|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2017-09-25 20:35:33, hétfő
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Idősek napi köszöntő
Mikor gyermekkorra visszatekintek
Látom édesanyám,édesapám áldó kezedet
Munkától megfáradt arcotokat
Lassuló lépteitek, kedves mosolyotokat
Nem tudtam már minden jót meghálálni
Értünk gyermekeitekért fáradozást megköszönni
Arcotokról letörölni a könnyeket
Ha néha szomorúságban volt részetek
Tudom mindig jót akartatok nekünk
Vigyázva óvtátok minden léptünk
Szorgos volt,dolgos két kezetek
Sok munkától hátatok görnyedt
S az idő rohanó léptekkel járt el felettetek
Hálával gondol rátok minden gyermeketek
Tudom már késő mindent megköszönni
Azt a sok jót, mit értünk tettetek meghálálni
Most érzem, csak igazán súlyát
Mikor már felettem is az idő eljárt
Az idő kegyetlen gazda
Ráncokat vésett kezünkre, arcunkra
Hála virággal köszönteném szüleimet
Az idősek napján megsimogatnám kezeteket
Átölelném fáradt vállatokat
Letörölném gyöngyöző homlokotokat
Édesapám, édesanyám megéltetek dolgos éveket
Családot összetartotta a szeretet
Megtanítottátok nekünk, mi a becsület
S emelt fővel távozni, mert ti értünk
Mindent megtettetek!
2017.09.24 Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna verse.
kép..net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-23 10:15:38, szombat
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Köszöntő 50.házassági évfordulóra
/dr.P.Nagy Sándor és neje Editnek szeretettel
Budapest./
Mit is írjak köszöntőt,mit is írjak szépet
Elszálltak biz az ifjúkori évek
Elszálltak, mint a galamb, s követve párját
Emlék ma már a minden napi áldás
Ötven év sodrása, jóban, rosszban egyben
Ha egyik csügged, másik felemelte
Mennyi vidám perc, mennyi vidám óra
Gyermek áldás, s tanítani őket jóra
Vidám kacagás verte fel a házat
Közös erővel örömöt kerülte a bánat
Együtt mentetek, mindig karöltve
Kezetek fogva, soha el nem engedve
Ifjú boldog éveiteknek tanúja lehettem
Gyermekeitek kacagására én is emlékszem
Kedves szavaitokban én is részesültem
Baráti szeretetnek mindig is örültem
Ötven év oly csodának tekintve
Számolgatja az ember visszanézve
Szívetek fiatal maradt örökre
Egymást kitartóan szeretve, segítve
Kívánom, hogy továbbra is így maradjon
Szívetek jósága soha el ne fogyjon
Virágozzon tovább a szeretet virága
Ragyogjon rátok a kék madár boldogsága
Isten kísérje tovább is utatokat
Szeretet, öröm el ne kerülje otthonotokat
Legyen veletek boldogság és béke
Mert ez szívetek őszinte öröksége.
2017.09.24. Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-22 14:17:43, péntek
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Lehullott a vadrózsa levele
Lehullott a vadrózsa levele
El kell válnunk, elfeledlek örökre
Mint levelet elfújja az őszi szél
Csendben, halkan elmentél
Őszi széltől fázik, didereg a szívem
Kulcsát vesztve nem nyithatja ki senki sem
Őszi levél lehull a földre
Megbocsájtó tél , hóval majd belepje
Lehullott a vadrózsa levele
Fújja a szél, elviszi messzire
Búcsúzik az ősz, fájó a búcsúzás
Ágától a levélnek az elvállás
Ne búsulj, zöldell még a vadrózsa ága
Ha új tavasz jön, nyílik még virága
De az én szívem örökre bezárva
Kulcsát vesztve él a fagyos világba
2017.09.22. Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna
kép--net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-19 18:22:24, kedd
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse .
