Belépés
kirscha.blog.xfree.hu
Az ember úgy változtathatja meg életét, hogy megváltoztatja gondolkodását. Kirsch Attila
1954.12.26
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 215 
Vicc
  2017-05-31 17:45:26, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Vicc
  2017-05-31 17:43:23, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Vicc
  2017-05-31 17:35:17, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Vicc
  2017-05-31 17:19:32, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Vicc
  2017-05-31 17:15:53, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Vicc
  2017-05-31 17:09:14, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Vicc
  2017-05-31 17:01:07, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Vicc
  2017-05-31 16:57:47, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Vicc  
Hungarikum
  2017-05-31 16:50:04, szerda
 
  Igazi hungarikumot mentettek haza a Kárpát-medencéből

A tudósoknak két évnyi munkájába került, hogy ennek a csöppségnek ismét legyen egy második életképes populációja Magyarországon. Mégis, a magyarok 98-99 százaléka még hallani sem fog róla.
Hozzáállhatunk a világ dolgaihoz úgy, hogy kit érdekel egy mogyoróbélnél is apróbb csigafaj eltűnése. Tekinthetünk erre azonban úgy is, hogy erkölcsi kötelességünk megmenteni minden fajt, amelyet az emberi tevékenység sodort a pusztulás szélére.

Főleg akkor, ha az egyedül a Kárpát-medencében él, mondhatni “hungarikum". Pragmatikusan is ez tűnik járhatóbb útnak, mert ha tényleg bedől az a bizonyos dominósor, a végén minket, embereket is elsodor.

A pannon endemikus fajként ismert, több szempontból is érdekes csöppség, a fekete bödöncsiga sikeréről van szó.
Ez a csiga Pannon bennszülött, vagyis azon kevés puhatestű fajok egyike, amelyek a világon egyedül a Kárpátok által “bezárt" földrajzi régióban találhatóak meg.
Ami a mi kis puhatestűnket illeti nem nő nagyobbra egy meggymagnál, háza fekete és félgömb alakú. Íme, egy portré:


Vízben él, kopoltyúval lélegzik, hőforrások langyos, meleg vizű kifolyóiban a meder alján kövekre tapadva békésen legelészve éli életét.

A faj érdekessége, hogy rendszertanilag egy olyan ősi családba tartozik, amelynek egy kivételével az összes nemzetsége tengerekben fordul elő. Ez az édesvízi nemzetség a Theodoxus, melybe a fekete bödöncsiga is tartozik.

Egymillió állat is elpusztulhat egy pillanat alatt
Rendkívül ritka: a mai Ausztria területén kettő, Szlovéniában egy, a “trianoni Magyarországon" - egészen az utóbbi évekig - egyetlen helyen volt jelen, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Kácson.

A világ összes bödöncsigája nagyon kis területen él, egy-egy forrásban és az abból induló patakok legfelső, pár száz méter hosszú, köves medrű szakaszán. Az említett Theodoxus négy populációjának teljes élettere mindössze néhány száz négyzetméter.
A XX. század közepén még a mai Magyarország területén is több mint egy tucat forrásban találkozhattunk ezzel a puhatestűvel, de jött az ember, aki - mondhatni - komolyabban használatba vette a természet erőforrásait.
Miskolctapolcán például a barlangfürdő miatt feldúsult a kimenő víz szervesanyagtartalma, Tatán a szénbányászat miatt elapadtak a források, Sályon a vízművek lefoglalta a teljes vízhozamot, kiszáradt a patak, más alkalommal pedig a kiszabadult klór radírozta le a teljes faunát - sorolja nekünk Fehér Zoltán főmuzeológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa.



A fekete bödöncsiga pedig nem bírja a gyűrődést, már a kisebb környezeti változások is az életébe kerülnek. Egy szó mint száz, a XXI század elejére egyedül a borsodi Kácson maradt talpon az egyetlen hazai populáció a patak egy mindössze pár 100 méteres medrében.

Körülbelül egymillió egyed él itt boldogan, ami meglepően soknak tűnik, ám az élettér kis mérete miatt Démoklész kardja egyfolytában a fejük felett lebeg. Tudni kell, hogy a csiga nemcsak kedveli a szilárd, köves talajt, de életfeltétel is számára. Iszapos mederben nem él meg.

Kácson viszont 2010-ben a heves esőzések miatt nagy mennyiségű iszap mosódott be a Kácsi forrásokba és vastagon beborította az aljzatot a fekete bödöncsigák által lakott néhány száz méteres szakaszon.

Egyetlen pillanat alatt majdnem vége lett a hazai fekete bödöncsiga-állománynak: az állatok 90-95 százaléka elpusztult.

Pusztán az egyedszám tehát megtévesztő, a faj fennmaradását csak az biztosíthatja, ha több területen, több életképes populáció létezik - emeli ki Fehér Zoltán. Ehhez pedig szilárd mederre és tiszta vízre van szükség.

