik gyerek is ledermedve. Aztán lassan mondani kezdem azt, amit az imádnivaló is érteni, és elfogadni tud, hogy a papájának olyan dolga lett, amit senki más nem tud megcsinálni, csak az ő legokosabb papája. A papa, akit majd én, mint Mikulás megkeresek majd, és én is a segítségét kérem a játékkészítő manók kiképzésében. Büszke volt már, de még szomorú, ahogy belül én is. Másképp volt melegem, fogjuk rá, hogy a szemem is izzadt.
A szülők megkönnyebbültek, és amikor elköszöntünk, a kis legény érkezett, vonszolt egy szerszámos dobozt, majd mikor odaért, így szólt:
- Ezt a papa itt hagyta, biztos kell neki, elvinnéd hozzá?
- Igen, elviszem neki...
Az ember legnehezebb dolgot veszi magára akkor, ha mások tőle remélnek, bíznak, és hisznek. Sokszor semmi sincs abban a zsákban, aztán, valahogy mindig belekerül valami, ami jó. Mert akitől remélnek, maga is remélni kezd, bízni magában, hinni a jóban. Talán ilyen egy Mikulás, remélem nem hoztam rá szégyent.
Azóta sem mertem újra...
Suttogó Gabriel
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Télapó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-12-05 17:34:07, kedd
|
| |
| |
Milyen ajándékot hozzon a Télapó?
Szívet melengetőt, lélek mélyén hatót,
mosolyra fakasztót, melegséget adót?
Csuda ajándékot hozzon a Télapó!
Ne legyen túl drága, ne is legyen ára!
mégis elvihessem, köztérre, utcára.
Amit tiszta szívből tovább tudok adni,
s aki kapja, annak, könnyű elfogadni.
Tudom már! Télapó, idén én mit kérek,
olyan dolgot, amit szívesen cserélek,
amit, hogy ha adok, visszakapom menten,
s örömmel viselek, mert arcomra kentem.
Milyen ajándékot hozzon a Télapó?
Egy télapó-mosolyt, az olyan megkapó!
Legyen nagyon piros, görbüljön fölfelé,
a világ jókedvét csomagolja belé!
Aranyosi Ervin 
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Télapó |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2017. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
492 db bejegyzés |
| e év: |
5773 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2824
- e Hét: 19572
- e Hónap: 38545
- e Év: 267482
|
|
|
Offline