Őszi utamon
Ragyogó nap bujkál a ködön át
Fűzi az őszi fa koronát
Rőt,s barna levél hull a fákról
Egy-egy réti sas vijjog oszlopáról
Andalgó Duna széles,mint a tenger
Ködfátyolba burkolódzik a meder
Szürke színe összeér az éggel
Csendesen folydogál kis reménnyel
Partjain régi hídjai békésen simulnak
Összekötik a jelent és a múltat
Mint,ha fognád testvéred kezét
Jöhet bármi,lélekben nem váltok szét
S szeretet fogad a túlsó parton
Reménység visz át hegyen,dombon
Nagy bazilika büszkén néz a vízbe
Tükörképét nézi a túlsó parttal szembe
Az őszi nap átlépett időtávot
Magyar szó,magyar szív fogadott
Évek telnek,évek múlnak csendben
Magyar szó fénye lassan megkopott
Ahogy a Duna elfolyik méltósággal
Küzdünk az idő,történelem vasfogával
De a testvéri érzés nem múlhat el soha
Visszaadja azt az ölelés mámora
S a köd felszáll egyszer e bús medencéről
Felszárítja a könnyeket a nap sugara
Kezünket nyújtjuk segítve felétek
A hulló ,őszi falevél a fájó múltat betakarja
2015.11.07.Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
/Esztergom-Párkány-Ipolyszakálas
kép..net
©
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-16 10:47:40, szombat
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Ne menj el !
/Búcsú Király Lászlótól
Sopron,jó baráttól./
Ne menj el, szóltam volna
De nem jött kiáltásra felelet
Ráléptél a szivárványra
Esővel küldted a könnyeket
Felmentél a magas égbe
Honnan nincs már vissza út
Tárva, nyitva maradt utánad a kapu
Vártak rád. hová minden jó bejut
Hosszú volt az út odáig
Életed csak szenvedéssel válthattad meg
Honnan fényesség sugárzik
S nincs többé kérdésre felelet
Elmentél, s megállt az idő
Ott már várt az elszámolás
Milyen volt az élet idelent
Csak a jó Isten ad rá áldást
S én is búcsúzom e sorokkal talán
Nem marasztaltalak, ha menni muszáj
Készíts nekünk is utat,
Ha nekünk is menni kell
Isten segítségével ott fen
Találkozol szeretteiddel
S emléked majd kőbe vésik,
hogy ne feledjen senki sem
Életed nem volt hiába való
Mert megtetted, amit embernek
tenni kell.
Ne menj el, szóltam volna
De nem jött kiáltásra felelet
Ráléptél a szivárványra
Esővel küldted búcsú könnyeidet
2017.09.13.+ 10,10.h
Mosonmagyaróvár
Dáma Lovag Erdős Anna
kép.net.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-13 19:23:05, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Láttam a szivárványt
Szivárvány ragyogott fel a szeptemberi égen
Ölelve hegyeket, völgyeket szépen
Üzenetet küldtem a szivárvánnyal néked
Találkozunk még , ott fenn a magas égen
Eső cseppje hullott, nap felragyogott
Szivárvány az égboltra futott
Ha láttad ragyogni szép színeiben
Reményt vitt neked sárgában, pirosban, zöldben
Szivárványt láttam örült a lelkem
Ragyogott fenn a nyugati égen
Átölelte a hegyet, völgyet, tájat
Magával vitte üzenetként a boldogságot
De egyszer csak vége lett, mint a mesének
Elszálltak a reményt adó színek
Felhő takarta el a ragyogó napot
Eltűnt előlem, feledtem, hogy boldog vagyok
Sűrű eső, hullatta cseppjeit
Siratta a megélt boldogság perceit
A remény ily hamar elszállt
Utolsó sóhajom, ,,Isten veled !"szállt hozzád
2017.09.13.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna.
d.e.10.h.
kép..net
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-13 10:04:20, szerda
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Séta az őszi parkban
Hull a levél , vége a nyárnak
Szelek fújnak, szelek járnak
Arcunkat pirítja az őszi szél
Parkban csak a csend beszél
Itt, ott makk koppan, földet ér
Napsugár bágyadtan fűzi a fákat
Sugarai a patak vízén táncot járnak
Egy, egy cinke füttyent párjának
Lila fejével ciklámen int felém
Fenyők alján nyílik, oly szerény
Padok üresek, nem jár erre senki sem
A múlt kacagását hiába keresem
Köszön az ősz levél hullással
Csenddel, mókus ugrálással
Vidáman, huncutul néz felém
Mint, ha mondaná, találkozunk még
te meg én
Az elmúlásban is öröm tölti el szívem
Láttam az őszi parkot,
Emlékét magammal viszem
Vadrózsa érő piros csipkebogyójának színét
A búgó vadgalamb ígéretét
2017.09.13.Mosonmagyaróvár.