Ezért fogtak össze a Magyar Természettudományi Múzeum, az Állatorvostudományi Egyetem és az Eszterházy Károly Egyetem szakértői 2010-ben. Kács szomszédságában, Sály mellett fakad a Vízfő-forrás, ahonnan a csiga közel fél évszázada kipusztult.
A tudósok két évnyi munkával ide telepítették őket vissza. Így 2017 tavaszán már el lehet mondani: sikerült létrehozni a fekete bödöncsiga második életképes populációját Magyarországon néhány ezer, legfeljebb 10 ezer egyeddel.
Link

Óriási eredmény, az első győzelem az elmúlás felett. Ennek a sérülékeny fajnak egy mindennapos földcsuszamlás képes betenni a kaput, a sikeres visszatelepítésnek köszönhetően viszont az esélyei megduplázódnak.

És még tovább nőhetnek, mert a csiga korábbi élőhelyein is egyre kedvezőbb a helyzet, a szakértő szerint elképzelhető, hogy idővel máshová is visszatelepíthetik. De csak oda, ahol korábban is előfordult.

Új helyszínekkel nem próbálkozunk, általában balul sül el, ha az ember saját esze szerint próbál beavatkozni a természet rendjébe.
Melyik lesz az a bizonyos tégla?
Végezetül térjünk vissza elméleti síkra, ahogy kezdtük. Mi értelme van megmenteni egy fajt, amelynek egyedeit, hiába élnek velünk (és csak velünk), legtöbbünk soha az életben nem látja? Sőt, a magyarok 98-99 százaléka még hallani sem fog róla a jövőben? Fehér Zoltán kiváló példát hoz.

A biodiverzitás, a biológiai sokszínűség, az élővilág változatossága a természet egységének záloga. Számtalan téglából áll, mint egy jókora ház. Egy-egy téglát kiütünk, nem történik semmi, az épület erős marad, megáll. De mindig van egy tégla, aminek kihullására az egész összeomlik. Melyik az? A fekete bödöncsiga, az indiai elefánt, az óriás pele vagy a bagócs? Ki tudja...
A lényeg, hogy amikor az a bizonyos tégla kiesik a helyéről, az épület ránk omlik teljes súlyával. Nehéz lesz túlélni.
 
 
0 komment , kategória:  Hungarikum  
Tegnap osztottam meg
  2017-05-31 08:14:59, szerda
 
  Tegnap osztottam meg!

Érdemes elolvasni és megnézni a videót, Pakisztán elmaradott vallási kultúrájuk nálam már rég kivágta a biztosítékot!



Link


Hatéves kislányt adtak el egy 55 éves imámnak egy kecskéért - ez Ghor tartomány, Afganisztán egyik legszegényebb és legelmaradottabb vidéke. A gyerekházasság még tavaly történt, de a france24 tényfeltáró riportot készített most arról, hogy változott-e valami az isten háta mögötti területen, ahol a tálibok az urak.




Elvben a házassági korhatár Afganisztánban a fiúknál 18, a lányoknál 16 év, de ezt nemigen tartják be.

A nők helyzetével foglalkozó kormánymegbízott arról számolt be, hogy áprilisban vérfagyasztó gyilkosságok történtek, olykor a törzsfőnökök parancsára. Kivégeztek például egy 18 éves lányt és a 45 éves anyját. Mi volt a bűnük ? Valaki bevádolta a lányt a törzsfőnököknél, hogy abortusza volt! Minthogy a vádló férfi volt, a két nőt kivitték a falu szélére és fejbe lőtték. Bizonyíték nem volt semmire, még arra sem, hogy a lány terhes lett volna.

Egy másik esetben elégetett férfi és női csontvázat találtak. Kiderült: egy gyerekkorában férjhez adott lány elmenekült jóval idősebb férjétől, hogy a fiatal szeretőjével éljen együtt. A férj utánuk ment, mire megölték. A menekülő fiatalokat elcsípték a férj rokonai, akik lassú tűzön elégették őket. A harmadik esetben azért végeztek ki egy 19 éves fiatalasszonyt, mert nem volt szűz. A fiatal pár már öt éve kötött házasságot, de nem éltek szexuális életet, mert a fiú fiatalabb volt. Amikor aztán a férj elérte a 18. életévét, akkor eljött a nászéjszaka. A férj szerint az asszony már nem volt szűz. A törzsi tanács döntött és másnap a fiatalasszony halott volt.

Mit lehet ez ellen tenni? A központi kormány képtelen érvényt szerezni a humánus törvényeknek. A kormánymegbízott, aki maga is nő, most azzal próbálkozik az isten háta mögötti tartományban, hogy rávegye az imámokat a szemléletváltásra: ne lehessen bármikor bármiért egy nőt megölni még Afganisztán eldugott tartományában sem. Persze amíg maguk az imámok vesznek hatéves gyerekfeleséget egy kecskéért, sok időnek el kell telnie ahhoz, hogy valami megváltozzon Afganisztán egyik legszegényebb tartományában, Ghorban.
 
 
0 komment , kategória:  Érdekességek  
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 215 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 215 db bejegyzés
e év: 2711 db bejegyzés
Összes: 16396 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 150
  • e Hét: 336
  • e Hónap: 6331
  • e Év: 48276
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.