Dáma Lovag Erdős Anna.
kép..net |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-09 09:42:34, szombat
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Abigél
/Szobor a Sopron-i Szívszanatóriumban/
Öreg fenyők sűrűjében
Abigél áll nagy fehéren
Mint, ha várna, mint, ha hívna
Ő a szívek gyógyítója
Beteg szívek hozzá járnak
Toboza hull a fenyőfának
Mókus szalad ágról ágra
Boldog, ha a makkot megtalálja
Abigél is azt sugallja
Ide vezet a vándor útja
Sors útjai itt összeérnek
Hol öreg fenyők ölelkeznek
Ciklámen nyílik erdő mélyén
Játszik a napsugár betekintvén
Csend honol most az erdőn
Madár dalol távol zengőn
Abigél vár én is megyek
Gondolataim repítenek
Fáradt szívem megnyugtatom
Lesz még nekem boldog napom
Abigélnek elmesélem
Hogy élem az életem
Ő csak hallgat áll magában
Megnyugodtam, míg itt jártam
Ígérem, hogy visszatérek
Zarándok utamra rátérek
Virágaim jelként hagyom
Elnyeli az erdő a hangom
Abigél csak áll magában
Nehéz lepel omlik vállán
Csendes mosoly ül az arcán
Mint, ha szólna, visszavárván...
2017.08.30. Sopron - Szívszanatórium
Dáma Lovag Erdős Anna
Fotó:Gacs Katalin
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-07 20:20:28, csütörtök
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Harangoznak a templomban
Harangoznak a templomban,
Misére hívnak
Áldott legyen neve az Úrnak
Harangszóra én is elindulok
Előtted uram leborulok
Leborulok kérlek imával
Légy ,velünk, velem
Családommal, hazánkkal
Segíts minden keservben
Áldunk téged egész életünkben
Harangoznak a templomban
Száll a harang hangja
Istenem rád gondolok a te jóságodra
Felemeled lelkünk, jobbak legyünk
Szűnjön veszedelemben is keservünk
Elhalkul a harangszó, nagy csend támad
Szeressétek egymást üzened
Intő szavad e gyarló világnak
Én is imára kulcsolom kezem
Kérlek Istenem légy mindig velem
Segíts, ha csüggedek,
Ha gyűlnek felettem sötét fellegek
Segíts a betegségben meggyógyulni
Bajban, kínban kiutat találni
Még akkor is , ha hitemmel tudom hálálni
Köszönöm, hogy harangszóval hozzád hívtál
Lelkemben irántad örök szeretetet tápláltál.
2017.08.27.Sopron.
Dáma Lovag Erdős Anna
Fotó:Gács Katalin. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Legújabb verseim |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-03 16:28:47, vasárnap
|
| |
| |
Dáma Lovag Erdős Anna verse:
Soproni hegyek rejtekén
Soproni hegyek rejtekén
Kilátó magasodik hegykén
Rátekint a hegyek csúcsára
A szép hűség városára
Napnyugta is őt köszönti
Utolsó sugaraival is őt öleli
Ragyogj, ragyogj ,,hűség város"
Arcod szép, csodálatos.
VOLT zene szól, vidám ének
Szívvel, lélekkel köszöntelek
Örömet osztasz a vándornak
Akik a tornyaidból látnak
Amerre nézek hegyek , völgyek
Kék ég, tornyok, erdők, ligetek
Szabadon szárnyal a gondolat
Boldog madár dal fogad
Szinte hallom kedves szavad:
Beteg vándor érezd jól magad
Ha már egyszer nálunk jártál
Szívből itt megnyugodtál
Fáradt szíved újra éled
Átölel az örök természet
Virág fogad, Igazi fény
Mamut fenyő, hegyek ölén
Kakukk madár visszavártál
Mondd el hány évet jósoltál
Hányszor látom e szép tornyokat
Hol erdő közepén jóság fogad
Beteg szívek újra élnek
Új remény jön, szép az élet
Soproni hegyek rejtekén
Megnyugszik a szív, patak szalad
Virág nyílik, színes a park
De jó ide visszatérni
Zaklatott szívnek megpihenni.
2017.08.24.Sopron.
Dáma Lovag Erdős Anna
foto:Molnár Imréné,Terike.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2017. Szeptember
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| | 1 | 2 | 3 | |
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
10 db bejegyzés |
| e év: |
161 db bejegyzés |
| Összes: |
1486 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 6
- e Hét: 66
- e Hónap: 875
- e Év: 40274
|
|
|
Offline
